Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. A határozathozatalokra a későbbi ülésünkön kerül sor, tisztelt Országgyűlés.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az állatok védelme érdekében szükséges egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A Kocsis Máté, Fidesz; Ovádi Péter, Fidesz; Nyitrai Zsolt, Fidesz; Gyopáros Alpár, Fidesz; Balla György, Fidesz; Böröcz László, Fidesz; dr. Tiba István, Fidesz; Vigh László, Fidesz, képviselők által benyújtott előterjesztés T/17434. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontja hangzik el. Ovádi Péter képviselő úr a bizottság előadója, ő beszélhet most. Parancsoljon!

OVÁDI PÉTER, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2021. november 25-én tartott ülésén megtárgyalta az állatok védelme érdekében szükséges egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló T/17434. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 31 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt rátérnék a részletes indokolásra, mindenekelőtt szeretném megköszönni a parlamenti pártok támogatását, amit tettek a törvényjavaslatmódosító-csomagunknál. Mi sem bizonyítja jobban, hogy közös ügyünk az állatvédelem, hogy mind az Igazságügyi bizottságban, mind a Törvényalkotási bizottságban egyhangúlag szavaztunk róla.

Az egy év alatt, amióta miniszteri biztos lehettem, nagyon sok minden történt az állatvédelemben, hiszen összefogtunk a civil szervezetekkel, és a civil szervezetekkel közösen próbáltuk kialakítani azt az utat, ami alapján megyünk az állatvédelem területén, hiszen azt az ambiciózus tervet tettük le magunk elé, hogy öt éven belül Európa élmezőnyébe akarunk tartozni állatvédelem területén is. Megalakult az Állatvédelmi Központ az Állatorvostudományi Egyetemen; létrejött a Nemzeti Állatvédelmi Tanács; létrehoztuk a Nébihhel közösen a gazdijogsi.hu-t; tudtunk civil szervezeteket támogatni; a „Magyar falu” programba az egyik legfontosabb dolgot be tudtuk tenni, hiszen a civilek is el szokták mondani, illetve mindenkivel egyetértünk abban, hogy a kóborállat-állományt csökkenteni kell, 500 millió forintos támogatást kapott, 479 önkormányzat tudott rá sikeresen pályázni. Én azt gondolom, hogy ez mind-mind közös siker. És az bizonyítja a legjobban, hogy tényleg közös ügyünk az állatvédelem, hogy mindannyian tudtuk ezt támogatni.

Maga a javaslatunk az állatok védelme érdekében szükséges egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat, célja az állatvédelmi konzultáció eredményére figyelemmel az állatvédelemhez kapcsolódó jogszabályi környezet szigorítása és a felelős állattartás biztosítása. Ennek érdekében a javaslat az állatkínzás tényállásában új minősített esetek létrehozásával megteremti a szigorúbb büntetőjogi fellépés lehetőségét, valamint a büntetőeljárás során az állat helyzetének kezelésével kapcsolatos szabályokat.

Nincs alaptörvényi akadálya, hogy a büntetőügy jogerős befejezését követően az állatvédelmi hatóság is eljárhasson az adott ügy kapcsán. A javaslat értelmében, ha a büntetőügyben eljáró bíróság arról értesíti az állatvédelmi hatóságot, hogy az állatkínzás vagy a tiltott állatviadal szervezése bűncselekménye miatt az állattartót jogerősen elítélte, az állatvédelmi hatóság a rá irányadó szabályok szerinti eljárásban hatósági ellenőrzést folytat.

A javaslatunk tartalmazza a nagy nyilvánosság előtti elkövetést. A technikai fejlődés adta új lehetőségek az állatkínzók számára is szabad utat biztosítottak arra, hogy az állatkínzást nagy nyilvánosság előtt mint online közösség előtt is elkövessék. Tekintettel arra, hogy egyre több olyan élő közvetítésre például streamen vagy Facebook Live-on kerül sor, ahol az állatok kínzásával és végső soron akár az állat pusztulásával is járó tevékenységet, mondjuk úgy, hogy szórakozásból vagy más megfontolásból élőben közvetítenek, így ennek állatkínzás minősített eseteként való szabályozása is indokolttá vált. Az állatkínzás alapesetén felül az állatok és a természet védelme megköveteli, hogy az állatkínzás megbotránkoztatást kiváltó és szórakoztatásnak szánt élő közvetítését minősített körülményként kezeljük.

