Felszólalás adatai

Felszólalások:   1-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az LMP képviselőcsoportjából napirend előtti felszólalásra jelentkezett Schmuck Erzsébet képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egyre inkább kiderül, hogy a kormánytöbbség ezt a járványidőszakot teljes mértékben felhasználja arra, hogy több, a kormány számára kellemetlen ügyet gyorsan lezárjon vagy süllyesztőbe küldjön. Ilyen volt múlt héten a klímavészhelyzet kihirdetésére vonatkozó ellenzéki javaslat kiherélése  bocsánat, de ennél nem tudok jobb szót arra, ami történt , vagy az isztambuli egyezmény ratifikálásának a hirtelen benyújtott elutasítása, amiről ma szavazunk. A mai napig nem tudtam megfejteni, hogy mi a baja ezzel a kormánynak. Az elmúlt parlamenti ciklusban is mi, ellenzéki parlamenti képviselőnők többször kezdeményeztük az isztambuli egyezmény ratifikálását, nem sok sikerrel. Akkori számítások szerint mintegy 8 milliárd forintra lett volna szükség arra, hogy a ratifikálásból adódó kötelezettségeket teljesíteni tudjuk, ami igazán nem sok, ha meggondoljuk, hogy az egyezményben foglaltak megvalósítása mennyivel jobb helyzetbe hozta volna a magyar családokat és nőket, és elősegítette volna, hogy csökkenjen a családon belüli erőszak. Most a migrációra való hivatkozással akarják elutasítani. Egyszerűen szégyen és mellébeszélés! Kérem a kormánytöbbséget, fontolja meg, és ne szavazza meg ma az egyezmény ratifikálásának az elutasítását.Tisztelt Ház! A hozzászólásom további részében két olyan LMP-javaslatról kívánok beszélni, amelyek jelentős mértékben enyhítenék az egyre inkább kiteljesedő gazdasági és szociális válságot. Az egyik javaslat munkahelyeket teremtene, míg a másik a kormány által gyakorlatilag megszüntetésre ítélt munkahelyeket tartaná életben. Több tízezer embernek lehetne munkahelyet teremteni egy komplex épületenergetikai program megvalósításával, másrészt pedig több tízezer munkahelyet lehetne megőrizni azzal, ha a kormány hajlandó lenne végre elismerni és támogatni a civil szervezetek tevékenységét.

Először az épületenergetikai programról. Ez a program sokszoros előnnyel járna mindenki számára. Szinte azonnal sok ezer új munkahelyet teremtene. Azt is kell hogy mondjam, a miniszterelnök úrnak kevésbé kellene hogy fájjon a feje a megígért munkahelyek miatt. Valódi rezsicsökkentést jelentene, kevesebbet kellene a családoknak kifizetniük télen a fűtésre, nyáron a hűtésre, így a számlájuk akár 50-60 százalékkal is alacsonyabb lehetne. Ez különösen fontos egy olyan időszakban, amikor az emberek a járvány miatt otthon dolgoznak, amikor egész nap fűtenek. Szigeteléssel, fűtés-korszerűsítéssel összességében kevesebb energiára lenne szükség, ráadásul egy ilyen program klímavédelmet is jelent, hiszen a szén-dioxid-kibocsátás 16 százaléka az otthonaink fűtése és hűtése miatt kerül a légkörbe. Sajnos ma még mintegy 3,5 millió lakás nem felel meg a korszerű műszaki és hőtechnikai követelményeknek. Ebből 2,5 millió családi ház, amelyekre napelemeket is lehetne és kellene is telepíteni. Az LMP-nek ez a javaslata sokszoros hasznot hozna, munkahelyeket teremtene, valódi rezsicsökkentést jelentene, télen nem fűtenénk az utcát, csökkenne az összenergia-felhasználás, és környezetvédelmi szempontból is érdemi lépést tennénk. (Németh Szilárd István: És eljönne a világbéke!)

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormánynak nemcsak a munkahelyteremtésre, de a munkahelyek megőrzésére is nagyobb figyelemmel kellene lennie. 2018-ban több mint 160 ezren dolgoztak a civil szférában, a GDP-hez való hozzájárulásuk 5 százalék volt. A kormány először megígérte, hogy a civil szervezetek is kaphatnak bérkiegészítést, hogy ne kelljen az utcára tenni a civil szférákban dolgozókat. De mire megjelent a rendelet, mi történt? A civil szférát teljesen kihagyták ebből. Persze értjük mi, hogy a kormány általában nem szereti a civil szervezeteket, de be kellene már végre látni, hogy egyrészt civilség nélkül nincs demokrácia, másrészt pedig az állami feladatok átvállalásával költséghatékony módon oldanak meg olyan feladatokat, amelyekre a kormány nem képes. Most például a járvány időszakában rengeteg szociális feladatot, például az idősgondozás területén átvállaltak. Megérdemlik, hogy a kormány a civil szférában alkalmazottak esetében is nyújtson bérkiegészítést. Én szeretném ezt nagyon-nagyon vastagon aláhúzni.

