Készült: 2024.09.19.09:16:18 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

95. ülésnap (2019.11.20.),  124-139. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 25:37


Felszólalások:   96-123   124-139   140-189      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Most soron következik a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A Szűcs Lajos, Font Sándor és Nyitrai Zsolt képviselők által benyújtott előterjesztés T/8036. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Szűcs Lajos úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének.

DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Mélyen tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Egy olyan rövid törvényjavaslatról van szó, amelyik abból építkezik, amit a 2013. évi CII. törvény alkalmazása óta megismertünk. A tavalyi évben a Magyar Országos Horgász Szövetség egy közfeladat-ellátási lehetőséget kapott meg, és ehhez a közfeladat-ellátási lehetőséghez kapcsolódóan pontosítja ez a törvényjavaslat azt a lehetőséget, hogy a horgászok adatait hogyan kezelheti, milyen pontok alapján a horgászszövetség. Nagyon egyszerű lenne azt mondani, hogy minden törvénynek megfeleltünk az előző időszakban. Természetesen a GDPR-szabályok időközi változását figyelembe vevő módon készült el ez a törvényjavaslat, és a NAIH ellenjegyzésével nyújtottuk be ezt a javaslatot. Arról van szó, hogy a tavalyi évben elindult egy olyan horgászkártya kibocsátása, amellyel az okmányrendszerét újítjuk meg a horgászoknak. Ehhez az okmányfrissítéshez, ehhez az okmányújításhoz van szükségünk ezeknek az adatoknak a használatára, erre adja meg a felhatalmazást ez a törvényjavaslat.

Úgyhogy kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot tárgyalja meg, és lehetőség szerint fogadja el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem Farkas Sándort, hogy hozzá kíváne szólni. (Farkas Sándor jelzésére:) Államtitkár úr jelzi, hogy igen. Öné a szó.

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő T/8036. számú törvényjavaslat a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítását tartalmazza. A 2013. szeptember 1-jével hatályba lépő törvény koncepcionális váltást jelentett a halállomány megújulni képes természeteserőforrás-értékének és védelmének előtérbe helyezésével, valamint rekreációs tevékenységként a horgászat halászattal szembeni előnyben részesítésével. Ezt erősítették meg a törvény 2015. évi, az Országgyűlés által általánosan támogatott módosításai is, amelyek révén megszűnt a kereskedelmi célú halászati engedélyek kiadása, illetve lehetővé vált a magyar államot megillető halgazdálkodási jog hasznosításának rendezése úgy, hogy az országos horgász-érdekképviseletet ellátó Magyar Országos Horgász Szövetség részére haszonbérleti szerződéssel közvetlenül, pályázat nélkül is átadhatóvá vált egyes nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek halgazdálkodási joga.

A törvény és kapcsolódó végrehajtási rendeleteinek további finomhangolása is a célok, azaz az immár a félmilliós létszámot meghaladó horgásztársadalom igényeinek minél jobb kiszolgálását célozta. Jelen törvényjavaslat is e folyamat része, az ebben foglalt módosítás szükségességét elsősorban a kialakult jó gyakorlat fenntartása, így a törvény alapkoncepciójának a szakmai és érdekvédelmi szervezetek igényeihez is igazodó kiteljesítése indokolja.

A horgászati célú nemzeti halgazdálkodási és horgászati stratégiáról és az országos horgászati hálózati program végrehajtásához szükséges feladatokról szóló 1064/2018. (II. 28.) számú kormányhatározat végrehajtása végett 2018 decemberében módosult a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény és annak végrehajtási rendelete is. Ennek eredményeként a Magyar Országos Horgász Szövetség az állami halgazdálkodási díjak bevételeit az idei évtől kezdődően közvetlenül megkapja, és azt az állami közfeladatok ellátására fordítja. E közfeladatok között szerepel a halfogásra jogosító állami okmányok, azaz az állami horgászjegy, állami halászjegy és az ehhez kapcsolódó fogási naplók kiadásának feladata is, aminek hatékony és szabályszerű ellátásához az ezen okmányok kiváltására jogosult személyek nyilvántartására is szükség van. A törvény a Magyar Országos Horgász Szövetség által ellátandó közfeladatként nevesíti a horgásznyilvántartás biztosítását, a nyilvántartásba vételt, valamint a horgászegyesületi tagságot igazoló magyar horgászkártya kiadását. Emellett a törvény végrehajtási rendelete tisztázza, hogy a horgászok és a rekreációs halászok nyilvántartásának vezetését, valamint a nyilvántartást biztosító regisztrációt a horgászszövetség végzi.

