Felszólalás adatai

Felszólalások:   59-64   65-70   71-77      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Mint hallottuk, képviselő úr elfogadta az államtitkári választ. Tisztelt Képviselőtársaim! Arra való tekintettel, hogy az eddigiekben néhány interpellációs kérdés nem hangzott el amiatt, hogy az előterjesztője nincs jelen, tájékoztatom a tisztelt Házat, egyszer és mindenkorra való tudomásulvétel szempontjából, hogy az új házszabály 122. §-ának (5) bekezdése értelmében minden ilyen esetben, amikor nincs jelen az interpellációt benyújtó képviselő, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Dr. Rétvári Bence: Ott vannak a függöny mögött!)Ennek megfelelően Nunkovics Tibor jobbikos képviselő úrnak: "Mennyibe kerül az adófizetőknek a Mátrai Erőmű megvásárlása?”; Hiller István MSZP-s képviselő úrnak, az Országgyűlés alelnökének: „A NAT-ról és a magyar diákok jövőjéről” benyújtott interpellációját; Arató Gergely DK-s képviselő úrnak: „Hogyan nevezzük azokat, akiknek nem tetszik a gyermekellenes Nemzeti alaptanterv?” címmel benyújtott interpellációját; Schmuck Erzsébet, Ungár Péter és Keresztes László Lóránt közösen benyújtott interpellációját: „Miért szabotálja el tizedik éve a Kormány, hogy érvényesüljön az emberek Alaptörvényben foglalt joga a tiszta levegőhöz?”; és Burány Sándor képviselő úrnak, a Párbeszéd képviselőjének interpellációját: „Csökkenteni akarjae a kormány az önkormányzatok bevételeit?” címmel, mivel nem voltak jelen a lehetséges időpontban, ezért az interpellációjukat visszavontnak kell tekinteni.

(15.20)

Tehát amennyiben visszajönnek vagy visszajönnének most, ebben az esetben is már ez a helyzet érvényesül rájuk, tehát ezek az interpellációk nem hangozhatnak el.

Tisztelt Országgyűlés! Lukács László György, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be: „Miért sodorja életveszélybe a Kormány a betegeket a kórházi beszállítók tönkretételével?” címmel. Mivel a képviselő úr nincs jelen, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni.

Aradszki András képviselő úr, a KDNP képviselője, interpellációt nyújtott be a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszterhez: „Milyen kihívásokkal és megoldandó feladatokkal néz szembe a hazai villamosenergia-rendszer?” címmel. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Tisztelt Miniszter Úr! Az emberiség és a bolygónk megmentése érdekében nem lehet elégszer elmondani, hogy a klímaváltozás milyen súlyos következményekkel jár. Egy hosszan tartó folyamat közepén vagyunk, amely folyamatnak fontos eseménye volt a párizsi klímacsúcs, ahol történt egyfajta megegyezés annak érdekében, hogy miként csökkentsék a Földön a CO2-típusú gázok kibocsátását a különböző kibocsátó szektorok képviselői. Az országok vállalásokat tettek, és ezeket a vállalásokat egyezménnyel szentesítették. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a klímaveszedelem, illetve a klímavészhelyzet egyik legfőbb okozója az energiatermelés. A Nemzetközi Energia Ügynökség tavaly novemberben közzétett, a világ energetikai kitekintéséről szóló 2019-es kiadványa jelezte és elmondta, hogy a párizsi forgatókönyv egyértelmű üzenete elérésének érdekében a globális klímavédelmi célokat úgy kell megfogalmazni, hogy az atomerőművek, a megújuló energiaforrások részarányát jelentősen növelni kell az energiatermelésben, csökkentve ezzel a jelentős szén-dioxid-kibocsátású, szenes alapú erőművek termelését.

A kormány e tekintetben elfogadta az energia- és klímapolitikai stratégia dokumentumait, amely 2030-ig a hazai villamosenergia-termelés 90 százalékát klímabaráttá kívánja tenni. Ennek nagyon fontos része a Paks I. erőmű működtetése és mellette a megkezdődött Paks II. atomerőmű beruházása és majdan termelésbe állítása. Azért is fontos, hogy erről beszéljünk, mert jelentősen hozzájárul az atomerőmű - a jelenlegi és a jövőbeni - ahhoz, hogy Magyarország ne csak teljesítse a klímavédelmi elképzeléseit, hanem jelentősen csökkentse a függőségét a határon túlról megvásárolt villamos energia tekintetében. December 5-én ugyanis a villamosenergia-fogyasztás újabb rendszerterhelési csúcsot ért el 7105 megawattos értékben, amelyből 2402 megawatt volt import.

Kérdezem a miniszter urat, hogy a Paksi Atomerőmű működése és az új beruházások milyen mértékben és milyen arányban járulnak hozzá a klímavédelmi célokhoz, és milyen mértékben segítik Magyarország függőségének megszüntetését a villamosenergia-ellátásában. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Miniszter Úr! Mielőtt megadnám a szót, egy perc türelmét kérem. Tisztelettel kérem a teremszolgálatot, mivel úgy látom, hogy a II. páholyban vélhetően Tordai képviselő úr ottfelejtette a kameráját, gondosan vigyék el, nehogy valami baja legyen ennek a kamerának, és majd próbálják megkeresni a tulajdonosát és eljuttatni hozzá. Köszönöm szépen a segítségüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)Miniszter úr, öné a szó.

