Felszólalás adatai

Felszólalások:   157-186   187-202   203-232      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.Most soron következik az egyes törvényeknek a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzésére vonatkozó európai uniós jogi szabályozás módosításával összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/10310. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót szintén Kontrát Károly államtitkár úrnak.

KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A most tárgyalandó törvényjavaslat célja az európai uniós jogharmonizáció teljesítése. Szükséges a fegyverek megszerzésének és tartásának az ellenőrzéséről szóló európai uniós irányelv módosításának hazai jogrendszerbe történő átültetése annak érdekében, hogy ennek elmulasztása miatt a Magyarországgal szemben folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárás hazánk számára kedvezően záruljon.A hatályos fegyverjogi szabályozás szigorítása csak az uniós normákhoz igazodva történik, figyelemmel arra, hogy ennél nagyobb többletterheket ne rójon az érintettekre. A javaslat a módosítások időbeli hatályát főszabály szerint a jövőre nézve ismeri el, a legtöbb esetben egyáltalán nem érintve a lakossági kézben lévő eszközök előzőleg fennálló jogi státuszát. Ezen túlmenően az indítvány megfelelő mértékű türelmi időt biztosít a megváltozó körülményekre való felkészüléshez, hogy egyetlen érintett eszközfajta, tevékenység, illetve fegyvertartói csoport esetében se eredményezzen méltánytalan szigorítást.

A főbb módosítások a következők. A javaslat szerint megszűnik a hatástalanított tűzfegyvereknek a valóban működőképes eszközöktől elkülönítő jogi besorolása. E módosítás nem érinti a 2016. április 8. napját megelőzően hatástalanított fegyverpéldányokat. Az ezt követően deaktivált lőfegyverek birtokosainak lőfegyver tartására jogosító engedély megszerzése helyett elegendő lesz bejelentést tenniük a hatóság számára 2022. december 31. napjáig.

Az irányelv megköveteli bizonyos műszaki paramétereknek meg nem felelő egyes fegyverfajták kötelező tűzfegyverré nyilvánítását. E módosítás az úgynevezett színházi fegyvereket, valamint a gáz- és riasztófegyverek egyes fajtáit érinti. A színházi fegyverek tartására jogosító engedélyeket legkésőbb 2023. január 1. napjáig lőfegyvertartási engedélyekre kell cserélni, az érintett gáz- és riasztófegyverek esetében pedig gondoskodni kell az újabb műszaki követelményeknek megfelelő átalakításról.

(21.00)

Ennek hiányában ezek az eszközök 2022. december 31. napját követően már csak valódi tűzfegyverekként lesznek kereskedelmi forgalomba hozhatók.

A 2022. december 31. napjáig a gáz- és riasztófegyvereknél forgalomba kerülő darabokra ugyanakkor a tűzfegyverré minősítési kötelezettség nem vonatkozik, a lakossági kézben levő, a türelmi időszak lejártáig jogszerűen megszerzett eszközökkel birtokosaiknak ezután sem lesz teendőjük.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat elvégzi a tűzfegyverek besorolásának felülvizsgálatát. E módosítások nem érintik a jogosultak birtokában már meglevő eszközök besorolását, így ez nem jelent érdemi szigorítást a jelenlegi szabályozáshoz képest.

A lőfegyverek központi nyilvántartásának a felépítésére és működésére vonatkozó követelmények érvényesítéséről a hazai szabályozásban is gondoskodni kell, ezért kiegészül a hatósági nyilvántartás adattartalma, továbbá húsz évről harminc évre emelkedik a tűzfegyverekkel és a hozzájuk tartozó fődarabokkal kapcsolatos adatok kötelező megőrzési ideje.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat biztosítja továbbá, hogy a kereskedők a szerződéskötés egyoldalú megtagadásával visszautasíthassák a lőszerek vagy a lőszeralkatrészek megszerzésével kapcsolatos egyes, jellegük vagy nagyságrendjük miatt bizonytalan ügyletek teljesítését. Biztosítja részükre továbbá a hatóság részére történő adatszolgáltatást is. A jogkövető magatartást tanúsító fegyvertartók érdekeit védő garanciális elemként a törvény ugyanakkor azt is rögzítené, hogy a szerződéskötés egyoldalú megtagadásának alapjául nem szolgálhat olyan tény, esemény, cselekmény vagy körülmény, amelyre a hatóság engedélye kiterjed.

