Felszólalás adatai

Felszólalások:   209-222   223-231   231-236      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! A döntésre a holnapi ülésnapunkon kerül sor. Soron következik a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott zárószavazás előtti jelentés és zárószavazás előtti módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/628. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.

Arra figyelemmel, hogy az Országgyűlés a július 20-ai ülésnapon a zárószavazás elhalasztásáról döntött, az előterjesztő T/628/9. számon zárószavazást előkészítő módosító javaslatot nyújtott be. A Törvényalkotási bizottság zárószavazás előtti módosító javaslata T/628/10. számon, a zárószavazás előtti jelentés pedig T/628/11. számon a honlapunkon elérhető.

A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának, valamint a megfogalmazódott kisebbségi véleménynek az ismertetésére kerül sor. Ezekre összességében 15 perc áll rendelkezésre, amelyből a többségi véleményre legfeljebb 8 perc, míg a kisebbségi vélemény ismertetésére 7 perc áll rendelkezésre.

Most megadom a szót Hadházy Sándor képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr!

HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. szeptember 27-én tartott ülésén a házszabály 53. §-a alapján zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtása érdekében megtárgyalta a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló T/628. számú törvényjavaslatot. A bizottság a zárószavazás előtti jelentést és módosító javaslatot 25 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzetgazdasági, valamint a lakossági szükségletek ellátása szempontjából kiemelkedő, jelentős ágazatokat érintő külföldi befektetések ellenőrzése valamennyi nemzet alapvető érdeke, hiszen ezen ágazatok ellenőrzése nélkül sérül az adott állam szuverenitása. A benyújtott törvényjavaslat éppen azt a célt szolgálja, lehetővé kívánja tenni, hogy az állam a jövőben felléphessen a külföldi országokból érkező befektetők egyes ágazatokban történő olyan mértékű gazdasági befolyásszerzése ellen, amely sértheti Magyarország biztonsági érdekeit.

A megfogalmazott szándék elérése érdekében az előttünk fekvő törvényjavaslat az ágazatért felelős miniszter felé történő bejelentési kötelezettséget ír elő abban az esetben, ha az adott cég az ország biztonságának szempontjából érzékeny gazdasági ágazatokban, így például titkosszolgálati eszközök előállításának, pénzügyi szolgáltatások nyújtásának, lőfegyvereknek és haditechnikai eszközök gyártásának a területén tevékenykedik.

A törvényjavaslat szerint szintén szükséges lenne a bejelentés a gazdasági tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen berendezések, eszközök, infrastruktúrák használati vagy működtetési jogának a külföldi befektető által történő megszerzése esetén. A bejelentés megvizsgálását követően dönthet úgy a miniszter, hogy tudomásul veszi a jogügyletet, vagy tiltó határozatot hoz. A tiltó határozat esetében a megszerezni kívánt részesedéshez kapcsolódó tulajdonosi jogok jogszerűen nem gyakorolhatók.

A benyújtott tervezet szerinti rendelkezések összhangban állnak a közösségi joggal, több tagállam is rendelkezik hasonló szabályozással.

Éppen ezért tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kisebbségi véleményt Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszony fogja ismertetni. Parancsoljon, öné a szó.

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor a rendkívüli ülésszakban a zárószavazás előtt megálljt mondtak és nem tartották meg a zárószavazást, azt gondoltuk, hogy majd érdemi módosítások lesznek ebben a törvényjavaslatban, és végre a nemzet érdekét fogják szem előtt tartani. Erre benyújtottak egy 24 pontból álló módosítási javaslatot, de érdemi módosítás nem történt ebben a törvényjavaslatban. Nézzük a címét: Magyarország biztonságát sértő külföldi befektetésekről  mondja a törvényjavaslat. Én meg azt mondom, hogy ez a korrupció melegágya. Miért mondom ezt? Azért, mert, ahogy Hadházy Sándor képviselőtársam is elmondta, a miniszter fogja majd eldönteni, hogy az milyen befektetésnek minősül, az ő mérlegelési jogköre lesz majd az, hogy ez sértie Magyarország biztonságát. Nem látszik a törvényjavaslatból az egyik legfontosabb dolog: mi fogja eldönteni, milyen feltételek mentén fogják meghatározni azt, hogy ez Magyarország biztonságát sérti, vagy nem sérti.

Egy másik fontos dologra is szeretném felhívni a figyelmet. Tudjuk jól, hogy itt nem 1-2 milliós befektetésekről lesz szó, akár több milliárd, több tíz- vagy akár százmilliárd forintos külföldi befektetéseket is engednének hazánkba. A bírság 1 millió és 10 millió forint között van. Én azt gondolom, hogy ez nevetséges. Igenis magasabb büntetést kellene szabni azokra a külföldi befektetőkre, amelyeknél kiderül, hogy ha a törvény elfogadása megtörténik, hogy sérti a törvényjavaslatban foglaltakat, és ezzel a jogszabály ellen van.

Én ezt a két pontot szerettem volna kiemelni, de Varga-Damm Andrea képviselőtársam, akinek hatására ennél a törvényjavaslatnál a rendkívüli ülésszakban megálljt parancsoltak, majd kifejti a jogi észrevételeit. De azt szerettem volna elmondani, hogy a Törvényalkotási bizottságban miért születtek a nem szavazatok. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Most a képviselői felszólalások következnek, képvi-selőcsoportonként 5-5 perces időkeretben, illetve 3 percben a független képviselők is szólhatnak. Megkérdezem, hogy ki kíván felszólalni. Elsőnek a Párbeszéd képviselőcsoportjából Tordai Bence képviselő úrnak adok szót. Mint említettem, 5 perc az időkeret, képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Egy nagyon fontos hiányérzete van a Párbeszédnek, amikor a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetésekről van szó, mégpedig a legjelentősebb, az ország sorsát évtizedekre meghatározó külföldi befektetésről beszélek, a paksi bővítésről. Vajon, ha van itt egy 4000 milliárd forintos befektetés, egy külföldi beruházás, amely külföldi hitelből, orosz hitelből, orosz beszállítókkal, orosz érdekeket szolgálva, orosz technológiával történik, és amelyet egyébként a magyar állampolgárok szinte egyöntetűen elutasítanak, akkor hogy fogja őket, hogy fog minket megvédeni ez a törvény attól, hogy a paksi bővítés mégiscsak bekövetkezzen?

(18.00)

Ha van valami, ami valóban Magyarország biztonságát kockáztatja, akkor az éppen a paksi bővítés. Nem akarok nagyon messzire visszamenni, de Fukusima és Csernobil példája elég jól mutatja, hogy az atomenergia a legkevésbé sem biztonságos. Az a szomorú helyzet, hogy ugyanazok az oroszok, ugyanaz az orosz cég fogja építeni és talán üzemeltetni is majd a Paks II. erőművet, amely Csernobilban is nagy érdemeket szerzett. Ahogy Kocsis-Cake Olivio képviselőtársam hozzászólásában már jelezte, maga a Paks I. erőmű is folyamatos üzemzavarokkal küzd. 15 évvel ezelőtt egy nagyon súlyos üzemzavar történt, amikor radioaktív gázok jutottak ki Magyarország légterébe, és minden évben számos leállást vagy legalábbis teljesítmény-visszafogást, egyes reaktorok leállítását kell végrehajtsák annak érdekében, hogy eddig legalábbis ne következzen be komolyabb tragédia.

A paksi bővítéssel kapcsolatban számos biztonsági ügy van. Az egyik az elemi, az élethez fűződő jogunkat fenyegető biztonsági kockázat, konkrétan egy atomerőmű mindig életveszélyes, és az a helyzet, hogy lenne alternatíva. Lenne alternatíva, hiszen ahelyett, hogy egy koncentrált, centralizált energiatermelést folytatnánk, és ez lenne a magyar energiapolitika meghatározó tényezője a következő évtizedekben, sokkal biztonságosabb lenne, és emberéleteket semmilyen módon nem veszélyeztetne az, ha decentralizált energiatermelésre állnánk át, ha kisméretű napelemeket és egyéb megújuló energiaforrásokat támogatnánk; ha ne adj’ isten, mondjuk, engedélyezné ez a kormány a szélerőművek telepítését, ami az elmúlt 8 évben, hogy, hogy nem, nem történhetett meg; ha visszavonnák azokat az adókat és egyéb terheket, amelyek a napelem és más megújuló energiaforrások felhasználását sújtják. Tehát lenne itt biztonságos alternatíva, ami egészen bizonyos, hogy semmilyen kockázatot nem jelent.