(17.40)

Általános következményként értékelte többek között a gyermekek egészséges fejlődésére gyakorolt negatív hatás, az állatkínzás népszerűsítése, a nézettség növekedése miatti motivációt arra nézve, hogy az elkövető vagy más további ilyen cselekményt valósítson meg. Úgy gondolom, hogy nagyon fontos, hogy ez is bekerült a javaslatunkba.

Az állattartástól való eltiltás tartama alatti állatkínzás. Az állatvédelmi törvény a hatósági intézkedések és közigazgatási szankciók között szabályozza azokat az eseteket, amikor a hatóság az állattartót eltilthatja az állat tartásától, a jogsértés súlyától függően 2-8 évre. A hatóság által meghatározott eltiltási idő alatt elkövetett, az eltiltással érintett állat kínzását megvalósító cselekmény  társadalomra való veszélyességének súlyára való tekintettel  büntetőjogi szabályozása feltétlenül indokolt. Tekintettel arra, hogy az állatkínzás egy olyan időpontban valósul meg, amikor már a hatóság egyszer a jogsértés súlyára figyelemmel megállapította az érintett felelősségét az állatvédelmi törvény szerinti állatkínzás tárgyában, és az állatkínzást annak tudatában követte el, így az alapesetet meghaladóan a minősített esetek között szükséges elhelyezni ezt.

A következő, ami a javaslatunkba bekerült: az állatkínzás elkövetése tiltott állatviadal szervezését vagy állatkínzást követő két éven belül. A javaslat új minősített esetként határozza meg az állatkínzást vagy a tiltott állatviadal szervezését történő elítélést követő két évben az elkövetett újabb állatkínzást. Ezt az a gyakori megfontolás indokolta, hogy súlyosabb legyen a büntetendő, hasonló bűncselekményt rövid időn belül ismételten elkövető személy akkor is, ha nem minősül különös visszaesőnek, mert a korábbi bűncselekményei miatt nem végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték.

A javaslat második bekezdése a minősített esetek társadalomra való veszélyességének súlyához igazodó és ehhez kapcsolódó magasabb büntetési tétellel fenyegetett két esetet kíván szankcionálni. Itt fontos megjegyeznünk azt is, hogy eddig azt lehetett büntetni, aki az állatviadal szervezője, innentől azokat is büntetni lehet  ez is a civilek kérése volt , aki az állatviadalon részt is vesz.

A méreg alkalmazásával vagy az élet kioltására alkalmas csalétek kihelyezésével több állat pusztulását okozva történő elkövetés. Ez is egy nagyon fontos tétel, hogy bekerült, hiszen a természetkárosítás vonatkozó rendelkezésével összhangban az állatkínzás egy minősített eseteként kívánja szankcionálni a javaslatban azt az esetet, amikor az állatok pusztulását az elkövető az általa alkalmazott méreg vagy az élet kioltására alkalmas csalétek kihelyezésével okozza. Ezen eset fokozott társadalmi veszélyességére figyelemmel minősített esetként való szabályozása indokolt. Az állatkínzás alapesetén felül ugyanis a természetet is aljas módon kihasználó méreg vagy csalétek kihelyezésével és annak elfogyasztásával több állatnak is olyan szenvedését okozza, amelynek következtében a méreg vagy csalétek okozta hosszú kínlódás után az állatok tömeges pusztulását is előidézheti. Itt az „előidézheti”, azon van a hangsúly, hiszen már a méregnek, csaléteknek a kihelyezése is büntetendő lesz ezután.