Bízom benne, hogy a kormány az LMP-nek mindkét javaslatát elfogadja. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP és a DK padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A képviselő asszony elhangzott napirend előtti felszólalására a kormány nevében Völner Pál államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. A képviselő asszony felszólalására reagálva, először az isztambuli egyezményről ejtett néhány szót. Ebben a Házban évek óta vitatkozunk az isztambuli egyezmény ratifikációjáról, annak a lehetséges kimeneteléről. Követjük a nemzetközi példákat, hogy az Unió tagállamai közül vagy akár az Európa Tanács tagállamai közül kik ratifikálták, kik nem, és miért nem. Azt is leszögezhetjük, amit sokszor elmondtunk, hogy mindazokat az előnyös részeit az egyezménynek, hiszen ez egy jó szándékú kezdeményezésnek tűnt, amely a nők és a fiatalkorúak védelmével foglalkozik, beemeltük a magyar jogrendbe. 2013-ban életbe lépett a magyar Btk., amely Európa egyik legszigorúbb büntető törvénykönyve. Sajnos sem az akkor itt ülő LMP, MSZP, DK és egyéb törmelékek, de még a Jobbik sem szavazta meg ezt a fajta szigorítást, amely a törvény teljes szigorával fellép az ilyen típusú cselekmények ellen. Éppenséggel ellentmondást látunk abban, hogy önök egyrészről ellenzik a büntető törvénykönyv szigorítását, ragaszkodnak ahhoz, hogy civil szervezetek érzékenyítsék a bíróságokat, hogy minél enyhébb büntetéseket szabjanak ki, majd utána itt álszent módon megjelennek a parlamentben, mint ahogy tegnap Gurmai Zita, és szóvá teszik, hogy bizonyos kapcsolati erőszakban gyakorlatilag csak felfüggesztett szabadságvesztés került kiszabásra. A törvényi háttere megvolt a kellő fellépésnek. Ha letöltendő szabadságvesztést szabtak volna ki, talán az elkövető elgondolkodott volna azon, ha ki is szabadul később, hogy akare még egyszer oda visszakerülni, ahol kellő megtorlást kap egy ilyen súlyú cselekmény után.

Jelenleg is egy családügyi munkacsoport dolgozik az Igazságügyi Minisztérium keretében mintegy ötven szervezet behívásával azon, hogy hogyan lehet még jobban tökéletesíteni a rendszert, még nagyobb védelmet biztosítani, még jobban koordinálni az igazságügyi szervek, a gyámhatóság és egyéb szervezetek munkáját. Jelenleg is a Ház előtt van, pontosan tegnap volt a büntetőeljárási törvénykönyvnek egy olyan vitája, amely a kapcsolattartást szabályozza már az új módosításoknak megfelelően, hogy még jobban ki tudjuk zárni azt, hogy erőszaktevők gyakorlatilag visszaszabaduljanak egy kapcsolati rendszeren keresztül, és bűncselekményeket tudjanak elkövetni. Úgyhogy azt állítani, hogy a kormányzat nem tesz semmit, ez nem valós.

Az Igazságügyi Minisztérium megjelentetett egy megfelelőségi táblázatot is, ahol felsoroltuk az isztambuli egyezmény valamennyi rendelkezését. Látható, hogy mindazok a rendelkezések, amelyek nem a társadalmi nem elismerésére, a menedékkérelem megadására vonatkoznak ennek örvén, azokat mind teljesítettük, sőt szigorúbb szabályokat hoztunk részben, mint amelyek ott előírásra kerültek; gyakorlatilag mondhatjuk azt, hogy jogilag megfeleltünk ennek a feladatnak.

(9.20)

Ennek örvén behozni azt a fajta erőltetett társadalminem-ideológiát, amely a hagyományos nemi szerepek megkérdőjelezésével, oktatásba való bevonásával szét akarja zilálni társadalmunknak az alapjait, ebben nem leszünk partnerek, és nem véletlen, hogy a parlament nyilatkozatot fogad el ennek az ügynek a kapcsán, hogy véglegesen pontot tegyünk ennek a végére.

De képviselő asszony említett néhány más ügyet is a civil szervezetek kapcsán. Magyarországon mintegy 60 ezer civil szervezet működik, teljesen kötöttségektől mentesen. Például a bírósági eljárásokat is lényegesen egyszerűsítettük, pontosan a mi kormányzatunk idején, amelyek egy bürokratizált és teljesen gúzsba kötött formában engedték csak a korábbi nyilvántartásba vételeket és a változások átvezetését. Civil szervezetekkel az államnak állami feladatok ellátására vannak szerződései, ezeket a mai napig finanszírozzuk. Képviselő asszony például a sportot nem sorolja a civil szférába, de éppen a sport területén születtek most is olyan rendelkezések, amelyek a sport túlélését biztosítják arra az időszakra, ameddig a válsághelyzet fennáll.

A szociális területen akár idesorolhatjuk az egyházi szervezetek szerepvállalását is, hiszen ők sem az államrezon részei, és a civil szervezetekkel is ugyanígy megvan a kapcsolattartás akár az áldozatsegítés területén is, ami az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozik. Ezeknek a finanszírozása gyakorlatilag a mai napig biztosított, és semmiféle elvonásban nem részesültek, nem úgy, mint az önök szövetségesének, az ózdi polgármesternek, Janiczak úrnak az óvónői, akiknek a bérét 25 százalékkal csökkentették. Tehát először tisztázzák a saját soraikban, hogy hogy állnak hozzá a bérkiegészítések és a pénzügyi ellátás témájához, és utána éljenek kritikával a kormányzat felé.

Azt a felvetést pedig végképp nem értettem, amikor a járványhelyzet kapcsán a fűtési költségekről beszélt. Most május eleje van, és gyakorlatilag azt mondhatjuk, hogy a fűtési szezon véget ért, és remélhetőleg a járványhelyzet lefutása is, mire beköszönt a téli időszak és ez aktuális lehet, megszűnik. De körülbelül ennyire reális a többi felvetés is.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   1-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai