Felszólalás adatai

Felszólalások:   27-30   31-45   45-57      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Kontrát Károly államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A napirend előtti felszólalások végére értünk. Soron következik „Az Európai Unió tagállamai közötti kétoldalú beruházási megállapodások megszűnéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről” szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/10854. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben. Öné a szó, miniszter úr.

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt arra figyelmeztettek, hogy ha lehet, óvatosan bánjak ezzel a 30 perces időkerettel. (Derültség.) Azt tudom ígérni önöknek, hogy ezzel így fogok bánni, ebben egészen biztosak lehetnek.Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjavaslatnak a célja az, hogy teljesíteni tudjuk az európai uniós tagságunkból fakadó kötelezettségeinket, ugyanis az Európai Unió Bíróságán született egy döntés, amelynek végrehajtása a tagállamokra nézvést kötelező. Először engedjék meg, hogy röviden ismertessem az Európai Unió Bíróságának döntését és annak jogkövetkezményét Magyarországra nézve.

A bíróság 2018-ban, még márciusban hirdette ki az ítéletét abban az ügyben, ahol a Szlovák Köztársaság és az Achmea nevű vállalat voltak érdekeltek. A bíróság azt állapította meg, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel ellentétes a tagállamok között létrejött, nemzetközi beruházásvédelmi megállapodásokban szereplő választott bírósági klauzula. Ennek a klauzulának az értelmében, ha az Európai Unió egyik tagállamának beruházója egy másik tagállamban hajt végre beruházást, és ezzel kapcsolatban vita jön létre, akkor a beruházó vállalat tagállama választott bírósági eljárást indíthat a beruházási célpont szerinti tagországgal.

Az Európai Unió bíróságának ítélete szerint az Európai Unión belüli beruházásvédelmi megállapodásokban szereplő, a beruházó és állam közötti választott bírósági kikötések ellentétesek az Európai Unió jogával, azok a bíróság szerint aláássák az uniós szerződések által biztosított jogorvoslati rendszert.

(10.20)

A bíróság úgy véli, hogy ezek a megállapodások veszélyeztetik az uniós jog autonómiáját, hatékonyságát és elsőbbségét, valamint közvetlen hatályát, illetve a tagállamok közötti kölcsönös bizalom elvét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az ítélet végrehajtása és az ehhez kapcsolódó uniós szintű összehangolt cselekvés megteremtése érdekében 2018-ban az ítéletet követően egyeztetés kezdődött a tagállamok között arról, hogy milyen formában lehetséges az uniós jogból fakadó kötelezettségnek a lehető leggyorsabban eleget tenni. Az Európai Bizottság álláspontja kezdettől fogva az volt, hogy az uniós joggal nem csupán a választott bírósági fejezetek állnak szemben, hanem a beruházásvédelmi megállapodások érdemi rendelkezései is, tekintve a meglévő átfedéseket, valamint az uniós jog által a beruházások számára biztosított teljes védelmi rendszert. Az Európai Bizottság még 2018 nyarán kiadott egy közleményt, amelyben részletes útmutatást fogalmazott meg a határokon átnyúló, de Unión belüli beruházások jogi védelméhez kapcsolódó kérdésekben. A Bizottság álláspontja szerint az uniós jog számos formában ösztönzi és védi a beruházásokat egyrészt az alapvető gazdasági szabadságok által, másrészt az alapjogi charta révén, harmadrészt pedig a beruházókat számos szektorspecifikus szabály is védeni hivatott. Az ezekből fakadó jogok érvényesítésének feladata a tagállami bíróságokra hárul, amelyek előzetes döntéshozatali eljárásuk során fordulhatnak az Európai Unió Bírósága felé iránymutatásért. Másodsorban a Bizottság az általunk jól ismert kötelezettségszegési eljárások keretében is érvényt szerezhet az uniós jogból fakadó kötelezettségek betartásának.