SÜLI JÁNOS tárca nélküli miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kérdés az elmúlt évek termelési, fogyasztási adatai szempontjából is fontos, hisz megvannak az elmúlt évek adatai, ez alapján egyértelmű, hogy a kormány szándéka az, amit a klímavédelem érdekében döntést meghozott, hogy Magyarországon hosszú távon a megújulók és az atomenergia részarányának növelésével próbálja megoldani mind a termelési célkitűzéseket, mind a klímavédelmi célkitűzéseket, ez az egyetlenegy járható út. (A Terembiztos Szolgálat munkatársai kiviszik a II. páholyból az ott elhelyezett kamerát.) Az elmúlt időszakban folyamatosan nőtt Magyarország villamosenergia-igénye, ez átlagban 1,3-1,5 százalékkal növekedett, az import is ennek függvényében folyamatosan 32-28 százalék körül mozgott éves szinten, és azt is külön meg kell mondani, hogy ha bármely egyéb blokkunk karbantartás vagy akár a lignitösszefagyás miatt üzemen kívül volt, akkor ez az importhányad elérte az 54 százalékot. Ez a kitettség olyan mértékű, hogy ezt a magyar állam hosszú távon nem vállalhatja be. Tehát az a szándék, hogy mind a megújulók arányát - a miniszterelnök úr tegnapi tájékoztatóján, évértékelőjén elhangzott - a hatszorosára szeretné növelni, ez azt jelenti, hogy eléri majd a 7000 megawattot, mind pedig a paksi erőmű két új blokkjának az építése, a tervek engedélyezése zajlik, akkor pedig 2400 megawatt új atomerőmű-kapacitás jön létre, ezek teszik lehetővé, hogy ellátásbiztonság szempontjából és klímavédelmi szempontból is folyamatosan kielégítjük a célkitűzéseket.

December 5e megint megmutatta - és sajnálom, hogy nincs bent az ellenzék -, hogy alaperőmű nélkül nem lehet Magyarország villamosenergia-ellátását megoldani, hisz 1200 megawatt naperőmű-kapacitás van megépítve Magyarországon, ebből ebben a délutáni fél öt körüli időszakban, amikor a Mavir ezt a csúcsteljesítményt érzékelte, a 7105 megawattból 9 megawattot tudtak a naperőművek biztosítani az országos hálózatra, a 270 megawatt szélkerék-kapacitásból 70 megawattot. Tehát azt lehet mondani, hogy ha nincs alaperőmű és nincs egyéb szabályozórendszerünk, mint akár a Mátra, akkor ezeket a célkitűzéseket csak áramszünetek, fogyasztói korlátozások mellett tudná Magyarország kielégíteni. Tehát nagyon fontos a megújulók arányának növelése, itt nincs is vita nekünk az ellenzékkel, de ezt alaperőművek nélkül, atomerőmű nélkül nem lehet megoldani, és itt egyre több nemzetközi szervezet is kimondja a magyar kormánnyal együtt, hogy klímavédelmi célkitűzéseket atomerőmű megépítése nélkül nem lehet megvalósítani.

Azt tudni kell, hogy ha megépítjük ezt a két blokkot, 17 millió tonna szén-dioxidot váltunk ki, tehát ha ezt szenes erőművekben állítanánk elő, ez ennyit jelentene. Azt is lehet tudni, hogy nálunk a villamos energia ára 38 forint, a példaként vett Németországban már 112 forint, mert a megújulók és az egyéb szénerőművekben előállított villamos energia költsége jelentős, ők 40 százalékkal több szén-dioxidot bocsátanak ki egységnyi villamosenergia-termelésre, mint mi, és Európában ők a legnagyobb szénfelhasználók, 222 millió tonna feketeszenet használnak föl. Ezek mind lényeges adatok. A magyarországi irányt tekintve azt kell mondanom, hogy mindenféleképpen ez a járható és jó út. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Kérdezem képviselő urat, hogy elfogadjae a miniszter úr válaszát.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Igen, elfogadom a válaszát a miniszter úrnak, elnök úr, ugyanis az az elképzelés, amit ő is vázolt, egybeesik a világtrendben megfogalmazott elképzelésekkel, a világ elképzeléseivel. Örömmel lehet elmondani, hogy 2019-ben a fejlett világ, a fejlett államok CO2-kibocsátása jelentősen és érzékelhetően csökkent, amelynek egyik fontos eszköze volt az atomerőművek magasabb kapacitáson történő kihasználása, valamint a szénerőműveknek gázerőművekké történő átalakítása.

(15.30)

Magyarországon - adottságainál fogva - jelenleg is minimális a szénerőmű felhasználása, és ha az energiafüggetlenségünket az elektromos áram tekintetében fenn akarjuk tartani, illetve a függőséget csökkenteni, akkor az elkerülhetetlen, hogy a CO2-mentes villamosenergia-termelést az atomerőművek fokozatos és folytonos használatával tudjuk megvalósítani. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   59-64   65-70   71-77      Ülésnap adatai