Felszólalás adatai

Felszólalások:   195-206   207-218   219-220      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen az államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik „A polgári légi közlekedés szabályairól szóló EKLT-megállapodás I. mellékletének felváltásáról szóló EKLT vegyes bizottság 1/2019 határozatának kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/8660. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Mosóczi László úrnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Államtitkár úr, parancsoljon!

DR. MOSÓCZI LÁSZLÓ innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A napirenden szereplő előterjesztés célja az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Albán Köztársaság, a Bolgár Köztársaság, Bosznia-Hercegovina, az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Közigazgatási Missziója, a Horvát Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, a Montenegrói Köztársaság, a Norvég Királyság, Románia és a Szerb Köztársaság közötti európai közös légtér létrehozásáról szóló többoldalú megállapodás - ez az úgynevezett EKLT-megállapodás - I. melléklete módosításának törvényben történő kihirdetése. Az EKLT-megállapodást az Európai Közösség nevében 2006. június 9-én írták alá, majd a megállapodás valamennyi szerződő fél megerősítését követően 2017. december 1-jén lépett hatályba. A megállapodást Magyarországon a 2006. évi LXII. törvény hirdette ki.

A megállapodás célja az európai közös légtér létrehozása, amely egy fontos lépés a nyugat-balkáni régió európai légi közlekedési légtérbe való integrációja felé. A folyamat minden szerződő fél gazdasági növekedését, versenyképesség segíti.

(17.50)

A megállapodással létrehozott közös légi közlekedési piac jelentős gazdasági előnyhöz juttatja a légi közlekedési iparág szereplőit és a légi utasokat is, hiszen 36 ország több mint 500 millió lakosát érinti. Ezzel egyidejűleg az azonos szabályok alkalmazásával a megállapodás garantálja a repülésbiztonsági és légi közlekedési védelmi előírások magas szintű érvényesülését is. Az Európai Bizottság becslései szerint az európai közös légtér kialakítása már eddig is a várospárok közötti légi közlekedési összeköttetések megháromszorozódásához vezetett, az utasok száma pedig megduplázódott a nyugat-balkáni régió és az Európai Unió között. Az EKLT-megállapodás szerint a felek az európai közös légtér szabályait az Európai Unióban hatályban lévő, a megállapodás I. mellékletében felsorolt vonatkozó jogszabályokra építik. A mellékletet a megállapodás 2017. december 1-jei hatálybalépésére tekintettel felülvizsgálták és aktualizálták. A megállapodás keretében működő vegyes bizottság 2019. évi 1. számú határozatában megállapította az EKLT-megállapodás I. mellékletének új szövegét. Mivel a melléklet szerves részét képezi a megállapodásnak, így azt a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény értelmében törvényben kell kihirdetni.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvényjavaslat célja az elhangzottaknak megfelelően az EKLT-megállapodás I. mellékletének felváltásáról szóló EKLT vegyes bizottság 1/2019-es határozatának törvénnyel történő kihirdetése. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a jogharmonizációs célú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Dunai Mónika képviselő asszonynak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