Mivel a korábbi nyilvántartás számos hibával és átfedéssel volt terhelt, új, teljesen megbízható tartalommal felépített nyilvántartás létrehozására volt szükség. Az elvárt adatminőségű nyilvántartás biztosítása érdekében a Magyar Országos Horgász Szövetség 2018 végén elindította a horgászregisztrációt. Az azóta eltelt egy év tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a rendszer kiválóan működik, sikerült átfedésektől és hibáktól mentes nyilvántartást létrehozni.

Az illetékes adatvédelmi hatóság idén jelezte, hogy a hatályos jogszabályi háttér a Magyar Országos Horgász Szövetség adatkezelését nem rendezi teljeskörűen, ezért szükségessé vált a bevált és működő gyakorlat jogszerű alkalmazásának hátterét teljessé tenni. Ennek megfelelően a törvényjavaslat megadja, hogy a Magyar Országos Horgász Szövetség törvényben előírt közfeladatainak ellátása körében a horgásznyilvántartás és a rekreációshalász-nyilvántartás biztosítása, illetve a nyilvántartásba vételt igazoló magyar horgászkártya kiadása során milyen adatokat kezel.

A nyilvántartott személyek javaslatban szereplő adatainak kezelése elengedhetetlenül szükséges a halfogásra jogosító állami okmányok jogszerű kiadása, valamint ezek kiváltását időszakosan tiltó hatósági szankciók megvalósítása érdekében. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy az érintett személyek egyedi azonosítással kerüljenek nyilvántartásba, és egy személy a nyilvántartásban csak egyszer szerepelhessen. A halfogásra jogosító okmányok kiváltására vonatkozó jogosultság csakis ilyen háttérre támaszkodóan igazolható, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a Magyar Országos Horgász Szövetség és az arra jogosult tagszervezetei a horgászokmányok kiadását biztosítani tudják.

Tisztelt Országgyűlés! A november 22-én benyújtott T/8036. számú törvényjavaslat olyan kiegészítéseket tartalmaz  igaz, rövid a törvénytervezet , amelyek a törvény eredeti koncepciójához igazodva a rekreációs tevékenységnek, a horgászat lehetőségének a folyamatos biztosítását szolgálják. A halgazdálkodásért felelős agrártárcának elengedhetetlenül szükséges a halfogásra jogosító állami okmányok kiadását állami közfeladatok ellátásaként végző Magyar Országos Horgász Szövetség által kialakított és jól működő nyilvántartási rendszer fenntartása, amihez szükséges a teljes körű jogszerűség biztosítása is.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az elmondott indokok alapján a törvényjavaslatot tárgyalja meg, majd azt követően fogadja el. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Megadom a szót Fazekas Sándornak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő, a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosításáról szóló T/8036. számú törvényjavaslat, ahogyan azt előterjesztő képviselőtársam, valamint államtitkár úr is ismertette, lényegében arról rendelkezik, hogy a Magyar Országos Horgász Szövetségnek milyen adatokat indokolt, illetve szükségszerű kezelnie a közfeladatai ellátása során. Amint tudjuk, a Magyar Országos Horgász Szövetség a 2018. év végén elindított horgászregisztráció rendszerét a természetes személyek adóazonosító számára alapozva alakította ki a praktikum elve alapján.

(17.20)

Értelemszerűen adóazonosítóval minden természetes személy rendelkezik, és ez a szám az életünk során változatlan marad, nem jár le, nem módosul, mint a személyazonosításra alkalmas igazolványok azonosító számai.

A rendszer kialakítását és bevezetését megelőzően a Mohosz szakértőkkel és a szaktárcákkal egyeztetve arra jutott, hogy ez a megoldás jogszerűen megvalósítható. A regisztráció meg is kezdődött, működik. A működésével átlátható, egyértelmű nyilvántartás született.

Ezt követően érkezett észrevétel, miként ezt hallhattuk, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól, amely szerint az adatkezelés jogszerű alkalmazásának háttere nem teljes körű, ezért ennek megfelelően kerül most átfogó rendezésre a jogszabályi háttér. Módosul tehát az adatkezelési gyakorlat, a horgászkártyák kiadásához a jövőben a Mohosz a horgászok természetes személyazonosító adatait, lakcímét, kézbesítési címét, telefonos és elektronikus elérhetőségét kezeli; utóbbi kettőt kizárólag a nyilvántartott hozzájárulása esetén. Megszűnik tehát az adóazonosító jel alapján való azonosítás.

A törvényjavaslat tartalmát megismerve nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy a módosítások a hatékonyabb közfeladat-ellátást segítik, a hasznos és érdemi tapasztalatok érvényesítését hivatottak szolgálni. Kérem tehát, támogassák az önök előtt fekvő T/8036. számú törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Steinmetz Ádámnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. STEINMETZ ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény hatálybalépése óta eltelt időszak alatt összegyűjtött jogalkalmazási tapasztalat időszerűvé tette a törvény kiegészítését  áll a most T/8036. számon előttünk fekvő módosító javaslat általános indoklásában. De úgy is fogalmazhatnánk, hogy jelen módosító javaslat pontosítja a Magyar Országos Horgász Szövetség adatkezelési gyakorlatát, és feloldja az eddig fennálló törvénytelen állapotot, azt, hogy a Szűcs Lajos által vezetett Mohosz törvénytelenül kérte be és kezelte eddig a tagok személyes adatait. Köszönjük, elnök úr, hogy ezen a gyakorlaton változtatni kíván, és benyújtotta ezt a javaslatot.

Most pedig az Agrárminisztérium államtitkárához, Farkas Sándor úrhoz fordulok, illetőleg Fazekas Sándor volt miniszter úrhoz, és ez úton is szeretném önöket megkérni arra, hogy a korábbi ígéreteikhez híven kártalanítsák azt a 200 halászcsaládot, akik a törvény hatálybalépésével elveszítették a megélhetésüket és a munkájukat.

Továbbá bízunk benne, hogy a jövőben érdemi mennyiségű forrást juttatnak a hazai horgászturizmus fejlesztésére, például a Balaton-parti horgászhelyek kialakítására és fejlesztésére. A beépítések miatt ugyanis lassan már nemcsak a strandolók, hanem az a 80 ezer, jegyet kiváltó horgász sem fogja tudni megközelíteni a partot, aki szeretne balatoni halat fogni.

És ha már balatoni hal! Örülök neki, hogy Nagy István agrárminiszter úr visszakozott abból a korábbi álláspontjából, ami egy korábbi kérdésemre adott válaszából derült ki, konkrétan, hogy aki balatoni halat szeretne enni, az fogjon magának. Miniszter úr azóta tájékoztatott minket arról, idézem: „Jogos elvárás az ott élők, az ott nyaralók részéről, hogy balatoni márkával minősített halat fogyasszanak  és most tessék figyelni! , és hogy valóban balatoni is legyen, az a jövő esztendőtől biztosan megoldott.” Mindezek után én már csak azt szeretném kérni önöktől, hogy legkésőbb a szezon elejéig alkossák meg a „balatoni” védjegyminősítést, úgy, hogy azt kizárólag a Balatonból kifogott halak kaphassák meg.

Remélem, hogy az általam most elmondottakat nemcsak meghallgatják, hanem tesznek is a megvalósításuk érdekében. Én pedig az előttünk fekvő törvényjavaslat támogatását fogom kérni a Jobbik-frakciótól.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Varga Lászlónak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Én a másik végén kezdem, tehát előrebocsátom, hogy nyilván támogatható a javaslat. Egy olyan javaslatról van szó, amely rendez egy már kialakult helyzetet, amely nem igazán jogszerű. A kérdés nyilván ennek kapcsán az, hogy miért nem lehetett eleve jogszerű ez a helyzet, illetve, hogy miért nem előre kezelték ezt a kérdést. Ezt a kérdést azért amellett, hogy elmondja az ember, hogy támogatja a javaslatot, nyilvánvalóan érdemes az asztalra tenni. Egy észrevétel talán az életszerűség tekintetében. Itt a változásokat, az adatokban történő változásokat 30 napon belül kell bejelenteni, jelezni a szövetségnek a javaslat szerint. Nagyon kérdéses szerintem, hogy ez mennyire lesz tartható az életben, a gyakorlatban a horgászok részéről, illetve nem lennee életszerűbb talán az éves dokumentumok kiadásakor ezt a kérdést kezelni.

Még egyetlen kérdésre szeretnék rávilágítani; azt gondolom, a többit Steinmetz Ádám képviselőtársam ellenzéki aspektusból talán már megvilágította. A kérdés az, hogy nyilván a kialakult helyzetben, hogy mi a megoldás, illetve a megoldás mennyire megfelelő, talán érdemes ilyenkor az adatvédelmi ombudsmannal egyeztetni: történte ilyen egyeztetés? (Farkas Sándor bólint.) Nagy bólogatás a válasz, ez engem megnyugtat itt első körben.

Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most megadom a szót két percben Mesterházy Attila képviselő úrnak.

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm. Egyetlenegy mondatára szeretnék az államtitkár úrnak reagálni. Úgy fogalmazott, hogy ugyan nem volt jogszerű az adatkezelés, de kiválóan működtették az adatbázist. Ha valami nem jogszerű, akkor, államtitkár úr, azt nem lehet kiválóan működtetni és rendben tartani; ha már adatokról beszélünk. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.  Dr. Lukács László György: A Kubatov-listából indul ki.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most normál időkeretben megadom a szót Fazekas Sándor képviselő úrnak.

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Megszólítva érzem magam, és szeretnék reflektálni, különös tekintettel arra, hogy itt a jogszerűség vagy törvénytelenség vagy észrevétel, s a többi, ezek külön kategóriák, a különböző jogértelmezési kérdésekben való eligazodást azért segítik.Tehát fel szeretném azt olvasni ismételten, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól az adatkezelés jogszerű alkalmazásának háttere volt vitatott; azt írták erre, hogy nem teljes, ezért ennek megfelelően kerül most teljes körű rendezésre a jogszabályi háttér. Ez nem azonos azzal, hogyha valami törvénytelen vagy szabálytalan, hanem ahogy idéztem, ez az Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak a véleménye, és szerintem egy kormány, egy tárca, az előterjesztő akkor jár el helyesen, ha igyekszik az összes szabálynak a lehető legnagyobb mértékig megfelelni. Jól tudjuk, hogy az információs és adatkezelési joganyag nem egyszerű joganyag. Ebben az esetben is a konkrét normákhoz kapcsolódó igazodásról van szó. Tehát szerintem fontos az, hogy a megfelelő fogalmakat használjuk a megfelelő szituációkra.

A másik, amit Steinmetz képviselő úr fölvetett, és ezzel én is egyetértek, nagyon hasznosnak tartom, bár nem konkrét része a napirendnek így első ránézésre, a mintegy 200 károsult halász kártalanítása vagy kártérítése; ez nyilván inkább kártalanításnak minősülhet. Azt el szeretném mondani, hogy hivatali időm alatt konkrét, részletekbe menő adatokkal alátámasztott kárigény a tárcához nem érkezett be. És nyilván csak egy ilyen konkrét, részletes adatokkal alátámasztott kárigényre figyelemmel tud bármely állami szerv döntést hozni. Hogy aztán később volte ilyen jelzés az érintettek részéről, azt nyilván a tárca részéről jelen lévő államtitkár úr, miniszterhelyettes úr el tudja mondani; tehát nincs arról információm, hogy jött volna ilyen részletes kárigény. (Jelzésre:) Államtitkár úr jelzi, hogy nincs tudomása róla. Mint ahogy arra is figyelemmel kell lennünk, hogy miközben a kereskedelmi célú halászat megszűnt a természetes vizeken, azok, akik ezeken a területeken voltak, lehetőséget kaptak más, a törvényi korlátozás alá nem eső vízterületeken a korábban gyakorolt szakmájuk folytatására legjobb tudomásom szerint.

De azzal egyetértek, hogy hasznos, hogy ez fölvetődött. Nyilván erre oda kell figyelni, tehát biztos vagyok abban, hogy ha konkrét kárigény beérkezik a kormány, illetve a szaktárca elé, akkor ezt megfelelő szinten fogják majd kezelni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Kérdezem, hogy kíváne még valaki hozzászólni a vitához. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt, így az általános vitát lezárom. Megadom a szót az előterjesztő nevében Szűcs Lajos képviselő úrnak.

(17.30)

DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én állok most itt önök előtt, de mögöttem 562 ezer olyan horgász van, akinek az érdekeit próbálom képviselni, és csak egy tavaly decemberi NAV-os közleményt szeretnék itt felolvasni önöknek: 2019-től bővül az adóigazolvánnyal intézendő ügyek köre, például már a jövő évi horgászkártya kiváltásához is szükség van az adóazonosító jelet igazoló okmányra  írta a NAV, nem én, a NAV írta ezt, ez a közlemény visszakereshető. Valóban arról volt szó, hogy egyeztetéseket folytattunk és folyamatosan folytatunk az Adatvédelmi Hatósággal, és itt elsősorban nem arról van szó, hogy mi törvénytelenül kezeltünk vagy kezelünk adatot, hanem arról van szó, hogy a személynek az azonosításához szükséges adatokat mikor, meddig és hogyan lehet megőrizni. Tisztelt Képviselőtársaim! Azért ha bármelyikük egy mosógépet, egy mobiltelefont szeretne hitelre vásárolni, vagy egy pályázatot szeretne beadni, gondolkodás nélkül veszik el az önök személyes adatait, másolják le a személyazonosító igazolványukat, a lakcímkártyájukat és az adókártyájukat. Mi leszünk az első olyan szervezet, amely valóban olyan törvényi felhatalmazás alapján tudja ezeket az adatokat kezelni, hogy utána senkinek ne lehessen abban kérdése, hogy ezeket az adatokat jogszerűen kezeljük-e. Itt van az a horgászkártya (Felmutatja.), amely alapján a XXI. századnak megfelelő adattartalommal bármelyik vízterületen lévő, erre feljogosított személy tudja ellenőrizni a horgászokat, és onnantól kezdve senkinek nem lehet kibúvója, hogy ő valóban az a személy, aki, vagy nem. 562 ezer horgásztársunk van, a 280 ezerről 562 ezerre történő növekedésben pontosan egy olyan tisztulási, tisztítási folyamat volt, hogy ne tudjon valaki egy évben több horgászengedélyt kiváltani, ne tudjon több fogási eredménynaplóval rendelkezni, hogy megszűnjön az a rablás, ami a vizek partján volt.

Köszönöm a miniszter úrnak, hogy elmondta a halászokkal kapcsolatos történést. Én arról tudok önöknek beszámolni, hogy minekünk van egy olyan adatbázisunk, amelynek kapcsán valóban megkerestünk minden olyan halászembert, aki ezzel foglalkozott, 130-an voltak, akiket megtaláltunk és megkerestünk. Közülük mindenkinek munkalehetőséget biztosítottunk, hiszen azokat az embereket, akik valóban dolgozni akarnak, azokat fel is vettük  nyolcan voltak a 130 emberből , ők most is végzik a rekreációs halászatot és végzik az állományszabályozó halászatot nálunk. A többiek  ahogy a miniszter úr is elmondta  igazi kártalanítási vagy kártérítési igénnyel mindig csak revolverezték a minisztériumot, és soha nem nyújtottak be konkrét adatokat, amikor megkérdeztük tőlük például azt, hogy hány eszközük volt az elmúlt időszakban, ami miatt kártalanítani kellene őket, akkor sosem mondták meg, hogy milyen tényleges számról van szó.

A balatoni hal kérdése is mindig előjön búvópatakként az elmúlt években. Egy dolog biztos, tisztelt képviselőtársaim, hogy a Balaton nem egy hűtőszekrény vagy egy medence, amelyet mindennap ki lehet nyitni, és onnan olyan halat lehet venni, amellyel az éttermeket el lehet látni. Éppen a múlt héten volt egy olyan tárgyalás, amikor megpróbáltuk ennek a legfontosabb kérdéseit felvetni. A legizgalmasabb kérdés az, hogy a Balaton vízgyűjtő területén nevelt, termelt hal osztjae a Balaton sorsát, mert ha igen, akkor a tógazdaságokban nevelt jó minőségű magyar hal megkaphatja a Steinmetz képviselő úr által mondott védjegyet, és azokat a halakat az éttermekben el lehet fogyasztani. Ehhez viszont az kell, hogy a termelőtől az étteremig, a felhasználóig egy olyan zárt és számlával igazolható sor legyen, ahol senki, de senki nem lehet abban bizonytalan, hogy annak a halnak az eredete más, mint amit mondanak. Ebben, azt gondolom, van még közös munkánk, és mindenkit, aki ebben segíteni óhajt bennünket, nagyon szívesen látunk  természetesen ez nem ennek a törvényjavaslatnak a része.

Mindenkinek köszönöm, aki megszólalt a törvényjavaslat kapcsán, és kérem önöket, hogy támogassák ezt a javaslatot. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.  Dr. Steinmetz Ádám tapsol.)




Felszólalások:   96-123   124-139   140-189      Ülésnap adatai