Az indítvány a büntető törvénykönyv és a szabálysértési törvény egyidejű pontosítására is javaslatot tesz, a szankciós normák és az igazgatási tárgyú előírások összhangjának megteremtése céljából.

Tisztelt Országgyűlés! Bízom abban, hogy a törvényjavaslat segíti a terrorizmus elleni küzdelmet, a közbiztonságra nézve veszélyt jelentő esetleges visszaélésekkel szembeni hatósági fellépés eredményességét. Ezt úgy éri el, hogy a szükséges garanciák mentén megőrzi az állampolgári fegyverbirtoklás biztonsági célú korlátozása és az e tevékenység létjogosultságának elismeréséhez fűződő érdekek közötti kívánatos mértékű egyensúlyt.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem önöket, hogy a javaslatot támogassák, vitassák meg, és fogadják el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Simon Miklósnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. SIMON MIKLÓS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Véleményem szerint társadalmi szinten kissé vitatott javaslat tárgyalásához érkeztünk, a törvényjavaslattal bevezetni tervezett szigorítások minden bizonnyal érzékenyen fogják érinteni a magyar társadalom egy bizonyos rétegét. (Dr. Vadai Ágnes: Kit?) Nehéz lenne pontosabban körülhatárolni ezt a csoportot, viszont fogalmazhatnék úgy, hogy a jelenlegi fegyvervásárlásra és fegyvertartásra vonatkozó szabályokat túlzottan szigorúnak értékelők biztosan nem lesznek elégedettek az általunk tárgyalt javaslat módosításával. Ugyanakkor látnunk kell, hogy Magyarországgal szemben jelenleg kötelezettségszegési eljárás van folyamatban, mivel a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2017. május 17-ei 2017/853-as európai parlamenti és tanácsi irányelv által meghatározott jogharmonizációs kötelezettségeknek még nem tettünk eleget. A javaslatot tanulmányozva látható, hogy az előterjesztő az uniós irányelveknek csak azokat a részleteit ülteti át a hazai jogrendbe, amit a szabályozás a tagállamoktól feltétlenül megkövetel. Látszik az igyekezet abba az irányba, hogy a kötelezettségeknek mértéktartóan és a lehetőségekhez mérten, a jelenlegi szabályokat minél csekélyebb mértékben módosítva tegyünk eleget. A jelenlegi szabályozási keretek ugyanis jók (Dr. Vadai Ágnes: Ja!), kifejezetten jól szolgálják a polgárok biztonságát, hiszen jól beállt, megfelelő egyensúlyt teremtenek a fegyvertartás iránti különféle igények és a közbiztonság megkívánta korlátozások viszonyrendszerében. Értékelendő tehát az az igyekezet, hogy ezt a rendszert a tervezett módosítás lehetőleg minél kevésbé befolyásolja.

A módosítások minden bizonnyal erősíteni fogják az illegális átalakításokkal éleslőszer kilövésére alkalmassá tett fegyverekkel szembeni védelmünket, úgy, hogy közben némileg szűkítik a polgárok számára a jövőben elérhető önvédelmi fegyverek körét. Ez a szűkítés azonban talán nem nevezhető drasztikusnak, marad azért bőven lehetőség, s a biztonság pedig reményeink szerint növekszik.