DUNAI MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai közös légtér működését átfogó légi közlekedési megállapodások rendezik. Ezek célja az általános gazdasági, kereskedelmi és idegenforgalmi kapcsolatok előmozdítása, a fogyasztók számára több választási lehetőség biztosítása, a piaci szereplők számára pedig új lehetőségek kibontakoztatása. A légi közlekedési rendszerek gyorsabb, olcsóbb és hatékonyabb működtetése mind az európai állampolgárok, mind az itt fellelhető vállalkozások közös érdeke. Ha közös európai légtérről beszélünk, fontos a magas szintű légi közlekedési előírások betartása, biztosítva ezzel a légiközlekedés-biztonság és -védelem magas színvonalú fenntartását. Ez mindannyiunk és minden állampolgár biztonságának alapkövetelménye. Mondom ezt nemcsak a Fidesz-frakció vezérszónokaként, hanem a Ferihegyi repülőtér mellett fekvő Rákosmente és Kőbánya-Kertváros parlamenti képviselőjeként is. A közös légtér elősegíti az illetékes hatóságok közötti intézményi együttműködést is. 2006 júniusában az EU és tagállamai közös európai légtérről szóló megállapodást kötöttek a nyugat-balkáni országokkal, mint ahogyan ezt részletezte államtitkár úr is. Az EKLT-megállapodást az Európai Közösség nevében 2006. június 9-én írták alá, majd a megállapodás, valamennyi szerződő fél megerősítését követően, 2017. december 1-jén lépett hatályba. Jelen nemzetközi szerződés azt rögzíti, hogy az EKLT vegyes bizottság 1/2019. számú határozatában megállapította a megállapodás I. mellékletének új szövegét.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja az EKLT-megállapodás módosításának kihirdetése. A polgári repülés szabályain belül foglalkozik a légi közlekedés liberalizációjával, a repülésbiztonsággal, a légiközlekedés-védelemmel, a légi forgalmi szolgáltatással, a környezet- és zajvédelemmel - igen fontos -, a szociális szempontokkal, valamint a fogyasztóvédelem szabályozásával.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindazok alapján, amely az előterjesztésben foglaltatik, és amelyeket államtitkár úr expozéjában elmondott, az általam ismertetett érvrendszerrel együtt a Fidesz képviselőcsoportja támogatja az előterjesztés elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az európai közös légtér létrehozásáról szóló többoldalú megállapodás módosítása nemzetközi jogilag 2019. szeptember 1-jén hatályba lépett, az EKLT-megállapodás értelmében az Európai Közösség és tagállamai, továbbá legalább egy társult fél dönthet úgy, hogy ideiglenesen alkalmazzák a megállapodás rendelkezéseit az aláírás időpontjától. Ennek alapján Magyarország 2006. július 18-ától ideiglenesen alkalmazta az EKLT-megállapodás rendelkezéseit, az EKLT-megállapodást a 2006. évi LXII. törvény hirdette ki. Tekintettel arra, hogy a megállapodás aláírása óta új, a megállapodás végrehajtása szempontjából fontos közösségi jogi aktusok elfogadására került sor, ez EKLT vegyes bizottság megállapította a megállapodás I. mellékletének új szövegét.

Az Európai Közösség nevében 2006. június 9-én aláírt megállapodás célja az európai közös légtér létrehozása volt. Az EKLT alapját a szabadpiaci hozzáférés, a letelepedés szabadsága, az egyenlő versenyfeltételek, valamint a biztonságra, védelemre, a légi forgalmi szolgáltatásra, a társadalmi és környezetvédelmi kérdésekre vonatkozó közös szabályok képezik. Az EKLT-megállapodás szerint a felek célszerűnek találják az európai közös légtér szabályait az Európai Unióban hatályban lévő, a megállapodás I. mellékletében felsorolt vonatkozó jogszabályokra építeni. A megállapodás gondozására és megfelelő végrehajtásának biztosítására létrejött vegyes bizottság 1/2019. határozatában ismételten megállapította az EKLT-megállapodás I. mellékletének új szövegét.

A törvényjavaslat az EKLT-megállapodás I. mellékletének felváltásáról szóló 1/2019. EKLT vegyes bizottsági határozat törvényben történő kihirdetéséről rendelkezik, melyet mi a KDNP-frakció részéről támogatunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Tóth Csaba képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

TÓTH CSABA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az EKLT vegyes bizottság 1/2019. határozatának törvényben történő kihirdetését az MSZP-frakció támogatja. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most kétperces felszólalásra van lehetőség. Jelentkezőt nem látok.

Most további képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Gyüre Csaba képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport. Parancsoljon!

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Közösség tagállamai és az Albán Köztársaság, a Bolgár Köztársaság, Bosznia-Hercegovina, az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Közigazgatási Missziója, a Horvát Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, a Montenegrói Köztársaság, a Norvég Királyság, Románia és a Szerb Köztársaság között európai közös légtér létrehozásáról szóló többoldalú megállapodás jött létre, amelyet 2006. június 9-én írtak alá, majd a megállapodás valamennyi szerződő fél megerősítését követően 2017. december 1-jén lépett hatályba. Most ennek a mellékletének a módosításáról beszélünk. Ez a melléklet mit is szabályoz? Nagyon fontos a légi közlekedés terén, hiszen szabályozza a piac működését, a biztosítási követelményeket, az alkalmazandó résidőket, a repülőtéri díjakat, a földi kiszolgálást, a számítógépes helyfoglalási rendszert, en bloc a biztonságot - az EU-s bizottsági rendeletek ezzel foglalkoznak a legtöbbet -, a nem biztonságos légi fuvarozókra vonatkozó működési tilalmat, a pénzbírságokat és egyéb szankciókat, illetve a műszaki követelményeket is tartalmazza.

