Felszólalás adatai

Felszólalások:   187-202   203-232   233-234      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.Most soron következik az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/10316. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót a pontosan érkező Orbán Balázs úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének.

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ha menteni akarnám magam, akkor azzal takaróznék, hogy ez a feltétlen tisztelet jele a Ház felé, de ez egyébként így is van. Örülök, hogy itt lehetek, sok szeretettel köszöntök mindenkit.Magyarország Alaptörvénye értelmében mindenkinek alkotmányos joga van szervezeteket létrehozni, szervezetekhez csatlakozni. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény preambuluma pedig azt mondja, hogy az emberek önkéntes összefogása nélkülözhetetlen Magyarország fejlődéséhez, a civil szervezetek a társadalom alapvető egységei, amelyek folyamatosan hozzájárulnak közös értékeink mindennapi megvalósulásához. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ezen civiltörvény módosítására tesz javaslatot.

Mi úgy gondoljuk, hogy a civil szervezetek támogatásának ösztönöznie kell ezen szervezetek tevékenységét és a preambulumban foglalt céloknak a megvalósulását. A szervezetek igényeit figyelembe vevő támogatási környezet megteremtése elengedhetetlen a civil szervezetek támogatására vonatkozó szabályok folyamatos felülvizsgálatával kapcsolatban, a gyakorlati tapasztalatok beépítése, a pályázóbarát eljárási szabályok megalkotása kulcsfontosságú.

Ha áttekintjük az utóbbi években a civil szervezetek támogatási környezetét érintő hazai változásokat, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a civil és a nonprofit szervezeteknek  nagyjából 61 ezer ilyen szervezetről beszélünk  nyújtott állami támogatás összege a 2010-es 144 milliárd forinthoz képest több mint 2,5-szeresére, 370 milliárd forintra nőtt. A Nemzeti Együttműködési Alap kifejezetten a civil szervezetek működését és szakmai tevékenységét támogató, speciális finanszírozási alap, kerete 2012 és 2020 között 3,4 milliárd forintról 7,7 milliárd forintra nőtt, 2021-re pedig a tervek szerint közel 9,3 milliárd forintra növekszik. Ez a keret a személyi jövedelemadó civil 1 százaléka felajánlásának függvénye, ugyanis egy része közvetlenül az adózók rendelkezésének megfelelően, a maradék pedig a NEA támogatásain keresztül jut el a szervezetekhez.

A 2020. évi „Magyar falu” program új alprogramja, a Falusi Civil Alap a helyi, kistelepüléseken működő, vagyis ott székhellyel rendelkező civil közösségek tevékenységének és működési feltételeinek támogatását célozza 5 milliárd forint összegben.

(21.30)

A keretek megteremtésén túl megítélésünk szerint a megfelelő pályázati formák kialakítására is szükség van, annak érdekében, hogy a sokszínű civil szféra különféle tevékenységi körű, eltérő nagyságú bevételű szervezetei megtalálhassák azt a pályázati formát, amelynek keretein belül a leghatékonyabban kaphatnak támogatást. Ezeknek a pályázatoknak a mi megítélésünk szerint kettős célt kell megvalósítaniuk, egyrészt segítséget kell nyújtani a szakmai programok lebonyolításához és a működési feltételek biztosításához, ugyanakkor ösztönözni szükséges azt, hogy a szervezetek minden lehetőséget megragadjanak saját bevételeik növelésére is.

Ilyen pályázati lehetőség a civil szervezetek társadalmi felelősségvállalásának előmozdítására, az adományszerző tevékenységük ösztönzésére az adományok összege után járó úgynevezett kiegészítő támogatás, amelynek teljes elnyerhető összege 2020-ban 500 ezer forintról 750 ezer forintra növekedne. Az egyszerűsített támogatás, ami a helyi hatókörű, jellemzően kistelepülésen működő civil szervezetek számára biztosít jogosultsági alapú szervezetek alapcél szerinti tevékenységéhez működő támogatást, a tervezet szerint 2020-ban 200 ezer forintról 300 ezer forintra növekedne. Évente a normatív támogatás mintegy 700 civil szervezet számára 150-200 millió forint összegben, egyszerűsített támogatás pedig mintegy 3000-4000 szervezet számára 500-600 millió forint összegben nyújt kiegészítő támogatást.

A civil szervezetek által választható megfelelő számú pályázati lehetőség mellett folyamatos szerepe van a pályázati feltételek felülvizsgálatának és a különböző pályázóbarát megoldások előmozdításának is. Jelentősen csökkenhet az idő a szakmai célok megvalósítására, ha ezeknek a szervezeteknek komoly pályázati adminisztrációt, bürokráciát kell teljesíteniük.

A pályázati feltételek körébe tartozó módosítás az 5000 fő és az az alatti lakosságszámú településeken működő civil szervezetek számára teremti meg a támogatási lehetőséget abban az esetben, ha a szervezet vezető tisztségviselője egyben a polgármester is. Nyilvántartási adatok alapján 15 ezer olyan szervezet van, amely 5000 főnél kevesebb lakosú településen van bejegyezve, és körülbelül 2500 olyan település van, amely 5000 fő alatti lélekszámú.

A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a helyi hatókörű, jellemzően a települések jövőjéért, hagyományainak megőrzéséért, helyi családok segítéséért, a szabadidő hasznos eltöltéséért tevékenykedő civil szervezetekben a helyi sajátosságokról a legtöbb információval rendelkező polgármesterek több esetben vezető szerepet vállalnak. Mindezek alapján az az életszerű megoldás, hogy a helyi sajátosságok miatt kialakult civil szervezeti felépítés ne jelentsen hátrányt ezeken a településeken.

Tájékoztatnám önöket, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap keretében kiírt, civil szervezetek hatókörét, tevékenységét, bevételeit, adománygyűjtő tevékenységét is figyelembe vevő pályázatokon részt vevő szervezetek száma is évről évre növekszik, 2020-ban 10 384 pályázatot nyújtottak be.

A döntéshozó testületek kiemelt figyelmet fordítanak az értékteremtő, valódi társadalmi beágyazottsággal rendelkező egyesületek, alapítványok működésének és szakmai tevékenységének támogatására.

A kollégiumi tagok a bírálatot külső szakértők bevonása nélkül bírálópárokban végzik, a módosítás szerint munkájukért az adminisztrációigényes költségtérítés kivezetésével úgynevezett költségátalányt kapnak, ami a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétharmadára növekszik azzal, hogy az öt kollégium elnöke és a NEA-tanács elnöke az összeg száz százalékára lenne jogosult. Megítélésünk szerint az emelést indokolja az évről évre emelkedő pályázati szám, és a NEA keretének emelkedésével járó munkateher fedezetéül a kezelői díj szolgál, így többlet költségvetési forrást nem igényel.

A civil információs centrumok elnevezésének módosítása civil közösségi szolgáltató központokra azt a törekvést hangsúlyozza, hogy ezek a centrumok egy országos civil szervezeti hálózat részeként, térítésmentes szolgáltatásokkal segítik a hozzájuk forduló egyéb szervezeteket, ahogy az a gyakorlatban is történik.

Végső soron azt gondolom, hogy ez a módosítás is megerősíti és mutatja az elköteleződésünket a civil szektor irányába, a civiltörvény hatálybalépése óta a civil szervezetek támogatási környezetében olyan pozitív változások történtek, amelyek nemcsak a támogatási keret több milliárd forintos emelésével vagy növekedésével fejezhetők ki, hanem a civil szervezeteket figyelembe vevő pályázóbarát bürokráciacsökkentést jelentő intézményrendszer megteremtését is szolgálják. A törvényjavaslat ezen vonal mentén kíván továbbhaladni, ezért kérem önöktől a törvényjavaslat támogatását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Nagy Csabának, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

NAGY CSABA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/10316. számon szereplő, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénnyel kapcsolatban szeretném önöknek elmondani, hogy a polgármesteri összeférhetetlenség vonatkozásában a „Magyar falu” program egy olyan társadalompolitikai, nemzetpolitikai, fejlesztéspolitikai és demográfiai célokat meghatározó intézkedéscsomag, amely minden alapprogramjában teljes egészében kifejezi, hogy a kormány elhivatott a magyar települések fejlődése, jelen esetben különösen a kistelepülések fejlesztése iránt. A „Magyar falu” program több értelemben is új lábakon áll. A „Magyar falu” program példa nélküli, mert a rendszerváltozás óta az első olyan lényeges, a vidéki Magyarország és a kistelepülések felemeléséért indított program, ami teljes egészében magyar forrásból valósul meg. Példa nélküli azért is, mert a valódi és rendszeres konzultáció mellett törekszik a magyarországi kistelepülések problémáinak megoldására. A program, köszönhetően annak, hogy jó kezekben van, olyan kérdésekre ad, mondhatni, azonnali válaszokat, amelyek egyenesen a kistelepülésekről jönnek. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a kistelepülések által felvetett problémákra folyamatosan reagálnak a kiírások, és a kormányzat is igyekszik úgy harmonizálni a jogi környezetet, hogy a „Magyar falu” program által a kistelepülések még ütemesebben fejlődhessenek, azért, hogy a vidéki élet ne életminőség közötti, hanem életstílus közötti választás legyen.

2020-ban a „Magyar falu” program várhatóan új alapprogrammal bővül. Az 5000 lélekszám alatti településeken működő, ott székhellyel rendelkező civil szervezetek pályázhatnak majd rendezvényekre, programokra, ingatlanvásárlásra, ingatlanfejlesztésre, motorral hajtott jármű beszerzésére, egyéb eszközbeszerzésekre. A Nemzeti Együttműködési Alap, amely a civiltörvény által létrehozott, a civil szervezetek működését és szakmai tevékenységét támogató finanszírozási alap, itt már államtitkár úrtól hallhattuk ezeket az összegeket, 2012-20 között 3,4 milliárd forintból gazdálkodott. Ez 2021-re, a következő költségvetési évre közel 10 milliárd forintra, 9,3 milliárd forintra fog nőni.

A Nemzeti Együttműködési Alap keretében kiírt, a civil szervezetek hatókörét, tevékenységét, bevételét, adománygyűjtő tevékenységét is figyelembe vevő pályázatok száma évről évre növekszik. Ebben az évben 10 384 pályázatot nyújtottak be a civil szervezetek. A kollégiumok által kiírt pályázatok kiemelt figyelmet fordítanak az értékteremtő és a valódi társadalmi beágyazottsággal rendelkező egyesületek és alapítványok működésének és szakmai tevékenységének támogatására.

2019-ben megteremtődött a pályázóbarát egységes pályázati eljárás, amellyel jelentősen csökkent az az idő, amelyet a szervezeteknek a pályázati adminisztrációra kellett fordítaniuk. A jelenlegi módosító rendelkezés az 5000 fő és az az alatti lakosságszámú településeken működő civil szervezetek számára teremti meg a támogatási lehetőséget abban az esetben, ha a szervezet vezető tisztségviselője egyben polgármester is. A nyilvántartási adatok alapján 15 ezer olyan szervezet van, amelynek 5000 főnél kevesebb lakosú településen van a székhelye. A helyi hatókörű, jellemzően a települések jövőjéért, a hagyományaik megőrzéséért, a helyi családok megsegítéséért, a szabadidő hasznos eltöltéséért tevékenykedő civil szervezetek a szervezetek bejegyzéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez  például ilyen a számviteli beszámoló benyújtása  sok esetben a helyi önkormányzatok segítségét kérték, a helyi sajátságokról legteljesebb információval rendelkező polgármesterek pedig vezető szerepet vállaltak ezen szervezetekben.

