Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ARATÓ GERGELY (DK): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Önmagában ez a napirend általában, egy normálisan működő demokráciában egy technikai, lényegtelen napirend: jön egy új kormány, kialakítja a munkaszerkezetét, legózgat egy kicsit, iderak egy államtitkárságot, onnan elvesz. Így lenne ez normál esetben persze akkor, ha egy ilyen típusú javaslatot megfelelő előkészítő munka, elemzés és meggondolás előzne meg, ha az lenne a célja, hogy valamilyen módon a kormányzati munka hatékonyságát biztosítsa. Sajnos azonban ez most elmaradt. Azt hiszem, azon kívül, hogy a tisztelt képviselőtársaink, akik a javaslat mellett szóltak, a tények szelektív felhasználásán alapuló termelési beszámolón kívül nagyon keveset tudtak mondani a javaslat valódi indokáról és a mögötte álló megfontolásokról, az is bizonyítja, hogy ez egy nem kellő alapossággal kidolgozott és benyújtott törvényjavaslat volt, hogy a Törvényalkotási bizottság kormánypárti többségének rögtön négy módosító javaslattal, amelyek számos ponton érintik a törvényjavaslatot, kellett kijavítani azokat a hibákat, amelyeket a törvényjavaslat előterjesztői vétettek. De ez önmagában nem lenne még olyan nagyon nagy baj.Az is teljesen nyilvánvaló, erről önök is beszéltek kissé burkoltabb formában, hogy ez a törvényjavaslat leginkább a miniszterelnök mindenhatóságáról és mindenhez értéséről szól: a miniszterelnök bármilyen feladatot elvonhat a tárcáktól, bárhol beleavatkozhat a kormányzati rendszerbe, és immár nemcsak két személye körüli miniszter van, hanem egy harmadik félminisztert is kineveznek mellé, érvényesítve „a bizalom alapja az ellenőrzés” sztálini elvét. De hát ez az önök gondja, ezzel foglalkozzanak önök!

Az azonban az ország problémája, hogy nem képesek levonni a tanulságot a legelemibb hibákból, a működés zavaraiból sem. (Dr. Rétvári Bence: Kétharmados nyereségnél?) Szívesen hivatkoznak a nemzeti hagyományokra, eközben semmibe veszik azt a hagyományt, amit a színvonalas magyar oktatásirányítás, a vízióval rendelkező oktatási miniszterek, Eötvösök, Trefortok és Klebelsbergek sora jellemez. Önöknek nincs szüksége jól működő oktatásra, és nincs szüksége olyan oktatási miniszterre, aki képes az ágazat érdekeit képviselni, aki képes érdemben részt venni a szakmai vitákban, aki képes arra, hogy képviselje ennek az ágazatnak a dolgozóit, aki képes arra, hogy a szakmai logikát érvényesítse az önök kormányzatában. Nagyon is megfelel az EMMI, ez a nagy boldog saláta, ami leginkább arra alkalmas, hogy ne megoldja az oktatás, az egészségügy vagy a szociálpolitika vagy akár a kultúra területén keletkező problémákat, hanem sokkal inkább elfedje a bajt; arra jó csak, hogy ne kerüljenek már a kormányon belül sem a felszínre ezek a gondok.

De nincs olyan rossz megoldás, amit önök ne tudnának szorgalmasan rontani, mert miközben az innovációs terület kiemelése talán ennek a kormánystruktúrának az egyetlen érdemi pozitívuma, eközben egy olyan irányítási rendszert hoznak létre, ahol a felsőoktatás területén innentől kezdve két miniszter fogja irányítani a rendszert. Ez nagyjából garantálja azt, hogy tökéletes zűrzavar keletkezzen. Olyan szabályt vezetnek be, ahol az innovációért felelős miniszter közreműködik egy sor döntés meghozatalában. Ez egy olyanfajta jogi, kormányzati megoldás, amely szinte biztossá teszi, bekódolja az állandó konfliktusokat, és kódolja azt is, hogy most már nemcsak egy miniszter fogja rángatni a felsőoktatási intézményeket, hanem rögtön kettő. A jobb sorsra érdemes szakképzést elszakítják a gazdaságtól is, miután elszakították az oktatástól.

Azért tegyük hozzá, hogy ennek a törvényjavaslatnak van egy ilyen csodálatos salátatörvény jellege ismét, egészen más ügyeket is rendeznek benne, amelyek közül talán érdemes megemlíteni azt a szabályt, amelyik állami monopóliummá teszi a szakképzést néhány területen, és végképp ellehetetleníti az alapítványi, magánintézmények működését, állami keggyé teszi azt, hogy működhessenek intézmények a szakképzés számos területén.

Végül hadd emlékezzek meg személyes kedvencemről is, a Törvényalkotási bizottságnak arról a javaslatáról, amely szerint rendőrök, katonák, hivatalos szolgálati jogviszonyukat felfüggesztve, bármilyen államigazgatási posztot elláthatnak, most már nemcsak a rendőrség vagy a hadsereg irányításában vehetnek részt. Izgatottan várom azt, hogy vannak-e tartalékban lévő tábornokaik az oktatás vagy az egészségügy rendbetételére is. Én most már semmin sem csodálkoznék, bár Gulyás képviselő úr megnyugtatott minket arról, hogy a kormány nem készül katonai puccsra. Ha hihetünk neki, akkor ez egy jó hír mindenesetre.

Végül szeretném elmondani azt, hogy ezt a javaslatot sem egészében, sem módosításokkal nem tartjuk elfogadhatónak és támogathatónak, ezért a Demokratikus Koalíció a javaslat ellen fog szavazni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a DK és a Párbeszéd soraiban.)