Felszólalás adatai

Felszólalások:   79-84   85-90   91-93      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, Izer Norbert államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra pénteki ülésnapunkon kerül sor.Most soron következik a szociális hozzájárulási adóról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/627. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetőek.

A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, 15 perces időkeretben. Megadom a szót Ovádi Péter képviselő úrnak, a bizottság eladójának.

OVÁDI PÉTER, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. július 12-én a házszabályi rendelkezések 46. §-a alapján megtárgyalta a szociális hozzájárulási adóról szóló T/627. számú törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 28 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 1 tartózkodó szavazat mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be. Az összegző módosító javaslat a Gazdasági bizottság javaslatait pontosítja, illetve a Törvényalkotási bizottság saját kezdeményezését is tartalmazza. A módosítás értelmében az adófizetés alóli mentesülés esetét egészíti ki a javaslat azzal, hogy nem terheli adófizetési kötelezettség a Tbj. szerint külföldinek minősülő személy által megszerzett vállalkozásból kivont jövedelmet, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, osztalékból származó jövedelmet, a vállalkozói osztalékalapot, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet és az szja-törvény szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelmet.

Tisztelt Ház! A szociális hozzájárulási adóról szóló törvényjavaslat célja tehát, hogy a kifizetőket, valamint a kifizetők hiányában magánszemélyeket terhelő adófizetési kötelezettségeket, úgymint a jelenleg hatályos szociális hozzájárulási adót és az egészségügyi hozzájárulást, rövidebb néven az ehót összevonja egy adónembe.

A törvényjavaslat jelentős egyszerűsítéseket tartalmaz, egykulcsos szociális hozzájárulási adó bevezetésére tesz javaslatot. Ne felejtsük el, hogy pár évvel ezelőtt még öt adókulccsal kellett számolni, most két adókulcs van ebben az adónemben, és jövőre egy egykulcsos rendszert szeretnénk bevezetni, ezért tisztelettel ajánlom a Ház figyelmébe a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(13.00)

ELNÖK: Köszönöm, Ovádi képviselő úr. Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne felszólalni. (Izer Norbert jelzi, hogy nem.) Államtitkár úr jelzi, hogy most nem. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincsen lehetőség. Elsőként megadom a szót Ungár Péter képviselő úrnak, LMP.

UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm a szót. Csak hogy a bizottsági expozé után tudjuk, hogy itt pontosan miről van szó: itt arról van szó, hogy a 25 év alattiak és az 55 év felettiek kedvezménye el fog tűnni e miatt a törvény miatt.Ez azért is nagyon fontos, mert ez az a két demográfiai csoport, akiknek különösen nehéz a munkában való elhelyezkedés, akkor, hogyha valaki első munkahelyet keres vagy frissen végzettség után próbál munkát találni, illetve ha valaki már a nyugdíjkorhatár előtt van  de még nem a nyugdíjkorhatárban , és akkor kíván munkát találni. Korábban ennek a két intézkedésnek, hogy a 25 év alattiak, illetve az 55 év fölöttiek ettől mentesüljenek, az volt az érvelése akkor, hogy ezt a munkába állást megkönnyítse, az volt az érvelése akkor, hogy ez azért kell, hogy a munkaerőpiacon könnyebben el tudjanak helyezkedni. Azóta azzal érvel az indoklásban a kormánypárt, hogy már annyira jól teljesít Magyarország, hogy erre nincs szükség. Szerintem azért például az a statisztika, hogy a 25 év alattiaknak a 20 százaléka egy év vagy annál több idő alatt találja meg az első állását, azt mutatja, hogy az a Magyarország, amit önök írnak az indoklásukban, és az a Magyarország, ami valóban létezik, köszönőviszonyban sincs egymással.

Tovább szeretnék menni, hogy volt itt az LMP képviselőcsoportjának két módosítója, ami sajnos nem került meghallgatásra, arról, hogy ezt a szociális hozzájárulási adót még hol kellene mentesíteni. Az egyik: azoknál a szolgálati nyugdíjaknál, amit önök elvettek visszamenőleg, például ezeknél az embereknél kellene ezt mentesíteni, illetve a kafetéria adómentességét ennél a törvénynél is benyújtottuk.

Tovább szeretnék menni, egy idézetet szeretnék felolvasni. Bár ez nem egy ilyen interaktív műfaj, majd mindenki magában kitalálhatja, hogy ez kitől van. Az idézet a következő: „A Pénzügyminisztérium persze lehet, hogy arra alapozza a támogatás megszüntetését, hogy demográfiai előrejelzések szerint Európa elöregedése miatt 2030-ra már minden harmadik aktív európai munkavállaló az 55-64 éves korosztályból kerül majd ki. Ha pedig amúgy is csak az idősödő korosztály áll a munkaadók rendelkezésére, fölösleges ösztönözni a foglalkoztatásukat.”

