Felszólalás adatai

Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésének 1. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Szűcs Lajos és Hiszékeny Dezső jegyző urak lesznek a segítségemre.Köszöntöm kedves vendégeinket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat.

Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr a kormány nevében  az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 35. § (1) bekezdésében foglaltak alapján  az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását kezdeményezte 2018. június 18-ra és 20-ra. Levelének mellékletében megjelölte mindazokat az előterjesztéseket, amelyeknek megtárgyalását kezdeményezi a kormány az Országgyűlés rendkívüli ülésszakában. A levelet és annak mellékletét a honlapon megismerhetik a képviselők és az érdeklődők.

Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezetője: „El a kezekkel a tudománytól!” címmel. Parancsoljon!

GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Közismert tény, hogy számarányát, összlakosságát tekintve Magyarország adta a legtöbb Nobel-díjast a világnak, azonban az is elgondolkodtató, hogy mégis miért külföldön érvényesültek a tudósaink, miért ott teljesedtek ki, holott a tudást itt szerezték Magyarországon.A rendszerváltásig ráfoghattuk a kívülről ránk kényszerített totalitárius rendszerek ember- és tudományellenes politikájára és működésére azt, hogy ez így alakult, ez üldözte el a gondolkodóinkat, a tudósainkat, de 27 éve fölmerül a kérdés, hogy mire tudjuk ráfogni azt, hogy ez a trend semmit nem változott. A képzett fiatalok, a tudósaink ezrei vándorolnak el a kis hazánkból.

Sok legitim kérdés merül fel a tudomány területén, amiről érdemes lenne szakmai vitákat lefolytatni. Kérdésként merül fel, hogy a tudományos kutatások hogyan épülnek be az oktatásba. Kérdésként merül fel, hogy az oktatásra és a felsőoktatásra jutó költségvetési források miért olyan szűkösek, amilyenek.

Hol vannak a prioritások Magyarországon a kutatás területén, és ezt össze lehetne hasonlítani például a szomszédos Ausztriával, ahol önálló oktatási, tudományos és kutatási minisztérium kap közel 8 milliárd eurónyi állami támogatást ahhoz, hogy a kutatást és a fejlesztést államilag fejlessze. Változásokra van szükség Magyarországon kutatási és tudományos területen is, de a Fidesz, mint sok más területen, megint rossz irányból fogta meg ezt a kérdéskört akkor, amikor a 2019. évi költségvetési törvényt módosította és a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényt módosította, és a Magyar Tudományos Akadémiának a pénzügyi autonómiáját kvázi megszüntette.

Sok negatív tapasztalattal rendelkezünk az elmúlt nyolc évből. Például akkor, amikor önök központosították a közoktatást és létrehozták a KLIK-et, amiről azóta már önök is belátják, hogy egy teljes csőd; amikor a felsőoktatásban a kancelláriák intézményét létrehozták, és ezáltal kvázi politikai komisszárokat neveztek ki felsőoktatási intézmények élére; amikor egyetemek beszüntetéséről döntöttek itt; vagy amikor Pálinkás Józsefet most megpróbálják eltávolítani a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal éléről, csak azért, mert ezt a fajta ténykedést nem tudta kritika nélkül szemlélni. Éppen ezért nincs meg önökben a bizalom akkor, amikor a költségvetési törvény módosításával és a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvénymódosítással a Tudományos Akadémiának a pénzügyi autonómiáját próbálják megszüntetni. Alapvetően két független intézmény áll még ma Magyarországon, amely a NER-től független: a magyar bíróságok és a Magyar Tudományos Akadémia.

Elvonják a közvetlen költségvetési támogatás feletti önálló rendelkezési jogot akkor, amikor az Innovációs és Technológiai Minisztériumon keresztül juttatják el az állami támogatást, közel évi 40 milliárd forintot, de ha ehhez még hozzávesszük a felsőoktatási intézmények kutatásra és fejlesztésre jutó összegeit vagy az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram éves finanszírozását, akkor ez közel 70 milliárd forintot tesz ki. És itt az ITM, egyfajta egységes koordinációra hivatkozva, semmiféle garanciát nem nyújt azért, hogy az intézethálózat fenntartását, a bér- és működési költségek meghatározását, a kutatási témák meghatározását, a pályázatok értékelését a Magyar Tudományos Akadémia önállóan tudja elvégezni. És az a módszer, ahogy ezt önök csinálják, az is egészen elképesztő; az, hogy egy ilyen változást, egy ilyen módosítást úgy küldenek el a Magyar Tudományos Akadémia Jogi és Igazgatási Főosztályára, hogy szerencsétleneknek 54 percük marad a véleményezésre.