(21.40)

Ha megengedik, én ezt elmondanám, hiszen egy olyan körzet képviselője vagyok itt az Országgyűlésben, Baranya megyének a 4. számú választókerületében, amely egy speciális településszerkezettel, az ország legnagyobb választókerületével rendelkezik. A települések számát tekintve Baranya megyének több mint a fele, 174 önkormányzat alkotja. Ebből a 174 önkormányzatból 171 felel meg a „Magyar falu” program legtöbb kiírásának, azaz a települések 98 százaléka.

Teljesen más a falusi, kistelepülési élet, mint egy nagyvárosi. Mindenki ismer mindenkit, és mivel kevesebben laknak egy-egy településen, ezért sokkal szorosabbak, emberibbek a kapcsolatok is, így mondhatni, talán erősebb a közösség is. Ezeken a településeken a polgármesterek a legtöbb esetben pártoktól függetlenül és nem főállásban látják el a településvezetői feladataikat. Ez is lehet annak az oka, hogy a polgármesterekkel közvetlenebb kapcsolatba kerülnek a civil szervezetek is, sőt sokszor a polgármesterek maguk a civil szervezeti vezetők, így aktív részesei a civil életnek is.

Mindezek alapján indokoltnak tartjuk, tartom, hogy a helyi sajátosságok miatt kialakult civil szervezeti felépítés ne jelentsen hátrányt az 5 ezer fő és az az alatti lakosságszámú településeken működő civil szervezetek számára a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásai esetében.

A „Magyar falu” program támogatásainak célja az 5 ezer fő lakosságszám alatti települések hátrányainak enyhítése, így többek között az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájárulás biztosítása, illetve olyan fejlesztések megvalósítása, amelyek vonzóvá teszik az ott élők, illetve a letelepedni szándékozók számára ezeket a településeket is.

A civil szervezeteket érintő, éppen a hátrányokat enyhítő támogatások esetében sem életszerű, hogy éppen azok a szervezetek nem részesülhetnek támogatásban, amelyeknek vezető tisztségviselője egyben polgármester is. Tisztelt Ház! A fentieken túl egy felesleges, az egyesületeket, alapítványokat terhelő adminisztrációs kötelezettséget is megszüntet a törvényjavaslat.

Az előttünk fekvő törvénymódosítási javaslatot a Fidesz-frakció támogatja, mert az nagymértékben segíti a vidéki kistelepüléseken élő polgárok önszerveződéseinek, azaz a civil szervezeteknek az erősödését. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Nacsa Lőrinc tapsol.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Nacsa Lőrincnek, a KDNP-képviselőcsoport vezérszónokának.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Fontos témához érkeztünk, és fontos törvényjavaslat van itt előttünk. Azt gondolom, hogy a magyar emberek életminőségét javítja a szabadidő hasznos, minőségi eltöltése közösségi programok, tevékenységek keretében, amik az egyéneket összetartó, szolidáris közösséggé formálják. A társadalom közösségekből épül fel, a művészeti, sport-, tudományos, kulturális, lokálpatrióta, ifjúsági, nyugdíjas-, vallási, karitatív, hagyományőrző, kézműves, természetjáró, szociális és családi közösségek a nemzet tartóoszlopai szerte a Kárpát-medencében. A közösségek egyaránt fontosak a kistelepülések, falvak lakóinak, akik a helyi művelődési házakban is őrizni, ápolni tudják a kultúrát, a hagyományokat, és egyaránt fontos a nagyvárosok elidegenedő légkörében élők számára, biztonságot és a valahova tartozás élményét nyújtó közösségek. A közösségek tevékenységei hatékony és szervezett elvégzése érdekében szabadon hozhatnak létre valódi civil szervezeteket, egyesületeket.

A civil élet Magyarországon erős, és itt most a valódi 61 ezer civil szervezetről beszélek, nem arról a pár tucat külföldről finanszírozott civil szervezetről, amelyek mindenféle politikai befolyást próbálnak szerezni a magyar közéletben társadalmi beágyazottság nélkül, hanem a 61 ezer valódi, értékteremtő civil szervezetről beszélünk most itt.

A központi költségvetés is támogatja a civil szervezeteket. Örömteli, hogy immár 370 milliárd forintra nőtt az a támogatási keretösszeg, amely önkormányzati, állami vagy uniós forrásból rendelkezésre áll civil szervezeteknek. Ez korábban 114 milliárd forint volt. Azt gondolom, hogy a jelentős emelkedés is segítheti a magyarországi civil élet és a közösségek fejlesztését, építését, és ezen az úton kell továbbhaladni, hiszen a Nemzeti Együttműködési Alap keretösszege 2012-2020 között 3,4 milliárd forintról 7,7 milliárd forintra nőtt, 2021-re pedig terveink szerint még tovább, 9 milliárd fölötti összegre növekszik majd.

Ezzel együtt azt látjuk, ez is egy örömteli folyamat, hogy a beérkezett pályázatok száma is évről évre növekszik, tehát a 61 ezer civil szervezetből egyre több az aktív, egyre több, amely erőt érez magában programok megvalósítására, pályázatokra, és amelyek igénylik az állam ilyenfajta segítségét.

A civil szervezetekről szóló szabályozást időről időre felül kell vizsgálni, ezért rendszeres az egyeztetés a civil szervezetek képviselőivel, hiszen a mindennapi működésük gyakorlati tapasztalatai alapján szükség esetén az eljárási szabályokat is módosítani, egyszerűsíteni kell. Erről 2017 végén már egy nagyobb törvénycsomagot fogadott el az Országgyűlés a civil szervezetek eljárási szabályainak egyszerűsítésére, törvényszéki, bírósági határidők lecsökkentésére, amely időt, energiát és költségeket spórol meg a civil szervezeteknek, hiszen a civil szervezetekben Magyarországon több mint félmillió ember dolgozik önkéntesként, és nyilvánvalóan az ő életüket a közösségépítés, közösségfejlesztés kell hogy kitöltse, minél kevesebb időt kell hogy töltsenek adminisztratív tevékenységekkel. Akkor sajnálatos módon az MSZP nem támogatta ezt az egyszerűsítési javaslatot, de remélem, hogy azóta egyetértenek vele, hiszen bebizonyosult a gyakorlatban, a való életben, hogy számít a civil szervezeteknek a határidők rövidítése, az adminisztratív terhek csökkentése.

A mostani módosítás célja minden esetben az egyesülési jog zavartalan gyakorlásának a biztosítása, lehetőleg a minél nagyobb mértékben. Jelen törvényjavaslat célja lehetővé tenni, hogy minél több civil szervezet minél több támogatást kapjon.

A törvényjavaslat a következő konkrét módosításokat is tartalmazza: a civil szervezetek egyszerűsített támogatásának összegének megemelése 200 ezer forintról 300 ezer forintra; a kedvezményezetti kör kibővítése azokkal az 5 ezer fő és az az alatti lakosságszámú településeken működő civil szervezetekkel, amelyek vezető tisztségviselője egyben polgármester is. A civil információs centrumok elnevezésének módosítása azt hangsúlyozza, hogy az értékteremtő és valódi társadalmi beágyazottsággal rendelkező egyesületek és alapítványok tevékenységét a civil közösségi szolgáltató központok térítésmentes szolgáltatásokkal segítik.

Több alkalommal volt lehetőségem és alkalmam belepillantani a  mai napon még hatályban lévő törvény szerint  civil információs centrumok működésébe, hiszen minden megyében és Budapesten is működik pályázat alapján kiválasztott civil információs centrum, amit egy civil szervezet lát el. Ennek a címnek a birtoklása rengeteg feladattal jár, pályázati útmutatókat tartanak, képzéseket tartanak a megyékben működő civil szervezeteknek, különböző programokat szerveznek, jogi tanácsadással, pályázati tanácsadással segítik őket. Azt gondolom, hogy nagyon fontos munkát végeznek abból a szempontból, hogy a magyarországi civil társadalom egy horizontális társadalom. Nem tudjuk megmondani, hogy kik… Ha azt mondjuk, hogy a civilekkel szeretnénk egyeztetni, akkor az egy rendkívül szerteágazó terület, ezért fontos, hogy a megyékben fölkarolják ezeket a civil szervezeteket, segítsék ezeket a civil szervezeteket, segítsék a közösségteremtő, közösségépítő működésükben.

Az elmúlt évek tapasztalataiból, hiszen ez a civil információs centrum program első három évében egy európai uniós programként indult el, és aztán magyar költségvetési programmá változott át, hiszen értékes volt, érdemes volt megtartani, fontos program, én azt javaslom minden civil szervezetnek, hogy ha még nincs kapcsolata, akkor keresse föl a megyéjében működő információs centrumot vagy most már közösségi szolgáltató központot, mert a térítésmentes szolgáltatással is hozzájárulnak ahhoz, hogy egy civil szervezet minél nagyobb hatékonysággal tudjon működni és pályázni.

A közösségek támogatása, megerősítése különösen időszerű, ugyanis a karanténban töltött hetek, hónapok után az emberek vágynak majd a közösségi élet újraindítására. Azt gondolom, hogy ebben is példaértékűek a Miniszterelnökség különböző döntései, amik az elmúlt napokban láttak napvilágot, és a civil szervezeteket érintik, hiszen a civil világból mindenki ismerheti azokat a kötelezettségeket, amelyek mind a társaság vezető tisztségviselőinek összehívását, a beszámoló elkészítését, letétbe helyezését vagy a bíróságra benyújtását jelentik. A mostani helyzet lehetővé teszi azt, a mostani veszélyhelyzetben a kormány lehetővé tette azt, hogy elektronikusan is megszervezhetik a működésükhöz szükséges fórumokat, elektronikusan is működhetnek most ebben a helyzetben a civil szervezetek, illetve számviteli beszámolóikat elég lesz majd szeptember 30-áig benyújtaniuk a civil szervezeteknek a május 31-ei határidő helyett. Azt gondolom, hogy mindenképpen megkönnyítik ezeknek a civil szervezeteknek az életét ezek a könnyítések vagy határidő-kitolások.

Ami talán még fontosabb ennél, hogy haladékot kapnak a már megnyert pályázatok programjainak megvalósítására későbbi időpontban, hiszen teljesen logikus, hogy a tavalyi NEA-kiírásokban elnyert pályázatokban rendkívül sokan szerettek volna megvalósítani a mostani tavasszal vagy nyáron különböző közösségi programokat, táborokat, eseményeket, amelyek a koronavírus-járvány okozta helyzet miatt nyilvánvalóan nem megvalósíthatóak.

