Felszólalás adatai

Felszólalások:   29   29-34   35-40      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Ház! Soron következik az Országgyűlés jegyzőjének megválasztása. Szávay István jobbikos jegyző úr 2018. december 10-én lemondott jegyzői megbízatásáról. Gyöngyösi Márton frakcióvezető úr kezdeményezésére a házelnök S/4586. számú indítványában azt javasolta, hogy az Országgyűlés Lukács László György képviselő urat válassza meg országgyűlési jegyzőnek. Az indítványhoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani, a tisztségviselőről az Országgyűlés vita nélkül határoz.Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, megválasztja-e Lukács László György képviselő urat az Országgyűlés jegyzőjének. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy a Ház 144 igen szavazattal egyhangúlag megválasztotta Lukács László Györgyöt jegyzőnek.

Köszönöm. Engedjék meg, hogy hogy a megválasztásához gratuláljak és a munkájához sok sikert kívánjak az Országgyűlés és a magam nevében. (Dr. Lukács László György: Köszönöm.)

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a bizottsági tisztségviselőkről és tagokról történő határozathozatal. Az elnöki jogkörben előterjesztett S/4587. számú javaslatot a honlapon megismerhették.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e az S/4587. számú személyi javaslatot. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)

A Ház 148 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta a személyi javaslatot.

Soron következik az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 5/2018. (V. 8.) országgyűlési határozat módosításáról szóló S/4505. számú javaslatról történő döntés. Az elnöki jogkörben előterjesztett S/4505. számú javaslatot a honlapon megismerhették.

Most a határozathozatal következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e az S/4505. számú személyi javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy a Ház a személyi javaslatot 124 igen szavazattal, 25 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most, 14 óra 14 perckor áttérünk az interpellációk és az azonnali kérdések tárgyalására. (Az ellenzéki képviselők kivonulnak az ülésteremből, a független képviselők a helyükön maradnak. - Zaj.)

Pintér Tamás, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: „Üzenjük a Kormánynak és a multiknak: Magyarországon tiszteletben kell tartani a szakszervezetiséget és a dolgozók érdekeit!” címmel. Pintér Tamás képviselő urat illeti a szó. Ha valaki még utoléri a folyosón, szóljon neki, hogy neki kell interpellációt elmondania. (Derültség a kormányzó pártok padsoraiból.)

Tekintettel arra, hogy az interpellációt írásban kell benyújtani, értelmezésem szerint a kormány válaszát nem zárja ki a kérdés szóbeli elhangzásának a hiánya. Tehát megkérdezem a kormányt, hogy kíván-e szóban válaszolni az el nem hangzott, de írásban benyújtott interpellációra. (Bodó Sándor nemet int.) Nem kíván válaszolni.

Varga László, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: „Növekszik a sztrájkhangulat az országban!” - ezt látjuk a teremben is egyébként. (Derültség a kormányzó pártok padsoraiból.) Ahogy látom, képviselő úr szintén fizikailag van akadályoztatva abban, hogy elmondja az interpellációját.

Arató Gergely, a DK képviselője, interpellációt nyújtott be az innovációért és technológiáért felelős miniszterhez: „Miért égetik porrá Széchenyi művét?”

(Jelzésre:) Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az értelmezésem helytelen volt. Ha nem hangzik el az interpelláció, akkor azt visszavontnak kell tekinteni a házszabály értelmében.

Akkor most a visszavont interpellációkat ismertetem önökkel. Tehát Demeter Márta LMP-s képviselő interpellációt nyújtott be a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszterhez: „Mikor ismeri be a kormány, hogy Paks 2 megbukott?” címmel. Az interpellációját visszavonta.

Burány Sándor, a Párbeszéd képviselője, interpellációt nyújtott be az innovációért és technológiáért felelős miniszterhez: „Tiltakozás az új repülési útvonal ellen!” címmel, amelyet szintén visszavont a képviselő úr.