Különös visszaesőként történő elkövetés: a nemzeti konzultáció során társadalmi igényként fogalmazódott meg továbbá az is, hogy az állatkínzást többször elkövetők szigorúbb büntetésére, azon belül is hasonló bűncselekményt többször elkövetők szigorúbb felelősségre vonására kerüljön sor. Számos esetben volt ugyanis megfigyelhető, hogy azok, akik már korábban állatkínzás vagy állatkínzáshoz hasonló, az állat vagy állatok kínzásával, szenvedésével vagy természetet károsító pusztulásával járó bűncselekményt elkövettek, a büntetőjogi felelősségre vonásuk megállapítását követően további hasonló bűncselekményeket is elkövettek. Ezen elkövetőt a személyében lévő, a társadalomra fokozott veszélyt jelentő erőszakos jellemvonásaira figyelemmel szükséges különleges visszaesőként a hatályos törvényi rendelkezésnél szigorúbban büntetni.

És ami egyedülálló a mi törvénycsomagunkban Európában, az nem más, mint a szaporítók elleni fellépés. Hiszen azt is tudjuk, hogy a pandémia ideje alatt nagyon megnőtt a kereslet a társállatok iránt, és azt is tudjuk, hogy többnyire sajnos a szaporítók szolgálták ki ezt a keresletet. Nagyon fontos volt  és szerintem ezzel úttörők vagyunk Európában  az, hogy körülírjuk azt, hogy mégis kik azok a szaporítók. Tehát a szaporítótelep, a kedvtelésből tartott állatok egészséges tenyésztését biztosító környezet kialakítása mellett kiemelten fontosnak tartottuk a szaporítók elleni fellépést, a szaporítótelepek felszámolását és a szaporító tevékenység büntetőjogi szabályozását.

A jelenleg hatályos jogszabály szerint ugyanis a szaporítókat az állatok rossz körülmények között tartására figyelemmel az állatkínzás miatt rendeli büntetni, azonban a szaporítótelepek terjeszkedésének, növekedésének megakadályozása céljából minősített esetként való szabályozásra lenne szükség. Jogalkalmazói visszajelzések, valamint az állatvédelmi szervek elmondása szerint megállapítható, hogy az állatok szaporításával foglalkozók nem képesek az állatok megfelelő körülmények között történő tartásáról és ellátásáról gondoskodni. A szaporítók ugyanis haszonmaximalizálásra törekednek, ami miatt az állatot idő előtt leválasztják az anyaállatról, ezt követően pedig alkalmatlan helyen és körülmények között  zsúfoltan, éheztetve  szállítva, sokszor az állat fajtájától eltérő, népszerű fajtaként megjelölve értékesítik. Emellett a még el nem adott állatok életkörülményeit, élelemmel és ivóvízzel való ellátását és egészségügyi ellátását, oltást, betegségek kezelését sem képesek megfelelően biztosítani, és az állatorvost igénylő beavatkozásokat is mellőzik. Az állatok tartásával kapcsolatos ellátási kötelezettségeket az állatvédelmi törvény 3. pontjában, a 8. §-ban a jó gazda gondossága körében kötelezettségként határozza innentől meg.

Ahogy mondtam, a természetkárosítás is bekerült, illetve a tiltott állatviadalról is már beszéltem, mivel az időm fogytán van, ezért csak egyre szeretnék kitérni, és köszönöm szépen egyébként a módosításokat is, amit a baloldali képviselőtársak tettek. A jó szándékot láttam abban, és el is mondtam egyébként, hogy sok mindennel mi már foglalkozunk, de kaptunk olyan módosítást is, amit be tudtunk fogadni, itt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a WWF Magyarország Alapítvány és a Traffic együttes javaslata volt az, hogy ne csupán a gerinces állatokra, hanem minden élőlénycsoport védelmére kiterjedjen a büntetőeljárási szabály, hogy lefoglalás esetén az élőlény elhelyezését biztosítani tudja, a legrövidebb időn belül  meg kell szüntetni az értékesítését  ezt el kell rendelni. Ennek indoka, hogy minden élőlény esetében jelentős problémát jelent az elhelyezés, mivel ezek életben tartása speciális szakértelmet igényel, ennek hiányában a büntetőeljárás alatt az élőlények elpusztulnak, ami a büntetőeljárás sikerességét is rontja. Azt gondolom, hogy ez egy olyan módosítás volt, amit azonnal be lehetett fogadni, hiszen szakmailag megalapozott volt.

