Készült: 2024.05.08.01:25:49 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

25. ülésnap (2018.10.01.),  9-18. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 8:55


Felszólalások:   5-8   9-18   19-22      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: A következő napirend előtti felszólalást Mellár Tamás képviselő úr, a Párbeszéd frakciójának tagja fogja elmondani: „Aktuális ügyekről!” címmel. Parancsoljon!

DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A Századvég-sztoriról szeretnék néhány szót ejteni. Mint ismeretes, a Századvég 88. száma elkészült, ennek nyomdakész változata is létrejött, aztán mégsem került kinyomtatásra, hanem kukába rakták. Az elektronikus változat egy nagyon rövid ideig ugyan, de fent volt a világhálón, aztán utána levették a világhálóról, a szerkesztőbizottságot pedig teljes egészében átalakították. Feloszlatták a korábbi szerkesztőbizottságot, és egy új szerkesztőbizottság alakult meg. Miért érdekes ez a hír? Nyilván azért érdekes, mert a Századvég nem egy közönséges folyóirat, hanem a kormány ideológiai lapja. A korábbi szerkesztőbizottságokban olyan emberek szerepeltek, mint Orbán Viktor miniszterelnök úr és Kövér László házelnök úr. Tehát azt gondolom, az egy igen fontos kérdés, hogy vajon mi is történik a Századvég környékén. Ez a lépés egyébként nagyon beleillik abba a sorba, hogy úgy tűnik, a konzervatív sajtóval elindult a leszámolás, hiszen megszűnt a Magyar Nemzet, a Heti Válasz, átalakították a Mandinert, hogy csak egy-kettőt említsek a nemrég múltból, és meglátjuk, hogy mi fog még ezek után következni.

Mi ütötte ki a biztosítékot kormánypárti körökben, hogy a Századvégnél ez a történet végbemehetett? Ez a 88. szám a járadékról szól, a járadék különböző formáiról, amelyek közül talán a legfontosabb az, hogy ha monopolpozícióba kerül valaki, akkor járadékot tud realizálni, és ha a politika rátelepszik a piacra, akkor szintén járadékszerű jövedelmek képződhetnek, szemben a normál profittal. S természetesen a korrupció is egy ilyen járadéktípusú dolog.

Ezekről a kérdésekről értekezett ebben a számban Mihályi Péter és Szelényi Iván, ők írták az első nyitó tanulmányt, valamint Bod Péter Ákos is. Információk szerint ez a két tanulmány volt az, amelyeket a kormányzati körök nem nagyon tudtak tolerálni, s ezért léptek közbe a történetben. Szelényi Iván egyébként nagyon büszke lehet magára, hiszen ő megérte azt hosszú élete során, hogy a kommunista rendszerben is betiltották, és most is betiltották a tanulmányt.

Természetesen, persze magyar sajátosság az, hogy miközben ezt a lapszámot betiltották, ugyanakkor pedig vészesen terjed, és rengeteg letöltést lehet látni, merthogy mégiscsak valahogy át tudták játszani a bürokráciát és szamizdatként terjed. Ebből következik az is, hogy egyre többen és többen olvassák el, ami egyébként örömteli dolog lehet, hiszen így legalább eléri a dolog a célját.

De nekem mint öreg embernek, déjà vu érzésem van, hiszen ilyet mi már láttunk korábban is. 1984-ben például a Mozgó Világ egyik számát bezúzták, és a Kulin Ferenc által vezetett szerkesztőbizottságot menesztették, és helyette párthű katonákkal töltötték azt föl.

(13.30)

Kérdezem én, hogy tulajdonképpen akkor most mi történik itt. Tessenek már nekem ezt megmondani! Mert azt megtanultuk a történelemből, hogy a bolsevik forradalom felfalja gyermekeit, de vajon a fülkeforradalom is felfalja gyermekeit? Köszönöm szépen. (Taps a Párbeszéd és az LMP soraiban.)

ELNÖK: Válaszadásra Cseresnyés Péter állam-titkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nem tudom, hogy jó helyre címeztee és jó helyen mondtae el ezt a fölszólalását, mert talán a szerkesztőségnek kellett volna ezt megszövegezni, és megkérdezni, hogy mi történt. (Kunhalmi Ágnes folyamatosan közbeszól.) De hát, úgy látszik, ön már a múlt alkalommal is az egyik fölszólalásában némi nosztalgiával viseltetett…

ELNÖK: Képviselő asszonynak nem adtam még egyelőre szót. És ha így folytatja, nem is fogok.

