Felszólalás adatai

Felszólalások:   49-51   51-61   61-67      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Ház! Most ismét a határozathozatalra térünk rá. Kérdezem az Országgyűlést, hogy elfogadjae az S/6245. számú személyi javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Megállapítom, hogy a Ház 143 igen szavazattal, 4 nem ellenében, tartózkodás nélkül a személyi javaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most, 15 óra 9 perckor áttérünk az interpellációk tárgyalására.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnök úrhoz: „Tervezett lakosságcsere Magyarországon?” címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Pénzügyminisztérium képviselője fog válaszolni. A képviselő úré a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormánypárt államtitkárát szeretném megnyugtatni a tekintetben, hogy minden nemzeti sorskérdés esetén tudtuk, hogy hol a helyünk, akkor is, amikor a honvédséget kellett odarendelni a határzárhoz, akkor is, amikor megtettük azt a javaslatot, hogy zéró toleranciát tanúsítsunk a bevándorlás, bevándoroltatás minden formájával szemben, az önök letelepedésikötvény-konstrukciójával szemben is, tehát a korrupciós módszereket is kizárandó.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ugyanígy kell most felszólalnunk azon tervezett lakosságcsere folyamata kapcsán, amely napjainkban van kibontakozóban. A sajnálatos módon és elképesztő módon romló népesedési mutatókkal és kivándorlási adatokkal párhuzamosan felütötte fejét az a jelenség, hogy bizony százezrével engedtek be Magyarországra, lényegében kormányzati engedéllyel, hozzájárulással olyan munkavállalókat, akiknek a szükségessége legalábbis kérdőjeleket vet fel, de kérdéseket egészen biztosan.

(15.10)

Ezzel párhuzamosan egymillió fölött jár azon honfitársaink száma, akik vagy már kivándoroltak Magyarországról, jórészt kényszerűségből, vagy éppen ezt a kivándorlást fontolgatják. Ugye, nem kell mondanom, hogy ha, mondjuk, az ’56 utáni veszteségekhez mérjük ezt a számadatot, akkor mindezek fényében mennyire tragikus Magyarország helyzete és Magyarország kilátásai.

És ha megkérdeznénk Szentgotthárd, Tapolca, Tiszaújváros, számos egyéb település lakosságát arról, hogy meg kívánjáke osztani élőhelyüket több ezer idegen kultúrájú emberrel, akik látszólag most talán olcsóbban jönnek ide, olcsóbban vállalnak munkát, nem biztos, hogy igen lenne a válaszuk. Márpedig ha valaki nemcsak a KSH, de a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal statisztikáit is böngészi, arra jut, hogy évente több ezerrel nő azoknak az idegenből érkezett, ha úgy tetszik, migráns munkásoknak a száma, akik esetében semmiféle piaci bizonyítékot nem látunk az esetek döntő többségében arra nézve, hogy ittlétük szükséges lehet. Hiszen jelen pillanatban is bemondásra, a kormányzat barátainak, piaci szereplőknek a bemondására dől el az, hogy mely ágazatban lehet idegen munkásokat idehívni, akár tudatosan betelepíteni, és mely ágazatokban nem képzelhető el mindez.

Éppen ezért a kérdésünk egyértelmű: vállaljae a kormányzat azt a szembenézést, hogy ágazatonként megvizsgálja, hol van szerinte szükség ilyen betelepítésekre, és hol nincs. Ha úgy gondolja, hogy van, akkor álljon elő, őszintén mondja el, hogy milyen kényszer, milyen szükség vezeti Magyarország Kormányát egy tudatos lakosságcseréhez való hozzájárulásra; ha viszont nincsen, akkor az eddigi rendszer felülvizsgálandó. A Jobbik álláspontja szerint teljesen egyértelmű és egyszerű módon, ágazatonként, ha kell, engedélyenként kell felülvizsgálni azt, hogy az érkezők, az érintettek hogyan kerülhettek Magyarországra, mit csinálhatnak itt, ki hívta meg őket, és mindez milyen korrupciós mechanizmusok mentén történt. Elvárom tehát érdemi válaszukat. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Köszöntöm képviselőtársaimat. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Bodó Sándor államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Tájékoztatom önt, hogy Magyarországon semmiféle lakosságcsere nem történik, sőt ezt a szót, ezt a kifejezést használva nekem egy nagyon rossz történelmi emlék jut eszembe. Talán érdemes lenne meggondolni, hogy egyáltalán ez a fogalom megjelenjen-e. (Z. Kárpát Dániel: Ti használtátok ezt a kifejezést…)És azzal kapcsolatosan, ami a magyar munkavállalói rendszert illeti, én azt gondolom, hogy lényegi tévedések vannak abban, amit ön megfogalmazott. A magyar gazdaság egyre jobban teljesít, az látszik: 5 százalékot meghaladó gazdasági növekedés van, közel 4,5 millióan dolgoznak Magyarországon, a munkanélküliségi ráta folyamatosan csökken. Vagyis olyan mutatószámok ezek, amelyekre, én azt gondolom, Európa nagyon sok országa szeretne szert tenni.