Még egyszer nagyon szépen köszönöm minden képviselőtársamnak a támogatását, hiszen közös ügyünk az állatvédelem. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tájékoztatom önöket, hogy Ovádi képviselő úr most a Törvényalkotási bizottság álláspontját ismertette, de minthogy az előterjesztők közül csak ő van jelen, megkérdezem, hogy előterjesztőként kíváne szólni, bár kétségkívül bőven fejtette ki a véleményét. Ezzel nem irányítani akarom, vagy igazából igen. (Ovádi Péter jelzésére:) Nagyon jó, kitűnő a válasza, nagyon szépen köszönöm. Ez azt jelenti, hogy nem kíván szólni.

Most viszont meg kell kérdeznem a kormány nevében Völner államtitkár urat, hogy kíváne szólni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem. Köszönöm szépen.

A kijelölt Igazságügyi bizottság nem állított előadót. Most képviselői felszólalások következnek. Ezek sorában elsőként előre bejelentett felszólaló, Fülöp Erik képviselő úr, független képviselő szólhat. Parancsoljon!

DR. FÜLÖP ERIK (független): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Szeretném leszögezni elöljáróban, hogy nagyon örülök ennek a törvénytervezetnek, amely holnap szavazásra kerül itt a parlament előtt. Azt hiszem, hogy nagyon sok alkalommal már felhívtam a figyelmet, hogy van egy hatalmas társadalmi igény, amely az állatvédelmi jogszabályok szigorítását szeretné elérni. Éppen ezért örülök, hogy most úgy tűnik, hogy a társadalmi igény találkozott a politikával is, hiszen bizottsági ülésen, ahogy Ovádi miniszteri biztos úr is jelezte, igazságügyi és törvényalkotási bizottsági ülésen is egyhangú szavazással támogatták a képviselők ezt a törvénytervezetet, ezt a törvénycsomagot.

Igazából azt mondhatjuk, hogy rendkívül hosszú út áll még előttünk, természetesen vannak ennek a törvénytervezetnek olyan pontjai, amelyek égető állatvédelmi, kritikus pontokat orvosolnak, ilyen akár az állatkínzás bizonyos büntetőjogi tételeinek a szigorítása, vagy az, hogy az állatviadal nézőit is büntetni rendeli ettől kezdve majd a jogszabály. A szaporítók elleni, végre hatékony fellépést is biztosíthatja, illetve az állattartástól való eltiltást egyszerűsíti, így várhatóan sokkal több ilyen esetet lehet majd a jövőben tapasztalni.

Azért is fontos, hogy az alapoktól kell megváltoztatnunk az állatvédelmi tevékenységet, merthogy nagyon sok olyan rossz példa van még ma is az emberek fejében, amelyet valamilyen úton-módon meg kell próbálni kiverni.

(17.50)

Én nagyon örülök, hogy éppen a mai napon került bejelentésre az, hogy a gyermekvédelmi szakigazgatási rendszerben élő gyermekek számára a felelős állattartással kapcsolatban egy oktatási-nevelési programot indít majd be több szervezet, természetesen a politika segítségével. Erre azért is van rendkívül nagy szükség, hiszen pont egy tegnapelőtti hír volt, hogy Győrben egy piacon például macskabundákat értékesítettek volna, ami, azt gondolom, hogy a XXI. században egészen elképesztő.

Zárásként pedig csak annyit szeretnék mondani, hogy köszönöm szépen én is azoknak az ellenzéki képviselőknek és kormánypárti képviselőknek a támogatását, akik már a bizottsági üléseken, akár az igazságügyi, akár a törvényalkotási bizottsági ülésen támogatták ezt a javaslatot, és természetesen bízom benne, hogy a holnapi nap folyamán is támogatni fogják.

Egyetlenegy olyan dolog van, amire fel kell hívni még a figyelmet, hogy onnantól kezdve, hogy a társadalmi igény, az állatbarátok igénye, az állatszeretők igénye és a politika találkozott, innentől kezdve már csak az ítélkezési szekció, a bírók figyelmét kell erre felhívni, hiszen most már a jogszabályok lehetővé fogják tenni, hogy valóban elrettentő és szigorú ítéletek kerülhessenek kiszabásra Magyarországon. Eddig is lehetséges lett volna a bíróknak erőteljes ítéletekkel élni, de most már még inkább lehetőségük lesz erőteljes, elrettentő ítéleteket hozni, viszont eddig sajnos még nem merték vállalni. Úgyhogy remélem, hozzájuk is eljut ez az üzenet, hogy ez a társadalmi igény, hogy minden állatkínzó megkapja a méltó büntetését. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Normál szót kérő képviselőként Varju László képviselő úr, a Demokratikus Koalícióból, tessék!

VARJU LÁSZLÓ (DK): Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. A törvény tárgyalásának jelen szakaszában szeretnék néhány dolgot nyomatékosítani, amit természetesen azzal kezdek jómagam is, hogy örülök annak, hogy ebben lényegében teljes körű egyetértés alakult ki, és sok vonatkozásban, és ebből egyet kiemelek, például a szaporítók elleni fellépésre valóban komoly szándék van a kormány részéről.

Viszont azt is szeretném megfogalmazni, hogy ebben a folyamatban vannak olyan dolgok, amikben nem sikerült teljes egyetértésre jutni, vagy nem sikerült egyetértésre jutni, és ezért sajnálom, hogy annak a módosítónak a támogatására vagy azoknak a módosítókezdeményezéseknek a támogatására nem került sor, amik abba az irányba mutattak, hogy legyen az állatvédelemnek egy intézményesült gazdája az ombudsman személyében, vagy jöjjön létre az az állatvédelmi alap, amely lehetőséget ad arra, hogy ehhez érdemi nagyságrenddel rendelkező védelmi hátteret, gazdasági hátteret biztosítson.

Teljesen egyetértünk abban, hogy szigorúbban büntetnénk az állatviadalok szervezőit, és emellett a visszaeső szervezőket külön is büntetni kell, de ebben egyetértés alakult ki. Egy jól működő állatvédelmi őrség létrehozása az, amire szükség van, és ilyen szempontból valóban, ahogy képviselőtársam is említette, a büntetőjogi megközelítése és ilyen értelemben a gyakorlat lesz majd az igazi kérdés, ami bemutatja azt, hogy az a törekvés és az a szándék, amit itt a képviselők, illetve a pártok és köztük a Demokratikus Koalíció is támogat  mondhatnám azt, hogy mivel egyéni választókerületi képviselőként Újpestről több civil szervezet megkeresésével találkoztam, és Angyalföldön is azok közül az állatbarátok közül sokan támogatnak bennünket abban, hogy erre a szigorításra sor kerüljön , ezt én feltétlenül fontosnak tartom, és ezt a törekvést magam is támogatni szeretném. Örülök annak, hogy eljutottunk ide. Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Képviselők! Kíváne még valaki a fennmaradt időkeret terhére felszólalni? (Nincs ilyen jelzés.) Megállapítom, hogy nem. A vitát lezárom.

Meg kell kérdeznem az előterjesztőt  hiszen a kormány nevében Völner államtitkár úr már jelezte, hogy nem kíván szólni , Ovádi képviselő urat, hogy kíváne véleményt mondani, reflektálni az elhangzottakra. (Ovádi Péter nemet int.) Jelzi, hogy nem. Nagyon szépen köszönöm.

A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor, tisztelt Országgyűlés. Meg kell jegyeznem, hogy az elmúlt időszak legkulturáltabb vitáját az állatokkal kapcsolatban folytatták le. (Derültség.)

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú, valamint kapcsolódó törvények jogharmonizációs és egyéb célú módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/17278. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontja kerül ismertetésre. Mátrai Márta képviselő asszony, az Országgyűlés háznagya a bizottság előadója. Parancsoljon!

Felszólalások:   210-213   214-220   220-223      Ülésnap adatai