Tisztelt Képviselőtársaim! A helyzet rendezésének érdekében a tagállamok első lépésben politikai nyilatkozatok formájában tettek vállalásokat még a tavalyi év januárjában annak érdekében, hogy a kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások megszűnjenek. A deklarációk célja egyébiránt annak az elérése is volt, hogy a tagállamok között folyamatban lévő beruházásvédelmi vitarendezési ügyekben eljáró nemzetközi választott bírósági tanácsok döntéshozataluk során tekintettel legyenek erre a bizonyos európai bírósági ítéletre, amely a Szlovák Köztársaság és az Achmea vállalat között zajlott, annak következményeként állapítsák meg joghatóságuk hiányát, utasítsák el a beérkező kereseteket, és fejezzék be a folyamatban lévő eljárásokat, melyek uniós tagállamok között folynak ezen beruházásvédelmi ügyekben. Következő lépésként az Európai Unió tagállamai között megkezdődött egy sokoldalú  ezt úgy mondják, hogy plurilaterális  megállapodás kitárgyalása, melynek az a célja, hogy az Unió tagállamai között fennálló kétoldalú beruházási megállapodások rendszerét megszüntessék. A tárgyalásokon mi is, természetesen a magyar kormány is aktívan részt vettünk, eleget téve az uniós jogból fakadó kötelezettségeinknek. Kilenc fordulón keresztül zajlottak ezek a tárgyalások, amelynek eredményeként létrejött egy magyar érdekeknek is megfelelő tartalmú, az Európai Unió tagállamai közötti kétoldalú beruházási megállapodások megszűnéséről rendelkező megállapodás. Ennek a megállapodásnak az aláírására aztán idén május 5-én került sor Brüsszelben.

A megállapodást a tagországok többsége, 23 tagország írta alá, négyen  illetve az Egyesült Királyság  még akkor nem. Szerintem világos, hogy az Egyesült Királyság miért, a másik négy tagország pedig azért, mert különböző szakpolitikai érdekeik ellentétesek voltak mindazzal, amit ez a megállapodás rögzített. Azonban ahhoz, hogy a megállapodás hatályba léphessen, és ezáltal kötelezővé váljon a tagállamok számára, és ők szüntessék meg a beruházásvédelmi megállapodásaikat, tagállami ratifikáció szükséges, és ezért terjesztettük ide az Országgyűlés elé ezt a törvényjavaslatot, hogy ennek a ratifikációs kötelezettségnek meg tudjunk felelni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország és az Európai Unió egyes tagállamai között összesen 22 beruházásvédelmi megállapodás van érvényben, és ez a megállapodás  tekintettel a részes államok körére  18 beruházásvédelmi megállapodás megszűnését eredményezi.

Tisztelt Képviselőtársaim! A megállapodás tartalmát illetően annyit szeretnék csak röviden mondani önöknek, hogy 18 cikkből és 4 mellékletből áll. A szerződés rendelkezik a lezártnak tekintendő, a folyamatban lévő és az új választott bírósági eljárásokról is. Céljának megfelelően a javaslat felsorolja azon kétoldalú beruházásvédelmi megállapodásokat, melyek megszűnnek jelen szerződés hatálybalépése nyomán, továbbá a korábban már felmondott kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások hatályvesztésére vonatkozó rendelkezéseinek további joghatás nélküli megszűnéséről is rendelkezik. A megállapodás megfelelően biztosítja azt a célt, hogy a kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások a felmondást követően ne legyenek alkalmasak további joghatás kiváltására. A jövőben az Európai Unióhoz csatlakozó tagállamok esetéről is rendelkezik ez a megállapodás. Reméljük, lesz ilyen, mármint reméljük, az Európai Unió bővítési politikája kicsit felgyorsul. Tehát a jövőben az Európai Unióhoz csatlakozó tagállamok esetéről is rendelkezik ez a megállapodás, miszerint attól az időponttól kezdve, hogy az adott kétoldalú beruházásvédelmi megállapodás részes felei közül egy korábban nem uniós tagállam is tagállammá válik, az adott beruházásvédelmi megállapodásban rögzített választott bírósági klauzulák nem szolgálhatnak nemzetközi választott bírósági eljárások jogi alapjául.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai uniós tagországokból érkező beruházók a magyar bíróságok előtt érvényesíthetik igényüket az irányadó magyar és uniós jognak megfelelően, azonban nemzetközi választott bíróságok előtt a továbbiakban erre nem lesz lehetőség.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar gazdaság a világ tíz legnyitottabb gazdasága közé tartozik. A magyar gazdaság teljesítményében a külső tényezők  úgymint a nemzetközi vállalatközi kapcsolatok, a Magyarországra irányuló beruházások, magyar vállalatok külföldi beruházásai  fontos, determináló, meghatározó szerepet játszanak. Magyarország számára kritikus fontosságú a külföldön beruházó magyar vállalatok biztonsága jogi, fizikai és gazdasági szempontból, de legalább ennyire fontos a nálunk beruházó vállalatok biztonságtudata, mert az egy fontos beruházásösztönzési eszköz. Magyarországon fejenként 8600-8700 eurónyi közvetlen működőtőke-befektetés van. Ennek a dinamikus növelése a magyar gazdaságpolitika egyik fő célkitűzése, hiszen ezek a Magyarországra érkező beruházások rendre magas hozzáadott értékű termelést vagy szolgáltatást nyújtanak, magyar embereknek adnak munkalehetőséget, magyar családok számára biztosítják a kiszámítható jövőképet. Ezen európai megállapodás betartása pedig tanúbizonyságot tesz a jogbiztonságról, és egy újabb ösztönző tényező lesz arra, hogy Magyarországot a legvonzóbb közép-európai beruházási környezetként határozzák meg a vállalatok.

