Felszólalás adatai

Felszólalások:   9-14   15-18   19-22      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Most a Jobbik részéről Jakab Péter következik. Megadom a szót.

JAKAB PÉTER (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A leghosszabb út is egyetlen lépéssel kezdődik. Tisztelt fideszes képviselőtársak, önök a sokadik lépésnél járnak a rezsimépítés útján, de ezen az úton önök el fognak bukni.Önök első lépésként bedarálták Magyarországon a törvényhozást. Elérték azt, hogy úgy ülnek kétharmaddal a parlamentben, hogy egyébként a magyar emberek többsége nem is a Fideszre szavazott. Aztán elérték azt, hogy bedarálják a végrehajtást, hiszen bár kormányon vannak, valójában nem kormányoznak, csak megpróbálnak hatalmon maradni. Aztán bedarálták az igazságszolgáltatást; ugye, ezért vannak még szabadlábon. Aztán bedarálták a médiát, olyan propagandával hülyítve az embereket, hogy Sorosnak van egy veszélyes terve, és még sorolhatnám, nem teszem, ezt ismerjük.

Aztán, képviselőtársak, jött egy önkormányzati választás, ahol önök kaptak egy bődületes nagy pofont a magyar választóktól, és kiderült az, hogy bár önök bedarálták ezt a négy hatalmi ágat, ennek ellenére a magyar társadalom immunrendszere még mindig jóval erősebb, mint a Fidesz-vírus. Éppen ezért most elérkezettnek látták az időt, hogy bedarálják az ötödik hatalmi ágat. Tudják, mi az, képviselőtársak? Itt Németh Szilárdra nézek. Nem, nem tudja. Ez ugyanis a gondolkodás. A tudás.

Képviselőtársak! Az önkormányzati választáson világossá vált, hogy bizony-bizony a magyar embereknek is van egy veszélyes tervük, méghozzá az, hogy gondolkodnak. Gondolkodnak, és nem lehet őket meghülyíteni holmi kormánypropagandával, mert a gondolkodó embernek nem kormányzati hazugságra van szüksége, hanem kormányzati teljesítményre. Növekvő bérekre, minőségi egészségügyre, modern oktatásra.

De miután kormányzati teljesítmény nincs, ezért most önök bedarálják a gondolkodást, már csak azért is, mert önök szerint a gyártósor mellett amúgy sem tudásra van szükség, csak tűrésre. Tűrni a 12 órás műszakot, tűrni a megalázó béreket, tűrni a rossz munkakörülményeket. És önök szerint a magyar oktatási rendszernek pusztán annyi a dolga, hogy erre felkészítse a gyermekeinket. Felkészítse őket arra, hogy tűrjenek, és legyenek majd jó rabszolgái az önök stratégiai partnereinek, a multiknak.

Nézzük, hogyan teszik ezt! Ugye, hatéves korban belökik a gyereket az iskolapadba, akkor is, ha még nem iskolaérett. Ugye, fogy a magyar, fogy a rabszolga, fokozni kell az utánpótlás-nevelést. Beterelik a gyermekeket 40 fős osztályokba, ahol hullafáradt tanároktól megkapják a tananyagot, reggel 8-tól délután 3-ig vagy éppen 4-ig, utána a gyerek hazamegy felkészülni másnapra. Megjegyzem, itt már le is tudta a 12 órás műszakot, hogy utána aztán hullafáradtan lefeküdjön, holnap pedig kezdheti az egészet elölről.

És ez egészen addig így megy, képviselőtársak, amíg a gyermek úgy nem érzi, hogy igen, felkészült a rabszolgalétre. Ha tíz év múlva felkészült, akkor 16 éves korában már mehet is a gyártósor mellé robotolni. Csak, mivel ez nem jövőkép egy magyar fiatal számára, ezért inkább elmenekülnek külföldre, képviselőtársak. Önök ezt várják el a magyar fiataloktól. Mi pedig azt gondoljuk, hogy nem erre van szükségük, hanem tudásra van szükségük, minőségi tudásra.

Képviselőtársak! Ma az oktatás rendszeréből több ezer pedagógus hiányzik. Ha csak a béreket nézzük, akkor már egy román tanár is 30 ezer forinttal többet keres, mint a magyar kollégája. Az oktatási rendszerünk a végét járja, és erre önök mit csinálnak? Kitalálják, hogy öt éven belül lőjünk magyar űrhajóst a magyar égre. Hát, az agyam eldobom, képviselőtársaim! Mondjuk, ha még Viktort meg Lölőkét akarnák föld körüli pályára állítani, egy ország tapsolna. De hogy önök akkor akarják meghódítani a világűrt, amikor nincs orvos a kórházakban, nincs tanár az iskolában, nincs szakmunkás az építkezéseken?! Hát, nézzenek már tükörbe!

Ha holdbéli tájat akarnak, én elviszem önöket Borsodba, ingyen mutatok. (Derültség az ellenzéki padsorokban.) De mielőtt még meg akarnák hódítani a világűrt, könyörgöm, szálljanak le a földre, és lássák a valóságot! Persze, nyilván látják önök a valóságot. Nyilván tudják önök, hogy mi kell a minőségi oktatáshoz, ezért menekítik egyébként a saját gyermekeiket nemzetközi magániskolákba, amelyeket 300 milliókkal támogat meg a magyar állam.

(13.50)

Eközben meg az állami iskolákban rohad a vécé, omlik a vakolat, és hullafáradtak a tanárok. Önök a saját gyermekeiknek minőségi oktatást akarnak, a csórónak meg maradjon a negyvenfős osztály, meg az omló vakolat, meg a fáradt tanár? Mi nem ilyen oktatást szeretnénk, képviselőtársak, hanem olyat, ahol nemcsak a gazdag, de a szegény is hozzáfér a minőségi tudáshoz, ahol a diákok és a tanárok terhei csökkennek, a bérek pedig emelkednek, ahol nem a hatéves gyermeket igazítjuk a törvényekhez, hanem a törvényt igazítjuk a gyermekeinkhez azért, hogy kiegyensúlyozott felnőttekké váljanak egy reményeim szerint egyszer majd kiegyensúlyozottá és szabaddá váló Magyarországon.

Képviselőtársak, a leghosszabb út is egyetlen lépéssel kezdődik. Azok a pedagógus kollégák, akik hétvégén tüntettek itt, a Kossuth téren, ők a sokadik lépést teszik meg a gyermekeinkért és ezért az országért. Köszönet nekik ezért. Most már csak azt szeretném tudni, hogy önök mikor teszik meg az első lépést ezért az országért, mert már nagyon várjuk, főleg a lelépést. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Orbán Balázs államtitkár úr következik ismét. Parancsoljon!

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Kezdeném azokkal az elemekkel, amelyekben egyetértés van közöttünk. Ugye, ön azt említette a felszólalásában, hogy a magyar emberek gondolkodnak, és úgy szavaztak október 13-án, illetve a megelőző választásokon, hogy gondolkodtak, amikor leadták a szavazatukat. Jelzem, hogy ebben egyetértünk. Ebből következett az, hogy például az európai parlamenti választásokon, ahol a Jobbik még mert egyedül elindulni, ott 6 százalékot kapott. Hat százalékot kapott, miközben egy évvel ezelőtt 20 százalék körüli volt a Jobbik támogatottsága; tehát e tekintetben egyetértés van közöttünk.Az oktatáspolitika kapcsán elhangzott kérdésével kapcsolatban Rétvári államtitkár úr e tekintetben már elég részletesen tájékoztatta az Országgyűlést. Egypár adatot én is elmondanék önöknek. 2020-ban 645 milliárd forinttal több jut az oktatásba, mint 2010-ben, és 60 milliárddal több, mint 2019-ben, így Magyarország az európai átlag felett majdnem a GDP 5 százalékát költi az ágazatban. Az elmúlt 30 évben nem volt olyan volumenű iskolafejlesztés, mint most, a tanárok fizetése pedig átlagosan 50 százalékkal emelkedett. Azt gondoljuk, mindez élesen szembeállítható a 2010 előtti oktatáspolitika kudarcával, ekkor ugyanis óriási különbségek voltak az iskolák között, az ön által is említett kistelepüléseken teljesen ellehetetlenült az oktatás. Az iskolák korábbi fenntartói, így az önkormányzatok eladósodtak a nem megfelelő gazdasági teljesítmény és a kormányzati kizsigerelés következtében, így 1300 milliárd forintnyi adósságot kellett átvállalni az önkormányzatoktól. Gondolom, abban nincs vita köztünk, hogy ha az iskolák fenntartói el vannak adósodva, akkor az iskolák is el vannak adósodva, sőt mi több, 2010 előtt csődközeli helyzetben is voltak. Nem kevesebb, mint 381 helyen szűnt meg az oktatási tevékenység 2010 előtt az országban.

S hogy ez miért fontos? Azért fontos, mert ezért egy olyan kormány volt felelős, amelyekkel önök most politikai szövetségben repülnek, együtt indulnak a választásokon, és ezeket a szép eredményeket  amelyeket az előbb soroltam  ebben a szövetségben sikerül önöknek elérniük.

Ezzel szemben nekünk ugyan sok tennivalónk van az oktatáspolitika területén is, de sikerült javítanunk az oktatás versenyképességét. Ahogy említettem, 50 százalékos béremelést sikerült végrehajtani, és a kabinet nyitott arra, hogy a következő években további béremelés is történjen. 800 helyszínen  tehát az ön által említett kistelepüléseken is  mintegy 276 milliárd forint értékű oktatási beruházás és felújítás van folyamatban. Ebből következően 625 iskolában valósulhat meg valamilyen fejlesztés és bővítés. Itt a Ház előtt szóba került már a bölcsődei férőhelyek kérdése is. Most már 51 ezer bölcsődei férőhely van az országban, ami a 2010-es adatokhoz képest mintegy másfélszeres növekedést jelent, és a kormány ígéretet tett arra, hogy 2020-ig 60 ezerre, 2022-ig pedig ezeket a férőhelyeket 70 ezerre bővítjük. Hároméves kortól ezzel párhuzamosan  ahogy ez is szintén szóba került  kötelezővé vált az óvodai nevelés, hogy az kellőképpen felkészítsen az olyan kistelepüléseken is az iskolára, amiket ön még egyszer említett. Bevezettük a mindennapos testnevelést, az iskolafejlesztési program keretében 47 új tornaterem és 51 tanuszoda épült. Több mint 1 millió gyermek kap ingyenes tankönyvet az 1-9. évfolyamon, a többi évfolyamon pedig a rászorulók kapják meg ingyen a tankönyvet. Ezt a programot is 2020-tól tovább bővítjük, minden alap- és középfokú képzésben részt vevő tanuló ingyenes tankönyvet kap. Háromszorosára emeltük a gyermekétkeztetésre fordított kiadásokat, most már, hála a Jóistennek, nagyjából 82 milliárd forint jut erre a célra. Soha nem látott digitális fejlesztés zajlik az iskolákban, a 2008-as tanévkezdés előtt 45 ezer laptop és 24 ezer tablet került az iskolákba.

Tehát még egyszer mondom, sok tennivalónk van még. Természetesen az oktatásba tett minden befektetés a jövőbe tett befektetésnek minősül, így a kormány kiemelt prioritásként tekint erre a területre. De azt mondhatjuk, hogy az elmúlt években sikerült előrelépnünk, és az is látszik, hogy az a politikai konstrukció és az a politikai szövetségi rendszer, amelyekben önök indulnak és mozognak, nem szolgálja a magyar oktatás fejlődését. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   9-14   15-18   19-22      Ülésnap adatai