Felszólalás adatai

Felszólalások:   1-6   7-10   11-14      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Az LMP részéről Demeter Márta képviselő asszony kért szót. Parancsoljon!

DEMETER MÁRTA (LMP): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai magyar gazdaságpolitika nem titkoltan a bérek alacsonyan tartását és a munkavégzésre vonatkozó szabályoknak a munkavállalók terhére történő lazítását tekinti a versenyképesség alappilléreinek.Mi, az LMP-ben azért dolgozunk, hogy a multik országa helyett az emberek Magyarországát építsük, amely képes biztonságot és tisztességes megélhetést garantálni a magyar embereknek. A multinacionális cégek működésére észszerű szabályokat kell alkotni, világos és a társadalom jövőjét szolgáló adórendszer mellett arra kell késztetni a multicégeket, hogy vállaljanak sokkal nagyobb részt a társadalmilag hasznos ügyek megvalósításában, és működésük során azt az elvet kell alkalmazni, hogy a szennyező fizessen, ne pedig az emberek zsebéből vegyék ki a környezetük megóvásához szükséges pénzt.

Emellett fel kell lépni a nagy cégek adóelkerülése ellen, ezért fel kell számolni az adóparadicsomokat. Mind az uniós, mind a hazai forrásokból mi a hazai kis- és közepes vállalkozásokat támogatnánk, amelyek helyben sokkal több munkahelyet teremthetnek, mint a nagy külföldi vállalatok, ezzel állítható meg ugyanis a tömeges elvándorlás hazánkból, aminek az elmúlt években mindannyian tanúi lehettünk.

Előbb el kellene fogadni az európai uniós klímatervet, hiszen gyermekeink jövője múlik ezen. Egy olyan szabályozásra van szükség, amely végre tiszta levegőt, tiszta ivóvizet és jól működő hulladékgazdálkodást eredményez, és ezt tudja biztosítani a magyar emberek számára. Az uniós klímatervet azonban a lengyel, cseh mellett a magyar miniszterelnök vétójával gáncsolták ki. Ezzel elárulták a magyar embereket. Ennek a döntésnek olyan messzire ható és súlyos következményei lehetnek, mint a migrációs nyomás erősödése. Ám sajnos nem meglepő, amit a kormány csinál, hiszen a kormány európai szinten sem tesz mást, mint a multicégek érdekeit szolgálja ki, melyek elsődleges okozói mind a 2008-as gazdasági, mind pedig a 2015-ös migrációs válságoknak.

(9.20)

A magyar kormány egyik zászlóvivője a multik feltétlen kiszolgálóinak, ezért tartja tudatosan alacsonyan a béreket, kiszolgáltatva a magyar munkaerőt.

Magyarország soha nem fog olyan javaslatokat támogatni Brüsszelben, ami rontaná a német és ezen belül a bajor autóipar helyzetét  ezt jelentette ki Szijjártó Péter nem is olyan régen Münchenben. Ez újabb bizonyíték, hogy a kis- és közepes vállalkozások támogatása helyett a kormány megint csak azt lesi, hogy hogyan szolgálhatja ki a multicégeket, ellentétesen a magyar emberek érdekeivel. A magyar kormány nemcsak a nagy nyugati cégeket, hanem a külföldi állami tulajdonú társaságokat is kiszolgálja; teszi mindezt úgy, hogy a magyar cégek az ígéreteken kívül szinte semmit sem kapnak. Ha nyílik is lehetőség valamilyen üzletre a külföldi cégek árnyékában, arra gyorsan lecsapnak a NER-nek a zászlóshajói, Mészáros Lőrinc vagy a kiválasztott kör tagjai. Ilyen a Paks II.-projekt is, amit haladéktalanul fel kell mondani, mert veszteséges, drága, és súlyos biztonsági kockázatot jelent. A Roszatom mellett megjelenő nyugati nagyvállalati érdekeltség elnémította az Európai Bizottság kritikáit, zöld utat adva egy, a magyar embereket megkárosító és az egészségüket veszélyeztető projektnek.

Hiába hitegette megrendelésekkel a magyar kormány a hazai cégeket, ezzel próbálva elfogadhatóvá maszkírozni a paksi projektet, a magyar cégeknek ígért 40 százalékos részesedés már rég köddé vált, az a kevés pedig, ami maradt, Mészáros Lőrincnél landolt. De vehetjük példának a Budapest-Belgrád vasútvonal ügyét is. A 2400 év alatt megtérülő vasútvonalból mintegy 300 milliárd forintot kaphatnak Mészáros Lőrinc cégei, a Dunakeszi Járműjavítót pedig úgy vásárolta meg a magyar állam, hogy az üzemet végül versenyeztetés nélkül annak az orosz cégnek játszották át, amely a légkondicionáló nélküli hármasmetró-szerelvényeket szállította.

Az ilyen, magyar embereket megkárosító bizniszek felszámolása mellett természetesen szükség van a teljes gazdasági szerkezet átalakítására Magyarországon. Hiszen hazánkban a kormány által megvalósított vadliberális gazdaságpolitika révén a nagy külföldi cégek nem csupán a magyar kormány által szándékoltan olcsón eléjük vetett munkaerőt szipolyozzák ki, de Magyarországra a legnagyobb energiaigényű gyártási és munkafázisokat telepítették. Ezzel továbbra is ellehetetlenítik az energiabiztonsághoz szükséges, nagyon is sürgető átalakításokat.

A magyar emberek érdekében tehát azonnal lépni kell, éppen ezért arra kérem a kormánypárti képviselőtársaimat, hogy amennyiben a magyar emberek érdekét tartják szem előtt, akkor támogassák haladéktalanul ezeket a javaslatokat. Köszönöm. (Taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Dömötör Csaba államtitkár úré a szó. Parancsoljon!

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Nem vagyok könnyű helyzetben, tisztelt képviselő asszony, mert olyan témákat hozott fel vagy úgy hozta fel azokat, hogy egymással nem nagyon voltak összefüggésben bizonyos esetekben az egyes részek, úgyhogy megpróbálom sorba venni. Ami a multikat illeti, azért ez a kormány volt az, amelyik a korábbi gyakorlattal ellentétben a multikat megadóztatta (Demeter Márta közbeszól.), és javítson ki, az ellenzék, amikor erről vita volt, ezt a javaslatot egyáltalán nem támogatta. (Soltész Miklós: MSZP-sként!  Németh Szilárd István: Igen, akkor még ott járt.) Úgyhogy erről ennyit. Ha egy mondatban kellene összefoglalnom, hogy ön mivel kapcsolatban aggódik, akkor, ha jól értem, többek között a bérekkel kapcsolatban, úgyhogy engedje meg, hogy pár tényt is felhozzak a vagdalkozásán túl.

Azt gondoljuk, hogy annak, hogy a bérek növekedjenek, elsődleges feltétele, hogy több legyen az új munkahely, ezért nem mellékes az sem, hogy 8 ezer új munkahely jött létre 2010-hez képest. És ha azt kérdezi ön, hogy a béreket milyen módon lehet emelni a leghatékonyabban, akkor a kormány abban hisz, hogy adócsökkentésekkel lehet ezt elérni. Ezért fontos dolog az, hogy a 2010-es 27 százalék helyett most már 17,5 százalékos a munkaadói adó, tehát jelentősen nő a vállalatok mozgástere arra, hogy növeljék a béreket. Ez igaz a kisvállalkozásokra, igaz a közepes vállalkozásokra és igaz a nagyvállalkozásokra is.

Ha máshonnan közelítem meg a bérek kérdését: 2010-ben például a minimálbér 73 500 forint volt, azok idején, akikkel önök rendre szövetkeznek, 2019-re 149 ezer forintra nőtt, a szakmunkás-minimálbér 89 500 forintról 195 ezer forintra nőtt, tehát 2010-hez képest mindegyik a duplájára nőtt. Ha a nettó keresetek felől közelítem meg ezt a kérdést, akkor 2010 óta 40 százalékos a növekedés, de ha a háromgyermekeseket nézem, akkor a keresetük reálértéke 65 százalékkal nőtt 2010-hez képest.

Ha szektorálisan közelítem meg ezt az egészet, akkor elmondhatom önnek, hogy 400 ezer ember bére nőtt a szociális ellátás, az oktatás és az egészségügy területén; ez utóbbi igaz a szakorvosokra és az ápolókra is. A mentősöknél 67 százalékos emelés volt, miközben az állami vállalatok munkavállalói is részesültek béremelésben.

Tehát mi azt gondoljuk  szeretném önnek megerősíteni , hogy az adócsökkentés a legfőbb módja annak, hogy növekedjenek a bérek Magyarországon. Azzal egyetértünk, ha ön azt javasolja, hogy magasabb hozzáadott értéket kell biztosítani a magyar ipar számára; na ezért van az, hogy több tíz milliárd forinttal több áll majd rendelkezésre kutatás-fejlesztésre a jövő évi költségvetésben. Önt is arra biztatom, hogy legalább ezt az egy javaslatot támogassák.

Ami a klímavédelmet illeti, szeretném önnek is elmondani, hogy egy dologban szerintem egyetértünk: talán önnek is és nekünk is közös nevező az, hogy élhető legyen a környezet, védjük a környezetet, a klímát, szeretnénk tiszta levegőt és tiszta vizet is. Ez az a közös alapállás, ahol állunk, de ahogy elnézem, a mikéntben, az eszközökben már vitatkozunk, de ez abból a szempontból nem baj, hogy egy hosszú távú kérdésről van szó.

Az uniós csúcson  ön is erre utalt  megpróbáltak egy hosszú távú vállalást ráerőltetni a tagországokra 2050-ig úgy, hogy 2030-ig a magyar kormány a vállalásait teljesíti  egyébként átlagot nézve jobban, mint más uniós tagországok. És azt is hozzátenném, hogy jobban állunk például az egy főre levetített szén-dioxid-kibocsátás terén, mint az éltanulónak elkönyvelt Németország. Mi egyetértünk a klímavédelmi törekvésekkel, de csakis akkor lehet felelős vállalásokat tenni, ha azt is tudjuk, hogy az Európai Unió a vállalásokon kívül milyen pénzügyi forrásokat biztosít, mert különben olyan óriási pénzügyi terhet fognak a magyar családok, a magyar állampolgárok és a magyar vállalatok nyakába rakni, amit nem tudnak elviselni. Tehát folytatni kell a tárgyalásokat, és ezeknek a tárgyalásoknak az ilyen hosszú távú vállalások minden következményére és részletére ki kell terjedniük, mert nem szeretnénk, ha előfordulna az, ami Németországban előfordult, hogy 2010-hez képest, miközben nálunk harmadával csökkent az energia ára, náluk 26 százalékkal nőtt.

Úgyhogy ha ön biankó módon bármit aláírna (Demeter Márta közbeszól.), akkor nyugodtan mondja meg a választóknak Magyarországon, hogy fizessenek harmadával több áramot (Demeter Márta: Így drágább…), mert az önök javaslata, az, hogy mindent aláírnának, gyakorlatilag ezt eredményezné. Úgyhogy arra kérem, hogy a klímavédelemmel kapcsolatos vállalások minden következményére térjenek ki, amikor erről beszélnek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   1-6   7-10   11-14      Ülésnap adatai