Tájékoztatom önöket, hogy 2019-cel bezárólag öt esztendőn keresztül minden évben megdőlt a Magyarországra irányuló beruházások rekordja; az idei esztendő nyilvánvalóan ebből a szempontból más kategóriába tartozik. Ugyanakkor a következő hónapokra 806 magyarországi vállalat 377 milliárd forintnyi beruházást vállalt, amellyel több mint 140 ezer munkahelyet védenek meg. Emellett pedig néhány nagy nemzetközi vállalattal is olyan tárgyalások vannak folyamatban, amelyek lehetővé teszik, hogy a magyar gazdaság a válság után is a lehető leggyorsabban visszatérjen arra a növekedési pályára, amelyet az elmúlt években bejártunk, és amelynek eredményeként a tavalyi esztendő végén a magyar gazdaság tudta bemutatni a leggyorsabb növekedési ütemet Európában.

A magyar emberek, a magyar vállalatok teljesítménye, összefogásuk a magyar kormánnyal az elmúlt években a magyar beruházási környezetet a legvonzóbb közép-európai beruházási környezetté tették. Érdekünk, hogy ez fennmaradjon, ezt a célt pedig szolgálja az önök előtt fekvő törvényjavaslat, így annak támogatására kérem tisztelt képviselőtársaimat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

(10.30)

ELNÖK: Köszönöm, Szijjártó miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Zsigmond Barna Pál képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Ház! 1991-ben Csehszlovákia és Hollandia kétoldalú beruházásvédelmi egyezményt kötött. Az egyezmény rendelkezései szerint ha nem sikerül az egyik fél és a másik fél beruházója közötti vitákat békés úton megoldani, azokat választott bíróság előtt kell rendezni. Erre alapozva indított eljárást egy Szlovákiában működő holland biztosítási vállalkozás, az Achmea 2008-ban. Szlovákia azonban kifogásolta a választott bíróság ítéletének jogszerűségét. Ezt követően az ügy egészen az Európai Unió Bíróságához jutott fel. A bíróság nagytanácsa kimondta, hogy a holland-szlovák beruházásvédelmi megállapodás vitarendezési mechanizmusa nem fér össze az uniós jogrendszerrel. Mint fogalmaztak, a mechanizmus nem alkalmas annak biztosítására, hogy az említett jogvitákat az uniós bírósági rendszer részét képező bíróság bírálja el, holott csak egy ilyen bíróság alkalmas az uniós jog teljes érvényesülésének biztosítására. Tekintve, hogy a választott bíróság az uniós jog autonómiáját sértette, az így hozott ítéleteket semmisnek kell tekinteni. A bíróság 2018. március 6-án a Szlovák Köztársaság kontra Achmea ügyben hozott ítélete fontos mérföldkő, mely jelen megállapodásban is kulcsszerepet játszik.

Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az eset idején a Bizottsággal és más uniós országokkal együtt Magyarország is a szlovákok álláspontját alátámasztó észrevételeket nyújtott be a bírósághoz. Ez érthető, hiszen a választott bírósági klauzulák jogi bizonytalanságot és politikai-üzleti kockázatot rejthetnek magukban. Fontos, hogy az Unión belül a beruházási környezet alapja a stabil, kiszámítható és átlátható jogi szabályozás legyen, már csak amiatt is, mert a kormány gazdaságpolitikájának hála, Magyarország mára kiemelten vonzó célpont a külföldi beruházások számára. Többek között ennek is köszönhető, hogy az elmúlt években rekordszintre emelkedett a beruházási ráta, ahogy erről a miniszter úr is beszélt.

Az ország vonzerejét a beruházók szemében még a koronavírus okozta válság sem tudta érdemben csökkenteni. Csak az idei első negyedév során 17 új beruházás valósult meg, összesen 112 milliárd forint értékben, újabb 1434 munkahelyet létrehozva. Ráadásul ezen beruházási döntések már a küszöbönálló járvány fenyegetése mellett születtek. Világos tehát, hogy minden okunk megvan az optimizmusra a külföldi beruházási kedv jövőjét illetően.

Mindezt figyelembe véve a Fidesz-frakció támogatni fogja a megállapodás kihirdetését, és erre kérem tisztelettel a többi képviselőtársamat is. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Zsigmond Barna Pál képviselő úr. Most megadom a szót Balczó Zoltán képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Államtitkár Úr! A megállapodás megszüntetéséről szóló döntés egy európai uniós bírósági határozat alapján született meg. Talán felidézném azokat a cikkeket az Európai Unió működéséről szóló szerződésből, amelyek a jogalapot teremtették meg. A 267. cikk azt mondja, hogy az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik előzetes döntés meghozatalára a következő kérdésekben: a szerződések értelmezése, az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok jogi aktusainak érvényessége és értelmezése, és ha egy tagállam bírósága előtt ilyen kérdés merül föl, és ez a bíróság úgy ítéli meg, hogy ítélete meghozatalához szükség van a kérdés eldöntésére, kérheti az Európai Unió Bíróságát, hogy hozzon ebben a kérdésben döntést. A 344. cikk pedig azt mondja ki, hogy a tagállamok vállalják, hogy a szerződések értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó vitáikat kizárólag a szerződésekben előírt eljárások útján rendezik.

A német szövetségi bíróság előzetes döntéshozatali kérelemmel fordult az Európai Unió Bíróságához az említett Szlovák Köztársaság kontra Achmea B. V. ügyében, és történelmi jelentőségű döntést hozott az Unió Bírósága: a 15 főből álló nagytanács kimondta, hogy alapvető ellentét áll fenn az egyes Unión belüli beruházásvédelmi egyezmények vitarendezési klauzulái és az uniós jog meghatározott rendelkezései és alapelvei között. Itt részletesen elmondta a miniszter úr, hogy milyen módon zajlott le végül az a folyamat, amely a tagállamok egyeztetésével együtt eljutott ettől az egyedi, de történelmi jelentőségű döntéstől a mai napig, amikor ezzel a kihirdetéssel hozzájárulunk ahhoz, hogy általános érvényben ez a lehetőség megszűnjön.

Egyébként ennek kapcsán hadd térjek ki az Európai Unió és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás, az úgynevezett CETA kérdésére. Ez 2017. szeptember 21-én ideiglenesen lépett hatályba azért, mert nyilvánvalóan a lisszaboni szerződés alapján az Európai Unió önálló jogi személyiséggé vált, és joga van ilyen nemzetközi szerződést megkötni, de mivel ez egy úgynevezett vegyes megállapodás, ez azt jelenti, hogy nem teljes terjedelmében lépett hatályba; ahhoz, hogy ez megtörténjen, a tagállami parlamenteknek ezt ratifikálnia kell.

Nos, ennek kapcsán hadd mondjam el, hogy mi történt 2016-ban, még ezt megelőzően az Európai Parlamentben, amelynek akkor én is tagja voltam. 89 képviselő nyújtott be határozati javaslatot, amelyben kezdeményezték, hogy az Európai Parlament forduljon az Európai Bírósághoz annak érdekében, hogy e CETA-megállapodás kapcsán mondja ki az Európai Bíróság, hogy megegyezik vagy ellentétes az Európai Unió szerződésével a befektető-állam vitarendezési mechanizmus, ez az ISDS rövidítésű eljárás. Ugyanis jelenleg ez a vitarendezési eljárás lehetőséget teremt arra, és ez volt most is az Európai Unió tagállamain belül, ami Kanadának adja meg ezt a lehetőséget, ha így elfogadnánk, sőt az Egyesült Államoknak is, tegyük hozzá, mert a nagyon sok kanadai leányvállalat alapján az Egyesült Államok nagy cégei is megkapják azt a lehetőséget, amit a CETA tartalmaz majd számukra. Nos, amennyiben úgy ítélik meg, hogy a tevékenységük állami korlátozása profitkiesést okoz számukra, akkor választott bírósághoz fordulhatnak.

A korlátozásoknak milyen okai lehetnek? Környezetvédelmi, közegészségügyi vagy más társadalmi, gazdasági oka, amelynek érvényesítése során egy szuverén ország a lakosságtól kapott felhatalmazás alapján jár el. Ennek ellenére a beruházó, a beruházó ország megtámadhatja a döntést, és az említett bírósági eljárást lefolytathatja a választott bíróságnál. Számomra megdöbbentő volt, hogy azt a kezdeményezést, amely alapján ez a 89 képviselő csak annyit kért, hogy kérjük ki előzetesen az Európai Unió Bíróságát, hogy ő hogyan ítéli meg az európai uniós joghoz való illeszkedését, 419 nem szavazattal, 258 igennel, 22 tartózkodás mellett elutasította.

Tehát ez azt jelenti, hogy a nemmel szavazók a globális gazdasági szereplők érdekeit még azon az áron is képviselik, hogy az általuk támogatott nemzetközi megállapodás ellentétes az uniós alapszerződésben foglaltakkal.

Én a miniszter úrtól is szerettem volna ebben az ügyben egy választ kapni (Szijjártó Péter képviselőtársával konzultál.), de nyilvánvalóan megértem, hogy adott esetben ilyenkor tud konzultációkat lefolytatni, tehát arról beszéltem, hogy… (Közbeszólás.) Örülök; elképzelem, hogy a miniszter úr több helyre is tud figyelni. Tehát hogy nagyon egyszerűen fogalmazzam meg: ha ön helyesnek tartja azt, hogy ebben az országban egy nagy befektető cég úgy dönt, hogy sérelem érte azt, ami alapján ő befektetett, ön azt mondta, forduljon a magyar bírósághoz, és adott esetben még ott van az Európai Unió Bírósága is.

(10.40)

Ez helyes így, jöjjenek a befektetők, de amennyiben jogvita van, intézzék el Magyarország független bíróságain. Ehhez képest a kérdésem az, hogy ha ezt egy holland cég vagy Hollandia esetében így tartjuk helyesnek, akkor vajon egy kanadai cég esetében nem ezt kellenee helyesnek tartanunk. Tehát számomra ennek a döntésnek van egy külön üzenete. Természetesen az Európai Unió azzal nem rendelkezik joghatósággal, hogy ő maga automatikusan azt mondja, hogy egy nemzetközi szerződés érvénytelen és ilyen megállapodás nem lehet, hiszen a másik fél nem tagja az Európai Uniónak. Ugyanakkor számomra természetes, hogy ha az adott ország szempontjából sérelmesnek ítéli az Európai Unió Bírósága, és elfogadjuk, hogy az ilyen választott bírósági rendezés nem megfelelő eljárás, erre vannak a nemzeti bíróságok, erre van az Európai Unió Bírósága, akkor vajon mennyiben érinti ez majd a CETA magyarországi elfogadásának, ratifikálásának kérdését. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Balczó Zoltán képviselő úr. Most megadom a szót Juhász Hajnalka képviselő asszonynak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó.

JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/10854. számú törvényjavaslat az Európai Unió tagállamai közötti kétoldalú beruházási megállapodások megszüntetéséről szóló megállapodás kihirdetéséről rendelkezik. Ahogyan miniszter úr is mondta, a Magyarország és az Európai Unió egyes tagállamai között 22 beruházásvédelmi megállapodásból összesen 18 felmondását érinti ezen megállapodás. Az Egyesült Királyság, Svédország, Finnország és Ausztria nem írta alá a megállapodást, így azon kétoldalú megállapodásokat bilaterális úton szükséges felmondani.A már képviselőtársaim által is említett, a törvényjavaslatban szereplő megállapodással a magyar kormány az Európai Unió Bírósága 2018-ban kihirdetett ítéletében foglaltaknak tesz eleget. A bíróság a Szlovák Köztársaság kontra Achmea B. V.-ügyben megállapította, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 344. és 267. cikkelyeit úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes a tagállamok között létrejött nemzetközi beruházásvédelmi megállapodásokban szereplő választott bírósági klauzula, amelynek értelmében a tagállamok egyikének beruházója a másik tagállamban létesített beruházásokra vonatkozó vita esetén ezen utóbbi tagállammal szemben választott bíróság előtt indíthat eljárást.

A bíróság szerint az EU-n belüli kétoldalú beruházási megállapodásokban megállapított, a beruházó állam szerinti választott bírósági kikötések aláássák az uniós szerződések által biztosított jogorvoslati rendszert, és ezáltal veszélyeztetik az uniós jog autonómiáját, hatékonyságát, elsőbbségét és közvetlen hatályát, illetve a tagállamok közötti kölcsönös bizalom elvét. A kétoldalú beruházási megállapodások megszűnéséről szóló megállapodás létrehozásának indoka tehát az, hogy a tagállamok közötti kétoldalú beruházásvédelmi megállapodásokban szereplő választott bírósági klauzulák ellentétesek az EU-joggal és ezáltal alkalmazhatatlanok. Ennek következménye pedig az, hogy attól az időponttól kezdve, hogy az adott kétoldalú beruházásvédelmi megállapodás részes felei között az utóbbi fél is európai uniós tagállammá vált, e választott bírósági klauzulák nem szolgálhattak a választott bírósági eljárások jogi alapjául. Ebből adódóan a választott bíróknak meg kell állapítaniuk joghatóságuk hiányát és a választott bírósági ügyeket meg kell szüntetniük, a korábbi választott bírósági ítéleteket pedig meg kell semmisíteni.

A megállapodás egyértelműen csak a tagállamok közötti kétoldalú beruházásvédelmi egyezményeket érinti, nem terjed ki az energia charta egyezmény alapján indított választott bírósági eljárásokra. A megállapodás 2. és 3. cikkében foglaltakra szeretném felhívni a figyelmet, melyek a bíróság ítéletéből fakadó uniós jogi kötelezettség teljesítése érdekében az A. és B. mellékletben felsorolt kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások hatályvesztésre vonatkozó rendelkezéseinek további joghatás nélküli megszűnéséről rendelkeznek. A 6. cikk értelmében pedig a lezárult választott bírósági eljárások nem nyithatók újra, illetve a megállapodás a 2018. március 6. napja előtt, azaz az Európai Unió Bírósága hivatkozott ítéletének kihirdetése előtt indított választott bírósági eljárások során elért békés rendezés eredményét nem érinti.

A megállapodás 7. cikke az alkalmazás hatékonyságának növelése érdekében előírja a szerződő felek azon kötelezettségét, hogy együttesen értesítsék a választott bírókat a bíróság érintett ítéletének a megállapodásban meghatározott következményeiről, vagy szükség esetén a nemzeti bíróságokat arról, hogy a választott bírósági ítéleteket hagyják figyelmen kívül, semmisítsék meg vagy tartózkodjanak azok végrehajtásától. Ezt a megállapodást a C. mellékletben szereplő nyilatkozattal tehetik meg.

Fontosnak tartom kiemelni a 9. cikkben foglaltakat, mely a folyamatban lévő választott bírósági eljárások esetén a strukturált párbeszéd kezdeményezéséről, valamint annak során kialakítható egyezségről rendelkezik. A strukturált párbeszéd akkor kezdeményezhető, ha a folyamatban lévő választott bírósági eljárást a beruházó erre vonatkozó kérésére felfüggesztették, illetve ha az eljárásban már határozat született, és a beruházó tartózkodik annak végrehajtásától.

A 10. cikkben meghatározott feltételek teljesülése esetén a folyamatban lévő választott bírósági eljárások beruházók általi megszüntetését követően a beruházók a magyar bíróságok előtt érvényesíthetik igényüket, az irányadó magyar és uniós jognak megfelelően. A peres igények választott bírósági úton való érvényesítésének lehetősége, ezáltal a korábbi választott bírósági ítélet végrehajtása a megállapodás fényében nem lehetséges. A megszüntetésre kerülő kétoldalú beruházási megállapodások rendelkezései nem tekinthetők a nemzeti bíróság által eljárásban alkalmazandó jog részének.

A nemzeti bírósághoz fordulásra vonatkozó nemzeti elévülési határidő, melynek időtartamát az alkalmazandó nemzeti jog határozza meg, attól az időponttól indul, amikor a beruházó adott esetben visszavonja a választott bírósági eljárást, lemond a már meghozott, de véglegesen még nem végrehajtott vagy nem érvényesített határozat végrehajtásáról, továbbá kötelezettséget vállal, hogy nem indít új választott bírósági eljárást.

Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A megállapodás a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvény 2. § a) pontja szerinti nemzetközi szerződésnek minősül, ennek megfelelően erre a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvény előírásai vonatkoznak. A törvény értelmében a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére akkor kerülhet sor, ha a szerződés szövegének ismeretében az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés esetében az Országgyűlés erre felhatalmazást ad. Az aláírást követően a megállapodás hatálybalépése érdekében annak kötelező hatályát az Országgyűlés a megállapodás kihirdetéséről szóló törvénytervezet elfogadása útján ismeri el.

Kérem képviselőtársaimat, hogy az Európai Unió bíróságra vonatkozó ítéletének ismeretében a megállapodás kötelező hatályának elismerését támogassák. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Juhász Hajnalka képviselő asszony. Most megadom a szót Mesterházy Attila képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónokának.

MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kollégáim nagyon részletesen elemezték már ezt a törvényt. Én csak annyit szeretnék mondani, hogy az MSZP a nemzetközi egyezményekből fakadó kötelezettségeinket mindig elfogadja, támogatja, ez így lesz ezzel a törvényjavaslattal is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Mesterházy képviselő úr. Most megadom a szót Varju László képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának.

VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Figyelem, hogy a nemzetközi szerződések milyen egyetértést vagy akár milyen tapsvihart is képesek kiváltani. Azt hiszem, ha ez annak szól, hogy tulajdonképpen vannak olyan alapdolgok, alapvetések, amelyekben egyetértés alakítható ki, akkor a Demokratikus Koalíció az, akinek fontos és értékes volt a 2004-ben megtörtént csatlakozás, és európai együttműködési keretek között fontosnak tartjuk azt, hogy ez egy elmélyültebb megoldás legyen.

(10.50)

Ezért igen, a nemzetközi szerződésekre vonatkozó előterjesztés alapján is, de ezt a döntést, ezt a beterjesztést mi támogatni fogjuk, már csak azért is, mert ahogy említettem, ebben a formában közelebb kerülhetünk ahhoz a helyzethez, amire Magyarország korábban vállalkozott, és Magyarországon különböző területeken, akár a jog intézményeinek használatán keresztül, akár a gazdaság területén keresztül egy integráltabb, elmélyültebb együttműködés formája jöjjön létre. Itt, ha fogalmazásában egy kicsit fura is  a kétoldalú beruházási megállapodások megszűnéséről szóló megállapodásról kell dönteni, illetve annak kihirdetéséről , ebben az országok között nagyrészt egyetértés alakult ki, és remélem azt, hogy a beruházások bővülése, lehetőségek teremtése jelenik meg, és kevésbé majd a jogvitára alkalmat adó helyzetek száma növekszik.

Ennek megfelelően az Európai Unió tagállamai között létrejövő megállapodást a Demokratikus Koalíció támogatni kívánja. Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Varju képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kétperces felszólalásra senki nem jelentkezett. További felszólalásra nem jelentkeztek. Megkérdezem, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.Megadom a szót Szijjártó Péter miniszter úrnak, aki nyilván válaszolni kíván a vitában elhangzottakra.