Összességében elmondható, hogy ez a Magyar Tudományos Akadémia integritása, függetlensége ellen elkövetett merénylet, a független intézmény költségvetése átkerül az államhoz, ezáltal államosítják a Magyar Tudományos Akadémiát, ami a XX. századi diktatúrákra jellemző, a XX. századi diktatúrák tudomány- és kutatásellenes politikáját idézi. Ezt a hagyományt követik önök akkor, amikor ideológiák alá szeretnék a tudományt és a kutatást helyezni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Válaszadásra megadom a szót Cseresnyés Péter államtitkár úrnak. Parancsoljon!

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Minden hiedelme ellenére alaptalanok azok a félelmek, amelyeket ön megfogalmazott, amelyeket az egységes innovációs stratégia megteremtését előkészítő intézkedéseknek, a tudomány függetlenségének lebontására tett kísérletnek lát vagy önök látnak.Kétségtelen, hogy a magyar tudományos élet szereplői megéltek már nem egy olyan történelmi helyzetet, amit ön is példaként felemlített, amikor a hatalom célja valóban a függetlenség lebontása volt. De hasonlóan az 1950-es évekhez, gondolhatunk a 2002-2010-es időszakra, amikor a szocialista-liberális kormányzat tevékenykedett, 2005-ben ugyanis Kóka János gazdasági miniszter az alapkutatások felszámolását és a piaci profitot nem termelő kutatóintézetek  szó szerint idézem:  földdel egyenlővé tételét tűzte ki zászlajára.

Annak, amit a kormányunk törvényjavaslat formájában az Országgyűlés elé terjesztett, semmi köze bármilyen, az Akadémiát nómenklatúrává redukáló, privatizálni akaró vagy pénzügyileg ellehetetlenítő kísérlethez. Éppen ellenkezőleg, az Akadémia és az ott felhalmozott tudás olyan értékeket hordoz, amely értékekre az országnak nagy szüksége van a jelenlegi technológiaváltási kihívások és az automatizáció térhódítása közepette.

(13.10)

Magyarország ugyanis csak akkor maradhat sikeres és versenyképes a jövőben is, ha az európai innováció élére áll. Ezt azonban kis országként, korlátozott lehetőségek és forrásadottságok birtokában csak akkor érhetjük el, ha a magyar innováció valamennyi letéteményese összehangoltan, hatékonyan és azonos célrendszer mentén végzi a munkáját.

A kormány éppen ezért létrehozza és meg is valósítja Magyarország egységes innovációs és tudománypolitikai stratégiáját. A stratégia megvalósítása során azonban nemcsak a kutatás-fejlesztési források bővítésére kell gondot fordítani, elérve 2020-ig a GDP 1,8 százalékát, hanem a rendelkezésre álló források lehető leghatékonyabb felhasználását is. Ennek érdekében tett javaslatot a kormány arra, hogy az állami intézményeknél lévő 70 milliárd forint allokálásának tervezése ne az Akadémia, a felsőoktatási intézmények és az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram külön-külön struktúrájában történjen, hanem közösen és összehangoltan, kezelve a párhuzamosságokat és a hiányterületek kérdéseit.

Hadd emlékeztessem önt arra, hogy az Orbán-kormány nem először valósít meg sikeresen ilyen jellegű, szükségszerű tudománypolitikai lépést. 2015-ben az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram koordinálása került át egy állami szerv, az akkori Nemzeti Innovációs Hivatal irányításába. Akkor sem volt hiány felháborodásban, a tudományos autonómia temetésében. Aztán az indulatok elültével kiderült, a rendszer jól, eredményesen, a tudományos szabadság csorbítása nélkül működik.

Az érintett intézmények, így az Akadémia intézménye a jövőben is a most élvezett tudományos szabadságok teljességének birtokában működnek; az innovációs tárca természetesen nem kíván beleszólni abba, hogy a tudósok mit kutatnak és mit nem. A tervezett intézkedés egyetlen következménye, hogy a jövőben egy hatékonyabb és felelősségteljes együttműködési keret részeként járulhatnak hozzá ezek az intézmények a magyar kultúra és tudomány fejlődéséhez.

Bizonyára elkerülte a figyelmét, de Palkovics László miniszter úr ebben az ügyben a hétvégén többször nyilatkozott, hangsúlyozott két területet, két dolgot. Egyrészt az innovációs tárca azért jött létre, hogy a magyar kutatás rendszere hatékonyabban működjön. És a másik hangsúlyos gondolat, mondat az volt: a kormány nem kíván beleszólni abba, hogy a Magyar Tudományos Akadémia hogyan osztja el a rendelkezésére álló forrásokat, kizárólag arról van szó, hogy a kutatásokra szánt forrásokat a hatékonyság érdekében egy helyen tervezzük a jövőben. Köszönöm megtisztelő figyelmét, figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai