Felszólalás adatai

Felszólalások:   113-119   119-126   127-134      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Ház! Képviselő asszony nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadják-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 107 igen szavazattal, 42 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel az interpellációs időszak végére értünk. Most az azonnali kérdések órája következik.

Sneider Tamás alelnök úr, Gyöngyösi Márton frakcióvezető úr és Mirkóczki Ádám képviselő úr, a Jobbik képviselői, azonnali kérdést kívánnak feltenni a miniszterelnök úrnak: „Meddig él vissza a hatalom mindannyiunk türelmével?” címmel. Kérdezem önöket, hogy ki fogja feltenni a kérdést. (Sneider Tamás jelzésére:) Igen, Sneider Tamás alelnök úrnak adok szót. Parancsoljon!

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Miniszterelnök Úr! Christian Wulff, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke 2012-ben lemondott magas posztjáról, mert ajándék repülőutakat fogadott el, ráadásul ezért cserébe néhány dolgot el is intézett ezeknek a személyeknek. Az USA ENSZ-nagykövet asszonya pár héttel ezelőtt mondott le ugyancsak magas posztjáról, pedig ő a vagyonbevallásában is közzétette azokat az ajándékokat, amiket kapott különböző barátaitól. A demokráciákban a világ minden pontján természetes, hogy azok a közszereplők, akik ilyen ajándékokat fogadnak el, lemondanak a posztjukról. Vannak ezek a nagyon fontos személyek  és van ön, miniszterelnök úr. Ők tisztességesen vállalták a következményeket, és lemondtak a pozíciójukról, míg ön büszke arra, hogy harminc éve, bár eltitkolva, de folyamatosan fogad el gazdag vállalkozóktól repülőutakat. Ám az ön büszkeségét pont az árnyalja, hogy a vagyonbevallásában eddig ez nem szerepelt. Legújabban pedig már igyekszik olyan személyeket is begyűjteni az országba, akik korrupció vádjával lettek elítélve a saját országukban.

Miniszterelnök Úr! Ön egy pillanatra sem érzi úgy, hogy ezekkel a tevékenységekkel nemcsak önmagát járatja le, hanem egész hazánkat, egész nemzetünket? Kérdezem miniszterelnök urat: fenntartja-e állítását, miszerint büszke a harminc évig titkolt magánrepülőzésére? Fenntartja-e, hogy ezek után is törvénytelen módon az önt szolgáló milliárdosok ajándékát fogadja el? S végezetül: kíván-e újabb korrupcióért elítélt közszereplőket hazánkba telepíteni? Várom válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. A válaszra Orbán Viktor miniszterelnök úrnak adok szót. Parancsoljon, miniszterelnök úr!

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Köszönöm szépen. Tudomásom szerint az ön kérdésében szereplő fölvetést a magyar parlament Mentelmi bizottsága megvitatta, abban döntést hozott, és ennek a döntésnek én alávetem magam. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterelnök úr. Egyperces viszonválaszra Sneider Tamás alelnök úré a szó. Parancsoljon!

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Bátor válasz volt, miniszterelnök úr, meg kell hagyni. (Derültség a Jobbik soraiban.) Az ön nyolc éve bebizonyította, hogy a korrupció mértéke egyenes arányban áll egy ország pusztulásával. Miközben a korrupt rendszere felemésztette a gazdasági lehetőségeinket, odajutottunk, hogy már nem Nyugat-Európát kell utolérnünk, hanem Romániát, amely négyszer gyorsabban fejlődött az elmúlt 18 évben. (Felzúdulás a kormánypártok soraiban.) Négyszer gyorsabban gazdagodtak a román állampolgárok, mint a magyar állampolgárok (Zaj a kormánypárti oldalon.), nézzék meg a statisztikákat, kedves képviselőtársaim! Bizony, ki gépen száll fölébe, annak csak térkép e táj, és a fellegek felett jogosan lehet azt gondolni, hogy a magyar embereket halálukig lehet dolgoztatni. Jogosan gondolhatja úgy, miniszterelnök úr, hogy egy évben 14 hónapon át kell dolgoztatni a magyar munkavállalókat, jogosan érezheti úgy, hogy ezt addig teheti, amíg semmilyen komoly társadalmi hatása ennek a történetnek nem lesz. És komolyan gondolhatja azt is, hogy fel lehet tölteni tíz- és százezrekkel a hiányzó magyarokat. Miniszterelnök úr, ha mégis meggondolják magukat a magyarok, és nem kívánják halálra dolgozni magukat, ön hova fog repülni? (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyperces viszonválasz illeti meg a miniszterelnök urat is. Parancsoljon, miniszterelnök úr!

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Köszönöm szépen, elnök úr. A pusztulás szélén álló Magyarországról csak annyit szeretnék mondani önnek, hogy a minimálbér 2010-ben 73 500 forint volt, míg 2018-ban 138 ezer forint. A szakmunkás-minimálbér 89 500 forint volt, most 180 500 forint. A nettó átlagkereset 2010-ben 133 ezer forint volt, 2018 szeptemberében pedig 216 ezer forint. 2010 óta a reálbérek több mint 36 százalékkal emelkedtek; egy kétgyermekes, átlagkeresettel rendelkező szülő jövedelme pedig 45 százalékkal ér többet, mint 2010-ben. Köszönöm szépen a figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   113-119   119-126   127-134      Ülésnap adatai