Természetesen ez nem magától van, ezért nagyon komoly dolgokat kell tenni Magyarország Kormányának. Az egyik ilyen legfontosabb a munkaerő-tartalékok aktivizálása. Hangsúlyozni és nyomatékosítani kívánom, hogy a hiányzó munkaköröket elsősorban magyar munkavállalókkal szeretnénk betölteni, és ennek érdekében olyan munkaerőpiaci reformprogramokat indítottunk azokban a megyékben, ahol magasabb a munkanélküliségi ráta, mint az országos átlag  nevezetesen Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Borsod, Heves, Nógrád és Szolnok megyékben , tehát olyan munkaerőpiaci reformprogramot indítottunk, amelynek a működtetésével felkutatjuk mindazokat, akik még szeretnének, tudnak dolgozni.

Emellé társul egy olyan képzési program, ami alkalmassá teszi őket, és ezt követően a munkaadókkal egy közvetlenebb kapcsolat kialakítása során szeretnénk őket az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatni. Ennek bizonyítéka az is, amivel remélem, ön sem vitatkozik, hogy a közfoglalkoztatás folyamatosan csökken Magyarországon, egyre többen az elsődleges munkaerőpiacon találnak munkahelyet.

Ez mindenképpen egy kedvező tendencia, és azt is látnunk kell, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv keretében az adókedvezmények, amelyeket a vállalkozások igénybe vehetnek, illetve az elhelyezkedési támogatások mind-mind azt segítik, hogy egyre több ember tudjon a versenyszférában elhelyezkedni. Nagyon fontos része ennek a programnak a szak- és felnőttképzési rendszer modernizációja. Erre is megvannak az elképzelések. És akár az iskolarendszeren belül, akár az iskolarendszeren kívül, bizony itt is fontos teendők vannak, és látható eredményekre van szükség minél hamarabb.

Az európai uniós munkavállalási rend szerint azokban a munkakörökben, ahol a munkaadó nem talál munkavállalót, elsődlegesen a hazai piacon néz körül, majd azt követően az európai uniós munkavállalók közül vár jelentkezőket. Talán nem nagy meglepetés, amit elárulok, hogy Magyarországon valóban dolgoznak külföldi állampolgárok, de jogszerűen.

Az ön interpellációjában elhangzott mondatok arra utalnak, hogy ez ötletszerűen, követhetetlenül, valakinek a kénye-kedve szerint történik, nos, egyáltalán nem erről van szó. Nevezetesen, a helyzet az, hogy azoknak a külföldi munkavállalóknak, akik olyan munkakörre jelentkeznek, amit hazai vagy európai uniós munkaerővel nem sikerül betölteni, számukra van egy nagyon komoly előszűrés, nevezetesen, hogy rendelkezneke megfelelő szakképzettséggel, megfelelő egészségi állapotban vannak-e, a nemzetbiztonsági kockázatról nem is beszélve. Ezeket az illetékes hivatalok megvizsgálják, és ha ezek a feltételek rendben vannak, és nincsenek hazai vagy uniós munkavállalók, akkor lehetséges az, hogy ők Magyarországon munkát vállaljanak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Kérdezem képviselő urat, elfogadjae az államtitkári választ. Öné a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mielőtt ez ügyben megnyilatkoznék, szeretném megköszönni államtitkár úrnak, bár ez meglepő lesz, a beismerő vallomását. Köszönöm azt, hogy érdemi vita nem bontakozhatott ki közöttünk, hiszen ön elismerte azt, amit én állítottam: százezrével vannak idegenből érkezett munkások Magyarországon, és ezenközben nem tudom, hogy milyen uniós hátterű munkavállalásra és annak promotálására gondol, államtitkár úr, amikor cirill betűs feliratok jelennek meg Kecskemét, Hatvan bevásárlóegységeiben, amikor indiai, pakisztáni, bangladesi munkavállalók is jelennek meg a magyar vidéken. Nem tudom, hogy melyik uniós tagországra gondolt ezenközben. Nem is kell a tájékozódásért önnek messzire mennie. Ha ide kifárad a folyosóra (Jobbra mutat.), az Országgyűlés Hivatala Képviselői Információs Szolgálat kiváló szakanyagát veheti a kezébe. Ezen látszik, hogy több mint 87 ezer tartózkodási engedéllyel és állandó tartózkodási kártyával ideengedett személyt hívott be ez a kormány Magyarországra, és még 32 ezres kimutatás (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) szerepel különféle letelepedési engedélyeken. (Az elnök újból csenget.) Ezért ilyen választ tisztességes hazafiként nem fogadhatok el…

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr…

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): …és arra kérem képviselőtársaimat is, hogy ezt az őrületet…

ELNÖK: Az időkerete lejárt, képviselő úr, sajnálom.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): …ne támogassák semmilyen formában. (Taps a Jobbik padsoraiból.  Közbeszólás ugyanonnan: Úgy van!)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés az államtitkári választ 113 igen szavazattal, 34 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Korózs Lajos, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Mennyibe kerül az ukrán állampolgárok Magyarországon történő egészségügyi ellátása és Magyarország által folyósított nyugdíja?” címmel. Korózs Lajos képviselő urat illeti a szó.

Felszólalások:   49-51   51-61   61-67      Ülésnap adatai