Ez a paksi bővítés ugyanúgy veszélyt hordoz pénzügyi értelemben is, sőt itt viszonylag biztos számítások állnak a rendelkezésünkre, nagyon jól tudjuk, hogy ez egy ráfizetéses üzlet lesz. Tulajdonképpen azt is kimondta az Európai Bizottság, hogy a magyar kormány közpénzből támogatja ezt a projektet. Piaci alapon ez nem lenne életképes. Tudjuk azt is, hogy folyamatosan csökken az energia ára, ahogy a megújuló energiaforrások egy kilowattórára jutó költsége zuhan, úgy mostanra már egyértelmű, 2018-ban is olcsóbb megújuló energiákkal villamos energiát előállítani, mint amilyen atomenergiával.

Hiába hivatkozik Németországra a kedves államtitkár és miniszter úr, sőt maga a miniszterelnök, attól sem lesz igaz, hogy az a paksi költség, amit most a beruházási költségek beszámítása nélkül számítanak ki, hogy az egy reális ár lenne. Az a nagy helyzet, hogy éves szinten több száz milliárd forintot fogunk erre ráfizetni. Tehát a paksi bővítés kockáztatja a pénztárcánk biztonságát is.

Nem is beszéltünk akkor még arról a geopolitikai függésről, ami még inkább Oroszországhoz láncolja Magyarországot, de hát tulajdonképpen az egész paksi bővítésnek ez a célja, Putyin azért rendeli magához Orbán Viktort, hogy újra és újra megbizonyosodhasson róla, hogy nem fenyegeti semmi az ő hatalmi terjeszkedésének legfőbb eszközét Kelet-Közép-Európában: a paksi bővítést. Hiszen az technológiailag, a fűtőanyagok tekintetében, sőt az elhasznált fűtőelemek tekintetében is Oroszországhoz köti Magyarországot. Ha egymás mellett fog üzemelni Paks I. és Paks II., akkor a villamosenergia-szükségletünk 80 százalékát ez a két erőmű fogja biztosítani. Elég egyértelmű, hogy mennyire kiszolgáltatott az ország egy ilyen esetben annak, hogy Putyin már nemcsak a gázcsapot tudja elzárni, hanem ki tudja húzni Magyarországot a konnektorból. Ennél nincs nagyobb veszély, ez ellen kéne fellépni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló a Jobbik képviselőcsoportjából Varga-Damm Andrea képviselő asszony. De mielőtt megadnám a szót, megköszönöm együttműködésüket, és az elnöklést átadom Jakab István alelnök úrnak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Képviselő asszony, öné a szó. Parancsoljon!

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egyetértek az előttem szólókkal. Ha visszaemlékeznek a július 20-a előtti üléssorozatra, akkor hallhatták tőlem két alkalommal is mindazokat a jogi problémákat, amelyek jellemzik ezt a törvényjavaslatot, és hogy őszinte legyek, örültem neki, hogy legalább minimum két hónappal később fog a Ház egy ilyen gyalázatos törvényt megszavazni.Azon túl, hogy minden ország polgára üdvözli, ha a saját kormánya próbálja megvédeni azokat a nemzetbiztonsági szempontból fontos objektumokat és gazdasági tényezőket, amelyek a társadalom biztonságát, ellátási biztonságát jelentik, azonban ez a törvény csak szavakban, címekben szolgálja ezt. Miért mondom én ezt?

Ez a jogszabály az Európai Unión, az Európai Gazdasági Közösségen és a Svájci Államszövetségen kívüli személyek és szervezetek tulajdonszerzéséről szól. Bizonyára tudja mindenki, hogy a gyalázatos letelepedési kötvény intézményével gyakorlatilag a világ csirkefogóinak tömegét sikerült Magyarországra és ezzel az Európai Unióban letelepíteni, mint ahogy egyébként nap mint nap a híradásokból ezt olvassuk. Tehát ha a magyar kormánynak ennyire fontos a magyar emberek biztonsága, és ezért egy ilyen javaslatot hoz a Ház elé, akkor mondjuk, már évekkel ezelőtt gondolnia kellett volna arra, hogy ne jöhessenek be az országba olyan emberek, akik nemcsak hazánk biztonságát, de az európai biztonságot is sértik vagy sérthetik, tevékenységük, gazdasági tevékenységük mindenféle illegális tevékenységre kihat. Ily módon álságos azt mondani, hogy a magyar kormány ezzel a jogszabállyal szeretné megvédeni a magyar emberek biztonságát.

A következő jogi probléma ezzel az, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez a korrupció melegágya. Miért is mondom ezt? Egyrészről azért mondom, mert ha valóban az lett volna a cél, hogy ne tudjanak tulajdont szerezni, akkor például úgy szabályozták volna, hogy az erre irányuló jogügylet érvénytelen. Nem, nem így szabályozzák! Úgy szabályozzák, hogy a tulajdonszerzés megtörténik, csak a tulajdonosi jogokat nem lehet gyakorolni. Miről beszélünk, kérem szépen? Ha az a cél, hogy ne tudjon tulajdonjogot szerezni, akkor azt kellett volna a jogszabálynak kimondania, hogy az erre irányuló szerződés akkor, ha a tudomásulvétel nem történt meg, semmis.

Na, de kibújik a szög a zsákból, mert ott van az elővásárlási jog intézménye, ami arról szól, hogy abban az esetben, ha nem igazolja vissza a belügyminiszter, nem veszi tudomásul a tulajdonszerzést, akkor bizonyos határidőn belül értékesíteni kell a megszerzett tulajdont, és mindjárt ott van az állam elővásárlási joga. Ezért nem nyilvánítja a jogszabály semmisnek, mert mi a cél? Az a cél, hogy a kormány körüli oligarchák bele tudjanak olyan szakterületekbe tulajdonosként lépni, ami ezek által a jogviszonyok által érintett.

De azért el is gondolkodhatnánk a következőn is. Nem arról vane szó, hogy tulajdonképpen a kormány oligarchái a sajátjaikban nem bíznak? Hiszen ezeken a szakterületeken iszonyú mennyiségű új oligarcha szerzett már tulajdonrészt.

A magyar társadalmat kiszolgáló rendszerek gyakorlatilag totálisan már most is a kormány körüli oligarchatársaság kezében vannak, de nem bíznak a sajátjaikban, nehogy véletlenül valaki olyat behozzanak ezekbe az üzletekbe, amit nem beszéltek meg a vezérrel, és akkor mit tudunk tenni? Ott van az állam elővásárlási joga.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem furcsa ez? Na, de van még egy kibúvó. Azt mondja a jogszabály, hogy ellenőrzési kötelezettsége lesz a belügyminiszternek. De azt is mondja, hogy ha hat hónapon belül a tudomást szerzéstől nem kezd el intézkedni, akkor már nem is tud intézkedni, akkor ez a dolog átment, akkor neki már nincs módja arra, hogy megakadályozza az ilyen tulajdonszerzéseket. Ha én egy ilyen jogszabályt ideterjesztek, és elmondom, hogy ez hazánk nemzetbiztonsága szempontjából milyen fontos, akkor engedek egy ilyen kibúvót? Tessenek már, képviselőtársaim, elgondolkodni!

És akkor persze még lehet arról beszélni, amiről már korábban is szóltam, hogy egyébként egy ügyesebb ügyvédi iroda ezt tökéletesen ki tudja játszani, hogy európaiak legyenek, akik tulajdont szereznek.

Száz szónak is egy a vége, képviselőtársaim, ez a jogszabály bűzlik attól, hogy nem a valódi célt szolgálja. Ha önöknek tényleg az lett volna a céljuk, amit az indoklásban és a címében olvasunk, akkor ide olyan jogszabályt terjesztenek, ami valóban nemzetünk biztonsági érdekét szolgálta volna. Ez nem az a javaslat. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

(18.10)

ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Köszöntöm képviselőtársaimat. Tisztelt Országgyűlés! Mivel további felszólaló nem jelentkezett, a vitát lezárom, a határozathozatalokra holnapi ülésnapunkon kerül sor.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/1358. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Salacz László képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr!

Felszólalások:   209-222   223-231   231-236      Ülésnap adatai