Most Szatmáry Kristóf fideszes képviselő úr következik, aki interpellációt nyújtott be az igazságügyi miniszterhez: „Mikor tehetünk pontot a milliárdos áfacsalás végére?” címmel. Szatmáry Kristóf képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon!

SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Bár azt gondolhatnánk, hogy az ellenzéki képviselők és benne a jobbikos képviselők valamifajta tiltakozásként vonultak ki a mai ülésről, de az is benne lehet, hogy nem akarták hallani, nem akartak szembesülni azzal az interpellációval, amely most hangozna el, és amely alapvetően az ő társukat érinti. Sajtóértesülések szerint folyik a nyomozás a milliárdos költségvetési csalásban érintett Staudt Gábor és társai ellen. Mint ismeretes, a lengyel állam kárára elkövetett mintegy 2,5 milliárd forintos kártételben már a magyar hatóságok is nyomoznak. Az ügy súlyosságát mi sem mutatja jobban, mint hogy tavaly decemberben a fővárosi főügyészhelyettes utasítására áttették a nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatalból a Budapesti Nyomozó Ügyészséghez.

Mint korábban kiderült, a Jobbik volt frakcióvezető-helyettese és több nagyvállalkozó érintett abban az ügyben, amelyben egyébként egykori főrendőrök nevei is szerepelnek. Velük szemben pedig, tudjuk, csak az ügyészségnek van hatásköre nyomozni. Amennyiben a bűncselekményt sikerül teljeskörűen felderíteni, úgy remélhetőleg felelősségre vonhatók lesznek azok a nagyvállalkozók is, akiket a feljelentő a vallomásában nevesített. Közülük jó néhányuknak, jó páruknak tudniuk kellett, hogy a lengyel állam kárára elkövetett áfacsaláshoz nyújtottak segítséget, persze nem ingyen, hanem extra haszon reményében. Ezen vállalkozók jelenleg is sokmilliós vagyonnal rendelkeznek a feljelentők szerint, így felelősségük megállapítása esetén talán esély lehet a kárigények érvényesítésére.

A hírek szerint a bűnszervezet tagjai között komoly bizalmi kapcsolat állt fenn. A vallomást tevő nyugalmazott ezredes ugyanis Staudt Gábor szűkebb tanácsadói bizalmi körébe tartozott, korábban részt vett és fel is szólalt a Jobbik szakmai konferenciáin. A másik, feljelentésben szereplő rendőrről pedig azt lehet tudni, már csak hogy néhány érdekességet szolgáltassak, hogy a rendőr fia egyébként, aki érintett a feljelentésben, 2014-ben az MSZP színeiben felkerült a baloldali ellenzéki összefogás választási listájára is. Micsoda összefonódás: az MSZP-Jobbik bűnkoalíciója!

(14.20)

A legfrissebb hírek arról szólnak, hogy megállapodott a lengyel-magyar nyomozócsoport létrehozásáról a két ország, mely az ügy végére remélhetőleg mihamarabb pontot tesz.

Tisztelt Államtitkár Úr! A nyomozás tehát egy újabb szakaszába lépett. Kérdezem, hogy a közös erővel fellépő (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) államközi nyomozócsoport mikor juthat eredményre az ügyben. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Völner Pál államtitkár urat illeti a szó.

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök út. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Sajtóinformációk szerint, amint képviselő úr is említette, egy Magyarországon működő bűnszervezet korábbi tagja a lengyel állam kárára elkövetett több mint 2,5 milliárd forint értékű költségvetési csalás gyanúja miatt jelentette fel a lengyel ügyészségen a Jobbik volt parlamenti képviselőjét, illetve a Nemzeti Nyomozó Iroda két korábbi alezredesét és több társukat. Felhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy Staudt Gábor még 2018 decemberében jelentette be lemondását, viszont ténylegesen csak január 31-i hatállyal mondott le országgyűlési képviselői mandátumáról. Ez mind Staudt Gábornak, mind a Jobbik frakciójának tetemes hasznot jelentett. Nyilatkozata szerint magánéleti okok vezettek a döntéséhez. Felmerül a kérdés, hogy Staudt Gábor valóban magánéleti okok miatt adta-e vissza mandátumát, vagy más ügy, esetleg ez az ügy áll a lemondás hátterében. Meglehet, hogy Staudt Gábor elébe ment az eseményeknek, és nem bújt a mentelmi joga mögé. A lemondás hátterében állhat az is, hogy a volt országgyűlési képviselő nem akarja magával rántani a Jobbik frakcióját, így akarja megvédeni pártját és korábbi társait.

A jelenlegi interpellációban említett eljárásban egyelőre még nem lehet tudni, hogy kapott-e vagy sem ebből a pénzből a volt jobbikos képviselő, továbbá még az is kérdésként merülhet fel az ügy kimenetele során, hogy Staudt Gábor juttatott-e ebből a pénzből a Jobbik frakciójának vagy a Jobbik pártjának, ezáltal megvalósult-e a tiltott pártfinanszírozás.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt időszakban egyre többet hallhatunk a Jobbikot körülvevő hírekről, botrányokról. Emlékezzünk csak vissza a kémkedéssel és uniós költségvetési csalással vádolt Kovács Béla ügyére! Látszik, hogy a Jobbik frakciójában bármire képesek a pénzért és a hatalomért. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha az említett vádak igaznak bizonyulnak, akkor már bűncselekmények terén is kimutatható lesz a párhuzam a Jobbik és a baloldali frakciók között.

Tisztelt Ház! Ezen túlmenően hangsúlyozni szeretném, hogy a nyomozati szak nem tartozik az Igazságügyi Minisztérium kompetenciájába. Mindemellett figyelemmel kell lennünk arra, hogy egy büntetőeljárás során mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, valamint biztos vagyok abban, hogy az ügyészség a törvényesség és a demokrácia adta lehetőségeken belül végzi a munkáját. Általánosságban elmondható, hogy az ügyészségnek nincs egyszerű feladata, mert nagy a látencia az ilyen típusú bűncselekmények esetében, legfőképpen, ha határon átnyúló ügyekről van szó. Sajtóértesülések szerint aláírták a megállapodást annak a lengyel-magyar közös nyomozócsoportnak - amelyet képviselő úr is említett - a létrehozásáról, amely a végére járhat a lengyel állam kárára elkövetett több milliárdos áfacsalási ügynek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Meggyőződésem szerint egy büntetőeljárás során nem az eljárás hossza lesz a meghatározó, hanem az eredmény a lényeg, mert Magyarország jogállam, ahol a törvények uralkodnak, amelyek mindenkire vonatkoznak, így a Jobbikra vagy a jobbikos képviselőkre is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Viszonválaszra ismét Szatmáry képviselő úré a szó.

SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Előzetesen a választ természetesen elfogadom, már csak azért is, mert tényleg jó lenne azt tisztázni, hogy itt sokszor jobbikos képviselők, például az ÁSZ-büntetések kapcsán, koncepciós eljárást emlegetnek, de látni kell, hogy amikor volt frakcióvezetőjük neve egyáltalán szóba került egy 2,5 milliárdos áfacsalás ügyében, akkor nagyon-nagyon nehéz hinni az ártatlanságban. Sajnos a párhuzam ott is megáll, hogy a korábbi időszakban egy bűnügyi teleregényt már itt végigkísérhettünk a parlamentben Czeglédy Csaba ügyében az MSZP vonalán, ott is a felek, az érintettek bizonygatták folyamatosan, hogy itt valami félreértésről van szó. Azóta szerencsére a nyomozás ott is bebizonyította, hogy igenis jogállamban élünk, és senki sem bújhat ki a törvények alól, és reméljük, hogy ott is megfelelő szigorral sújt le majd a törvény, és bízunk abban is, hogy ez az ügy is tisztázódni fog. (Az elnök csenget.) Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   29   29-34   35-40      Ülésnap adatai