Az adatkezelési szabályok módosítása és a kereskedőkre vonatkozó, a gyanús ügyletek kapcsán bevezetésre kerülő szabályok szintén a lakosság biztonságát fogják növelni. Összességében tehát az elmondottak alapján a Fidesz-frakció támogatja a javaslat elfogadását, és erre kérem tisztelettel ellenzéki képviselőtársaimat is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Stummer Jánosnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

STUMMER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Látjuk és értjük, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat európai uniós jogharmonizációs célokat szolgál. Az is világos számunkra, hogy a javaslat mindig csak annyi változtatást eszközöl a jelenlegi szabályozáson, amennyi feltétlenül szükségesnek mutatkozik, és egyértelmű számunkra, hogy ez a bizonyos uniós tagság bizonyos kötelezettségeket von maga után, amelyeknek meg kell tudni felelni. Mindezzel együtt azonban az a helyes és az a felelős viselkedés, ha ezt a javaslatot a szükséges helyeken mégis kritikával illetjük. A körülöttünk lévő világ ugyanis nem abba az irányba halad, hogy ezt a módosítást időszerűnek és helyesnek tekinthessük. Azt hiszem, ezt nem kell különösebben mélyen boncolgatni, nem is ennek a felszólalásnak a tárgya ez, de az utóbbi időszakban, néhány hét alatt gyökeresen megváltozott körülöttünk nagyon sok minden, és át kellett értékelnünk a biztonságról, a nemzet biztonságáról és az egyes állampolgárok biztonságáról alkotott nézeteinket.

A nemzetközi terrorizmus a kétezres évek eleje óta, a migráció a 2010-es évek közepétől, az globális egészségügyi vészhelyzet, illetve az ezekből a hatásokból fakadó kihívások a mostani hetektől írják, illetve az utóbbi években írták át a biztonságról alkotott fogalmainkat nemzetközi, nemzeti és egyéni állampolgári szinteken egyaránt. Ebben a mostani helyzetben ez az elsősorban eddig engedély nélküli fegyvereket érintő jogszabály ismeretlen és értelmezhetetlen társadalmi érdekek érvényesülését célozta. Akkor, amikor a világ egyre veszélyesebb hellyé válik, gondolok itt a nemzetközi terrorizmuson át a koronavírus által okozott egészségügyi vészhelyzetből fakadó biztonsági kihívásokra, amikor széles társadalmi rétegek Európa-szerte a személyük és vagyontárgyaik védelme érdekében egyre jobban szeretnék bebiztosítani magukat, akkor ilyen korlátozásokat bevezetni az élet kioltására nem alkalmas eszközök tarthatóságát érintően, ez teljesen szembemegy a jogos és széles társadalmi igényekkel.

Nem arról van szó, hogy az indokolatlanul fegyverkező lakossági igényeket megzabolázzák, hanem arról, hogy az EU-s túlszabályozás teljesen védtelenné és kiszolgáltatottá teszi saját állampolgárait. Teszi ezt úgy, hogy nem mellékesen évtizedek óta képtelen az Európai Unió olyan rendvédelmi szervet hatékonyan üzemeltetni, amely képes megvédeni az Európai Unió polgárait, és nem tud egy olyan európai uniós hadsereget létrehozni, amely ugyancsak ezt a célt szolgálná.

(21.10)

Mint ahogyan az már korábban elhangzott az egyes korábbi tudósításokban, a párizsi Bataclan támadói által is használt kiskapukat zárják be az eltérő tagállami szabályok között ezzel a módosítással. Itt azonban két szempontra szeretném az önök figyelmét felhívni. Egyrészt a hazai hatástalanítási követelmények világviszonylatban is szigorúak és hatékonyak, talán abban a tagállamban kellett volna szigorítani, ahol ez enyhe. Másrészt: amennyiben, ha valóban az a nagy közös cél, hogy az Európai Unió szeretné felszámolni az erőszakos cselekmények elkövetéséhez használt eszközöket, akkor ebből a logikából következően be lehetne tiltani akár a konyhakést is, mivel mostanában a késes támadások azok, amelyek egy jellemző elkövetési formáivá váltak a nemzetközi terrorizmusnak.

A tervezet szerint már kint lévő gáz- és riasztófegyverek tekintetében nem lesz változás. Bár az új direktíva és az új magyar szabályozás szerint 2023. január 1-jétől csak szigorúbb technikai kritériumoknak megfelelő gáz- és riasztófegyvereket lehet majd szabadon forgalomba hozni, ez a rendelkezés tehát a gyártókat és kereskedőket érinti rendkívül súlyosan, mert a gumiképes gázriasztókat átsorolja a C kategóriába, piacuk ezzel megszűnik. Különösen fájdalmas lehet ez az Európa-szerte ismert és elismert hazai gyártású gumilövedékes fegyverek gyártásának vonatkozásában, mivel rendkívül közkedvelt, az élet kioltására nem alkalmas otthonvédelmi eszközök tűnhetnek el.

Összességében világos, hogy miért kell ez a törvény, de álláspontunk szerint a társadalom azon jogos igényével szembemegy, hogy ki-ki szabadon eldöntheti, hogy az otthona védelmében tarte az élet kioltására nem alkalmas, ugyanakkor egy esetleges támadás elhárítására megfelelő eszközöket. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Nacsa Lőrincnek, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogy államtitkár úr is elmondta, a jelen törvényjavaslat európai uniós jogharmonizációs célú, az európai uniós szabályozás Magyarországra is jogharmonizációs kötelezettséget ró, ugyanakkor a jelen törvényjavaslatnak nem célja a magyarországi fegyverjogszabályok teljes körű újraszabályozása. Magyarországon az állampolgárokat védő, szigorú szabályozás jellemző, Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa, nálunk szerencsére nem jellemzőek kiemelkedő számban fegyveres rablások, gyilkosságok.Magyarországon évről évre csökken az egy év alatt elkövetett bűncselekmények száma. Az egy év alatt Magyarországon elkövetett összes regisztrált bűncselekmény több mint felére csökkent a Gyurcsány-kormányok idejéhez képest (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.), 2018-ban már 200 ezer alá, 199 830 volt a regisztrált bűncselekmények száma, szemben a Gyurcsány-kormányok éveivel, amikor stabilan 400 ezer fölött volt ez a szám. (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) Ezen belül is kedvező mértékben csökkent az elmúlt években az emberölések száma Magyarországon. A rendőri eljárásban regisztrált, szándékos befejezett emberölések száma 2017-ben 90 volt az országban, 2018-ban 78, 2019-ben pedig 58 ilyen eset akadt. Összehasonlításképpen, 2006-ban 174 befejezett emberölés történt.

A magyar közbiztonság tehát jelentősen javult, a bűnözés nagymértékben visszaszorult, a rendőrség hatékonyan végzi a munkáját, amiért köszönettel tartozunk. A magyar kormány számára a magyar emberek biztonsága az első, ezért is mondunk nemet az ellenőrizetlen illegális bevándorlásra, ami az elmúlt években növelte a terrorista merényletek számát Nyugat-Európában. A 2016 márciusában történt brüsszeli terrortámadás óta 37 terrortámadást hajtottak végre bevándorlók vagy migrációs hátterű személyek Európában. A 37 terrortámadásban 231 ember vesztette életét, valamint 1828 személy sérült meg.

A jelen jogharmonizációs célú törvényjavaslat módosítja a hatástalanított lőfegyverek jogszabályi besorolását, mellyel megszűnik a hatástalanított lőfegyvereknek a tűzfegyverekétől elkülönülő besorolása. Ezáltal a hatástalanított lőfegyverekre is ugyanazok a szigorú szabályok vonatkoznak majd, mint a valódi működőképes tűzfegyverekre. A törvényjavaslat módosítja a fegyverek kategoriális besorolását is, módosítja és egységes európai szabályozást állapít meg a tűzfegyverek tartására és birtoklására vonatkozóan.

Ez a törvényjavaslat módosítja a fegyverek nyilvántartásának szabályait, ahol részletesebb adatok, információk feljegyzését írja majd elő. A törvényjavaslat továbbá előírja, hogy a tranzakció során felmerülő gyanús eseteket a közvetítőknek kötelességük jelenteni a hatóságok felé. A módosító részletszabályok európai jogharmonizációs célúak, erősítik és kiegészítik a jelenlegi szigorú magyar szabályozást, ezáltal növelik és hozzájárulnak a magyar emberek biztonságához, ezért a KDNP-frakció támogatja ezt a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Hiszékeny Dezsőnek, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

HISZÉKENY DEZSŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Tapasztalataim szerint a különböző országok és államok fontos jogszabályként tartják nyilván a fegyverekkel kapcsolatos jogszabályokat, illetve a különböző jogviszonyokat. Ha nem is ezen a földrészen, de erre láthatunk olyan példát is, például az amerikai földrészen, hogy akár választásokat is képes eldönteni az, hogy melyik aspiráns milyen módon viszonyul a fegyvertartáshoz. Most is egy ilyen jellegű témával foglalkozunk, bár egészen más a helyzet.Tekintettel arra, hogy ebben a témában a valós érdemi vita nem itt folyt, nem itt folyik majd vagy folyik, hanem ez már az Unióban lezajlott, az Unió különböző jogalkotó fórumain megszülettek különböző döntések, ezért úgynevezett jogharmonizációs célú ez a jogszabály.

A jogszabályt elolvasva számomra világossá vált, hogy vannak olyan kérdések, amelyeket lehet uniós szinten szabályozni, és vannak olyan kérdések, amelyekben egyszerűen nem tudtak megegyezni uniós szinten a különböző tagállamok, ezért az összes többi kérdést tagállami hatáskörben hagyták. Ez az a két fő terület, amelyről ebben a törvényben olvashatunk, és amelyekben, hogy úgy mondjam, a legkisebb közös többszörösként megfogalmazták azt, ami uniós szinten megalkotható volt. Ez a két terület a fegyverek megszerzésének és birtoklása ellenőrzésének, tartásának a körülményeire vonatkozik.

Azt gondolom, hogy az a törekvés az Unió részéről, hogy ezeket a jogszabályokat valamilyen módon próbálják egységesíteni, egy helyes törekvés. Én akár bátorítanám is arra, hogy több ilyen területe legyen a fegyverrel kapcsolatos jogszabályoknak, amelyeket nem tagállami hatáskörben szabályoznak, hanem uniós szinten. Világossá vált az is, hogy azok a jogszabályelemek, amelyeket olvashatunk ebben a törvényben, azt szolgálják, hogy érthetőbbek és kezelhetőbbek legyenek a különböző jogviszonyok, amelyeket ez a jogszabály próbál megfogalmazni.

Ez egy irányba mutat a mi elképzeléseinkkel is, ezért várhatóan támogatni fogjuk ennek a jogszabálynak a megalkotását és megszavazását is. Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Vadai Ágnesnek, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. VADAI ÁGNES, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Azzal szeretném kezdeni, Simon képviselő úrnak mondom, hogy tévedtem az előző törvényjavaslatnál, és ezért elnézést kérek a Háztól. Ugyanis akkor, amikor a Honvédelmi bizottság Kecskeméten ülésezett, én nem Svédországban voltam. Ázsiában voltam, Burmában az Interparlamentáris Unió humanitárius jogi bizottsági elnökeként voltam ott, egy olyan országban, ahova egy év után sikerült bejutnom. Egyébként hamarabb sikerült bejutnom, mint a Honvédelmi Minisztérium azon helyiségébe, ahol a beszerzett eszközökkel kapcsolatos szerződések vannak. Ezért a tévedésemért elnézést szeretnék kérni.Mindenesetre a törvényjavaslat kapcsán, amely előttünk fekszik, és ahogy elhangzott, ez egy jogharmonizációs célú módosítás, a következőt szeretném mondani. Mikor beérkeztem a terembe, és meghallgattam államtitkár úr expozéját, akkor azon az állásponton voltam, hogy ez egy támogatható törvényjavaslat. Aztán először felállt Simon Miklós képviselő úr, de az igazi tőrdöfést a KDNP vezérszónoka adta meg, aki csak Sorost nem említette, volt minden más. Azt gondolom, hogy tényleg  lehet, hogy már késői az óra, sokan reggel óta itt vagyunk , szerintem, ha van egy ilyen jogharmonizációs célú módosítás, amely lehet, hogy sért érdekeket, ugyanakkor az én személyes álláspontommal nagyon is összhangban van; és örülök annak, egyetértve természetesen azzal, hogy a Házat védeni kell, de ezt más eszközökkel kell megtenni; és én hiszek az állami erőszakszervezetben és az állami erőszak monopóliumában alapvetően, ebben hiszek, mindig örülök annak, amikor sokkal szabályozottabbá válik egy helyzet.