Tehát, amint láthatjuk, nagyon fontos szerepe van ennek a bizonyos mellékletnek, és bizony átfogóan szabályozza az európai légi közlekedési forgalmat. De az egyik legfontosabb, amiről beszélnünk kell, az a biztonság, hiszen főleg az amerikai terrortámadások óta beszélhetünk erről különösen kiemelten. Az Európai Parlament a polgári légi közlekedés védelmét mindig is az EU egyik prioritásának tekintette. Elsősorban itt gondolok a terrortámadások megelőzésére, elkerülésére, és erre szigorú és hatékony rendszer felállítását támogatta az EU, és mindeközben hangsúlyozta az állampolgárok alapvető jogainak fontosságát, annak szükségességét, hogy a légi közlekedés védelmére irányuló intézkedéseket a magánélet, az emberi méltóság és az állampolgárok egészségének védelmére irányuló - és ez most nagyon fontos, a repülésnél az egészségvédelem is - erős és megfelelő biztosítékokkal kell ellensúlyozni.

(18.00)

De mint említettem, a legnagyobb prioritása a biztonságnak van. Az Európai Parlament és a Tanács is fogadott el ezzel kapcsolatban rendeleteket folyamatosan, melyeket tartalmaz a melléklet is. A légi közlekedés védelmét szolgáló közös szabályokat hoztak, illetve közös alapkövetelményeket határoztak meg, valamint ezek betartásának a nyomon követését szolgáló mechanizmusokat dolgoztak ki. Ezek alapján minden tagállam felelős a területéről induló járatok biztonságáért, tehát mindig az indító tagállam a felelős. A fedélzetre való feljutás előtt valamennyi utast, személyzetet, poggyászt át kell vizsgálni, a rakományt a bepakolás előtt át kell vizsgálni, megfelelő biztonsági vizsgálatokon kell átesnie mindennek. Ez tehát a minimumkövetelményeket szabályozza. A tagállamok ennél szigorúbb biztonsági intézkedéseket hozhatnak, azonban ennél kevésbé szigorú intézkedéseket nem. Ez a minimum, amit be kell tartani.

Az egységes európai égbolttal kapcsolatban még azt szeretném elmondani, hogy a kezdeményezés célja a légi forgalmi és a légi navigációs szolgáltatások hatékonyságának fokozása, az európai légtér felaprózottságának csökkentése volt. Jellegéből eredően a kezdeményezés páneurópai, és nyitva áll az Európai Unión kívüli országok előtt is. Így kerül sor a jelenlegi kezdeményezésre is, amikor is be lettek vonva egyéb Európai Unión kívüli, de Európához tartozó államok is.

Az európai légtér fokozottabb integrációja révén a repülés több szempontból történő javítása a cél, és ez hatalmas előnyökkel járhat. Készültek ezzel kapcsolatban statisztikák is. A 2004-es szinthez képest például megháromszorozódott a légtérkapacitás, elsősorban ezen egyezmény következtében. Viszont tízszeresére nőtt a légi biztonság, ami szerintem a legfontosabb a repülés terén. Az egy nagyon szép mutató, hogy tízszeresére nőtt a légi biztonság a 2004-es adatokhoz képest. Ezenkívül 10 százalékkal mérséklődött a repülés környezeti hatása, ami ma szintén egy nagyon-nagyon fontos kérdés.

Aztán egy fontos kérdés az európai légtér polgári és katonai felhasználása, illetve az ezek közötti érdek-összeütközések kiküszöbölése, elsimítása - ez is egy fontos feladat -, valamint a felaprózottság csökkentése, s ezáltal a légtérkapacitás növelése, valamint a légi forgalmi és légi navigációs szolgáltatások hatékonyságának a fokozása.