(21.50)

Nagyon fontos, hogy ezeknek a támogatási idejét kitoljuk, és ősszel, jövő tavasszal, vagy amikor erre lehetőség lesz, meg tudják majd szervezni ezeket a programokat, ne vesszen el egyetlen értékes program sem, amit a civil szervezetek szerveznek, ne vesszen el egyetlen értékteremtő esemény sem, így fontos, hogy ezeket később meg lehessen tartani. Ebben is segített a kormány iránymutatása. Nyilvánvalóan az a célunk, hogy a közösségi élet majd vissza tudjon térni, és a közösségek legalább olyan erősek legyenek, ha nem erősebbek, mint a járvány előtti időben. A KDNP-frakció támogatja a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Harangozó Tamásnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Próbáltam követni az expozéját, de néha annyira belegabalyodott, meg olyan gyorsan eldarálta, hogy nem tudtam mindent leírni, azért néhány idézetet fogok majd idézni. Nyilvánvalóan nem a törvényjavaslat jogharmonizációs részéről beszélek, hanem a nemzeti együttműködős részéről. Ebben a tekintetben az, hogy mondjuk, a kistelepüléseknek, az ötezer fő alatti kistelepüléseknek  és azon belül főleg a civileknek  a kormány a költségvetésből több pénzt adjon, azt maximálisan lehetne támogatni. Hogy egyébként ezt politikai függelmi viszonyok kialakítására, politikai kiszolgáltatottságra és gyakorlatilag a társadalom végletekig történő fideszes megszállására használják, egyszerűen elképesztő. (Derültség a kormánypárti sorokból.) Én elhiszem, hogy mulatságos a képviselőtársamnak (Nacsa Lőrinc: Igen, az!), és bizonyára élvezi is ezt, de ennek nem lesz jó vége. (Nagy Csaba: Sajnos nem élvezzük!) Ennek nem lesz jó vége.

Szóval az van, hogy államtitkár úr ilyeneket mondott az expozéjában, hogy a társadalom hasznos alappillérei a civil szervezetek, nagyon fontos a sokszínű tevékenység, az értékteremtő munka. Árulja már el nekem, államtitkár úr, hogy ehhez miért kell előírni, hogy csak a polgármesterek kaphatják ezt a pénzt, csak az általuk vezetett civil szervezet? Hol van itt a sokszínű tevékenység? Hol van itt az önkéntes értékteremtő munka? Hogy fér ez a kettő össze? Bizonyára ismer civil szervezeteket, hogy ezek mivel foglalkoznak. Ebbe miért kell belekeverni a polgármestereket kizárólagos alapon? (Nacsa Lőrinc: Micsoda?  Dr. Orbán Balázs: Miért kell olyat mondani, ami nem igaz?)

Azt mondja államtitkár úr, hogy 15 ezer civil szervezet van ötezer fős település alatt. Ott volt valami probléma, de a fideszes vezérszónoktól ezt konkrétan így hallottam. Azt is mondta államtitkár úr, hogy több esetben  ezt mondta szó szerint  polgármester a civil szervezet vezetője. Meg tudjae mondani, hogy a 15 ezerből mennyi az a több eset? Öt? Nyolc? Tízezer? (Nacsa Lőrinc: A kettő között!) Gondolom, ha megírták ezt a törvényt, akkor bizonyára csak megnézték.

Két része van a javaslatnak, a „Magyar falu” program kiterjesztése és a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásának kiterjesztése, és itt írnák elő azt, hogy a programba való pályázat akkor lehetséges  akkor lehetséges , ha a civil szervezet vezető tisztségviselője a település polgármestere. Ez van a törvényben. (Dr. Orbán Balázs: Olvasd már el a javaslatot, képviselő úr!) Jó! Olvasom a neten, a „Magyar falu” program  szeretném kérdezni, államtitkár úr  pályázat falusi civil szervezeteknek, már fenn van a neten. Azt mondja, hogy a vissza nem térítendő támogatásként elnyerhető összeg maximum 6 millió forint, kistelepülés, ötezer fő alatti, civil szervezeteknek, minimum 2 millió, maximum 6 millió forint. Itt is leírják, amit képviselőtársam mondott, hogy ebből bizony autót lehet venni, meg különböző járművek karbantartására, felújítására, nem gépi meghajtású járművek beszerzésére, ingatlantulajdon-szerzésre, tulajdonban lévő ingatlan felújítására lehet felhasználni, s a többi, s a többi, mondom, darabonként 2-6 millió forint között.

A pályázati kiírás fent van a neten, nyilvános kiírás: rendelkezzen minimum egy lezárt üzleti évvel, rendelkezzék az utolsó lezárt évről szóló, bírósági hivatalnál letétbe helyezett számviteli beszámolóval. Itt még nincs, de ha majd elfogadjuk ezt a törvényt, akkor majd átírják ezeket a pályázatokat, és belekerülnek a polgármesterek, nem? Nem kerülnek bele? (Dr. Orbán Balázs: Nem! Lehet ezt mondani, képviselő úr, de nem, ilyen nincs!) Nincs benne polgármester, nincs a törvényjavaslatban polgármester… (Dr. Orbán Balázs: Benne van, de nem kötelező!) Ja, értem, csak nincsenek kizárva a polgármesterek. (Dr. Orbán Balázs: A szocialisták sincsenek kizárva!  Derültség a Jobbik soraiból.) Értem! Értem.

A „Magyar falu” program ilyen tekintetben ezzel a kiírással együtt az eddigi időszakban  most ezeket a gépjárműbeszerzéseket leszámítva  közterület, járda, játszótér, útkarbantartás, orvosi eszközök beszerzésére volt kiírva. Ez egy jó kérdés egyébként, hogy ezeket miért nem a településeken keresztül csinálják, de ezt inkább csak kérdezem. Ebben a civil szervezeteknek miért van nagyobb rutinja például, mint direktben az önkormányzatoknak? A másik a Nemzeti Együttműködési Alap, és azon belül most már hallottuk a 10 milliárd forintos megemelt összeget. A Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsának Kollégiuma tagjai tiszteletdíjának megemeléséről szól ez a javaslat az adminisztrációs terhek növekedésével együtt.

Egy-két dolgot hadd mondjunk el arról, hogy ez mennyire tekinthető objektív szervezetnek. A Nemzeti Együttműködési Alap elnöke  talán az utóbbi hetekig bezárólag  a Civil Összefogás Fórum elnöke, Csizmadia László volt. Ha jól tudom, néhány héttel ezelőtt került leváltásra a méltán elfogulatlan Civil Összefogás Fórum elnöke. A szervezet munkájában továbbra is szerepet kap Heizler Norbert László, a CÖKA kuratóriumának volt tagja is. A NEA vezetését ellátó tanács tagjai például a kiskunmajsai Fidesz-alelnök, Bozókiné Veszelovszki Szilvia, a Fidesz humán kabinetjének egykori kabinetvezetője, Bodrogi Richárd. Most hosszan mondhatnám még, de ezek úgy világosan és egyértelműen bemutatják, és egyébként a sajtóban az elmúlt években megjelent támogatási konkrét történetek is, hogy sok minden ez a tanács, csak független civil nem.

Államtitkár úr, mi nem nagyon tudjuk támogatni azokat a törvényjavaslatokat, amelyek a választások előtt két évvel megjelennek, és arról szólnak, hogy politikailag egyértelműen, bizonyíthatóan elfogult pénzosztó műhelyek fognak nekiállni közpénzeket osztogatni, nem pontosan látható módon és nem pontosan látható értékek szerint. Szerintünk sokkal jobb megoldás az, amikor a civilek maguk osztják szét egymás között vagy maguk között a pénzt a saját maguk által választott vezetőkkel egyrészt, másrészt pedig ezt az egészet kontrollálni lehet és nyilvánosan lehet kezelni. Egyébként még egyszer mondom, magával a támogatási összeg megemelésével és azzal, hogy a kistelepüléseknek direktben juttassunk több pénzt, maximálisan egyetértünk, de hogy ezt a Nemzeti Civil Alapon keresztül, illetve bocsánat, a Nemzeti Együttműködési Alapon  ez a jó szó, valahogy nem jön a számra  keresztül juttassák el, azzal meg nem nagyon tudunk egyetérteni.

Ismerjük az eszközeiket, és ismerjük azt, hogy mondjuk, egy tisztességes választási lebonyolításban a Fidesz milyen eszközöket és hogyan használt az elmúlt időszakban. Mi is ebben az országban élünk, mi is találkozunk kistelepülési polgármesterekkel, elmesélik ők nekünk is, hogy kinek és minek kell megfelelni ebben az országban, hogy a településük pénzhez jusson. Ezt az eljárást, ezt az ilyen típusú szervezett társadalmat mi nem tudjuk támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az LMP és a DK padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Sebián-Petrovszki László képviselő úrnak, a DK részéről.

(22.00)

SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Azzal kezdeném a hozzászólásom, hogy szerintem minden törvény módosításakor érdemes egy kicsit kitekintően foglalkozni a kérdéssel, magyarán áttekinteni a szabályozni kíván terület problémáit, aktuális helyzetét, még akkor is, ha a konkrét módosítás esetleg csak annak egy kis szeletét érinti. Én is most így járnék el. Hadd említsek a felszólalásom első perceiben olyan dolgokat, ami az egész civil szférára jellemző vagy jellemző volt az elmúlt tíz évben. Onnan indulnék ki, hogy miről is szól ez a világ, a civil szféra kapcsán miről is beszélünk. A civil szervezetek olyan feladatot látnak el, amit az állam nem tud vagy nem akar ellátni. Ezek között nagyon sok olyan szervezet van  amit többen felhoztak példaként is , amelyek a közösség szervezését látják el bármiféle szempontból, a sportegyesületektől a kulturális egyesületeken át sok-sok mindenről beszélünk. Velük kapcsolatban azon lehetne lamentálni, hogy hol húzódik az állami feladatok határa, és mi az, amikor már a civil szervezetek szerepe az, amelyik üdvözítő. De a lényeg az, hogy természetesen minden országban, minden társadalomban vannak ilyen típusú közösségszervező civil szervezetek.

Én azonban említenék egy másik csoportot is, még akkor is, hogyha az expozéban nem hangzott el ez. Bizony a civil szervezetek közé tartoznak azok a szervezetek, amelyek valamilyen módon az aktuális hatalom ellenőrzését, számonkérését, kritizálását végzik. Igen, ők is civil szervezetek, még ha ez a törvényjavaslat nem is rájuk van írva. Ráadásul a civil szervezetek, a civil világ velejárója, hogy nem hierarchikusan épül fel, nem tagolható be jellemzően semmilyen klasszikus szervezeti rendszerbe, nem lehet őket utasítani egy jól működő és rendben lévő országban. Ha úgy tetszik, ezek az ellenőrző civil szervezetek tüskék a köröm alatt, a hatalom körme alatt, és természetesen jól is van ez így, hogy ez így működik, normális országban.

Na, de mi történt Magyarországon az elmúlt tíz évben? Tudjuk, rengeteg sztorink van arról, hogy hogyan és miképp torzította el ezt a rendszert az Orbán-kormány. Az elmúlt tíz évben egyfelől megpróbált tudatosan építkezve a saját érdekeinek megfelelő civil szervezeteket a) létrehozni, b) ha már léteztek, akkor mindenféle anyagi és egyéb szabályozó eszközökkel még erősebbé tenni és még jelentősebbé tenni, kistafírozni anyagilag is. Míg a másik oldalon álló, neki nem tetsző, behódolni nem hajlandó, a kormány politikáját akár valamely szakpolitikai szempontból kritizáló szervezeteket pedig igyekeztek ellehetetleníteni, megakadályozni a működésükben, pellengérre állítani a sajtójukban.