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Elöljáróban köszönöm minden felszólalónak azt, hogy támogatásáról biztosította ezt a törvényjavaslatot, így meg tudunk felelni az Európai Bíróság döntésének. Bár Balczó képviselő úr kétségbe vonta, hogy egyszerre két helyre tudoke figyelni, tudok, és szívesen válaszolnék is, de nincs itt; de megteszem a jegyzőkönyv miatt, hogy azzal ne vádolhasson, hogy nem tudtam figyelni az ő kérésére is, annál is inkább, mert egy fontos kérdést vetett föl.

A Kanada és az Európai Unió között köttetett szabadkereskedelmi megállapodás nagyon komoly vitákat váltott ki az európai politikai, szakmai és gazdasági közvéleményben is, én azt gondolom, hogy sokszor inkább téves félelmekre alapozva. Én azt gondolom, hogy a számok egyértelműen mutatják, hogy magyar nemzeti szempontból a Kanada és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi megállapodás nekünk hasznos lenne, magyar termékek számára biztosítaná a nagyobb hozzáférést a kanadai piachoz, emellett pedig a kanadai beruházók európai beruházási célpontokba vetett bizalmát is javítaná.

Természetesen, ahogyan a képviselő úr is elmondta, annak a megállapodásnak része egy választott bírósági eljárás. Helyesen mondta, hogy Kanada nem tagja az Európai Uniónak, tehát abból a megállapodásból nem zárható ki a választott bírósági megállapodás, ugyanakkor arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az a típusú választott bíráskodás, ami abban a szabadkereskedelmi megállapodásban rögzítésre kerül, már egy új típusú bíráskodás, ahol van fellebbviteli fórum, ahol nem egy láthatatlan, vagy ahogy Szél Bernadett képviselő asszony szokta mondani, offshore bíráskodás zajlik, hanem valós tagokból álló, állandó személyzettel rendelkező bíróság jár el a vitás ügyekben, ezáltal az már egy olyan vitarendezési mechanizmus, amely több lehetőséget biztosít az országoknak arra, hogy érvényesítsék a jogaikat, illetve a viták során képviseltethessék magukat.

Tehát én azt gondolom, hogy a Kanada és az Európai Unió között köttetett szabadkereskedelmi megállapodás megfelel a nemzeti érdekeinknek. Remélem, hogy hamarosan az erről szóló vitát itt a parlamentben majd nyugodt keretek között le is folytathatjuk, tekintettel arra, hogy valamikor majd a ratifikáció kérdésének előbb-utóbb fel kell merülnie, és amennyiben egyetértés lesz a frakciók között arról, hogy idehozhatjuk a plenáris ülés elé, akkor természetesen majd ezt meg fogjuk tenni, és az érveinket részletesen ki fogjuk fejteni.

Általánosságban is azt gondolom, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások széles köre a magyar nemzetgazdaság érdekével egybevág, tekintettel arra, hogy a magyar gazdaság kifejezetten exportorientált gazdaság. Hazánk a világon a lélekszám tekintetében csak a 92. helyen áll, viszont a világon a 34. legnagyobb exportteljesítményt tudtuk leadni az elmúlt esztendőkben. Folyamatosan azon 35 ország közé tartozunk, akik 100 milliárd euró fölött tudnak exportálni. Az elmúlt öt évben minden évben megdőlt a nemzetgazdasági rekord az export tekintetében is. Tavaly az export/GDP hányados vagy arány 86-86,5 százalék körül volt. Mindez azt mutatja, hogy a magyar emberek által Magyarországon előállított termékek és szolgáltatások rendkívül versenyképesek még a nagyon kemény világpiaci versenykörülmények közepette is, így tehát általánosságban azt tudom mondani, hogy minél kevesebb az akadály a nemzetközi kereskedelemben, legyen az vám jellegű vagy nem vám jellegű, de minél kevesebb az akadály, az annál jobb a magyar vállalatoknak. Így a szabadkereskedelmi megállapodások általában a magyar gazdaság érdekét szolgálják, ezért készen állunk természetesen a CETA parlamenti vitájára is.

Itt még egyszer szeretném megköszönni képviselőtársaimnak a felszólalásokat és a törvényjavaslat támogatását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Szijjártó miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik „A vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló, Párizsban, 1993. január 13-án aláírt egyezmény Melléklete módosításának kihirdetéséről” szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/10855. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének, újfent 30 perces időkeretben.

Felszólalások:   27-30   31-45   45-57      Ülésnap adatai