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: …a Kádár-rendszer iránt, és most is…

ELNÖK: Legyen szíves, államtitkár úr! (Zaj, közbeszólások.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: …talán ebbe az irányba elmozdulva fogalmazta meg…

ELNÖK: Államtitkár úr, egy kis türelmet kérnék szépen. Eddig méltányoltam az ellenzéki képviselők visszafogottságát, hogy viszonylag keveset kiabáltak be, de nem szeretném, ha elharapózna ennek örvén a bekiabálás. Képviselő asszony, majd ha szót kap, akkor mikrofont is kap melléje. Hagyja, hogy államtitkár úr válaszoljon, ha szabad kérnem. (Kunhalmi Ágnes: Kommunista tempó.) Hát, ön csak tudja! (Derültség és taps a kormánypárti padsorokban.) Parancsoljon, államtitkár úr!

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Óvatosan próbálok fogalmazni, és kettős idézőjelbe tenném, hogy tolvaj kiált tolvajt, ahogy itt elhangzott az MSZPs padsorokból. Tehát úgy látszik, hogy bizonyos nosztalgiával él képviselő úr a Kádár-rendszer iránt, de tudomásul kell vennie, hogy sajtószabadság van. Minden cikket, minden egyes tanulmányt, minden egyes olyan összegzést, ami megfogalmazódik tudósok, újságírók vagy éppen közélettel foglalkozó emberek tollából, azt szabadon kiadhatja egy szerkesztőbizottság, vagy pedig azt mondhatja rá, hogy ezzel ők nem foglalkoznak.De ma Magyarországon sajtószabadság van (Kunhalmi Ágnes folyamatosan közbeszól.), minden folyóirat szabadon dönti el, hogy adminisztratív, jogi, gazdasági korlátozásoktól mentesen működik. Önök bizonyították azt, pontosabban képviselő úr bizonyította a felszólalásában, hogy a jelzett tanulmány olvasható, tehát hozzáférhető, nem tiltotta senki sem le. Úgy látszik, hogy valami probléma van az önök gondolkodásával. Nálunk ugyanis nincsenek kimondatlan kérdések (Közbeszólások, zaj az ellenzéki pártok soraiból.), és nincsenek olyan problémák, tabutémák, amelyeket ne ismerhetne meg senki sem, aki tájékozódni akar.

Például akár az illegális bevándorlás ügyeivel kapcsolatban, ahol önök teljesen más véleményt fogalmaznak meg, mint a magyar emberek többsége. Közel 90 százaléknyi magyar polgár azt mondja, hogy nincs szükség ide az országba behozni illegális bevándorlókat, az önök csoportosulása, a Párbeszéd meg kiáll emellett, és harsányan hirdeti, hogy ezekre az emberekre Európának és a magyar társadalomnak szüksége van. Erről kellene beszélni, képviselő úr, szembenézni a magyar polgárokkal, elmondani nekik azt, hogy önök pontosan őellenük, az ő akaratuk ellen tesznek!

De hát azért Mellár Tamástól szokatlan ez a hangvétel, hogy vitába száll a Századvég folyóirat mögött álló értelmiségi körrel. Talán csak nem azért teszi ezt, nem azért kritizálja a szerkesztőbizottság munkáját, mert köztudott, hogy ön nem elfogulatlan a Századvéggel? Nem elfogulatlan, hiszen még pert is veszített annak idején a Századvéggel szemben. Ön ugyanis valótlanságot állított, ezzel megsértette a Századvég Gazdaságkutató Zrt. jó hírnevét, és elnézést kellett kérnie, hangsúlyozom, elnézést kellett kérnie a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-től. Csak nem emiatt mondta el ezt a felszólalását, képviselő úr, keresve az alkalmat, hogy mikor vághat vissza a közvélemény előtt, és mondhat megint valótlanságokat vagy híresztelhet olyan sejtetéseket, aminek semmiféle valóságalapja nincs?

Úgy látszik, az ön magánvitáját a közélet szintjére, a közbeszéd szintjére akarta felemelni. Nem először fordult elő egyébként az önök csoportosulásában ez, ezt már megszoktuk. A legközelebbi időszakban is természetesen így kezeljük az önök fölszólalásait.

És, képviselő úr, talán még egy személyes megjegyzés. Ha ön konzervatívnak tartja önmagát, magyarázza már meg, hogy mit keres egy szélsőbaloldali csoportosulásban a parlamentben.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:   5-8   9-18   19-22      Ülésnap adatai