Felszólalás adatai

Felszólalások:   109-114   115-121   121-127      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mint hallhattuk, képviselő úr elfogadta az államtitkári választ. Tisztelt Országgyűlés! Staudt Gábor képviselő úr, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be az igazságügyi miniszterhez: „A törvények annyit érnek, amennyit betartanak belőlük, avagy valóban jól működik egy olyan végrehajtási rendszer, amelyben a jogszabályok betartása a jelenlévő országgyűlési képviselőktől függ?” címmel. Staudt Gábor képviselő urat illeti a szó.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A Jobbik évek óta harcot folytat a végrehajtás alatt állók védelmében, azon belül is kiemelt figyelmet fordítva a devizahitel-adósokra. Tesszük ezt azért, mert nem minden adós került önhibájából nehéz helyzetbe, a devizahiteleket elszenvedőkre pedig egyértelműen kimondhatjuk, hogy banki csalások áldozatai. Ez a kijelentés még akkor is igaz, ha tudják ugyan fizetni a megemelt törlesztőrészleteiket, de olyan követelést kell teljesíteniük, ami valójában nem járna a bankoknak.A Jobbik képviselői nemcsak parlamenti felszólalásokkal, hanem az emberek között a kilakoltatásokon való személyes jelenléttel is próbálnak a rászorulók segítségére lenni, és nem egy esetben sikerült is megakadályoznunk magyar emberek utcára tételét. Azt tapasztaljuk, hogy számos esetben a végrehajtók még a fennálló jogszabályokat sem tartják be, és nincs az az erő, aki erre rákényszeríthetné őket. Pedig ahogy hazánknak jár a biztonság az illegális migrációtól (sic!), úgy a kilakoltatás előtt álló adósokat is megilleti a védelem.

Amikor önöket szembesítettük a parlamentben azzal, hogy még mindig komoly anomáliák vannak a végrehajtási rendszerben, általában azt válaszolták erre, hogy nem a Jobbik-képviselők, hanem a jogszabályok védték meg ezeket az embereket, hiába voltunk jelen.

A Jobbik képviselői minden esetben, amikor lehetőségük van erre, fellépnek, hogy ne kerüljenek magyar emberek, magyar családok az utcára, de ez sok esetben  azt tapasztaljuk  csak azon múlik, hogy mi ott voltunke ezeken a kilakoltatásokon. Felmerül a kérdés, hogy ha mi nem vagyunk ott, akkor kik járnak el, kik fogják a törvényeket betartatni. Sajnos a válasz az, hogy senki. Jogszabálysértésre pedig sajnos elég sok lehetőség nyílik, kezdve onnan, hogy bankok százezres nagyságrendben adják el a nemegyszer vitatható követeléseket a behajtó cégeknek, amelyek végső soron, ha nem tudják szép szóval vagy fenyegetéssel behajtani azt, a végrehajtókhoz fordulnak. Az így átvett és megindított végrehajtások száma 700 ezer körül van Magyarországon, a kezelt ügyérték pedig évről évre emelkedik, ez több mint 300 milliárd forintnyi tőkét tesz ki minden évben.

A fentiek miatt kérdezem államtitkár urat, hogy mikor intézkednek aziránt, hogy az összes kilakoltatás előtt álló végrehajtás törvényességi szempontból felülvizsgálatra kerüljön. Nem gondolják, hogy amíg ez megtörténik, azonnal el kellene rendelni a kilakoltatások felfüggesztését? Hajlandóake újragondolni a bírósági végrehajtás állami kézbe vételét és megszüntetni a jelenlegi magánvállalkozói rendszert, amely a profitot nemegyszer a törvényesség elé helyezi? Várom érdemi válaszait, államtitkár úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A válaszra Völner Pál államtitkár úrnak adok szót. Parancsoljon, államtitkár úr!

(16.10)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A végrehajtási eljárásokat illetően számos, az adósokat kedvezően érintő törvény került bevezetésére az elmúlt időszakban, valamennyien tudjuk, 2010 óta. Fontos kiemelni, hogy ugyanakkor a végrehajtási eljárásokban az egyensúlyi szempont egy olyan jogi tényező, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni a jogi eljárás során, ahol a végrehajtást kérő és az adós érdeke között kell egy jogi egyensúlyt teremteni. Ehhez kötődően a végrehajtási eljárások tekintetében a kormány otthonvédelmi intézkedéseket hozott 2015. szeptember 1-jei hatállyal, az adósságrendezési eljárásról szóló törvény  a magáncsődtörvény  hatálybalépésével egyidejűleg került beiktatásra a végrehajtási törvénybe a lakóingatlanok vonatkozásában a végrehajtást kérőket, az árverési vevőket  2016. július 1-jétől a végrehajtókat  terhelő, jegyzők felé történő bejelentési kötelezettség.

A Vht. 138/C. §-a alapján a lakóingatlan lefoglalásának tényét 2015. szeptember 1-je óta a végrehajtást kérő  2016. július 1-je óta a végrehajtó  a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatnak a végrehajtó részére történt kézbesítését követő 15 napon belül köteles bejelenteni az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőnek. A lakóingatlan kiürítésének tényét a 154/A. § (11) bekezdése alapján szintén köteles a végrehajtó részére történt kézbesítését követő 8 napon belül bejelenteni az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőnek.

A jegyző értesítésének célja, hogy a lakóingatlannal, üdülővel rendelkező adós és családja csak abban az esetben kerülhessen olyan helyzetbe, hogy az ingatlanát el kell hagynia, ha a jegyző a rendelkezésre álló keretek között megpróbált gondoskodni az adós és családja lakhatásának biztosításáról, amennyiben arra az adósnak és családjának szüksége van.

A Vht. módosítását az tette szükségessé, hogy a magáncsődeljárásba vagyon- vagy jövedelemhiány, illetve más kizáró ok miatt belépni nem tudók számára  akik a lakhatásukat a végrehajtási eljárás kimenetelétől függően elveszíthetik  az állami és önkormányzati szervek hatékony segítséget tudjanak nyújtani a végrehajtás során. A módosítás nem csupán a gyermekes családokra, hanem minden családra vonatkozik. A Vht. kifejezetten rendelkezik arról, hogy kiskorú személy érintettsége esetén minden esetben szükséges az illetékes gyámhatóság bevonása is.

A végrehajtási eljárásban érintett adósoknak lehetőségük van jogi tanácsadásért a területileg illetékes jogi segítségnyújtó szolgálathoz fordulni  tehát nem szükséges országgyűlési képviselők bevetése , továbbá az illetékes család- és gyermekjóléti szolgálat megkeresése mindenképpen indokolt, illetve az érintettek esetleges segítségért fordulhatnak a települési önkormányzat szociális osztályához is.

A végrehajtási eljárásban az adós, illetve a kötelezett a végrehajtás foganatosítása során rendes jogorvoslattal, végrehajtási kifogással élhet, amelynek célja, hogy a bíróság a törvényesség és a megalapozottság szempontjából megvizsgálja a végrehajtó eljárását, és ha az szabálytalan, megszüntesse a jogsértést. A végrehajtási kifogásnak a végrehajtási törvényben szabályozott bármely végrehajtói tevékenységgel kapcsolatban helye van. Jogorvoslat esetén az adós a végrehajtási eljárás felfüggesztését is kérheti. Az adós eredményes jogorvoslata esetén a bíróság a végrehajtó intézkedését vagy akár a már elrendelt végrehajtást megszünteti. Ha a bíróság eljárása során előterjesztett jogorvoslat nem vezetett eredményre, az adós a polgári perrendtartás szabályai szerinti végrehajtás megszüntetése, korlátozása iránt pert is indíthat.

A bírósági végrehajtó eljárását továbbá a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar is rendszeresen ellenőrzi, amelynek következtében fegyelmi eljárás kezdeményezésére is sor kerülhet a jogszabálysértő végrehajtóval szemben.

Tehát megvannak a végrehajtásnak a törvényes keretei; a képviselő urak által folytatott tevékenység inkább katasztrófaturizmusra emlékeztet engem. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megkérdezem Staudt Gábor képviselő urat, hogy elfogadjae az államtitkári választ. Parancsoljon!

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Államtitkár úr, nem tudom elfogadni, az utolsó megjegyzését meg nem értem. Az a katasztrófa, hogy nem raktak magyar embereket az utcára? Az a katasztrófa? A Jobbik képviselői amikor kint voltak, segítettek, és úgy tűnik, és ezt a korábbi felszólalása, amit ön tett itt a parlamentben, is megerősíti, hogy ha a Jobbik képviselői nem lettek volna jelen, akkor a magyar jogszabályokat senki nem tartatta volna ott be. Nem volt ott végrehajtói kar, nem voltak ott ezek a kiváló, törvényben megnevezett szervezetek és jogi segítséget nyújtó személyek  a Jobbik képviselői voltak ott. És még egy dolog, államtitkár úr, itt nem csak nagy dolgokra kell gondolnia. Amikor az Igazságügyi bizottságban beterjesztettük, hogy például végrehajtás alól mentes legyen ne csak az a gépjármű, ami mondjuk, az adós, fogyatékkal élő adós miatt kerül ebbe a kategóriába, hanem hogy ha a gyermeke fogyatékkal élő, akkor ez is egy ilyen kategória legyen, ezt önök elutasították.

Azt kell gondolnom, hogy önöknek nem fontos, hogy valójában ezektől a kis dolgoktól haladva a nagyokig megoldjuk ezt a szociális problémát. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ, ezért kérdezem önöket, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 111 igen szavazattal, 42 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Varga László képviselő úr, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Hiányzik az orvos, hiányzik a nővér, a Kormány mégis hallgat. Miért?” címmel. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

Felszólalások:   109-114   115-121   121-127      Ülésnap adatai