Konkrétan néhány történés. Mindannyian emlékszünk arra, hogy amikor a menekültválság elérte Magyarországot, akkor a menekülteken emberiességi szempontból segítő szervezetek ellen milyen kampány indult a médiában, de itt a Házban is milyen hecckampány volt ellenük, majd utána a jogszabályi megbélyegzésükre is sor került. A kormány eszközei közé tartozott, hogy a 2011-ben létrehozott törvény, amelynek a módosításáról most beszélünk, amikor a Nemzeti Civil Alapprogram helyett létrejött a Nemzeti Együttműködési Alap, akkor az addigi nagyjából kétharmados civil részvétel, irányítás lecsökkent egyharmadra. Tehát korábban nagyjából a civilek döntöttek a pénzekről, a támogatásról, ehelyett most a civil tagok helyett kormányzati mandátummal bíró delegáltak kerültek többségbe, mondom, nagyjából kétharmados többségbe.

A források terén itt több szám elhangzott. Bizony ám, lehet hova emelkedni, hiszen 2010 után volt egy jó nagy visszaesés. Nagyjából 7-7,5 milliárd forint volt 2009-2010-ben az erre költött összeg, ez aztán visszaesett  most néztem meg  2,8 milliárdra. Lehet örülni, hogy ez most már újra 10 milliárd fölé fog jutni, csak az a probléma, hogy ezt majdnem kizárólag a kormányhoz hű, a kormány politikájával kompatibilis szervezetek kapják meg. Bizony ám, kedves uraim! És ezt segítette az is, hogy létrejött egy olyan, ami korábban nem volt, van egy miniszteri keret, amely mintegy 10 százalékát adja ki a támogatásoknak, ahol aztán teljesen nyilvánvalóan nyers pártpolitikai érdek alapján dől el, hogy ki kapja azt a támogatást.

A nem támogatott szervezetekre nézve létrehozták a várólistát, hogy ha esetleg valaki nem kéri a pénzt, akkor majd a várólistás szervezetek megkaphatják. Nyilván illúzió volt ez is.

Tudom, hogy ez nem hatja meg a tisztelt kormánypárti képviselőket, de a civilség ethosza is sérült ebben a tíz évben. De bizony, akármennyire is ingatja a fejét Nacsa képviselő úr. Ugyanis civil köntösbe bújt kormányzati szereplők jelentek meg, politikai aktorrá váltak olyan civil szervezetek, amelyek valójában nem is civil szervezetek, csak névleg azok. Gondoljunk a békemenetet szervező CÖF-re, vagy az MNB különböző alapítványaira, amelyek aztán a műkincsvásárlástól az ingatlanbefektetésen át mindenfélét csinálnak, köztük magánszemélyek támogatását is, s mindezt nem transzparensen, de adóforintokból, ellenőrizetlenül, nyilvános kontroll nélkül.

Már csak egy dolgot említenék általánosságként a civil szervezetek helyzetéről, az adminisztratív terhet. Itt ugyan elhangzott, hogy ez jelentősen csökkent. Hát, nekem van szerencsém jó sok civil szervezetet ismerni, ők nem erről számolnak be. Konkrétan azt mesélik, hogy majdhogynem cégként kell működniük, s közel olyan beszámolási és pénzügyi, gazdálkodási előírások vonatkoznak rájuk, mint a cégekre, csak közben nekik nincs meg az a lehetőségük, hogy mondjuk, a bevételükből olyan szakembergárdát vagy olyan egyéb segítséget igénybe vegyenek, ami miatt hátrányok érik őket.

Ezek után térjünk rá a konkrét javaslatra. Miről szól ez a javaslat, ami előttünk van? A javaslat lényegi eleme az, hogy kibővíti a kedvezményezetti kört, vagyis akik kaphatnak pénzt, azok mostantól az 5 ezer fő alatti településeken működő civil szervezetek közül azok is, akiknek a polgármester a vezetője. Nem szól ez másról, hiszen tudjuk, hogy a kistelepüléseken a Fidesz jelentősen felülreprezentált, és a polgármesterek körében is jelentősen felülreprezentált a Fidesz. Tudjuk, hogy a kistelepülési polgármesterek jelentős része fideszes, vagy ha független is, azok között is jelentős számban ott vannak a Fidesz által támogatottak. Bizony ám, ez nem szól másról, mint a 2022-es kampányra és választásra való felkészülésről ezeken a településeken. Pénzt ad a kormány azoknak a szervezeteknek, amelyekre majd számíthat akkor, amikor eljön a kampány. Ez pedig nem kevés pénz. Olyan 9-10 milliárd forint hangzott itt el több képviselő szájából is.

Az átláthatóság is csökken, hiszen az alapkezelő nem lesz köteles biztosítani a nyilvánosságát a nyertes pályázatnak, illetve az elnyert támogatással kapcsolatban. Kiveszik a törvényből ezt a vonatkozó részt.

A jelentős költségvetési támogatásban részesülő civil szervezetek képviseletre jogosult vezetői már nem lesznek kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni. Ezeket a részeket is úgy, ahogy van, kiveszik a törvényből.

Végül szintén kikerül a törvényből az, hogy ha rosszul gazdálkodnak, és visszatérítési kötelezettség alá eső költségvetési támogatás keletkezik, akkor azt már nem adó módjára mint köztartozást hajtják be. Ezeket a részeket is törölték ebből. De ugyanez történik akkor is, ha nem úgy használják fel a pénzt, ahogy az a támogatási szerződésben szerepel.

Összefoglalva tehát, a Fidesz ezzel a javaslattal is a hozzá közel álló álcivil, kamucivil szervezeteket fogja megerősíteni anyagilag, több tízmilliárd forinttal a következő két évben. Hallottuk, ne haragudjanak, szégyen, gyalázat, drága kormánypárti képviselők és előterjesztők, a DK nem fogja ezt támogatni, nem fogja megszavazni, és mindenhol tiltakozik ellene. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Keresztes László Lóránt frakcióvezető úrnak.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Egyetértek azzal, hogy ha egy törvényjavaslatról beszélünk, akkor érdemes áttekinteni annak a hátterét és a céljait is. Erről beszélt a Fidesz vezérszónoka, Nagy Csaba képviselő úr is. Szeretném kihasználni néhány kérdés erejéig a lehetőséget, hogy itt van a Miniszterelnökség államtitkára, Orbán Balázs államtitkár úr, hátha választ kapunk néhány kérdésre. Én egy kicsit más irányból közelíteném meg a kérdést. Sokat hallhattunk itt Nagy Csabától a „Magyar falu” programról. Bár mind a ketten pécsiek vagyunk, azt gondolom, nem vonhatjuk kétségbe  bocsánat, Nagy Csaba képviselő úr már nem pécsi  egymás kapcsán azt, hogy mind a ketten elkötelezettek vagyunk a kistelepülések sorsa tekintetében. Baranyaiak vagyunk, és Baranya egy speciális településrendszerű megye, amely 301 településből áll, és egészen elaprózott a településszerkezet. Itt 5 ezer főről van szó a kistelepülések összefüggésében, és tudjuk, hogy baranyai viszonylatban  de beszélhetnénk Zaláról vagy akár Borsod-Abaúj-Zemplén megyéről is  az 5 ezer fő nem hozható összefüggésbe a kistelepülésekkel. Baranyában 301 település van, és ezek közül talán hét haladja meg a lakosság tekintetében az 5 ezer főt, az összes többi ennél kisebb.

A lényeg az, hogy én nagyon-nagyon egyetértek, és egyetértünk azzal, hogy óriási szükség van arra, hogy a leszakadó térségekben a kistelepüléseket támogassuk. Akkor beszélhetünk egyáltalán kiegyensúlyozott fejlődésről egy ország tekintetében, ha az kiterjed a kistelepülésekre is, ha újra meg tudjuk adni a kistelepüléseknek is, a legkisebb településeknek is a jövőt, az ő működésük, fennmaradásuk alapját. Tudjuk azt, hogy e tekintetben óriási lemaradás van ott, és nagyon rossz folyamatokat tapasztalhatunk gyakorlatilag folyamatosan a rendszerváltás óta, de nyilván azelőtt is, gyakorlatilag a hetvenes-nyolcvanas évektől kezdve. Akkor meg egy olyan szocialista elképzelés volt, hogy a kistelepüléseket nem hatékony településeknek tekintették, és nem is támogatták a fejlesztésüket. A rendszerváltás után pedig sajnos a kormányok jellemzően nem fordítottak kellő figyelmet a kistelepülések támogatására.

(22.10)

A 2010 előtti balliberális kormányokat a Fidesz  akkor még ellenzékből  mindig jogosan kritizálta e tekintetben, de sajnos azt tudjuk mondani, 2010 után sem változott meg alapvetően; a retorika megváltozott, de a cselekvés nem, és így elég borzalmas és tragikus társadalmi folyamatok figyelhetők meg, óriási az elvándorlás a legkisebb településekről is.

Hogy azért néhány szóban emlékezzünk meg arról, hogy 2010 után az Orbán-kormány milyen lépéseket tett, láthatjuk, hogy óriási mértékben csökkentette az önkormányzatoknak a jogköreit, a forrásaikat, a kistelepülések esetében majdhogynem kiürítette ezeket a jogköröket, és a… (Nacsa Lőrinc: Adósságátvállalás!) Az adósságátvállalás, ami nem kormányzati, hanem állami adósságátvállalás volt, az igazából együtt járt a források, a lehetőségek és a jogkörök elvonásával, ebben, én azt gondolom, egyetérthetünk, tisztelt Nacsa képviselő úr.

Elképesztő mértékben pusztult le 2010 óta is az az infrastruktúra, amely alapvetően fontos ahhoz, hogy a kistelepülések fenn tudjanak maradni. Folyamatosan romlott és romlik a legfontosabb közszolgáltatásokhoz való hozzájutás, romlik egyébként a közösségi közlekedési ellátottság, és e tekintetben sem tett semmiféle érdemi lépést a kormányzat. Az elmúlt években felerősödtek azok a tendenciák, és ezt is látjuk, és szintén hétről hétre tapasztaljuk, hogy az extrém időjárási körülményeknek, az éghajlatváltozás hatásainak is nagyon sok tekintetben kitettek a kistelepülések. Mindennek a hatása, ennek a nem falubarát, mondhatjuk, hogy faluromboló kormányzati politikának az, hogy nagyon rosszak, borzalmasak a demográfiai folyamatok, őrületes az elvándorlás ezekről a településekről, és hogyha nem tesznek, mondjuk, a következő kormányok hathatós intézkedéseket egy valódi vidékbarát politika tekintetében, akkor nagyon nehezen megváltoztatható vagy megfordítható demográfiai folyamatoknak leszünk a tanúi.