Na most, azért én nem gondolom, hogy ott tartanánk, 2030-nál, hogy most csak az idősödő munkavállalók állnak rendelkezésre a magyar munkaerőpiacon, vagy amennyiben így van, akkor az a demográfiai fordulat, amit önök szeretnének, az valahogy nem sikerült. Tehát akkor úgy látszik, 2030-ra önök arra készülnek, hogy az önök által született demográfiai fordulat nem lesz sikeres, el fog öregedni a munkaerőpiac, és úgysem kell ösztönözni ezeknek az embereknek a munkába állását, hiszen nem lesz más opciója a munkaerőpiacnak.

Ugyan még itt az indoklásban nagyon érdekes módon megjelenik a nyugdíjkorhatár, hogy aki nyugdíj mellett tud munkát vállalni, az amúgy is minden járuléktól mentes lesz, és akkor itt minek a járuléktól mentesíteni őket, itt azért azt  hogy mondjam  hozzátenném, hogy 58-64 év között van a nyugdíjkorhatár, nem pedig 55 év fölött, tehát itt azért egy kis diszkrepancia van a nyugdíjkorhatár és aközött, amit önök mondanak.

Nem lehet balliberális elhajlással vádolni azt az adatot, amit most mondani fogok, tehát egy KSH-adat szerint 55 év fölött a munkavállalók 75 százaléka érzi úgy, hogy az életkoruk miatt a munkaerőpiacon diszkrimináció éri őket. Amennyiben ez így van, akkor a kormány igazán tehetne azért, hogy ezek az emberek ismételten munkába tudjanak állni.

Még itt azért szeretném jelezni, hogy mi az, ami szerintem a valódi okát jelentheti ennek a módosításnak, annak ellenére, hogy itt Ovádi képviselő úr elmondta, hogy már ez is egykulcsos lesz, minden egykulcsos lesz. Itt még azt szeretném hozzátenni, hogy az LMP alapvetően azzal a neoliberális logikával nem ért egyet, hogy mindig minden egykulcsos legyen, mindenkinek a terhei ugyanakkorák legyenek. Mi azt gondoljuk, hogy a gazdagoknak többet kell fizetni, mint a szegényeknek. De továbbmenve: itt 50 milliárdot spórol ezzel a kormány éves szinten. Pont 50 milliárddal növelték meg azt a céltartalékot, amit a valószínűleg bekövetkező vagy lehetségesen bekövetkező válság miatt megnöveltek; hogy ezt az 50 milliárdot pont innen kellett elvenni, amikor ezer más luxustétel van a költségvetésben, egészen érthetetlen számunkra.

Úgyhogy összefoglalva: annyit szeretnék mondani, hogy bár a nyugdíjkorhatár és az itt megjelölt korhatár között jelentős különbség van, ráadásul a 25 év alattiaknak különösen nehéz a munkába állás Magyarországon, mégis bevezetik ezt a törvényt, szeretném jelezni, hogy az LMP ezt nem fogja támogatni a végszavazáson sem, és azt gondoljuk, hogy ehelyett sokkal inkább segíteni kellene azt, hogy minél több magyar ember munkába tudjon állni. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Ungár képviselő úr. Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretekben kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom, és látom, készülődik Izer Norbert államtitkár úr, tízperces zárszóra van lehetősége.

IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. Először is szeretnék reagálni Ungár képviselő úr felvetésére, miszerint az hangzott el, hogy a 25 év alattiak és az 55 év felettiek kedvezményén próbál a kormány spórolni. Szeretném leszögezni, hogy valóban, ezek a kedvezmények kivezetésre kerülnek, viszont egy ennél nagyobb összegű kedvezmény kerül bevezetésre, tehát a kettőt nem szabad szétválasztani.Az új kedvezmény lényege az, hogy az eddigi 100 ezer forintos kedvezményhatár helyett a mindenkori minimálbérig fog tudni a munkáltató kedvezményt kapni, tehát az összege jelentősen nagyobb lesz, mint a jelenleg elérhető kedvezményé, és sokkal könnyebb lesz adminisztratív szempontból ezt a kedvezményt igénybe venni, ugyanis az adóhatóság automatikusan jelzi azt, hogyha valaki jogosult erre a kedvezményre. Tehát eddig egy manuális, adminisztratív feladatot kellett teljesíteni, innentől az adóhatóság ezt automatikusan tudja jelezni.

