Felszólalás adatai

Felszólalások:   21-26   27-32   33-36      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bármennyire is nyári szünet előtt vagyunk, kérem, türtőztessék magukat! Folytatjuk munkánkat. Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Harrach Péter frakcióvezető úr, KDNP-képviselőcsoport: „A természet védelme keresztény felelősségünk része” címmel. Öné a szó, frakcióvezető úr.

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző heves vita Churchillnek egy mondatát juttatta eszembe, amely így szól: amikor ellenzékben voltam, vigyáztam arra, hogy külföldön egyetlen rossz szót se szóljak hazám kormányáról. (Taps a kormánypártok soraiban.  Gréczy Zsolt: De olyat se tett volna, hogy vegyék el a hazájától az uniós támogatást! Orbán Viktor hazaáruló!  Zaj.  Az elnök csenget.) Evezzünk békésebb vizekre!

(11.00)

Gyakran rácsodálkozunk arra, hogy milyen gazdag és szép világban élünk, és nemcsak a természet szépsége, hanem az ember világának gazdagsága is meghatározó élmény; természetesen nem erre a parlamenti gazdagságra gondolok.

Amikor ezek sérülékenységét látjuk, akkor felébred bennünk a védelem ösztöne, de a tudatos védelemnek van eszmei alapja és világnézeti gyökere is. Két ilyen, egymástól különböző, de megoldásaiban és céljaiban itt-ott közös vonást is tartalmazó gyakorlat van. Az egyik a liberális, ökocentrikus védekezés, a másik a keresztény, antropocentrikus környezeti gondolkodás. (Folyamatos zaj.) Most nem célom az előző bírálata, még ha jólesnék is, hanem a keresztény teremtés, védelem bemutatása. Ha egy mondatban akarom ezt összefoglalni, akkor azt kell mondanom, az ember legyen gondoskodó gazdája a teremtett világnak.

Mit jelent a gazdája és mit jelent a gondoskodó? Nem felejthetjük el, hogy a teremtett világ az emberért van. Nálam sokkal szebben fejezi ki ezt Babits Mihály, és ha megengedik, néhány mondatot idéznék tőle: „Tudod, hogy érted történnek mindenek  mit busulsz? / A csillagok örök forgása néked forog / és hozzád szól, rád tartozik, érted van minden dolog (…) Mert kedvedért alkotott mennyet és földet és tengereket, / hogy benned teljesedjenek;…”

Ez nemcsak az embert, a legtökéletesebb és legnagyszerűbb teremtményt mutatja be, hanem az „érted van minden” gondolatát is tükrözi. És tegyük hozzá, hogy ezt még ki kell egészítenünk a gondoskodással. (Folyamatos nagy zaj.  Az elnök csenget.)

Ha a mai ökológiai problémáinkat nézzük, akkor látnunk kell, hogy ezek a gondoskodás hiányából fakadnak. Hadd idézzem II. János Pál pápa mondatát: az ökológiai válság erkölcsi probléma. Ennek a problémának a végső okát az emberi telhetetlenségben, közvetlen okát pedig az emberi tevékenységben találjuk.

Ha már keresztény felelősségről van szó, egy egyházi dokumentumot hadd idézzek: „Gazdasági berendezkedésünk a korlátlan növekedésen és az ezt megteremtő piaci versenyen alapul. A növekedési kényszer egy véges térben, amilyen a Föld is, óhatatlanul problémákhoz vezet.” A kérdés tehát ez: haszonmaximálás vagy közjó?”

Meggyőződésem, hogy a gazdasági tevékenység és a természet megőrzése között megvalósítható az összhang. A gazdasági verseny növelése és kizárólagossága viszont előbb-utóbb környezeti katasztrófához vezet. Önmérsékletre van szükség, elsősorban a verseny dobogós résztvevőinek. Magyarország alig képes arra, hogy világméretű folyamatokat befolyásoljon. Az a tény persze, hogy nem tartozunk a nagy kártevők közé, nem jelenti azt, hogy ölbe tett kézzel kell ülnünk. Egyénként és közösségként is van mit tennünk.

A konkrét tények azt mutatják, hogy a károsanyag-kibocsátás hosszú távú alakulása szempontjából Magyarország jól áll. Rövid távon is javultak az ipari és lakossági kibocsátás adatai. Javítani viszont a közlekedés és szállítás területén kell. Az igaz persze, hogy ez elsősorban az autógyárak feladata. De tény az, hogy Magyarország kész a 2003-as (sic!) klímacél teljesítésére.

Befejezésül még egyszer, ennek a problémának a fő elvi mondanivalóját hadd ismételjem meg: a fejlődés és a növekedés igényét a felelősség követelményének kell korlátoznia. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt államtitkár úrnak megadom a válasz lehetőségét, megkérem képviselőtársaimat, akik most érkeznek, szíveskedjenek csendben helyet foglalni. Nagyon magas az alapzaj a teremben, alig lehet hallani a beszédet! Öné a szó, államtitkár úr.

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Köszönöm szépen felelősségteljes hozzászólását, és talán alapvetésként megállapíthatjuk, hogy mindannyiunk számára fontos a környezet és a klíma védelme. Mindannyian tiszta levegőt, tiszta vizet és elviselhetőbb klímát szeretnénk. Azt hiszem, hogy az elmúlt időszakban itt a parlamentben is számtalanszor elhangzott az, hogy mennyi mindent tett a mostani kormányzat azért, hogy ez az igény, ez az elvárás a következő időszakban is fennmaradjon, sőt a helyzet javuljon. (Folyamatos zaj.  Az elnök csenget.)