E tekintetben viszont fel kell hívnom a figyelmet, tisztelt képviselőtársaim, arra, hogy az elmúlt hetekben hozott intézkedéseknek is milyen hatásai lesznek. Ugye, itt a koronavírus-járvány elleni intézkedések során önök súlyos megszorító intézkedésekkel éltek az önkormányzatok felé, és ez a kistelepülések kétharmada esetében alapvető likviditási problémákat jelent. Néhány héttel ezelőtt egy vizsgálat eredményeként láthattuk azt, hogy a kistelepülések kétharmada számít arra, hogy nem fogja tudni kigazdálkodni ezt az elvonást  az egyik legfontosabb forrást a gépjárműadó tekintetében elvonták , és így rengeteg olyan feladatot nem lesznek képesek ellátni, amely kötelező vagy önkéntes önkormányzati feladat, aminek beláthatatlan következményei lesznek.

Én azt gondolom, hogy ezt mérlegelniük kéne, és ezt mondom az államtitkár úr felé, hogy ezt a brutális megszorítást vonják vissza, hiszen azokat a forrásokat a költségvetésből más sorokról át lehetne csoportosítani, tehát a kistelepüléseket nem kéne ilyen kezelhetetlen, számukra kezelhetetlen megszorító intézkedésekkel illetni.

A „Magyar falu” program a tekintetben, a kimondott célok tekintetében nagyon fontos és támogatandó, és mondhatjuk, hogy egy hiánypótló fejlesztéspolitikai eszköz, ugyanakkor láthatjuk, hogy sajnos nincsenek mögötte azok a költségvetési források, amelyek által a hatásait ki tudná fejteni ez a program. Csak egy példát mondok: az idei évben az alsóbbrendű úthálózat fejlesztése tekintetében a „Magyar falu” programban annyi forrás van, hogy mindössze 450 kilométer út felújítására elegendő, holott 17 ezer kilométernyi mellékút várja az azonnali felújítást, ugye, 17 ezer kilométernyi út van a legrosszabb két kategóriában. Látszik tehát a nagyságrendből is, hogy a program elindult, a deklarált célokkal egyet lehet érteni, ugyanakkor nincsenek mögötte azok a költségvetési források, amelyek alapján a valódi hatást ki lehetne fejteni.

Áttérve erre a javaslatra, már említettem, hogy ha kistelepülésekről beszélünk, akkor az 5 ezer fős kategória nem igazán passzol össze. Tehát az 5 ezer főt már semmiképpen nem lehet kistelepülésnek tekinteni, az alföldi térségben vannak még ilyen falvak, de én azt gondolom, hogy 5 ezer fő felett már jellemzően városokról beszélünk, nem kistelepülésekről. És azzal együtt is  én ezt elismerem , hogy nyilván rengeteg olyan civil szervezet van, amelynek, mondjuk, vezető tisztségviselője polgármester, és amelyek esetében indokolt lehet ez a módosítás, ugyanakkor mégis aggodalommal tölt el minket, hogy ilyen módon ezt az összeférhetetlenséget megszüntetik, és mi is félünk attól  és egyébként nem a leírt törvényszöveg alapján, hanem a tapasztalat alapján , hogy esetleg itt érvényesülhet az, hogy a szakmaiság és a hatékonyság szempontjait felülírja, mondjuk, egyfajta ilyen politikai szempont, és nem feltétlenül pártpolitikai szempont, hanem helyi politikai szempont. Mert nyilvánvaló, hogy ha van egy kistelepülés, és ott egy polgármester rendelkezik egy civil szervezettel, akkor egy helyi kisközösségben neki van olyan domináns súlya, hogy ilyen esetben, mondjuk, megnehezíti más civil szervezeteknek a forrásokhoz való hozzájutást, nyilván a lobbierő tekintetében egy kistelepülésen a polgármester megkerülhetetlen. Mi sem tartjuk tehát jónak ezt a szabályozást.

Amire képviselőtársam utalt, az pedig egészen indokolhatatlan és érthetetlen, és erről nem is beszéltek az előterjesztők, illetve a kormánypárti képviselők, hogy a javaslat hatályon kívül helyezi a jelentős költségvetési támogatásban részesülő vezető tisztségviselők vagyonnyilatkozati kötelezettségét, tehát nem kell tenniük. Ezt magyarázzák meg, erre miért van szükség! Én azt gondolom, hogy minden ilyen, közpénzekből indított fejlesztéspolitikai eszközök esetében is indokolt a nagyobb átláthatóság, és a vagyonnyilatkozati eljárások tekintetében amúgy is, a jelenlegi rendszer tekintetében is nagyon sok kritikát tudunk megfogalmazni, úgyhogy ezt nem lazítani kéne, hanem sokkal inkább szigorítani, az lenne az indokolt.

Nekem tehát az lenne a kérdésem, hogy mi indokolja ezeket a módosításokat, főleg hogyha a „Magyar falu” programról beszélünk, illetve ha már itt van az államtitkár úr, akkor én arra szeretnék egy választ kapni, hogy milyen esélyek vannak arra, hogy a következő időszakban érdemi források kerülnek majd a „Magyar falu” program mögé, és végül egy olyan kormányzati politika valósul meg, amely nemcsak szavakban, hanem tettekben, intézkedésekben is támogatja a magyar falvak megmaradását, ami meggyőződésünk szerint egy nemzeti sorskérdés. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Ezzel a vezérszónoki felszólalásoknak a végére értünk. Most kétperces hozzászólásra van lehetőség. Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr, reagálnék két-három dologra. Én megértem, hogy Harangozó képviselő úrnak nem tetszik a kistelepüléseken a választási végeredmény, de a kistelepülések felzárkóztatása és a kistelepüléseken lévő civil élet is ugyanolyan fontos, mint a városokban, kérem, hogy ezt ne tagadja el tőlük, és ne állítson olyanokat a jegyzőkönyvben se, hogy csak polgármesterek által vezetett civil szervezetek pályázhatnak. Szó sincs erről! Ez a lehetőség kinyílik pluszban az eddigiek mellé. Ne mondja azt, hogy kizárólag polgármesterek pályázhatnak! A Nemzeti Együttműködési Alap kapcsán arról beszélt, hogy ön szerint fideszes pártkatonák vannak benne, vagy választották meg az elektori rendszerbe, vagy vannak feltöltve. A jobboldalisággal nem vádolható Index még 2002 és 2010 között, amikor az ország számára egy jóval kedvezőtlenebb időszak volt itt Magyarországon, akkor az önök szervezési igazgatója körbeküldte az összes MSZP-s pártszervezetnek, hogy pártkatonákat toborozzanak a civil alapprogramba, a levél is kiszivárgott, és az Index hozta címlapon. Önök azok, akik pártkatonákat akartak az akkori civil alapprogramba beültetni jelentős sikerrel, Index-címlapon volt ez akkor, és a teljes levél is itt volt, és önök toborozták a baloldali pártkatonákat, hogy beültessék őket bizonyos civil szervezetekbe.

És ha már felvetette itt a DK-s képviselő úr is a különböző álcivileket meg a politikai aktivistákhoz köthető civil szervezeteket, elég megnézni a mostani, a legutóbbi önkormányzati választást, hogy önök minden alkalommal mindenhol MSZP-s, SZDSZ-es, gyurcsányista kötődésű emberekkel feltöltött civil szervezetek mögé bújtatták a polgármesterjelöltjeiket. Így volt ez Zuglóban, így volt ez Botka Lászlónál, a Ligetvédőknél, akiket önök civileknek hívnak, a Ligetvédőknél gyurcsányista kabinettag, MSZP-s volt sajtófőnök, PM-es pártkatona, ezek voltak az ön által civilnek nevezett emberek; csakhogy kinél vannak pártokhoz köthető civil emberek, és hogyan bújnak be ők a civil szervezetekbe  önök. (Az elnök csenget.) Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most ugyancsak kétperces hozzászólásra Harangozó Tamás képviselő úrnak adom meg a szót.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak a jegyzőkönyv kedvéért: rosszul fogalmaztam a polgármesterek szerepével kapcsolatban, elnézést kérek, ezt tisztázzuk, ettől még a fenntartásainkat talán jobban és pontosabban, szabatosabban fogalmazta meg Keresztes frakcióvezető úr ezzel kapcsolatban, azt nem ismétlem meg. Azt még Nacsa úrtól sem tűröm el, hogy kiforgassa a szavaimat, és olyanokat adjon az én számba, hogy nekünk vagy nekem személy szerint a kistelepülésen élők vagy az ott lévő civil szervezetek támogatása nem fontos. Nagyon fontos  ezzel kezdtem. Semmi ezzel ellentéteset nem tud tőlem idézni. Nekem legalábbis legalább annyira fontos, hogy ezek a pénzek tisztességgel, átláthatóan és jó helyre kerüljenek, és jelenleg  bár lehet, hogy Index-címlapon volt bármi, és valami kiszivárgott  most nem kell Index-címlapon lenni, mert effektíve a Fidesz háttérszervezeteinek, civil szervezeteinek a vezetői ülnek ebben a testületben.

(22.20)

Tehát nem kell ilyen kiszivárgott leveleket keresgetni, mert az emberek arcába rakják önök ezt, ráadásul büszkén. Ez nekem nem tetszik, ne haragudjon! Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most normál időkeretben Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak adom meg a szót.

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Így negyed 11 körül beszélünk arról, hogy ez a javaslat mennyire indokolt, jogszerűe, életszerűe és milyen célt szolgál. Azt mindannyian tudjuk, hogy a Fideszben semmi nem történik véletlenül. Azt hiszem, az elmúlt tíz évben ezt már megtanultuk és leszögezhetjük.Az is tény, hogy ha Magyarországon egy felelős politikus nem azon az állásponton van, hogy nincs az a pénz, amit ne érdemelnének meg a kistelepülések, akkor az nem felelős politikus. Sajnos, a szocialista rendszerben elkezdődött a kistelepülések kinyírása, és senkit nem akarok bántani, de az elmúlt harminc évben, bármennyire is egymásra tetszenek mutogatni, a tevékenységük nem hozta el az üdvösséget ezeken a településeken. Akik járjuk az országot, önök is, én is így vagyunk, olyan kistelepüléseken látunk fejlődést, ahol az adott településvezető vagy esetleg valamely komoly vállalkozó erős lobbierővel bír az aktuális kormányzatnál. Sem nem az igazságosság, sem nem a célszerűség, sem nem a szükség diktálta általában a támogatások elnyerését, hanem valamifajta politikai vagy gazdasági befolyás.

Azt gondolom, igazából teljesen mindegy, hogy milyen jogszabályi háttér vagy jogszabályi alap rendezi ezeknek a támogatásoknak a lehetőségét, mindig azt nézem és azt tekintem, és az én politikai közösségem is azt tekinti, hogy hasznose az annak a társadalmi közösségnek, akit jelen esetben megcélzunk. Az mindenképpen hasznos a „Magyar falu” programban, hogy a civil szervezetek, akik, nagyon remélem, hogy nem az állami feladatokat látják el…  hiszen legtöbbször az is probléma, hogy állami feladatokat civil szervezetek látnak el. Ne építsen a civil szervezet utat, közművet, könyvtárat, orvosi rendelőt, állatorvosi rendelőt vagy bármi olyat, ami egyébként egy közösségi szolgáltatás része, hanem valóban maradjon meg a sport, a kultúra, a tudományos fejlődés, esetleg gyermekeknek különfoglalkozások területén, amelyet az iskolarendszerben nem lehet megvalósítani. Tehát mindenképpen az lenne a cél, hogy a civil szervezetek a társadalom érzelmi, mentális, fizikai fejlődését szolgálják, és semmiképpen ne az állami feladatokat hajtsák végre.

