Készült: 2024.09.18.22:57:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

9. ülésnap (2018.06.18.),  181-184. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 4:50


Felszólalások:   177-180   181-184   185-188      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm az államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Ungár Péter, az LMP képviselője, kérdést kíván feltenni az emberi erőforrások miniszteréhez: „Miért nem jutott el minden autista gyermeket nevelő családhoz a korai diagnosztika és hogyan orvosolja a kormány a mulasztást?” címmel. Ungár Péter képviselő urat illeti a szó.

UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! A hivatalos adatok szerint 160 ezer autista személy él Magyarországon, ugyanakkor pontosan tudjuk, hogy ezek az adatok jóval alacsonyabbak, mint a valós autizmussal élők száma, hiszen a korai diagnosztika, ami az egyik legfontosabb, hogy megtörténjen, Magyarország jelentős részén nem elérhető az emberek számára.Pontosan tudjuk azt, hogy minél fiatalabban kapnak segítséget az emberek, az érintettek, annál nagyobb az esély arra, hogy normális életet tudnak élni. Pontosan tudjuk, hogy ez a fajta diagnosztikai rendszer vidéken nem elérhető. Szeretném jelezni, hogy az önök kormányzásának nyolcadik évében Zala megyében például nulla darab olyan hely van, ahol ezt a diagnózist elő lehet állítani.

Miután a diagnózis megszületik, hiába kerülnek be ilyen gyerekek bölcsődébe, óvodába, iskolába, nagyon kevés olyan szakember van ezeken a területeken, akik ilyen szaktudással rendelkeznek, és képesek arra, hogy ezeket a fejlesztési tevékenységeket ellássák. 2015-ben zárult a TÁMOP 6.1.4 pályázat, amely a 0-7 éves korosztály optimális bio-pszicho-szociális fejlődésének támogatását célozta meg. Ennek egy jelentős része volt egy modern technológiai rendszer, amely a korai diagnosztikának az országszerte való elterjesztését jelentette volna. Ez a több millió forint forrásból megvalósuló TÁMOP-os pályázat a jelenlegi tudásunk szerint nem jutott el minden családhoz. Ezzel kapcsolatban a következő konkrét kérdéseim lennének. Mi az oka annak, hogy ez nem jutott el minden magyar családhoz? Illetve milyen pontos számokat tud nekem arról mondani, hogy ez a TÁMOP-pályázat miben jelentett segítséget azoknak, akiknek autizmussal élő gyermekük van? Illetve mit tesz a kormány azon mulasztások megoldásának érdekében, amiket az elmúlt nyolc évben nem tudott megtenni? Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak. Öné a szó, államtitkár úr. (16.50)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban fontos feladat mindenki számára szerintem, hogy ezeken a családokon segíteni tudjon. Ha megnézzük, hogy országszerte a köznevelés rendszerében mennyi autizmus spektrumzavarral küzdő gyerek van, akkor azt láthatjuk, hogy igen, itt egy többezres számról van szó, és ha megnézzük, hogy ehhez képest mennyi iskola készült föl, akkor ez viszont már egy jóval magasabb szám, mint korábban. 1431 olyan iskola és óvoda van, akik már erre tudnak fokozottabb segítséget adni. Ha megnézzük, hogy mennyi gyógypedagógus és konduktor áll rendelkezésre, hogy ezeket a feladatokat ellássuk, szintén egy nagymértékű növekedést láthatunk. 2012-ben, tehát amikor bár még a projekt nem indult el, akkor 3345 fő volt, ez a 3345 fő gyógypedagógus és konduktor most már 9435, tehát jóval magasabb, jóval többen tudnak szerencsére segíteni ezeknek a családoknak. Ez annak is köszönhető, hogy 2012-2013-ban Európán belül és Magyarországon elsőként indult meg az autizmus spektrum pedagógiája nevű képzés, ez is hozzájárult ehhez a számhoz.

2017-ben kiadásra került egyrészről egy iránymutatás, szakmai-gyakorlati iránymutatás elsősorban a területi védőnőknek a gyermekvédelmi feladataik ellátásához, különös tekintettel a korai észlelésre, a jelzésre és együttműködésre. 2017. október 30-tól a területi védőnők számára a korszerű módszertan szerinti szűrővizsgálatok elvégzése már kötelező. Emellett az ön által is idézett korosztálynak egy gyermek-alapellátási útmutató is kiadásra került. A projekt keretében 3 ezer védőnő kiképzése megtörtént, és még további ezer fő részére tervezett a képzés, pontosan azért, hogy minél többen, akik a gyermekekkel találkoznak, ismerjék a szükséges protokollokat, a szabályozási hátteret, a szűrés, a mérés, a vizsgáló eljárás ellátási protokollok terén egyaránt.

Bízunk benne, hogy képzettségükkel, eszközellátottságukkal, módszertanuk fejlesztésével, megújításával valóban érdemben, nagyobb érdemben tudnak segíteni egyrészről a rizikófaktorok felmérésében, másrészről a gyermek fejlődésének nyomon követésében, abban, hogy ha valakinél pedig eltérő fejlődést tapasztalnak, akkor ezeknek a gyerekeknek a kiszűrésében. Ahogy mondtam, most már sok ezerrel több olyan gyógypedagógus vagy védőnő van, aki ebben segíteni tud a magyar családoknak. Köszönöm szépen.




Felszólalások:   177-180   181-184   185-188      Ülésnap adatai