Készült: 2021.01.20.14:36:12 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

150. ülésnap (2020.09.21.),  207-217. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 8:58


Felszólalások:   199-206   207-217   218-249      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Bősz Anett képviselő asszony, a DK képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a Magyar Nemzeti Bank elnökének: „Mi van a visszapattanással?” címmel. Tisztelt Képviselő Asszony! A Magyar Nemzeti Bank elnöke távolléte miatt válaszadásra Virág Barnabás alelnököt jogosította föl. Mivel a miniszterelnökön és a minisztereken kívül olyan szabályt nem hoztunk, hogy helyettesíthetők, tehát ilyen értelemben meg kell önt kérdeznem, hogy elfogadjae a válaszadó személyét, vagy személyesen a Magyar Nemzeti Bank elnökétől kéri a választ.

BŐSZ ANETT (DK): Köszönöm, elnök úr, elfogadom az alelnök úr válaszát.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Bősz Anett képviselő asszonyé a szó. Parancsoljon!

(A jegyzői székben Hiszékeny Dezsőt Szabó Sándor váltja fel.)

BŐSZ ANETT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Alelnök Úr! Tavasszal a kormány és a jegybank rendkívül optimista becsléseket adott ki arról, hogy a magyar gazdaság milyen ütemben tud talpra állni. A legoptimistábbnak Matolcsy György, a Nemzeti Bank elnöke tűnt. Május közepén is 2-3 százalékos idei növekedésről és a válság V alakú lefolyásáról beszélt. Történt mindez akkor, amikor nem volt komolyan vehető gazdasági tényező Európában, aki az úgynevezett gyors visszapattanásra számított volna. Ekkor már a magyar kormány is 3 százalékos visszaeséssel számolt konvergenciaprogramjában, az Európai Bizottság pedig 7 százalékos recessziót jelzett előre. Ebből lett a második negyedévre hazánkban 14,5 százalékos visszaesés.Ideje szembesülni tehát azzal, hogy a korábbi évek monetáris politikája után a jegybanknak alig maradt eszköze a gazdasági növekedés támogatására, emiatt csak az államháztartási hiányt lehet elengedni. Ez meg is történt: július végén a hiány az eredeti tervezett hatszorosa volt, év végére akár a GDP 10 százalékát is elérheti.

Év végére az államadósság a Fitch Ratings várakozása szerint 78,3 százalék lesz, ezek szerint pedig a 2010-es, Orbán Viktor által akkor szörnyűségesnek tekintett 80,6 százalékos adósságot tíz év alatt sikerült kemény munkával 2,3 százalékponttal csökkenteni. Hasonlóan eredményes gazdaságstratégiai tervezéssel az Alaptörvényben célul kitűzött 50 százalékos adósságrátát 133 év alatt, tehát 2143-ra sikerülhet elérni. Az így megmaradt pénz sem olyan gazdasági szektorokba vándorolt a tapasztalatok szerint, amely a gazdaság megmentését, vállalkozások, munkahelyek megteremtését szolgálja.

Tisztelettel kérdezem tehát az alelnök urat, hogy hol marad a visszapattanás. Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A válaszra Virág Barnabás alelnök úrnak adok szó. Parancsoljon, alelnök úr! Gondolom, ez lesz most a szűzbeszéde itt a parlamentben. Gratulálok!

VIRÁG BARNABÁS, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A kérdéssel kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, hogy a tavaszi prognózisok mögött három alapvető feltevés volt a jegybank részéről, három alapvető állítás volt a jegybank részéről. Az első állításunk az volt, hogy a magyar gazdaság erős immunrendszerrel, erős fundamentumokkal rendelkezik. A második állításunk az volt, hogy a magyar gazdaság egy sikeres járványkezelést tudhat majd maga mögött az első hullám kapcsán. A harmadik állításunk vagy a harmadik felvetésünk pedig az volt, hogy a járvány második hulláma nem következik be, és a világ és azon belül Európa nem szembesül még egyszer egy hasonló vagy még akár nagyobb kihívással, mint az első hullám kapcsán láttunk.

A kérdésére a válasz egyértelműen az, hogy a második hullám az, ami a növekedési kilátásokat jelen pillanatban a világon mindenütt mozgatja.

Engedje meg, hogy nagyon röviden értékeljem az első félévet gazdasági szempontból is, hiszen gazdasági szakemberként azt mondom, a számokat kell értékelnünk. Az első félévben a magyar gazdaság közel 6 százalékos visszaesést tud maga mögött. Ezzel abszolút egy ligában mozog a régió országaival. Csak emlékeztetőként szeretném mondani, hogy 2009 hasonló időszakában ezt nem mondhattuk el. Akkor abszolút kilógott Magyarország a régióból, nem is említettek minket egy lapon.

Még néhány adatot hadd említsek meg ezzel kapcsolatban. A munkaerőpiacunk esetében azt látjuk, hogy a munkanélküliségi ráta továbbra is stabilan alacsony, közben a bérek két számjegyű növekedést mutattak ebben az időszakban.

Tehát látható, hogy az a járványkezelés, ami egészségügyi szempontból Magyarországot a 25 legsikeresebb ország közé helyezte a világ térképén, gazdasági hatásaiban is pozitív eredményeket hozott. Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Egyperces viszonválasz illeti meg Bősz Anett képviselő asszonyt. Parancsoljon! (Dr. Varga-Damm Andrea: Bontsunk pezsgőt?)

BŐSZ ANETT (DK): Köszönöm, elnök úr. Alelnök úr válaszát is köszönöm. Én arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy Európában mindenütt azt szolgálták a válságkezelő csomagok, és ebben kérném is alelnök úr mint szakmabeli segítségét, hogy azt gondolom, hogy a Nemzeti Bank, illetve a nemzeti kormány együttműködése most kivételesen fontos lesz a válságkezelésben.Nagyon sokszor hangsúlyoztuk az ellenzéki kollégákkal azt, hogy amennyiben hagyjuk a pénz útját kiszáradni, merthogy egy olyan válsággal találjuk szembe magunkat, amilyennel még nem találkoztunk, bizonyos szektorokban a kereslet, másutt a kínálat tűnt el, ezért tehát azt tartjuk jónak, hogyha a pénz útját segítjük pótolni adott esetben, amit nyugat-európai társaktól látunk, 200-300 milliárd eurós mentőcsomagokkal. Nyilván a gazdaság méreteire vetítve ez kisebb lesz, ugyanakkor arányait tekintve lehet egy hasonló mentőcsomagot meghatározni.

Szeretném az ön figyelmét is felhívni arra, hogy a gazdaságnak, hasonlóképpen a koronavírusos betegek helyzetéhez, lélegeztetőgépre van szüksége. A haldokló felgyógyulhat, a halottakat föltámasztani nem lehet. Amennyiben halott cégek, illetve megszűnt munkahelyek maradnak a válság után, nem lesz esélyünk visszapattanásra, de még fölkapaszkodni is csak nagyon lassan. Köszönöm. (Taps az ellenzéki sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Egyperces viszonválasz illeti meg alelnök urat is. Parancsoljon!

VIRÁG BARNABÁS, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke: Köszönöm a kérdést. Tényleg néhány tényadatot szeretnék csak ideidézni. Az első félévben Magyarországon a lakossági fogyasztás, ami, azt gondolom, a jólétnek egy nagyon fontos mérőszáma, 1,6 százalékkal csökkent. Ez Európában az első öt legjobb adat között van. Tehát a családokat, a munkahelyeket Magyarország sikeresen védte meg az első félévben.Mit tettünk a vállalkozásokért? Engedje meg, hogy néhány számot mondjak jegybanki oldalról! Elindult a növekedési hitelprogram hajrája. Ennek keretében március óta vagy április óta 600 milliárd forint hitelkihelyezés, olcsó, hosszú forinthitel-kihelyezés történt meg.

(18.40)

Emellett a jegybank több mint 350 milliárd forint értékben vásárolt állampapírokat, hogy támogassa az állampapírpiaci stabilitást, és további 1834 milliárd forintot biztosított hosszú futamidejű eszközök formájában a bankrendszer számára, aminek egy része szintén az állampapírpiacon csapódott le, ezzel ismét csak Magyarország stabilitását erősítve. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! 18 óra 40 perc van, az azonnali kérdések végére értünk. Most  megköszönve eddigi együttműködésüket  az elnöklést átadom dr. Brenner Koloman alelnök úrnak.

(Az elnöki széket dr. Brenner Koloman, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)




Felszólalások:   199-206   207-217   218-249      Ülésnap adatai