Mit tapasztalunk az elmúlt tíz évben? Bármennyire is azt gondolom, hogy lehet ennek a javaslatnak őszinte, tisztességes célja, de értsék már meg, tudjuk, hogy soha semmi nincs véletlenül. Befordulunk, befordultunk a ciklus második felére, és mindenki ’22-re készül. Mindenki, ezt nem kell tagadni. Nem hiszem, hogy ez a javaslat ne azért született volna, mert jó pár, a Fidesznél erős lobbierővel bíró önkormányzati vezető ne panaszkodott volna arról, hogy valamifajta lehetőségből kimaradnak. Természetesen a kormányzat kapott az alkalmon, hú, tényleg, nehogy az legyen, hogy majd esetleg azért nem mondja meg Kati néninek, Juli néninek a településvezető, hogy ’22-ben a Fideszre szavazzon, mert lám-lám nem tudtuk megcsinálni  mit tudom én  a szövőnőkört, mert nem kaptuk meg a támogatást, mert a település egyetlen értelmiségije, a polgármester a civil szervezet vezetője.

Tehát álszent dolog ezt úgy előadni, hogy hú, most hirtelen rájöttünk arra, hogy micsoda felelőtlenül szabályoztunk vagy nem figyeltünk valamire. Szépen metódussal végigment ez a folyamat. Panaszkodtak a településvezetők, azt közvetítette például Nagy Csaba képviselő úr, aki százhetvenvalahány településnek a képviselője, hogy figyeljetek gyerekek, annyira becsületesek akartatok lenni, hogy ennyi és ennyi civil szervezetet kizárunk ennek a lehetőségéből. Tehát teljesen felesleges ezt ilyen mázba önteni, megmondom önöknek, nincs az a pénz, amit ne adnék oda a kistelepüléseknek. Nincs az a pénz!

Hétéves kutatása volt az Európai Unió egyik intézményének arról, hogy az európai népek közül az urbánosodás miként alakult, mennyire természetközeliek a népek, a civilizáció ártalmai vagy előnyei miként hatottak, és az jött ki belőle, hogy a magyar társadalom, hiába szaladt a városok felé az elmúlt 50-60 évben, megmaradt természeti népnek. Ha valaki, én például azt támogatom, hogy minél több ember költözzön vissza kistelepülésekre, és teremtsük meg ott azt az infrastruktúrát, amivel közel olyan szolgáltatást tud venni, mintha városban lakna, mert a magyar társadalom urbanizációja komoly identitásválsággal, személyiségzavarral, depresszióval, talajtalansággal, szocializációs problémákkal jár. Az összes társadalmi problémánknak ez egy nagyon fontos része. Tehát egy felelős politikusnak azt kell mondania, hogy minden pénzt a kistelepülésekre, hátha visszavonz rengeteg embert, aki ott tud boldogulni és az ottani élethelyzet visszaviszi őt abba az eredeti természetközeliségbe, amit soha nem vesztett el, még ha városba is került. Tehát velem önök és az én politikai közösségem erről mindig beszélhet, ezt mindig támogatni fogjuk. Csak azt tényleg ne érjék el, hogy 2020 májusában bárki is azt kezdje feltételezni, hogy azért ebben nagy valószínűséggel már a leendő kampány egy-egy eleme is megjelenik.

Azt hiszem, hogy ezt a javaslatot nagyon rontják a hatályon kívül helyezett jogszabályok, merthogy ezeknek üzenete van. Mondhatják önök, hogy más jogszabályban szerepelnek ezek a kötelezettségvállalások, hogy átláthatóság, elszámolhatóság legyen, nehogy öncélúan használják fel ezeket a támogatásokat, a magánvagyonokat növelje. Egyébként számtalan olyan jogszabály van, amely pótolja ezeknek az intézkedéseknek a meglétét, nem vitás. (Nacsa Lőrinc: Így van!) Csak az is igaz, és ezt tessenek megérteni, kormánypárti politikusok, hogy amíg ellenzék van és az üzeni a társadalomnak, hogy mit tapasztal az ország Házában, nyugodtan továbbadhatja most például e jogszabályi javaslatnál azt, hogy el akarják tüntetni a lehetőségét annak, hogy ellenőrizzük, mit mire használtak fel.

Tessenek megérteni, néha a látszatra is adni kell! Méghozzá arra a látszatra, hogy a kormány elkötelezett abban, hogy a támogatások és bármiféle, a közpénzből folyó támogatások felhasználásában senki ne tudjon visszaélni a helyzetével, ne tudja öncélúan felhasználni ezeket a támogatásokat, és nem az eredeti célra, hanem magánvagyon növelésére fordítódjék. Illetőleg a valós támogatások felhasználásában semmiképpen ne tudjanak jogellenes módon közpénzeket magánzsebekbe juttatni.

Tehát azt meg kell érteniük, hogy amikor ez a fajta vélelem egy ellenzéki képviselőben keletkezik, az egyszerűen azért van, mert a társadalomnak legalább a fele elvárja, hogy ne csak tisztességesek legyünk, hanem látsszunk is annak. Hányszor szokták önök ezt idézni, amikor a szocialistákat akarják bántani, és ők hányszor szokták önök felé idézni?! Látjuk ezt a bokszolást, ezt az évtizeden átnyúló bokszolást. Úgy érzem, például amikor a költségátalányról beszél, hogy most mennyit adnak a tanácstagoknak, érdektelen, minimális összegekről van szó, dolgoznak, munkáért pénz jár, nem lehet belekötni. Én nagyon nem szeretnék ilyen piti szintig lemenni, hogy most akkor jár költségtérítés vagy nem, és hogy mennyi. Minimális összegekről van szó. Tehát aki ebben elkezd kötözködni, az tényleg buta. De van igenis ennek a javaslatnak olyan látszata, hogy ez nem azért született meg, mert most hirtelen rájöttek, hogy hú, valamit a szabályozásból kihagytunk vagy nem jól írtunk, hanem itt tényleg valamifajta lobbitevékenység torkollott ebbe.

Én egyet kérek önöktől tisztelettel, önöknél van a kormányrúd: a kistelepüléseknek fejlődésre van szükségük minden tekintetben, nemcsak infrastruktúrában, nemcsak szolgáltatásokban, hanem mindenképpen emberi minőségben. Elhagyatott magyar társadalom él a kistelepüléseken; magába forduló, gyakorlatilag az M1 propagandacsatornáján felnövő és élő, pszichésen rendkívüli módon kiszolgáltatott embertömegek. Mi általában vagy az átlagos városi ember nem is találkozik velük, pedig a legnehezebb társadalmi csoport a magyar társadalomban.

(22.30)

És ha már úgy gondolják, hogy ilyen komoly pénzeket juttatnak azért, hogy a civil szervezetek útján valamifajta fejlődés történjék, tekintsék ezt valóban szent ügynek, ne váltódjék aprópénzre. Olyan nagy pénzek mozognak a költségvetésben, uniós támogatásokban, megrendelésekben, legyen ott az a pénz, amit valaki meg akar keresni, de ebben a szegmensben ne sajnálják a pénzt, és ebből a szegmensből irtódjon ki minden korrupció gyanúja, illetőleg olyan befolyás gyanúja, ami nem helyénvaló.

Önök is tudják, látják, a korrupció zajlik, már nem is tagadják; az más kérdés, hogy mindig azt mondják, bizonyítsuk. De én most nem ezzel akarok foglalkozni, hanem azzal, hogy ha már Orbán Balázs államtitkár úr szent ügyként adta ezt elő, és küldetésként adta ezt elő, amiért ezt a jogszabályi módosítást idehozták, akkor tegyék már meg, hogy a gyakorlat során is ilyen szent ügy legyen ez, és végre egyszer, mondjuk, azt tudjuk mondani egy év múlva, másfél év múlva, hogy az elképesztő küldetéssel bíró Nacsa Lőrinc képviselőtársunknak igaza volt, és nem kell ebben semmi hibát vagy nem tisztességes szándékot feltételezni. (Nacsa Lőrinc: Most is mondhatja!)

Nem tudom megmondani ebben a pillanatban egyébként, hogy fogjuke támogatni, mert az emberben egy iszonyatos kettősség dúl. Elmondtam önöknek, hogy nincs az a pénz, amit ne érdemelne meg a kistelepülések közössége, óriási pénz kéne egyébként költségvetési forrásból is a valódi, érdemi fejlesztésekre, és nem civil szervezetek segítségével, hanem valóban állami költségvetésből. Nem mindig sikerül azt a mértéket kicsikarni a költségvetési törvényből, ami nekik kellene, de ha önök valóban hosszú távon felelősséget éreznek a kistelepüléseken élő társadalommal szemben, és azon társadalommal szemben is, akik úgy urbánusak, hogy soha nem lesznek azok, és tényleg segíteni kellene visszatérniük abba a természeti környezetbe, ahol az ő valódi személyiségfejlődésüket ki tudják bontakoztatni, akkor ez az Orbán Balázs államtitkár által előadott szent ügy maradjon is az. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki sorokból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Most megadom a szót két percben Nacsa Lőrinc képviselő úrnak.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! A jobbikos képviselőtársak évtizedek óta nézik a bokszolást a vörös sarok és köztünk. Sajnálom, hogy a képviselő asszonyék választották azt a vörös sarkot, odaálltak melléjük, és most már nem nézik ezt a bokszolást kívülről, hanem beálltak abba a sarokba, és onnan folytatják. Azok mellé álltak be egyébként a sarokba, akiknél kormányzati politika volt az állami vagyon magánvagyonná válása és a rablóprivatizáció. Tehát pont minket vádol most ezzel? Senki ne növelhesse a magánvagyonát semmilyen állami támogatásból, civil szervezeti támogatásból, ebben az egy pontban teljesen egyetértek önnel, és minden közpénz elköltése legyen teljesen tiszta a civil szervezeteknél is, az olyan civil szervezeteknél is, amelyeket egy kistelepülésen esetleg a polgármester vezet. Legyen tiszta, és senkinek ne növelhesse a magánvagyonát! Csak ön összeállt azokkal, akik pontosan ezt csinálták, akinél ez volt az alapvető kormányzati politika. Büszkén hallottam azt a mondatát, hogy a Fideszben nem történik semmi véletlenül. Én büszke vagyok arra, hogy olyan kormány van Magyarországon, aki nem véletlenekre bízza a kormányzást, és nem úgy történnek a dolgok, ahogy felébred reggel, hanem tudatos stratégia, a nemzetépítés stratégiája, a nemzetegyesítés stratégiája és az országépítés stratégiája alapján haladunk előre. Én büszke vagyok arra, hogy nem egy véletlen kormányzás folyik, ahogy a Gyurcsány-Bajnai-időszakban történt, ahol éppen a sukorói befektetőket, vagy éppen, nem tudom, az orosz érdekeket kellett kiszolgálni. Én örülök, hogy nem így folyik a kormányzás, és nem véletlenek történnek a Fidesz-KDNP-ben és a kormányzásban.

Képviselő Asszony! Ön azt mondja, hogy felelős politikus minden forrást meg kell hogy adjon a kistelepüléseknek. Ebben teljesen egyetértünk, csak a szavakat tettekre kellene váltani. Hol voltak önök, amikor ezeket a javaslatokat támogatni kellett volna, amikor el kellett volna fogadni egy olyan költségvetést, amely sok tíz milliárd forintot hagy a „Magyar falu” programon keresztül egészségügyi fejlesztésekre, egyházi fejlesztésekre, oktatási fejlesztésre, útfejlesztésre pont a leglemaradottabb térségben, pont a kistelepüléseknél? Mert szépen hangzanak ezek a szavak, és ön szent ügyként jellemzi ezt, csak a szent ügynek valósággá kéne válnia önöknél is, nemcsak itt, mert a mi szavazatunkkal ez megtörtént, az önökével sajnos nem. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most Nagy Csaba képviselő úrnak adom meg a szót két percben.

NAGY CSABA (Fidesz): Köszönöm szépen. Nem szeretnék képviselői neveket mondani, elnök úr, hanem egy általános, szerintem egyébként a magyar parlamentből most hiányzó vitakultúrát szeretném egy kicsit pótolni, mert szerintem, ha vitatkozni akarunk egymással, akkor jó lenne, ha figyelnénk egymás mondanivalójára. Én azt gondolom, hogy a kistelepüléseknél  mindig elhangzik ez az ötezer fős létszám, tehát ha végignézzük a választási eredményeket, akkor talán tizenegynéhány fős az a közösség, ahol a legkevesebben szavaznak a helyi közélet jövőbeli alakulásáról , ezeknél a közösségeknél például, ha már a „Magyar falu” szóba került, egy pályázatot úgy lehet benyújtani, hogy a testület ezt megtárgyalja, tehát nem egy ember, nem a polgármester, hanem a testület. A kistelepülésen meg lehet nézni azt, hogy megvettéke az orvosi eszközöket, ott vane az orvosi rendelőben, megvettéke a falubuszt, ott vane kint az utcán, azt is látják, hogy mire használják, ha egy útépítésre vagy járdaépítésre pályáznak, az látszik. A „Magyar falu” program vonatkozásában az ellenőrzést ott helyben az összes ott élő polgár meg tudja csinálni, el tudja végezni, és szemmel láthatóan, kézzelfoghatóan tapasztalható, hogy mire pályáztak. Nyilvános testületi ülésen jegyzőkönyvet készítenek róla, biztos, hogy a helyi hírmondóban is elmondják, vagy a falugyűlésen, vagy egymásnak ott lent az utcán, vagy a kocsmában. Mindenki tud mindent, mindenki ismer mindent.

Most ezeket a településeket, ezeket a települési vezetőket ilyenformán megszólítani, mint ahogy itt önök egy-ketten megszólították, azt gondolom, ez a sértés kategóriája, én szeretném az ő nevükben ezt kikérni magunknak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak adom meg a szót két percre.

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Azt mondta Nacsa Lőrinc képviselőtársam, hogy mi kivel álltunk össze. Egyrészt nem álltunk össze senkivel, de akkor azt szeretném kérdezni, hogy álljunke össze önökkel. Azzal a párttal, aki a miniszterelnök gyerekkori haverját öt év alatt a világ tíz leggazdagabb embere közé emelte, és irányítottan a közpénzek nagy részét oda folyatta, és ahol aranyárban építenek autópályát? (Nacsa Lőrinc: M6-os!) Mert már a 2 milliárd forintos is aranyár volt, de most már ott tartunk, hogy 17 milliárd forintból építenek egy kilométer autópályát. Ön azt mondja, hogy önökkel álljunk össze (Nacsa Lőrinc: Én ilyet nem mondtam!), ahol minden sokkal többe kerül, mint ami a valóságos mértéke? Ahol visszaosztanak 30-40-50-70 százalékot? Ahol pontosan tudom, hogy az ilyen megbízások, vélemény- meg javaslatmegbízások 90 százalékát kell visszafolyatni, és azért lett a magyar vállalkozói kar offshore lovag, mert máshogy nem tudják, mint offshore cégek beszámlázásaival legalizálni a visszaosztott pénzeket? Hát, egy komoly bűncselekmény-sorozat van tíz éve! Strómanok rendszere van! Nézzük meg, olyan emberek vagyonosodtak meg, akiknek az IQ-juk 18, életükben nem dolgoztak sehol! Megnézzük, hogyan, és kiderül, hogy azt a rengeteg illegális vagyont legalizáló tömegről beszélünk.

Én annyira imádkozom azért, hogy Nacsa Lőrinc képviselőtársam az életében egyszer szembesüljön azzal a valósággal, ami körülveszi. Én annyira szeretem, hogy ön hisz, én annyira örülök annak, hogy ön mindent elhisz, amit mutatnak, de higgye el, nem az a valóság! Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki sorokból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Most megadom a szót Keresztes László Lóránt frakcióvezető úrnak.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm, elnök úr. Hát, ez sokkal komolyabb kérdés annál, mint hogy egy ilyen pártpolitikai csatározásba belemenjünk, de azért muszáj reagálnom Nacsa képviselő úr felszólalására. Ön egy ilyen narancs-vörös bokszmeccshez hasonlította a Fidesz-MSZP-váltógazdálkodást. Azt hiszem, elmondhatjuk, hogy egy ország látja kárát ezeknek az egymást követő kormányzati ciklusoknak. Ön azzal vádolja a képviselő asszonyt, hogy a vörösök mellé állt. Én azt tudom mondani önnek, tisztelt Nacsa képviselő úr, hogy ha az eredményeket nézzük és az önök cselekvését nézzük, akkor önök egyre több mindenben, így már a vidékpolitikában is leutánozzák a vörösöket, a szellemi elődeiket.

Ugyanakkor egy konkrét kérdést szeretnék feltenni. Ön arról beszél, hogy cselekedni kell, tehát nemcsak beszélni kell, mondjuk, vidékpolitikáról, hanem cselekedni kell. Államtitkár úrtól kérdeztem, de öntől is megkérdezem. Önök hoztak megszorító intézkedéseket most az önkormányzatokat érintően, és látható, hogy a kistelepülések kétharmada nem tud mit kezdeni ezzel, nem fogja tudni kigazdálkodni ezt az elvonást.

Vane szándék önben, a KDNP-frakcióban, hogy mérlegelik azt, hogy visszavonják ezt a megszorítást, és legalább ebben a helyzetben, amikor a védekezés szempontjából óriási felelőssége van és rengeteg feladata van a kistelepüléseknek is, visszavonják ezt a megszorító intézkedést, és megadják a lehetőséget a kistelepüléseknek, hogy fennmaradjanak, működőképesek maradjanak, és tudjanak küzdeni az ott élő emberek érdekében egy ilyen súlyos járványügyi helyzetben. Köszönöm.

(22.40)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki felszólalni. (Nem érkezik jelzés.) Nem látok jelentkezőt. Így az általános vitát lezárom. Megkérdezem államtitkár urat, kíváne hozzászólni az elhangzottakhoz. (Dr. Orbán Balázs jelzésére:) Jelzi, hogy igen. Öné a szó.

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Hölgyek és Urak! Köszönöm szépen a vitát, a konstruktív és a kevésbé konstruktív hozzászólásokat. Ha ebből jól szublimálok, akkor talán úgy lehet  és nem elfogultan  összegezni, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatban komoly fenntartások nem fogalmazódtak meg, egy általános vidékfejlesztési civil szektort érintő politikai jellegű vitát hallottunk. Azt remélem ezért, van arra esély, hogy pártpolitikai logikán túlmutató módon tudjuk ezt a törvényjavaslatot elfogadni, ami, még egyszer mondom, bürokráciacsökkentést és egyszerűsítést hoz ennek a több tízezer szervezetnek. Ha megengedik, a konstruktív, tényszerűen nem tartható állításokra azért mindenképpen reagálnék. Harangozó képviselő úr elment, de a jegyzőkönyv kedvéért azt elmondanám, azt mondta, hogy ő a javaslattal kapcsolatban a jogharmonizációs összefüggésekről nem szeretne beszélni. Én örülök ennek, mert ilyen összefüggései nincsenek a javaslatnak.

Aztán azt is mondta, amiről itt korábban is volt már szó, csak én is szeretném megerősíteni, hogy olyan módosítást szeretnénk előterjeszteni, amelyik kizárólag polgármesterek vezető tisztségviselősége melletti civil szervezetek számára nyitja meg a pályázati lehetőségeket. Ez egészen egyszerűen nem igaz. Annak nagyon örülök, hogy a kormányzati honlapról felolvasta a pályázati feltételeket, ezáltal ez az Országgyűlés jegyzőkönyvében is megjelenik, teljesen egyértelmű, hogy ott ilyen feltétel nincsen, és erre vonatkozóan a módosítás sem tartalmaz javaslatot.

Ha az önök által megfogalmazott, alapvetően politikai felvetésekre is szabad röviden reagálni, hogy pontosabban ki a civil, ki a nem civil: én meglehetősen szomorúan hallgattam az ellenzéki felszólalásoknak ezt a vonulatát, ugyanis egy ország sokkal szebb és sokkal színesebb annál, mint ahogy az ön torz képében ez kinéz. Tehát itt nincs bináris kód, itt nincs barát, ellenség; az országban élnek olyan emberek, akik nem is foglalkoznak politikával; élnek olyan emberek, akik az akaratukat nem nyilvánítják ki a választásokon; élnek olyan emberek, akik egyszer jobboldali, másszor baloldali pártokat támogatnak, de ezek az emberek is közösségben működnek, közösségi tevékenységet végeznek, és az ország érdekét  teljesen függetlenül, hogy ők milyen szavazók  az szolgálja, hogy ők valamilyen civil tevékenységi körben, alapítvány, nonprofit egyesület, részt vegyenek.

És azt hiszem, hogy ez az Országgyűlés és a mi szegénységi bizonyítványunk, ha ezeket az embereket megpróbáljuk egy ilyen bináris kód logikába beletuszkolni, hogy ők most jobboldaliak vagy baloldaliak. Szerintem nem így van. A Varga-Damm Andrea képviselő asszony által említett szövőnőkör: én nem tudom elképzelni azt a helyzetet, ahol az alapján rangsorolják egymást a szövőnőkör tagjai, hogy ki a kormánypárti és ki az ellenzéki szavazó. Valószínűleg az alapján rangsorolják egymást, hogy ki tud szebben és jobban szőni, és így van helyesen. És őket megéri támogatni, azért éri meg támogatni, mert az a tevékenység, amit ők végeznek  Sebián-Petrovszki képviselő úrnak mondom  egyszerűen hasznos az országnak. És az, hogy Demokratikus Koalícióra szavazók vagy Fideszre szavazók, ez teljes mértékben irreleváns ebből a szempontból.

Szomorúan hallom, annyira nem ismerik ezt a világot, hogy el nem tudják képzelni azt, hogy ezek a szervezetek mikkel foglalkoznak. Hogy ezek oktatási, sport… (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból.) Nem minden képviselőre vonatkozik ez, az ellenzéki képviselők egy részének a felszólalására kívánok ezzel reagálni; hogy ezek sporttevékenységet, ezek oktatási tevékenységet, ezek különböző szociális tevékenységet végeznek, ők nem politizálnak.

