Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A rendszerint mellettem helyet foglaló Pintér Tamás képviselőtársam dunaújvárosi illetőségűként is találkozott azzal a Szuperinfó című hirdetési magazinban megjelent érdekességgel, amely az egyik, kormányzat által bőkezűen támogatott multicéghez köthetően jelent meg, és ahol úgy toboroznak munkaerőt Magyarországon, miszerint az ukránnyelv-tudás kiemelt előnyként biztosított, akár már az állásinterjút követően.Nyilvánvaló módon a kormányzat nem is csinál akkora titkot abból, hogy ezrével igyekszik betelepíteni az Ukrajnából érkező munkaerőt, már csak azért sem, mert évekkel ezelőtt volt itt a Ház előtt olyan fideszes javaslat, olyan törvénymódosító javaslat, amely kimondottan multinacionális közületek számára megkönnyítette volna  és meg is könnyítette  a munkaerő tömeges toborzását, külföldről való idehozatalát, nyilván nem feltétlenül állandó letelepítési céllal, de a munkavállalás, az itteni nagyon ritkán szokott pár hetes időtartamra szorítkozni. El kell hogy mondjuk itt is, hogy az ukrán vendégmunkások magyar üzemekbe történő úgynevezett importálása olyan cégek esetében tapasztalható nemcsak ebben a jelen esetünkben és jelen pillanatban, hanem rendszerszinten is, amelyeket Magyarország Kormánya adott esetben még az általam nagyon nem tisztelt Gyurcsány-Bajnai-rendszer vezetőinél is bőkezűbben támogat.

Az érintett cég egyébként, amely a dunaújvárosi hirdetés kapcsán felmerült, elképesztő mennyiségű állami támogatást kap. Már a 2010-es időszakot megelőzően is több mint 15 milliárdot kapott állami támogatásként munkahelyek megteremtésére, de aztán 2014 után ez a folyamat felpörögni látszik, a kormány már 18 milliárd forint közvetlen támogatást és adókedvezményt biztosított különböző beruházások fejlesztési támogatása gyanánt, munkahelyteremtési támogatás gyanánt, illetve infrastrukturális beruházásokra; jellemző módon vissza nem térítendő támogatásokról volt szó.

Egyfajta lakosságcseréről beszél mostanában Magyarország Kormánya, de úgy látszik, egy más típusúhoz látszik hozzájárulni, hiszen a letelepedési kötvény konstrukcióján keresztül százmilliárdos nagyságrendű közvetítő díjakat barátaik által lenyúlva lényegében egy több mint 20 ezres betelepítési programot hajtott végre, oltalmazottak gyanánt több embert fogadott be, mint amennyit kvóta által Brüsszel követelt tőle. Hozzáteszem, én elutasítom az összes hasonló eszközt, sajnos Magyarország Kormánya nem.

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal adatai szerint az idei év csak első négy hónapjában közel 14 ezer tartózkodási kérelmet adtak be munkavállalás céljából. Ez a 2016-ra eső hasonló időszaknak, tehát januártól áprilisig terjedő időszaknak a triplája, egyébként a tavalyi adat duplája, tehát egy nagyon nagy növekvő tendencia mutatható ki, és jelöljük meg, hogy ez csak a legálisan beadott, teljes mértékben lepapírozott kérelmek száma. Az, hogy eközben keleti megyéinkben fű alatt akár a magyar mezőgazdaságban, akár más közületek formájában milyen mennyiségű külföldi munkaerőt dolgoztatnak, adott esetben telepítenek le különböző formákban, még megbecsülhetetlen.

Ugyanakkor az említett lakosságcsere másik ága is tetten érhető, hiszen ahhoz, hogy ide tömegek be tudjanak jönni, el is kell hogy menjenek innen tömegek. Mindez megvalósul a kivándorlás formájában; brutális számokkal találkozunk. Még egyszer hangsúlyoznám, hogy míg az általam nagyon nem tisztelt Gyurcsány-Bajnai-érában a teljes Kárpát-medencei összmagyar lakosság létszáma 700 ezer fővel csökkent, addig 2010 óta, alacsonyabb bázisról indulva, ez a csökkenés sajnálatos módon még inkább drasztikus, további 1 millió fővel lettünk kevesebben.

Ez egy kijózanító látlelet jelenkorunkról, amely politikai pártállástól, izmustól függetlenül mindenkit arra kellene hogy felhívjon, hogy itt bizony egy nemzeti cselekvési programra lenne szükség, egy olyanra, amit éppen aktuális kormányzati színezetektől függetlenül mindenki betart, és ahol bizony demográfiai kérdéseknek kellene alávetni nagyon sok kormányzati döntést, példának okáért egy állami hátterű otthonteremtési és bérlakásépítési programmal meg kell könnyíteni az itthon maradni szándékozók dolgát.

Ehhez viszont egy partneri hozzáállás kellene a kormányzat részéről is, egyáltalán ismerjék el azt, hogy létezik ilyen probléma, létezik kivándorlás. Ne az legyen a válaszuk erre, hogy de persze a környező országokból arányaiban sokkal többen vándorolnak ki, mert bennünket bizony az nem nyugtat meg, hogy ha az egyik beteg azonnal meghal, akkor a másik egy csonkolással megússza, hiszen ismerjük mindannyian, hogy az ilyen történeteknek mi a végük, mi viszont egy szebb jövőt és egy normális, gyarapodó Magyarországot szeretnénk építeni. Ehhez szükséges az általam felsoroltakról szóló, legalább érdemi vita. Nagyon sajnálom, hogy nyolc éve partner nélkül maradunk ebben. Azért nézek a kormánypárti képviselőkre, mert ezekről nemcsak lehetőségünk, de kutya kötelességünk lenne beszélni, diskurálni, vitatkozni, illetve megoldásokat találni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)