A másik, illetve a harmadik nagyon fontos kitétel pedig az, hogy ha ne adj’ isten, az a váratlan helyzet következne be, hogy például egy 55 év feletti kikerül a munkahelyéről és nem talál munkát, akkor az új kedvezmény a munkaerőpiacra újonnan belépők kedvezménye, tehát akik tartósan nem voltak foglalkoztatva, az elmúlt kilenc hónapban hat hónapon belül nem volt munkaviszonyuk, azok már jogosultak erre a kedvezményre. Tehát minden olyan 55 év feletti, aki esetleg nehéz munkaerőpiaci helyzetbe kerül, jogosult lesz erre az új, magasabb mértékű adókedvezményre.

Tehát szeretném hangsúlyozni, hogy az új kedvezményrendszer sokkal fókuszáltabb, sokkal célhoz kötöttebb és sokkal magasabb összegű, mint a jelenlegi, tehát szó sincs arról, hogy a kormány ezen a területen szeretne esetleg megtakarításokat eszközölni.

A kormány 2018. június 19-én nyújtotta be ezt a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslathoz számos módosító indítvány érkezett, amelyek közül a Jobbik és az MSZP módosító javaslata kezdeményezte a 25 év alatti és az 55 év feletti foglalkoztatottak kedvezményének visszavezetését az új szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények közé, 100 ezer forintos korláttal. Tehát ez az, amit az előbb is említettem, tehát a régi, illetve a jelenlegi rendszert kívánta ez a módosítás is fenntartani.

Ezt a javaslatot a munkaerőpiaci helyzetre tekintettel nem lehetett támogatni, és az új kedvezmények logikájába sem illik bele, hiszen a kedvezmények már a minimálbérig lesznek érvényesíthetőek az új szabály alapján.

Nem volt értelmezhető az LMP arra irányuló módosító javaslata sem, hogy a nyugdíjak és a nyugdíjszerű ellátások mentesek legyenek a szociális hozzájárulási adó alól, mivel ezen ellátások után most sem és a jövőben sem kell adót fizetni. Erre tekintettel ezt a módosítási javaslatot nem tudtuk támogatni.

Szintén nem volt támogatható az LMP azon javaslata, amely a béren kívüli juttatások után fizetendő, az egészségügyi hozzájárulás helyébe lépő szociális hozzájárulási adó alól mentesíteni kívánta a kifizetőket. 2019. január 1-jétől változatlan adóteherrel lehet adni a béren kívüli juttatást, köszönhetően annak, hogy a közterhek alapja a juttatás értéke lesz, azaz elhagyásra kerül az 1,18-szoros szorzó, ami jelenleg alkalmazandó.

Tisztelt Ház! A Gazdasági bizottság által benyújtott módosító javaslat több pontosító rendelkezést tartalmazott az új adóval összefüggésben, amelyek az adó alapját, az adófizetésre kötelezett személyek körét és az eljárási szabályokat teszik még egyértelműbbé.

Továbbá a javaslat értelmében az őstermelőkre vonatkozó adófizetési szabályok is pontosításra kerülnek annak érdekében, hogy a jelenlegi szabályokat leképezve, az őstermelők adófizetési kötelezettsége ne változzon, azaz 2019-től is a jelenlegi szabályok szerint teljesíthesse ezen adózói kör a közteherfizetési kötelezettségét. A Gazdasági bizottság által benyújtott módosító javaslat két további kedvezmény fenntartására tett javaslatot: így a kutatók, fejlesztők foglalkoztatása, valamint a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény a hazai K+F tevékenység támogatása érdekében 2019-től továbbra is igénybe vehető lesz.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat célja továbbra is az, hogy a kifizetőket, valamint a kifizetők hiányában a magánszemélyeket terhelő adófizetési kötelezettségeket, úgymint a jelenleg hatályos szociális hozzájárulási adót és az egészségügyi hozzájárulást összevonja egy adónembe.

(13.10 )

Ezen intézkedés egyaránt szolgálja az adónemek számának csökkentését és az adóadminisztráció mérséklését. Hangsúlyoznom kell azt is, hogy a törvényjavaslat továbbra is a lehető legkevesebb változtatást tartalmazza az adófizetési kötelezettségek terén annak érdekében, hogy az adózási környezet kiszámítható legyen a jövőben is.

Tisztelt Ház! A módosító indítványokkal a kedvezmények köre bővült, ugyanakkor továbbra is elmondható, hogy 2019-től az adóból igénybe vehető kedvezmények célzottabbak és nagyobb összegűek lesznek, továbbá a munkáltatók könnyebb adminisztráció mellett fogják tudni érvényesíteni azokat, ahogy az elején jeleztem is.

Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzottak ismeretében kérem a tisztelt képviselők támogatását a törvényjavaslat elfogadásához, és köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Felszólalások:   79-84   85-90   91-93      Ülésnap adatai