Felszólalás adatai

Felszólalások:   2-4   5-8   9-14      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Orbán Balázs államtitkár úr. Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Hohn Krisztina képviselő asszony: „Hogyan csökkenthető a családon belüli erőszak Magyarországon?” címmel. Az LMP képviselő asszonyáé a szó.

HOHN KRISZTINA (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A koronavírus-járvány ideje alatt sajnos megszaporodott a családon belüli erőszak, ezt mind a sajtóban, mind pedig tágabb környezetemben is tapasztalom, tehát a sajtóban is rengeteg olyan cikk jelenik meg, amelyben ilyen sajnálatos eseményekről van szó. Szándékosan nem párkapcsolati erőszakról beszélek, hiszen nemcsak élettársi vagy házastársi viszonyból származhatnak ilyen családon belüli erőszakos cselekmények, hanem gyermekek vagy akár szülők ellen is ismerünk jó néhány ilyen kirívó esetet. Az elmúlt időszakban szigorodtak a jogszabályok, tehát a büntetési tételek és így tovább. Nagy örömömre szolgált, hogy egy ilyen jogszabály a Ház elé került, de azt gondolom, hogy van még rengeteg teendő, és éppen ezért néhány dologra szeretném megkérni önöket, hogy legyenek szívesek és vizsgálják felül mind a jelzőrendszert, mind pedig magát az ellenőrző rendszert, illetve a különböző területeket, amelyek befolyással lehetnek erre a folyamatra. Például fontos megnézni az áldozatok szempontjából, hogy miért maradnak rejtve, miért van az, hogy nagyon sok ilyen erőszakos cselekmény rejtve marad. A mi megfigyeléseink, illetve az én megfigyeléseim alapján sok esetben nem tudják, hogy hova kell fordulni, nem mernek a hatóságokhoz fordulni, hiszen Magyarországon a bántalmazottaknak kell menekülniük, ők azok, akiknek el kell hagyniuk az otthonukat. Tudunk olyan európai példát, ahol ez nem így van, hanem az erőszakos cselekményt elkövető az, akinek el kell hagynia a közös otthont, és nem pedig a bántalmazottnak.

Ezenkívül a szakmai ellátórendszer nagyon leterhelt. A szakma jelzése szerint kevés a szakember a szociális ellátórendszerben úgy általában is. Mi javasoltuk a diplomás-bérminimum bevezetését, amelyet sajnos a bizottságok minden alkalommal lesöpörnek, de azért nem fogjuk feladni. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy az ebben a szektorban dolgozóknak sokkal több olyan kiégés elleni képzés vagy szupervízió legyen, amely segít nekik abban, hogy az itt elszenvedett traumákat, tehát amiket az esetek kivizsgálása vagy segítése során átélnek, könnyebb legyen nekik feldolgozni, és ne legyen ennyi pályaelhagyó.

Fontos lenne, hogy a munkakörülményeik további javításra szorulnának, elsősorban a biztonságukat tekintve. Voltak már ilyen esetek, ahol bizony komoly fenyegetésnek voltak kitéve a családsegítő vagy gyerekjóléti szolgálatban dolgozók vagy akár a gyámhivatalban dolgozók. Van olyan ország, ahol létezik a munkahelyen, az irodákban egy úgynevezett pánikgomb, amely jelzést küld a számítógépeken keresztül a környező irodákban ülők számára, és ezért ezek az emberek ott nagyobb biztonságban érezhetik talán magukat. Tehát fontos lenne, hogy ezt a részét is alaposan áttekintsük.

Ezenkívül pedig az érzékenyítés is rendkívül fontos mind a rendőrség munkatársai között, mind pedig szintén itt, a családsegítő szolgálatban, illetve az iskolában is. Tehát ha a pedagógus ilyen erőszakos cselekmény nyomait látja egy gyereken, akkor ő is merjen lépéseket tenni, és merjen a hatóságokhoz fordulni. Ezenkívül pedig a büntetési tételek mellett fontos lenne, hogy az ilyen tettek elkövetőjének legyen pszichés gondoskodás a börtönben.

(9.20)

Tehát meg kellene őket vizsgálni, hogy mi az, ami őket erre a cselekményre készteti, és amennyiben ennek hátterében pszichés betegség áll, akkor őket akár kötelező jelleggel is eltérítésre kellene küldeni, és pszichikai, pszichiátriai kezelés alá vetni akár.

Tehát azt gondolom, hogy még mindig kevés az, amit teszünk a családon belüli erőszak ellen. Az látható, hogy a kormánypártok semmiképpen nem szeretnék az isztambuli egyezményt ratifikálni, mert vannak benne olyan mondatok, amelyek az értékrendjükkel ellenkeznek, akkor legyenek szívesek azokat a mondatokat kivenni belőle, amelyek nem ilyenek, és akkor ezeket a lépéseket megtenni, amelyek az önök számára elfogadhatóak.

Az is nagyon fontos tény, hogy most a koronavírus ellen küzdünk, de az összezártság nagyon sokakból kihozza az agressziót sajnálatos módon, és várható az, hogy még több ilyen eset lesz, és azért az áldozatok számát csökkenteni kellene, ha már teljesen megszüntetni egyelőre, úgy látszik, hogy nem sikerül. Köszönöm szépen a szót. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Hohn Krisztina képviselő asszony. A kormány nevében Völner Pál államtitkár úr válaszol.

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Szeretném megköszönni a felszólalás hangnemét, mert valóban, ezekben a járványügyi időkben is kiemelt figyelmet kell fordítanunk az áldozatokra, a kapcsolati erőszak jelenlétére, annak a megelőzésére, azok elszenvedőinek védelmére és a további esetek minél hatékonyabb megelőzésére. Köszönöm azt is, hogy nemcsak kritikákat tartalmazott a felszólalás, hanem előrevivő javaslatokat, a tényleges rendszer ismeretéről tanúskodó javaslatokat hallhattunk. Köszönöm azt is, hogy azokat az intézkedéseket is meg tudta említeni, amelyek az elmúlt tíz évben történtek, kezdve a 2012-es Btk.-szigorítástól a kapcsolati erőszak külön tényállássá emelésével kapcsolatban. Azért is beszélek külön kapcsolati erőszakról, mert mindig azt mondjuk, hogy egy sokkal tágabb kört tudunk így védeni, mint ha csak a szűken értelmezett családra fókuszálnánk, és sajnos az erőszak a családokon kívül sokkal inkább jelen van, mint amennyire ezt a közbeszédben vagy a sajtóban vagy éppenséggel a különböző szervezetek részéről sulykolni szeretnék.

Az is szerencse, hogy az a fajta látencia, amiről ön beszélt, talán azzal, hogy az áldozatvédelem rendszere egyre jobban kifinomodik, elérhetőbbé válik, azok a krízisközpontok és egyéb intézkedések elérhetővé válnak; a rendőrségen, a gyámhatóságon, bíróságon, ügyészségen, akár a büntetés-végrehajtási szervezetben megtörténnek azok a fajta kapcsolatfelvételek, amelyek túlmutatnak sokszor akár a konkrét jogszabályi szabályozáson. Tehát maguk a jogszabályok szellemét követve teszik elérhetővé, megmagyarázhatóbbá azoknak a számára, akiknek ezek a védelmek szükségesek, hogy hogyan tudnak ezzel élni.

Ezek mind-mind azt bizonyítják, hogy talán az esetszámok növekedésében  amennyiben statisztikailag kimutatható, bár sokféle statisztika létezik, és ebben természetesen mindig lehetnek viták , talán a látencia területén is sikerült az elmúlt időszakban előrelépnünk, és ezen a területen is sikerült kiszélesíteni azt a fajta tevékenységet, amiben mind az EMMI, mind a Miniszterelnökség, az Igazságügyi Minisztérium, a közigazgatásban dolgozók, a rendőrségen dolgozók, ügyészségi, bírósági alkalmazottak, bírák mind-mind elkötelezetten szolgálnak.

Beszélhetünk eredményekről. Tudjuk, az Igazságügyi Minisztériumban a tavalyi év az áldozatsegítés éve volt. Azt is láthatjuk, hogy folyamatosan nyílnak meg az áldozatsegítő központok: Budapest után, tudjuk, Szombathelyen, Miskolcon, a tavalyi évben Pécsett, Kecskeméten, Szegeden, és 2025-re szeretnénk egy teljes lefedettséget megyei szinten elérni, hogy Magyarország minden megyéjében működhessenek ezek az áldozatsegítő központok. Azért beszélek külön róluk, egyrészt mivel az Igazságügyi Minisztériumhoz tartoznak, másrészt ezeknek a központoknak nincs hatósági jellege. Tehát a hatóságoknak pont az a feladata, hogy amennyiben tudomásukra jut ilyenfajta ügy, akkor az áldozatsegítő központokat megemlítve oda tudják irányítani azokat, akik sérelmet szenvedtek.

A másik része a dolognak, hogy a tavalyi évben külön munkacsoport foglalkozott és az emberi jogi munkacsoport is foglalkozott ezekkel az ügyekkel. Mintegy hatvan szervezetet vontunk be, egy több száz oldalas anyag készült ezen a területen, amely a jogalkotásban is pontról pontra megjelenik. Tudjuk, a büntetőeljárási szabályok szigorításával, a távoltartás intézményének pontosan erre a bűncselekmény-csoportra történő szigorításával, a feltételes szabadságra bocsátás kizárásával, ami a büntetőjog oldalán jelenik meg, de mondom, egy komplex rendszerben gondolkodva, azt hiszem, hogy a tavalyi évben is nagyon jelentős előrelépéseket tudtunk elérni, és abban bízom, hogy ez a munka az idén is folytatódik.

Hadd kérjem képviselő asszonyt, hogy továbbra is inspiráljon bennünket, és ha ilyen jellegű felszólalások vagy ilyen jellegű észrevételek vannak, azokat mindig úgy tudjuk tekinteni mint ösztönzést, és azt hiszem, hogy ha ebben a hangnemben tudnánk a többi területen is előrehaladni, akkor egy sokkal egészségesebb politikai légkör is kialakulhatna az országban, úgyhogy még egyszer köszönöm a felszólalását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   2-4   5-8   9-14      Ülésnap adatai