(21.20)

Ebben az esetben is megértem és tudom, hogy a magyar törvények kellően szabályozottak, de mindig örülök annak, ha e tekintetben az Európai Unió területén megpróbálunk valamiféle közös szabályokat kialakítani. De ehhez, Nacsa képviselő úr, szeretném mondani, nincsen szükség gyurcsányozásra, tényleg, nincsen. Most álljunk neki és soroljuk föl, hogy mi a rosszabb, és hogy miben hamisítottak statisztikát? Akkor megint elkezdünk egy teljesen felesleges vitát, miközben alapvetően az a szándék érződik ki az ellenzéki pártok részéről, hogy szeretnék támogatni ezt a törvényjavaslatot. Mondják meg nekem, hogy a vezérszónoklataikkal miért akarnak bennünket erről lebeszélni  tényleg! (Derültség az ellenzéki pártok soraiban.) , ahelyett, hogy azzal lehetett volna kezdeni, hogy igen, valóban ez egy uniós célú jogharmonizációs javaslat, amely nyilvánvalóan különböző szabályozásokat tartalmaz, amely nyilvánvalóan a szabálysértési törvény és a büntető törvénykönyv módosításával egyetemben összhangot és egységet próbál teremteni az uniós igénnyel kapcsolatosan.

Én azt gondolom, amikor az Európai Unióban, például az Európai Parlamentben erről vitatkoztak a képviselők, higgyék el, nem olvastam az akkori jegyzőkönyveket, de majdnem biztos vagyok, hogy senki sem sorosozott, gyurcsányozott, orbánozott, hanem sokkal inkább arról beszélt, hogy milyen eszközöket találjon Európa közösen annak érdekében, hogy ezek az eszközök nyomon követhetőek legyenek. Énszerintem a párbeszédben az borzasztó fontos, hogy nem rögtön, eleve feltételezik, hogy mi valamit nem támogatunk, és nem vetítik ki ránk a meglévő frusztrációikat, hanem megkérdeznek bennünket, hogy mit gondolunk erről.

Én azt tudom önöknek mondani, hogy ha ez a törvényjavaslat ebben a formájában marad, és nem csempésznek be valami módosítást, mert azért ilyeneket szoktak, esetleg nem találják ki, hogy valami mást módosítanak, mi támogatni tudjuk ezt a javaslatot, és én azt gondolom, hogy majdnem egy szép ívet tudnánk leírni, de sajnos még lesz egy törvényjavaslat, ahol azt gondolom, hogy egészen biztosan még ennél is nagyobb vita lesz, és nem lesz az a fajta nagy konszenzus, de ma már azért, szeretném mondani, ez a második törvényjavaslat, ahol van esély arra, hogy ellenzék és kormány együtt szavazzon, és szerintem ez egy fontos dolog.

Önök mindig azt szeretnék, hogy fogjunk össze. Na, itt a lehetőség. Egyet szeretnék kérni: a vezérszónoklataikkal ne beszéljenek le bennünket erről az összefogásról. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Megadom a szót Keresztes László Lóránt képviselő úrnak, normál időkeretben.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ilyen kései órán én mindenképpen szeretnék elvonatkoztatni az ilyen pártpolitikai hozzászólásoktól, bár nagyon érdekes, hogy lassan fél tíz van, és Vadai Ágnestől összefogásról, nemzeti együttműködésről hallunk gondolatokat, szerintem ez sokkoló az Országgyűlésben (Dr. Vadai Ágnes: Miért?), de mindenképpen pozitív, és örülök, hogy azért erre is van példa a sok-sok késhegyre menő vita mellett. (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) Tudom, tudom, hogy reagálni fog képviselő asszony erre. De most vegyük komolyan ezt a jogszabályt. Egyértelmű  elmondták képviselőtársaim  az EU-jogharmonizáció, és az is látható, hogy igyekeztek ezen belül a legenyhébb beavatkozásokkal élni. Én is arra szerettem volna rákérdezni, amire Stummer képviselő úr. Én konkrétan akkor szeretnék még egy kérdést föltenni, amire talán kapunk is választ. Valóban, itt piacot vesztenek gyártók, tehát konkrétan ezek a szigorítások, ezek az átsorolások itt a gyártást fogják leállítani valószínűleg az élet kioltására nem alkalmas, gumiképes gáz-riasztó fegyverek esetében. Milyen jellegű egyeztetéseket vagy kommunikációt folytattak az érintettekkel? Ennek mi volt a tapasztalata?

Illetve azzal kapcsolatban szeretnék még kérdést feltenni, hogy nagyon sok részletszabályt majd kormányzati hatáskörben kell kidolgozni. Ezzel kapcsolatban javaslom  bár a Belügyminisztériumot már dicsértük a mai napon e tekintetben , hogy itt is az érintettekkel nagyon fontos lenne a konkrét egyeztetés, hogy ezek a részletszabályozások majd az indokoltnál komolyabb károkat és problémákat ne okozzanak az érintettek esetében.

Mi magunk is egyébként támogatni fogjuk ezt a javaslatot, tehát az LMP-frakció igennel fog szavazni erre a javaslatra. Én megfogadtam az erre vonatkozó kérést, bár nem azért támogatjuk, hanem azért, mert egyetértünk vele. Ugyanakkor, bár a részletekbe most nem kívánok belemenni, én egyetértek azokkal az aggályokkal, amelyeket Stummer képviselő úr is megfogalmazott, nyilván erre gondolni kell, de azt gondolom, hogy ebben az esetben, mivel egy ilyen jogharmonizációs kötelezettségről van szó, itt nem tudunk mást tenni, mint hogy ezt a javaslatot támogatjuk. Köszönöm. (Szórványos taps.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Kérdezem, hogy kíváne még valaki hozzászólni a vitához. (Nincs jelzés.) Nem látok jelentkezőt, így az általános vitát lezárom, és megadom a szót Kontrát Károly államtitkár úrnak, hogy válaszoljon az elhangzottakra.

KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, köszönöm a támogatást, az elhangzott támogató nyilatkozatokat, szavakat a frakciók képviseletében. Úgy gondolom, hogy ez egy olyan törvényjavaslat, ami az uniós jogharmonizációs kötelezettség teljesítését jelenti, és hadd válaszoljak Stummer képviselőtársunk felvetésére: két kötelezettségszegési eljárás van folyamatban Magyarország ellen, a határidő már lejárt, nem halasztható tovább ennek a jogszabálynak az elfogadása. Az első határidő, átültetési dátum 2018. szeptember 14e, a második pedig 2019. december 14e volt, tehát időszerű ennek a törvényjavaslatnak a megtárgyalása és elfogadása. Ami Keresztes képviselőtársunk kérdését illeti, arra én most nem tudok válaszolni, de ahogy a választ meg tudom adni, ezt személyesen el fogom neki mondani. Egyebek mellett pedig kérem a tisztelt Házat, hogy a javaslatot támogassa. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   157-186   187-202   203-232      Ülésnap adatai