Két részre szeretném bontani a válaszadásomat. Az egyik a környezetvédelemre összpontosítana, a másik pedig a klímavédelem területén elvégzett feladatokra is, hisz ön is a felszólalásában különválasztva, mégis összekapcsolva a két területet, mondta el gondolatait.

Először a természetvédelemről szeretnék néhány szót mondani. Magyarországon azzal is nagyon komoly figyelmet szentelünk a természetvédelemnek, hogy tudjuk, hogy körülbelül az ország területének egyharmada valamilyen formában természetvédett terület. Kétmillió hektárnyi faállománnyal rendelkezünk, ami nagyon nagy, de a kormányzat kitűzte célul például  nem kevéssé abból a célból, hogy a klímavédelemnek hathatós eszköze a zöld erdő , hogy a 20,9 százalékos erdősültséget a következő évtizedben vagy másfél évtizedben 27 százalékos részesülésre fogjuk emelni. Ennek bizonyos jó példája például az, hogy az elmúlt időszakban, az elmúlt európai uniós gazdasági-pénzügyi ciklusban 40 milliárd forintnyi pályázati lehetőséget kaptak a nemzeti parkok a nemzeti park területén levő fauna megújítására, és annak a helyzetnek, annak a gyönyörű helyzetnek a megőrzésére, amit a nemzeti parkok természeti értékeinkben föl tudnak mutatni.

Elindult és folyamatban van 22 millió facsemete elültetése annak érdekében, hogy az előbb említett célt a következő időszakban el tudjuk érni, ugyanis azt is tudni kell, hogy a klímavédelem területén, a zöld, az erdő nagyon sokat tud segíteni. Körülbelül 6 millió tonna szén-dioxidot köt meg évente a magyarországi erdőállomány.

Tehát az elmondottak egyik része bizonyítja a természetvédelem területén, hogy nagyon sokat tettünk, teszünk és fogunk tenni az elmúlt időszakban a természetvédelem területéért, illetve azért, hogy a klímavédelemnek is segítsük a feladatellátását.

De a másik területen, a klímavédelem területén, amely közvetlenül a szén-dioxid-kibocsátást vagy az üvegházhatású gázok kibocsátását próbálja akadályozni, e területen is számtalan intézkedést hoztunk. És hogy milyen eredményeket értünk el 2010-től és 1990-től? Az Európai Unióban a rangsorban nagyon-nagyon előkelő helyen állunk. Összesen, nem is az Európai Unióban, hanem a világon 21 olyan ország van, amely 1990-hez képest úgy tudta csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, hogy közben növelni tudta a gazdasági teljesítményt, tehát a fajlagos kibocsátásunk jelentős mértékben csökkent. (Zaj.  Az elnök csenget.)

Ez a 32 százalékos csökkenés olyan, zöldek által általában klímabajnoknak kikiáltott államokkal szemben is jelentős eredmény, mint például Dánia, mert Dánia mutatott fel jobb teljesítményt nálunk, de például jobb a teljesítményünk, mint Svédország vagy Németország javulása. Annak fényében pedig különösen figyelemre méltó a magyar teljesítmény, hogy hat uniós tagállam nemhogy csökkentette, hanem növelte a szén-dioxid-kibocsátást az elmúlt időszakban. (Tordai Bence dr. Rétvári Bencéhez lép, és beszélgetni kezdenek.)

Az egységnyi nemzeti jövedelem előállításához kapcsolódó kibocsátásunk pedig 24 százalékkal csökkent 2010 óta, tehát nem 1990, hanem 2010 óta. Ez azt jelenti, hogy úgy növekszik a gazdaság Magyarországon, hogy közben a károsanyag-kibocsátás, az üvegházhatású gázok kibocsátása, a szén-dioxid-kibocsátás jelentős mértékben csökkent.

Természetesen a hőerőművek arányát (Folyamatos, nagy zaj.  Az elnök csenget.) próbáljuk csökkenteni, és ennek bizonyítéka az is, hogy jelentős mértékben növekedett az elmúlt időszakban a napenergiából származó villamos energia előállítása, ami napjainkban eléri már a 700 megawattos teljesítményt, és 2030-ra 3000 megawattnyi teljesítményt akarunk a naperőművek által előállíttatni. Ez pedig azt jelenti, hogy pár évtizeden belül Magyarországon az atomenergia és a megújuló energia aránya eléri a 90 százalékot.

Itt kell kitérni az atomenergiára, ami a legjelentősebb klímavédelmi lehetőség (Az elnök ismét csenget.) országunk számára, hisz az elmúlt időszakban már bizonyítottan évi 17 millió tonna (Az elnök ismét csenget.) szén-dioxid-kibocsátástól mentette meg Magyarországot.

ELNÖK: (A dr. Rétvári Bence előtt álló Tordai Bencéhez:) Képviselő úr!

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: A következő időszakban ez folytatódni fog, ha a Paks II. megvalósul. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(11.10)

Felszólalások:   21-26   27-32   33-36      Ülésnap adatai