Ennek az egyezménynek a bevezetése még számos pozitív előnnyel járt. Például a szabályozói feladatokat leválasztották a szolgáltatásnyújtásról, így jóval rugalmasabbá vált a polgári és a katonai légtérhasználat. Egységesítették a magas légtér osztályozását, közös díjazási rendszert vezettek be a légi navigációs szolgáltatások terén, egységes lett a légiforgalom-irányítói engedélyekre vonatkozó követelményrendszer, ami megint csak fontos dolog. Hálózatkezelő feladata az uniós légi közlekedési hálózat teljesítményének a fokozása, és ez folyamatosan meg is történik az Európai Unióban.

A funkcionális légtérblokk célja az európai légtér felaprózottságának megszüntetése azáltal, hogy a légteret nem a nemzeti határok mentén, hanem a forgalomáramlásnak megfelelően osztották fel újra. Ez is jelentősen felgyorsította a légi közlekedést, és ezzel egyidejűleg csökkentette a légi navigációs szolgáltatások költségét is. Tehát megállapíthatjuk, hogy ezek az egyezmények növelték a légi forgalmi szolgáltatások hatékonyságát egész Európában. Ezenkívül, amit még nem említettem, az átlagos késések is jelentősen csökkentek, körülbelül a felére csökkentek tíz év alatt. Nyilván ez is az utazóközönség jelentős érdeke, a másik pedig, a biztonság mellett, a költséghatékonyság, hogy egy bizonyos kilométert milyen költséggel tudunk megtenni. 2009 és 2014 között itt is jelentős javulásról lehet beszámolni. Tehát ez a szabályozás azt is jelenti, hogy egyúttal csökkentek az árak egy-egy repült kilométer vonatkozásában.

Ennek a szabályozásnak egyébként voltak negatív hatásai is, hiszen ez egy nyitott piacot jelent. Nyilván amikor egy ország teljes egészében megnyitja a piacát és egy ilyen egységbe belép, akkor ez járhat bizonyos negatívumokkal is. Magyarországot a repülési szabályok liberalizációja negatívan is érintette, hiszen részben a Malév is emiatt szűnt meg, hiszen az új szabályozások alapján kinyílt a piac. Míg korábban állami tulajdonban volt egy-egy légitársaság és állami tulajdonban voltak a repülőterek, akkor állami dotációval a nemzeti légitársaságot meg tudta egy-egy állam támogatni. Azonban a légtér liberalizációjával a nemzeti légitársaságok folyamatosan háttérbe szorultak. 1978-ban indult meg leginkább ez a folyamat, amikor az Egyesült Államokban egy légitársasági deregulációs törvényt fogadta el, amely Európába is begyűrűzött, és nyolc év múlva, 1986-ban alá is írták a hasonló európai uniós szerződést is. Viszont ezzel a légi közlekedés lett az első olyan közlekedési mód, amely kihasználja a teljes mértékben integrált, egységes európai uniós piac előnyeit. Ezt még semmilyen más közlekedési ág nem tudta kihasználni. Azonban egyes légitársaságok nem tudtak lépést tartani azokkal a változásokkal, amelyek így a légi forgalomban bekövetkeztek, és sajnos ezek közé tartozott a magyar légitársaság is, amely az aktuális piaci környezetet nem tudta megfelelően követni. Ezáltal a Malév, mint ismerjük a történetet, megszűnt.

Mindemellett azonban láthatjuk, hogy ez a rendszer, amely korábban elfogadásra került, és most egy új melléklete került a tisztelt Országgyűlés elé, alapvetően pozitívan befolyásolja a repülésbiztonságot, jó hatással van a környezetvédelemre és az árakra. S tekintettel arra, hogy ez egy jogharmonizációs javaslat, így a Jobbik támogatja a T/8660. számú törvényjavaslatot. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr részletes, átfogó értékelését. Kérdezem tisztelt képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Mivel további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom. Megkérdezem államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni az elhangzottakra. (Dr. Mosóczi László jelzésére:) Öné a szó, államtitkár úr.

DR. MOSÓCZI LÁSZLÓ innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Megköszönöm a tisztelt képviselő hölgy és urak támogató javaslatait az európai közös légtér, illetve a légi közlekedési ipar, légi közlekedési üzletág érdekében létrehozott törvénymódosítás támogatása érdekében. Köszönöm szépen. (Taps.)

Felszólalások:   195-206   207-218   219-220      Ülésnap adatai