Készült: 2024.09.26.21:58:02 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

43. ülésnap (2018.11.26.),  215-218. felszólalás
Felszólalás oka Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája
Felszólalás ideje 6:31


Felszólalások:   211-214   215-218   219-222      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra későbbi ülésünkön kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/3292. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Salacz László képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. november 22-én tartott ülésén megtárgyalta az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és jogállásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosításáról szóló T/3292. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 26 igen szavazattal, 3 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta. Magyarország Alaptörvénye alapvető jogként biztosítja az egyesülés és a gyülekezés szabadságát. Az állam objektív intézményvédelmi kötelezettsége ezen alapvető szabadságjog esetében oly módon mutatkozik meg, hogy köteles e jogot védelemben részesíteni, továbbá annak zavartalan gyakorlását elősegíteni és biztosítani.

(17.40)

A demokrácia egyik sarokkövének tekinthető a civil szervezetek munkássága, hiszen a polgárok egy bizonyos csoportjának érdekét kívánják érvényesíteni a közéletben azáltal, hogy párbeszédet folytatnak a mindenkori kormánnyal. Elismerésre méltó tevékenység, amit folytatnak, legyen szó akár országos, akár helyi érdekeltségű csoportok érdekeinek képviseletéről, ugyanis egyfajta kapcsot jelentenek a közhatalom és a civil lakosság különböző rétegei között. Éppen ezért Magyarország Kormánya kiemelt társadalmi érdekként kezeli a civil szervezetek támogatását, amelyek mögött valódi társadalmi támogatottság áll.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat is ezt a célt kívánja erősíteni azáltal, hogy növelni szándékozik azon szervezetek számát, amelyek miniszteri, egyedi támogatásban részesülnek, továbbá duplájára növeli a civil szervezeteknek nyújtható normatív támogatás mértékét, valamint csökkenteni kívánja a szervezetek működésével összefüggő, azokat terhelő adminisztrációs tevékenységeket. Az előttünk fekvő javaslatban kilátásba helyezett módosítások alkalmasnak bizonyulhatnak arra vonatkozóan, hogy ösztönző erőként hassanak a civil szervezetek önerőből megvalósuló forrásteremtésének növelésére.

Tisztelt Képviselőtársaim! A civil társadalom érdekeinek további megerősítése érdekében kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Orbán Balázs államtitkár úr jelezte, hogy a vita későbbi szakaszában kíván mint előterjesztő felszólalni. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Igazságügyi bizottság nem állított előadót.Most a képviselői felszólalások következnek. Kérdezem képviselőtársaimat, kíván-e valaki élni ezzel a lehetőséggel. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom.

Megadom a szót Orbán Balázs államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Magyarország Kormánya kiemelt társadalmi értékként és érdekként kezeli a civil szervezetek támogatását, ugyanis azt gondoljuk, hogy állami szinten is elismerésre méltó az a tevékenység, amit végeznek. A KSH legfrissebb adatai szerint Magyarországon 61 ezer alapítványi és társas nonprofit szervezet működik, ezek közül 54 015 szervezet számít klasszikus civil szervezetnek, tehát alapítványi és egyesületi formában működő szervezetnek.Arról az örömteli fejleményről tudok önöknek beszámolni, hogy az összes bevételük ezeknek a szervezeteknek és a költségvetési támogatásuk a 2010 óta eltelt időszaktól számítva exponenciálisan növekedett: 2010-ben ezek a szervezetek még 144 milliárd forintnyi állami támogatáshoz jutottak a különböző csatornákon keresztül, 2016-ra ez az összeg 240 milliárd forintra emelkedett, és az összes bevétel, amelybe természetesen az alaptevékenységből, a gazdálkodásból és a magánadományokból számított bevételek is beleértendőek, ez az összeg 2010-ben még 427 milliárd forint volt, 2016-ra 630 milliárd forintra emelkedett.

A jelen törvényjavaslat célja a civil szervezetek társadalmi felelősségvállalásának előmozdítása az adományszerző tevékenységük ösztönzésével, a kisközösségekért tevékenykedő, helyi és területi hatókörű civil szervezetek számára egy új támogatási forma, az egyszerűsített támogatás bevezetése, valamint az egyedi támogatás keretének növelésével a civil szervezetek egyedi szakmai programjainak rugalmasabb eljárási keretek között történő támogatása. Ezzel összességében csökkenteni kívánjuk a szervezetek működésével összefüggő adminisztrációs kötelezettségeket.

A magyar kormány, ahogy említettem, és a magyar költségvetés a valódi civil szervezetek támogatására különösen nagy hangsúlyt kíván fektetni, a számok önmagukért beszéltek, és erre tekintettel kérem szíves támogatásukat a törvényjavaslat elfogadásában. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   211-214   215-218   219-222      Ülésnap adatai