Felszólalás adatai

Felszólalások:   1-18   19-22   23-28      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! További napirend előtti felszólalásokkal folytatjuk munkánkat. Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Korózs Lajos képviselő úr, MSZP-képviselőcsoport: „A műtőtől a kazánig” címmel. Parancsoljon, képviselő úr!

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Ifjúkorunk egyik kedvenc versét hozom ide segítségül. „Hanyas vagy? ’28-as? Mi félszavakból megértjük egymást. Ugyanazt a nótát fújjuk, nem igaz?” Te azt mondod, stadion, én azt mondom, oktatás. Te azt mondod, prémium a focistáknak, én azt mondom, fizetés a tanároknak. Te azt mondod, vizes vb, én azt mondom, vizesblokk az iskolába. Te azt mondod, fociakadémia, én azt mondom, Tudományos Akadémia. Te azt mondod, költségvetési racionalitás, én azt mondom, kutatási szabadság. Te azt mondod, szegregált oktatás, én azt mondom, integrált oktatás. Te azt mondod, kirekesztés, én azt mondom, befogadás. Ugye, mi félszavakból is megértjük egymást? Te azt mondod, fizetős egészségügy, én azt mondom, nemzeti kockázatközösség. Te azt mondod, kórházi adósságállomány, én azt mondom, alulfinanszírozás. Te azt mondod, amputáció, én azt mondom, érsebészet. Te azt mondod, vágni, vágni, vágni, én azt mondom, mofetta. Te azt mondod, sikertörténet, a sürgősségi ellátás, én azt mondom, tragédia a 30 perces kiérkezés. Te azt mondod, beteghordók és műtőssegédek, én azt mondom, felmondási idő. Te azt mondod, CT, én azt mondom, fideszes korrupció. Te azt mondod, lélegeztetőgép, én azt mondom, fideszes korrupció. Te azt mondod, röntgengép, én azt mondom, fideszes korrupció. Ugye, mi félszavakból is megérjük egymást?

Te azt mondod, félj és reszkess, én azt mondom, légy nyitott és elfogadó. Te azt mondod, térkő és szökőkút, én azt mondom, fa, cserje és virág. Te azt mondod, Mészáros Lőrincé a Balaton, én azt mondom, a gyerekeké a Balaton. Ugye, mi félszavakból is megértjük egymást?

Te azt mondod, nemzeti tőkésosztály, én azt mondom, oligarchák. Te azt mondod, hároméves munkaidőkeret, én azt mondom, gazemberség. Te azt mondod, négyszáz óra túlóra, én azt mondom, rabszolgatörvény. Te azt mondod, a munkaerő rugalmas kihasználása, én azt mondom, kizsákmányolás. Te azt mondod, dolgozz többet, hogy többet kereshess, én azt mondom, nyolc órában akarnak annyit keresni, hogy tisztességesen meg tudjanak belőle élni. Te azt mondod, stratégiai megállapodás, én azt mondom, kilóra adtátok el a magyar munkást. Te azt mondod, tíz éve változatlan a 28 500 forintos minimálnyugdíj, én azt mondom, hogy 300 eurós uniós minimálnyugdíj. Te azt mondod, a rokkantak csalók, én azt mondom, kártalanítani kéne a megalázottakat. Ugye, félszavakból is megértjük egymást?

Te azt mondod, családi adókedvezmény, én azt mondom, azt csak a gazdagok tudják igénybe venni teljeskörűen. Te azt mondod, családi adókedvezmény, én azt mondom a családi pótlékot kéne emelni. Te azt mondod, családi adókedvezmény, én azt mondom, az anyasági támogatást is kéne emelni. Te azt mondod, családi adókedvezmény, én azt mondom, a gyest is föl kéne emelni. Te azt mondod, befektetési célú lakásvásárlás állami támogatással, én azt mondom, szociális bérlakás. Te azt mondod, gépkocsivásárlás a luxusfeleségeknek, én azt mondom, gépjárművásárlás és -átalakítás támogatása a mozgássérülteknek. Te azt mondod, CSOK a gazdagoknak is, én azt mondom, albérleti támogatást a fiataloknak. Ugye, mi félszavakból is megértjük egymást?

Tisztelt Ház! Világosan látszik, hogy itt értékrendbeli különbségekről van szó. Önök csak a kiváltságosoknak akarnak jobb létet, mi a szűkölködőknek is jólétet szeretnénk. Önöknek csak a gazdagok gyerekei számítanak, nekünk minden gyerek számít. Önök távolodnak Európától, mi pedig ott fogunk maradni Európában. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nincs ahhoz képest nagyobb ellentmondás, mint amit a szocialisták az elmúlt három évtizedben ellenzékben mondtak és kormányon tettek. Ellenzékben önök mindig, mindent megígértek, és amikor kormányra kerültek, akkor ezzel pontosan ellentétesen cselekedtek. Sőt, most már azt a rekordot is beállították, hogy nemcsak kormány és ellenzék viszonylatában mondják és teszik pont az ellenkezőjét, hanem most már ellenzékiként is tudnak önmaguknak ellentmondani akkor, amikor éveken keresztül a Jobbikot egy náci pártnak tartották, amelyet ki kell közösíteni a magyar politikából, majd utána első számú szövetségesüknek teszik, akikkel együtt akarnak indulni a választásokon. Sőt, bizonyos esetekben már együtt is indultak a választásokon az elmúlt években. Tisztelt Képviselő Úr! Az önök kormányzása idején tanulta meg az ország azt a kifejezést, hogy vizitdíj, hogy kórházi napidíj. Önök keresztelték át és vezették be tandíj helyett a képzési hozzájárulást, megnehezítve ezzel minden magyar továbbtanulni akaró gyermek családjának a döntését. Önök voltak azok, akik csak a multicégeknek garantáltak luxusprofitot, de a magyar emberektől mindig csak elvettek. Elvették a magyar családoktól a harmadik évre járó gyest, elvették az első és második gyermek után járó adókedvezményt, a harmadik gyermek után járó adókedvezményt kevesebb mint a felére csökkentették, és még sorolhatnánk, hogy akár a támogatott lakáshitelek rendszerének megszüntetésével hogyan hajszolták devizahitelezésbe az embereket. És mindig a multik hangját hallották meg, sohasem az emberek hangját. Éppen ezért a minimálbért sem emelték soha olyan mértékben, mint a polgári kormányok.

(11.30)

Önök, akik azt mondják magukról, és most is ezt akarta sugallni, tisztelt Korózs képviselő úr, hogy önök a kispénzű, kiskeresetű dolgozó emberek vagy segélyből élő emberek politikusai lennének. Ezzel szemben önök úgy menetelnek az éhségmenetben, hogy közben százmilliós bankszámlakivonatok vannak bécsi bankból a zsebükben, és amikor a minimálbéreket valóban emelni kellett volna, hogy a kispénzű, kiskeresetű embereknek segítsenek, akkor mindig a multik hangját hallották meg, és sohasem emelték érezhető mértékben.

A Fidesz-KDNP-kormánynak kellett ahhoz eljönni ’98 és 2002 között is, hogy 17 ezer forintról 50 ezer forintra emelkedjen a minimálbér, a legkisebbet kereső emberek keresete növekedjen nagymértékben, és egy újabb Fidesz-KDNP-kormánynak kellett eljönni nyolc évvel később, hogy 73 500 forintról 149 ezer forintra emelkedjen a minimálbér és 195 ezer forintra, tehát közel 200 ezer forintra emelkedjen a szakmunkás-minimálbér; magyarul: az emberek valóban többet tudjanak keresni, ne csak szavakban hangozzék ez el, ne csak a választási plakátokra írják, ne csak a választási kampánytervekbe írják bele, hanem valóban az emberek zsebében maradjon több pénz Magyarországon.

És egy Fidesz-KDNP-kormánynak kellett ahhoz eljönni, ahol a teljesítményt nem büntetik, hanem ösztönzik, ahol a munkavállalókat terhelő adók rekordalacsony szintre csökkentek, hiszen a mostani 15 százalékos adókulcs töredéke annak a 30 százalék fölöttinek, ami korábban, a szocialista kormányok idejében volt, és a kisvállalkozókat terhelő adó is most már egy számjegyű, nem több számjegyű, mint az önök idejében volt; hogy aki Magyarországon magyar emberként vállalkozik, az se legyen agyonadóztatva.

Ezt tudtuk mi tenni, és ennek meg is vannak szerencsére a pozitív következményei. Ha ön is megnézi, hogy Magyarországon mennyi embernek jelent gondot az, hogy kétnaponta húsételt egyen, hogy húsból tudja magának elkészíteni az ebédjét vagy a vacsoráját, akkor azt láthatja, hogy ha összeveti a 2010-es számokat, az önök kormányzásának időszakát a mi kormányzásunkkal 2017-ből, amikor az Eurostattól a legfrissebb erre vonatkozó számok vannak, akkor azt mondja erre az Európai Statisztikai Hivatal, hogy most már 1 millió 683 ezer emberrel kevesebbnek probléma az, hogy ezt kifizesse a boltokban.

Ha azt megnézi, hogy mennyi embernek volt gondja a hiteltörlesztéssel vagy lakhatással kapcsolatos költségek miatt, az önök kedvenc brüsszeli eurostatos statisztikáit, azt látja, hogy most már 1 millió 166 ezer emberrel kevesebbnek jelentett problémát a mindennapokban. Ha megnézi, hogy mennyivel kevesebb ember van már olyan helyzetben, hogy nehézséget jelent neki a lakása megfelelő kifűtése télen, azt láthatja, hogy több mint félmillió emberrel csökkent azok száma, akiknek ez gondot jelent. Ha pedig azt megnézi, hogy mennyi embernek volt 2010-ben lehetősége arra, hogy befizessen egy egyhetes nyári üdülésre, és elmenjen a Balaton-partra vagy bárhová, és mennyi embernek jelent problémát most, akkor azt láthatja, hogy egy egyhétnyi üdülést most már több mint 2 millióval több ember engedhet meg magának Magyarországon, tisztelt képviselő úr. Mondhatjuk, hogy a váratlan kiadások, egy elromlott háztartási berendezés kicserélése is milliós nagyságrendben jelent kevesebb embernek problémát, mint nyolc esztendővel ezelőtt.

Ezért, tisztelt képviselő úr, a magyar emberek nem kértek és nem kérnek az önök politikájából. Önök ígérgetésben verhetetlenek, de aztán sajnos utána a megszorításokban is verhetetlenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   1-18   19-22   23-28      Ülésnap adatai