Valóban, abban egyetértünk, hogy meg kell különböztetni ezért két típusú szervezetet e tekintetben, és biztos, hogy itt vita lesz köztünk, merthogy egy bélyeggyűjtő egyesületet vagy egy szövőnőkört ne hasonlítsunk már egy nemzetközi lobbierőt képviselő hatalmi konglomerátumhoz, amíg azok az NGO-k, azok a nonprofit non-governmental organizationok, azok a Soros-szervezetek, amelyeket önök támogatnak. Azért a bélyeggyűjtő kör erőforrásait, céljait, lehetőségeit ne hasonlítsuk már ezekhez a szervezetekhez!

És valóban, én azt tudom, hogy ezek a szervezetek önöket támogatják, ezt én is látom, éppen ezért mi nem értünk egyet az ő tevékenységükkel, mert azt gondoljuk, hogy az a tevékenység, amit ők folytatnak, az nem jó az országnak. De ettől még a politikai vita köztünk megmaradna. A probléma az az, hogy ők elbújnak, ők nem vállalnak népképviseleti alapon felelősséget, hanem ők úgy próbálnak politikai hatalmat szerezni informális, nemzetközi csatornákon keresztül, hogy egy ilyen semlegesnek látszó civil álca mögé bújnak. (Nacsa Lőrinc: Így van!) És mi ezt nem támogatjuk. És mi egy olyan rendszert hoztunk létre, ahol ezek a szervezetek nem kapnak állami forrást, mert az a tevékenység, amit ők végeznek, az Magyarország számára nem hasznos. És én azt megértem, hogy ön mint ezeknek a szervezeteknek a fizetett ügynöke (Derültség az ellenzék soraiban.) itt a politikában és a parlamentben ezt szóvá teszi, de itt egy olyan véleménykülönbség fog fennmaradni közöttünk, amit, bármeddig ülünk itt, nem fogunk tudni megoldani, és ennek én kifejezetten örülök.

Azzal az ellentmondással vagy azzal a paradoxonnal pedig nem tudok mit kezdeni, hogy egyrészt minden ellenzéki felszólalótól hallottam azt a mondatot, hogy amikor ők civil szervezetek vezetőivel beszélnek (Dr. Varga-Damm Andrea: Nem mondtam!), amikor ők civil szervezetek vezetőitől informálódnak, olyan szervezetek vezetőitől és olyan szervezetektől, amelyek ebben a pályáztatási rendszerben részt vesznek. Ez van az egyik oldalon, ez az egyik mondat. A másik mondat pedig az, hogy ezen a struktúrán keresztül csak fideszes pártszervezetek kaphatnak 2022-es választásra való felkészüléssel összefüggésben pártpénzt. Most akkor önök ilyen szervezetekkel kommunikálnak és vannak együttműködésben? Ez egy feloldhatatlan ellentét, ez egy logikai bukfenc, ez egy paradoxon.

Tehát önök is elismerik azt, hogy azok a szervezetek, amelyekkel beszélnek, lehet, hogy ők panaszkodnak, hogy bürokratikus a szervezet, lehet, hogy ők panaszkodnak, hogy talán lehetne adminisztratív teherkönnyítést végezni, erről szól a törvényjavaslat, de önök maguk erősítik azt meg, hogy ezeknek a szervezeteknek semmi közük a politikához, hiszen ugyanúgy szóba állnak Nacsa képviselő úrral, mint mondjuk, Keresztes frakcióvezető úrral, és így a helyes, mert ők szövéssel foglalkoznak, bélyeggyűjtéssel foglalkoznak, kulturális programok szervezésével és minden más dologgal foglalkoznak. Csak ez egy olyan logikai ellentmondás az önök felszólalásában  és ezt több felszólalásban hallottam , amit jó lenne feloldani, és az jót tenne a parlamentben zajló vita minőségének.

Keresztes frakcióvezető úr  és végül ezzel fejezném be  két, a törvényjavaslat szövegéhez konkrétan nem kapcsolódó, de mégis a témakörhöz kapcsolódó kérdést tett fel, engedje meg, hogy erre röviden hadd válaszoljak. Az egyik a „Magyar falu” program. Én azt gondolom hogy a „Magyar falu” program  minden pátosz nélkül mondom  egy korszakos kezdeményezés, mert nem volt olyan nem külföldi fejlesztési forrásból, hanem hazai költségvetésből megvalósuló, célzott program, amely kifejezetten a legkisebb településekre fókuszált volna, ráirányította volna az egész adminisztrációnak, az egész közigazgatásnak, az egész kormányzatnak a figyelmét ezeknek a településeknek a problémáira, egy olyan struktúrát hozott volna létre, amelyen keresztül ezeknek a településeknek a hangja direkt módon megjelenik a Miniszterelnökségen is, tehát a kormányzás centrumában. Ez szerintem egy példamutató dolog.

(22.50)

Én, amikor a „Magyar falu” programról beszélgettünk, vitatkoztunk, eszmét cseréltünk a parlamentben, minden alkalommal elmondtam azt, hogy ugyan büszke vagyok arra, hogy 150 milliárd forintot szántunk erre a programra a tavalyi évben, és 150 milliárdot szánunk az idei évben is a költségvetésben erre a programra, de ennek az egésznek  egyetértek frakcióvezető úrral  akkor van értelme, ha ezt jövőre, jövő utánra, azt követően és azt követően is oda tudjuk adni, minimum ennyit, de ha lehet, még többet ezeknek a településeknek.

Sajnos, a fejlesztési programok ilyenek, azok hosszú távban gondolkodnak, nem kormányzati ciklusokban. De én azt szeretném, annak örülnék, ha kialakulna egy olyan egyetértés itt a pártok között, hogy ők mindig figyelnék a költségvetés ezen sorát, és mindig örömmel nyugtáznák, ha ott van a következő költségvetésben, sőt azért lobbiznának, hogy minél több forrás legyen itt. Gondoljunk bele, tíz év alatt ez ezeknek a településeknek már nem 150 milliárd forintot, hanem 1500 milliárd forintot jelent, ami egy komoly segítség, olyan, amit soha nem kaptak még meg.

Az útfelújítással összefüggő megjegyzésével és a magyar úthálózat állapotára vonatkozó megjegyzésével alapvetően egyetértek. Ez egy komoly adósság, ami nem most keletkezett. Most ebből az adósságból sikerült törleszteni, de kétségtelenül igaza van abban, hogy ez a következő időszaknak egy fontos feladata lesz. Annyival szeretném pontosítani azt, amit ön elmondott, hogy itt nemcsak arról van szó, hogy a „Magyar falu” program keretein belül a belterületi utak közül azt a 450 kilométert fel tudjuk újítani, hanem itt arról is van szó, hogy a „Magyar falu” program 150 milliárdjából egy útalap képződik, amelyből a négyes, ötös számjegyű utak felújítását is tudjuk támogatni és finanszírozni, azon túl, hogy egy olyan autópálya-építési és gyorsútépítési program zajlik, amely pontosan azokat az elzárt településrészeket és országrészeket érinti, amelyeket egyébként részben ön is, illetőleg az itt a Házban most jelen lévő más képviselők is képviselnek, és amelyeknek komoly probléma az, hogy ők nincsenek bekötve az úthálózatba.

Tehát arra szeretném kérni, hogy amikor a kritikákat megfogalmazza, azokkal én nem tudok mást tenni, csak egyetértek, csak akkor meg a másik oldalon lássa a fejlődést, lássa a pozitív tendenciát, és ne csak ezt a forrást hozza föl, mint amit erre a célra fordítunk, mert ha önmagában csak ezt a forrást nézi, akkor egy megtévesztően alacsony számot fogunk kapni, és megint egy ilyen politikai adok-kapok mocsarába süllyedünk.

Az utolsó megjegyzésem az lenne, bocsánat, hogy rabolom az idejüket, hogy szintén Keresztes képviselő úr említette az önkormányzatok finanszírozását. Mi a koronavírus-járvánnyal összefüggésben valamennyi esetben egyértelművé tettük, hogy szolidaritásra, közös teherviselésre van szükség. Magunkon kezdtük a spórolást és a közös teherviselést, a legnagyobb arányban a központi költségvetés és a kormányzati szektor részesült abból az átcsoportosításból, amelyből a védekezés költségeit igyekszünk fedezni. De kétségtelenül igaza van abban is önnek, hogy más szereplőket is kértünk erre a közös teherviselésre, így a politikai szférának, az Országgyűlésnek és az önkormányzati szférának, a multinacionális vállalatoknak és a bankoknak is részt kell venni ebben a közös teherviselésben. Mi azt gondoljuk, ez jó. Azt gondoljuk, hogy az önkormányzatoknál ez likviditási vagy költségvetési problémákat nem okoz. Sokszor el szoktuk mondani, és itt most a vitában is elhangzott, de ettől még ez így van, hogy 2010 után bizonyos feladatokat átvállalt az állam, megszabadította ezeket az önkormányzatokat az adósságoktól, és ha megnézi a számokat, akkor azt fogja látni, hogy emellett az önkormányzatok saját bevételei ebben az időszakban a duplájára emelkedtek. Tehát úgy, hogy eltűnt az adósság, úgy, hogy bizonyos feladatokat az állam látott el, így a saját bevételek duplájára emelkedtek.

Természetesen, ha lesz olyan önkormányzat, bár a gépjárműadóval összefüggő elvonás alapvetően nem a legkisebb településeket érinti, ezt képviselő úr is pontosan tudja, de ha lesz olyan település, ahol ez problémát fog okozni, és ez a probléma nem a településvezetés felelőtlen gazdálkodására vezethető vissza, hanem az egy strukturális probléma, akkor a kormány ezekben a helyzetekben ugyanúgy, ahogy eddig minden alkalommal, segíteni tud. Úgyhogy e tekintetben szeretném képviselő úr aggodalmát eloszlatni.

Még egyszer köszönöm mindenkinek a hozzászólásokat, köszönöm a támogató hozzászólásokat a kormánypárti oldalról és az ellenzéki oldalról a hozzászólások konstruktív részét, és kérem önöket, hogy a későbbiekben támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Keresztes László Lóránt frakcióvezető úr jelentkezett ügyrendi felszólalásra. Igazából akkor van erre most lehetőség, ha személyes érintettség volt az utolsó mondatokban, máskülönben nincs jogszabályi lehetősége, házszabályi lehetősége. (Jelzésre:) De kíváncsi vagyok mégis, hogy mi az indok.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm, elnök úr. csak egy mondatot szeretnék elmondani. Államtitkár úr, politikai vitáknak itt lehet helye, de úgy gondolom, hogy az súlyosan sérti a Ház méltóságát, ha ön államtitkárként fizetett ügynöknek nevez egy magyar országgyűlési képviselőt. Én azt gondolom, hogy ez egy helytelen kijelentés volt. És elnézést, elnök úr, ezt fontosnak tartottam frakcióvezetőként megjegyezni akkor is, ha nem az én frakcióm képviselőjét érintette ez a kiszólás. Kérem államtitkár urat, önhöz sem méltó egyébként ez a stílus, remélem, hogy kerülni fogja a jövőben ezt. Köszönöm szépen.

Felszólalások:   187-202   203-232   233-234      Ülésnap adatai