Felszólalás adatai

Felszólalások:   115-139   139-160   161-176      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki a felszólalás lehetőségével élni. (Nincs jelzés.) Megállapítom, hogy nem. Minthogy további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom. Megkérdezem államtitkár urat, kíván-e reflektálni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem.

(16.50)

Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/3613. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Azbej Tristan államtitkár úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon!

AZBEJ TRISTAN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a kormány építésügyi, bürokráciacsökkentési intézkedéseinek újabb mérföldköve. A kormány még 2015-ben fogadta el az építésügy átalakítását célzó intézkedési tervről szóló kormányhatározatot, amelyben kijelölte azokat a feladatokat, amelyek hozzájárulnak az építésügyi bürokrácia egyszerűsítéséhez, egyben a minőségi építészet fejlődéséhez. A kormányhatározatot követően a legjelentősebb intézkedések közül csak párat fogok itt kiemelni. 2015 végén az építésügyben bevezetésre került az egyszerű bejelentési eljárás, amely leginkább családi építkezések megvalósulásán segített és segít, mivel jelentősen lerövidült az eljárás időtartama, az eljárásban csökkent az állampolgárok felelőssége, egyúttal megnövekedett a tervezői felelősség.

2016-ban megszületett a településkép védelméről szóló törvény. Ezzel a településkép védelme és a településrendezés új alapokra került. Ezzel egy társadalmi konszenzuson alapuló, a polgárok által formált és az önkéntes jogkövetésen keresztül betartott, közérthető, a helyi kultúrát megőrző szabályozás vette kezdetét Magyarországon.

A települési arculati kézikönyvek és a településképi rendeletek 2017-ben elkészültek. A kormány a kisebb és szegényebb településeknek ehhez 1 milliárd forint támogatást adott.

2017 tavaszán megszületett a Magyarország versenyképessége javítása érdekében történő egyes törvények módosítása, amely lehetővé tette a megyei és települési önkormányzatok számára az ingyenes digitális földhivatali alaptérképhez való hozzáférést. A megyei és települési önkormányzatok tervezési költsége több millió forinttal csökkent, s mivel e tervek jelentik az alapját a beruházásoknak, áttételesen hozzájárul a beruházások gyors megvalósításához.

Így érkeztünk el a bürokráciacsökkentés utolsó, mégis egyik legfontosabb mérföldkövéhez, a területrendezési tervek megújításához. A területrendezési törvény rendelkezései a legfontosabb eszközei mind Magyarország országos jelentőségű értékei megóvásának, mind az önkormányzatok településrendezési feladatai koordinálásának.

A Miniszterelnökség által előkészített új területrendezési törvénnyel a kormány és az Országgyűlés irányt mutat, keretet szab minden Magyarországon megvalósuló beruházás számára, tekintettel arra, hogy a területrendezési és a településrendezési tervek határozzák meg az ország egyes térségei és a települések területfelhasználását, így azt, hogy hol mit és milyen feltételekkel lehet megvalósítani. A korszerű területrendezéssel Magyarország versenyképessége jelentősen erősödik.

A törvényjavaslat bizonyára ismerős lehet sokuk számára, mivel azt az Országgyűlés 2017 végén megtárgyalta, de zárószavazásra nem került sor, azt a választást követően újonnan felállt parlamentre bízta. Az eltelt időszakban a törvényjavaslatot felülvizsgáltuk, egyszerűsítettük, összesen 14 övezetet, azok túlontúl részletes szabályaira tekintettel, miniszteri rendeletben kívánunk megállapítani. Ezeken kívül számos területhasználati szabály is alacsonyabb jogforrási szinten kerül majd megállapításra. Az ország számára legfontosabb védendő értékeket viszont mind megtartottuk a törvényben.

Tisztelt Ház! Az eltelt időszakban a területrendezési törvényjavaslathoz kapcsolódóan egyre nagyobb hangsúlyt fektettünk a különböző ágazati nyilvántartások megfeleltetésére, mivel ezek összhangjának hiánya számos beruházást lehetetlenít el vagy késleltet. Ezért új elemként bekerül az ingatlan-nyilvántartási törvény módosítása, miszerint az ágazatok számára kötelezettség, hogy nyilvántartásaikat egy évben belül összhangba kell hozniuk a földhivatali nyilvántartással. A jelen törvényen túlmutatóan végső célunk, hogy az önkormányzatok és a beruházók egyetlenegy csatornán keresztül közhiteles módon tudjanak tájékozódni minden ágazati feltételről, amelyek a fejlesztéseiket befolyásolják.

A jelen törvényjavaslatnak az egyik legnagyobb újítása, hogy szabadon, digitálisan hozzáférhetően, az ingatlan-nyilvántartási térképpel kompatibilis módon ábrázolja a legfőbb védelmi értékeket és a fejlesztési szándékokat. A törvényjavaslat tehát az építésügyi bürokráciacsökkentés egyik legfontosabb része az alábbiak szerint: átállunk a digitális ingatlan-nyilvántartási alaptérkép használatára. Az elavult, pontatlan alaptérképeket felváltja a digitális földhivatali alaptérkép.

A területrendezési és a települési tervezés ezentúl egységes alaptérképen fog megtörténni, amelynek előnyei, hogy a tervek jobban meg fognak egymásnak felelni, ami gyorsabb és olcsóbb tervkészítést eredményez, nagyobb összhangot, amely végeredményben a beruházások és egyéb fejlesztések gyorsabb megvalósulását eredményezi.

Három, törvénnyel elfogadott területrendezési terv, az országos, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet és a budapesti agglomerációs terv helyett egy darab tervtörvény születik. A balatoni 43 darab vízpart-rehabilitációs miniszteri rendeletet e törvény elfogadását követően kivezetjük, helyette egy miniszteri rendelet szabályozza ezt a területet.

A törvényjavaslat előkészítése során csaknem ötszáz partnerrel, így az ágazatokkal, önkormányzatokkal, civil és szakmai szervezetekkel is egyeztettünk, és véleményeik beépültek a javaslatba, ezáltal kevesebb konfliktus, vita várható a megvalósítás során. Az eddigi területhasználati szabályok rugalmasabbá válnak, ezáltal könnyebben elkészíthetők lesznek a települési tervek, amelyek a beruházások, közte a „Modern városok” program elemeinek egyik alapját jelentik.

Fontos, hogy a természetvédelmi, környezetvédelmi, épített környezeti értékek védelme nem csökken, sőt a legtöbb esetben erősödik is. A kevésbé értékes területeken a fejlesztések támogatása fog prioritást élvezni. A megyei önkormányzatok településkoordináló szerepét erősítjük, így a területfejlesztési források felhasználása is hatékonyabbá válik. Szerzett jogokat a törvényjavaslat nem von el, kártalanítási igény nem keletkezik.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Elnök Úr! Kérem, hogy szavazataikkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Én is köszönöm, államtitkár úr. Most vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Witzmann Mihály képviselő úrnak, a Fidesz vezérszónokának. Parancsoljon!

WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, a Magyarország és egyes kiemelt térségei területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat általános vitája kapcsán azt mindenképpen érdemes leszögezni, hogy a területrendezés és a településrendezés a beruházások megvalósításának egyik igen-igen fontos eszközét képezik. 2010 óta Magyarországon a gazdaságfejlesztés és a munkahelyteremtés a kormányzati célkitűzések prioritásai között szerepel, így az ezekhez szükséges beruházások megfelelő területi igényének megteremtése is kulcskérdés az ország fejlődése, gazdaságfejlődése szempontjából. A gazdasági fejlődéssel együtt járó beruházások során pedig kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti, táji és épített környezeti értékeink megóvására. Ennek a lehetőség szerint optimális egyensúlynak a megtalálásában van nagyon komoly szerepe a terület- és településrendezésnek. A területrendezés célja, hogy Magyarország kiemelkedő természeti és kulturális értékeinek megőrzésével, mégis a gazdaság érdekeivel összhangban, a fenntartható fejlődést szem előtt tartva meghatározza az ország és egyes térségei hosszú távú harmonikus térbeli szerkezetét.

(17.00)

A területrendezés céljai a területrendezési tervek hierarchiáján és a településrendezési eszközökön keresztül érvényesülnek. Az országos területrendezési terv keretjellegű szabályozását a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek egészítik ki. Ezek együttesen közvetítik a települések felé az országos és térségi területfelhasználási döntéseket, természetesen nem elvonva a települési önkormányzatoknak azt a jogát, hogy a végső telekmélységű területfelhasználási követelményeket, az építési feltételeket ők maguk hozzák meg.

A kormány 2015-ben elhatározta, hogy jelentős bürokráciacsökkentést fog kezdeményezni, illetőleg végrehajtani az építésügy területén is. Ahogy államtitkár úr is tett már az imént említést, ennek a folyamatnak egy első lépéseként 2015 végén az egyszerű bejelentés intézménye került bevezetésre, amellyel tulajdonképpen a 300 négyzetméter alatti építkezéseket, azaz a családi otthonteremtést kívánta segíteni a kormányzat.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az egyszerű bejelentési eljárással mind az engedélyezési idő, mind a tervezés költségei jelentősen csökkentek, elősegítve ezzel az olyan lehetőségek széles körű igénybevételét, mint például a családi otthonteremtési kedvezmény. 2016-ban az Országgyűlés elfogadta a településkép védelméről szóló törvényt, amellyel olyan rendszert kívánt létrehozni, hogy az építtetők számára a legfontosabb építési feltételek egyszerűen, közérthető módon legyenek megfogalmazva, a településképi szabályok a helyi lakosság egyetértésével, konszenzuson alapuljanak.

2017 tavaszán szintén az építésügyi bürokráciacsökkentés jegyében, annak egy következő állomásaként sikerült megteremteni a területrendezési és településrendezési tervek készítéséhez szükséges, ingyenes digitális földhivatali alaptérképekhez való hozzáférési jogosultságot. Jelenleg pedig Magyarország és egyes kiemelt térségei területrendezési tervéről szóló törvényjavaslattal zárul ez az úgynevezett építésügyi bürokráciacsökkentés, amely szintén az építésügy egyik mérföldkövének tekinthető, mivel ez fogja meghatározni az egyes térségek fejlesztési lehetőségeit, és tartalmazza a legfontosabb természeti, táji és épített környezeti védelmeket.

Bár e törvényjavaslat új törvénynek számít, tulajdonképpen három, hatályban lévő törvénnyel elfogadott területrendezési tervet fog egy törvényként egy csokorba rendezni, azaz az országos területrendezési tervet, a budapesti agglomerációs területrendezési tervet és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervét. A törvényjavaslat előkészítése során a kormányzat ügyelt arra, hogy a védelmi szintek ne csökkenjenek, egyben a megszerzett építési jogok se kerüljenek elvonásra.

A munka alaposságát, azt gondolom, az is jól igazolja, hogy az előkészítés során a kormányzat csaknem 500 partnerrel, többek között az érintett önkormányzatok bevonásával, szakmai és civil szervezetekkel és természetesen különféle ágazatokkal is egyeztetett. Ennek megfelelően került aktualizálásra az ország és egyes térségeinek területfelhasználási rendszere, védelmi övezet és az ezekhez kapcsolódó szabályrendszer is.

A továbbiakban a legfontosabb módosításokról szeretnék röviden szót ejteni önöknek. Az országos területrendezési terv keretjellege erősödik, rugalmasabbá válik az alsóbb szintű tervezés, így a megyei területrendezési tervek és településrendezési tervek készítése könnyebb lesz.

Az e törvényjavaslatban megszületett országos elhatározások, legyen az egy közlekedési hálózati elem elhelyezése vagy akár az ökológiai hálózat telekmélységű meghatározása, bizonyos szabályok mentén pontosíthatók, így a törvény elfogadásával nem kerül lemerevítésre a területfelhasználási rendszer, és egy nagyobb volumenű beruházási elem területének esetleges megváltoztatása érdekében nincs szükség újabb és újabb törvénymódosításokra.

A budapesti agglomerációs területrendezési terv legnagyobb értéke talán az, hogy az amúgy is túlzsúfolt agglomeráció teljes beépítését, a természeti értékek teljes felszámolását igyekszik megakadályozni. Az értékek védelme mellett viszont egy kiegyensúlyozott és mérsékelt fejlesztési lehetőséget is ad a területileg érintett önkormányzatok kezébe.

A jelenleg is hatályos 2 százalékos szabály megmarad, azaz az önkormányzatok a fejlesztésre szánt területeket ennyivel növelhetik a meglévő beépített területekhez képest. Emellett a törvényjavaslat meghatároz további 1 százalékos fejlesztési lehetőséget a zártkertek területén, lehetőséget adva ezzel az önkormányzatoknak, hogy az egykori zártkerteket fejleszthessék, és a megfelelő településüzemeltetési feladataikat is elláthassák.

A Balaton esetében a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési terve vagy közismertebb nevén a Balaton-törvény területfelhasználási rendszere talán a legösszetettebb. Balatoni emberként úgy vélem, hogy Magyarország egyik leginkább megbecsült és legnagyobb figyelmet kiváltó tájegységéről van szó, amelyet minden magyar állampolgár magáénak érezhet, legyen az helyi lakos vagy turista. A turizmus egy jelentős része a Balatonon és környékén koncentrálódik, ennek megfelelően erős a beruházási szándék, ugyanakkor a balatoni tájegység számos természeti értékkel is bír, amelyek megóvása, azt gondolom, közös feladatunk és közös érdekünk is.

A két tényező között kell a lehető legoptimálisabb, legészszerűbb egyensúlyt megtalálni. A törvényjavaslat balatoni részéből egyértelműen kiolvasható, hogy a Balaton-part mindenkié. Ennek megfelelően a javaslat erőteljesen védi a közcélú, a turizmushoz és a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó területhasználatokat, létesítményeket. Védi a meglévő strandok és zöld területek, azaz a közparkok és közterek más célú területfelhasználását is.

A balatoni háttérterületek szabályai közül kidomborodik a kertes, mezőgazdasági területek és a szőlő kataszteri területek védelme. A Balaton arculatát e gazdálkodási módok jelentősen meghatározzák, ezért e területeken az évszázadokra visszanyúló, a tájkaraktert erősen meghatározó területhasználatot kell támogatni.

Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak a javaslat tartalmi összeállításáért és azért, hogy választókörzetem székhelyével, Siófokkal kapcsolatos kérésünk meghallgatást nyert a kormánynál. Nevezetesen arról van szó, hogy még hetekkel ezelőtt a siófoki Fidesz-frakció vezetőjével személyes egyeztetést kezdeményeztünk az Innovációs és Technológiai Minisztériumban a siófoki képviselő-testület által elfogadott déli elkerülő út nyomvonalának törvényi szintű nevesítése érdekében. Úgy tűnik, hogy kérésünk meghallgatásra talált, és a kormány döntésének értelmében a siófoki déli elkerülő út nyomvonala bekerült ebbe a javaslatba. Úgy vélem, ez egy rendkívül fontos előrelépés az ügyben, hiszen így megkezdődhet az előkészítő munka az önkormányzat által kijelölt új nyomvonal tekintetében.

Nos, tisztelt képviselőtársaim, ahogy azt már korábban is említettem, a törvényjavaslat gerincét az országos, a budapesti agglomerációs és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési terve alkotja, de ezeken kívüli további törvények kisebb-nagyobb módosítását is tartalmazza az előttünk fekvő javaslat. Ezek közül kiemelném a településkép védelméről szóló törvény módosítását, amelyre annak érdekében kerül sor, hogy az országos jelentőségű esztétikai értékkel bíró területek településképi védelme országos szintű keretszabályok keretein belül születhessen meg, amelyen belül természetesen települési önkormányzatok továbbra is meghatározhatják részletes a településképi döntéseiket, a követelményeket, elvárásokat.

A javaslat ugyanakkor magába foglalja a környezetvédelmi törvény módosítását is a meteorológiai mérőállomások tekintetében. Erre azért van szükség, mert a környezetvédelmi ágazatban egészen eddig nem került definiálásra a meteorológiai mérőállomások, azaz az obszervatóriumok kérdése. Így tulajdonképpen azt is mondhatjuk, hogy egészen eddig nem volt olyan jogszabály, amely az obszervatóriumok környezetében az építési feltételeket meghatározná.

A meteorológus szakma véleménye szerint a mérések biztonságát veszélyeztetheti a jelenleg még érvényben lévő szabályozás alapján történő építési tevékenység, erre egyébként szintén láthattunk konkrét példát az elmúlt években, többek között szintén választókörzetem székhelyén, Siófokon. A jelen törvényjavaslat pontosan ezért vezeti a mérőállomás fogalmát, így a törvény elfogadása után kormányrendeletben lehet majd előírni a mérőállomások védőtávolságát és a részletes építési feltételeket egyaránt.

Az előttünk fekvő javaslathoz kapcsolódik az ingatlan-nyilvántartási törvény módosítása is, amely szintén elengedhetetlen, mivel a különböző ágazatok közhiteles nyilvántartásai egész egyszerűen sokszor egymásnak is ellentmondanak, megnehezítve ezzel a különféle hatóságok intézkedéseit, illetőleg a beruházók elképzeléseit. Sok esetben ezek az ellentmondások csak a beruházások megvalósítási fázisában derülnek ki, és így sokszor megakadályozzák a tényleges kivitelezéseket.

Ezért rendkívül fontos, hogy a nyilvántartások közötti összhang végre megteremtésre kerüljön.

Sajnos, ilyen típusú esetre is tudnék példát említeni választókörzetemből, konkrétan Zamárdi városából, ahol egy vállalkozás pontosan az ilyen és ehhez hasonló, ellentmondó ingatlan-nyilvántartási állítások, illetőleg adatok miatt volt kénytelen új telephelyet keresni, illetőleg új telephelyet létesíteni.

Összegezve tehát az eddig elmondottakat, úgy vélem, hogy a Magyarország és egyes kiemelt térségei területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat elkészítése jelentős előrelépés a terület- és településrendezésben, amely voltaképpen egy egységes keretet teremtve igyekszik szabályozni a gazdasági fejlődéssel együtt járó beruházások megvalósíthatóságának és a természeti, táji, valamint épített környezeti értékeink megóvásának egyensúlyát.

Ahogy korábban is említettem, a javaslat előkészítése során a kormányzat csaknem 500 partnerrel, többek között az érintett önkormányzatokkal, szakmai és civil szervezetekkel és természetesen az érintett ágazatokkal is tárgyalt a törvény tartalmi elemeiről. Ezért úgy vélem, hogy a javaslat vitáját megfelelő társadalmi egyeztetés előzte meg. Ennek tükrében tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy egy konstruktív vita lefolytatását követően szavazataikkal támogassák az előterjesztésben szereplő javaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.).

ELNÖK : Köszönöm, Witzmann Mihály képviselő úr. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat, és megadom a szót Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszonynak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

(17.10)

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy külön köszöntsem Füleky Zsolt helyettes államtitkár urat, aki a páholyban foglal helyet; köszöntöm őt azért, mert számos egyeztetésen, akár a Balatoni Szövetségnél, Balaton Fejlesztési Tanácsnál részt vett, és valóban, ahogy mind az expozéban, mind pedig Witzmann képviselőtársamnak a vezérszónoki felszólalásában elhangzott, széles körű társadalmi egyeztetés történt ebben a témában. A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat vitájában vagyunk, és engedjék meg, hogy mielőtt a részletekre rátérnék, egy kis történeti áttekintést tegyek. Korábban, 2000-ben, 2003-ban és 2005-ben három külön törvény szerint, az OTRT-ben, a BKÜTRT-ben és a BATRT-ben szabályozták azokat az eljárási rendeket, azokat a területrendezési feladatokat, amit most ebben az egy törvényben határoznak meg. Indokként az általános indoklásban ilyeneket láthatunk, hogy különböző időpontban léptek hatályba, szükséges volt ezeknek az összevonása, jogharmonizációs cél, az egyszerűsítés dominált, és ezenkívül megoldást jelenthet a gazdasági, földrajzi változásokra. Tehát szükségszerűnek látták, hogy ez egy törvényben kerüljön szabályozásra.

2017-ben, úgy, ahogy az expozéban is elhangzott, már a T/388. számú törvényjavaslat vitája megtörtént, benyújtották az Országgyűlésnek. Ezt megelőzte egy ötpárti egyeztetés is, és ott Hegedűs Lorántné képviselőtársam vett részt és tett javaslatokat, hiszen ő szakmáját tekintve építész, ő az, aki, úgy gondolom, hogy a frakción belül a legtöbb kompetenciával bír ahhoz, hogy a 388-asról és most a 3613-as törvényjavaslatról is véleményt alkosson. Ezért én külön egyeztettem vele, hogy mik azok a pontok, amelyben kérjük a kormányt, hogy gondolkozzon el, hogy biztos, hogy jó-e így minden, ahogy ebben lefektetésre került.

Áttérnék az általános észrevételekre. Először is, láttuk és elhangzott szintén, hogy miniszteri rendeletekben kívánják a részletszabályokat meghatározni. Ezt problémásnak érezzük, pontosan azért, mert a kormányrendelet, miniszteri rendeletek már nem fognak a Ház elé kerülni, így azokról vita nem alakulhat ki, aggályait az ellenzék nem tudja megfogalmazni.

Ezt rendkívül aggályosnak tartjuk, pontosan azért, mert kevésbé lesz átlátható a rendszer, mint ha egy törvényben lett volna meghatározva. És amikor erre a vitára készültünk Hegedűs képviselőtársammal, akkor azt vettük górcső alá, hogy mi az, ami változott a korábban benyújtott 388-as és a mostani 3613-as törvényjavaslat között, és bizony van olyan, ami még a 388-asban szerepelt, de most ebben az újban már miniszteri rendelet hatálya alá teszik. Tehát ezt aggályosnak tartjuk, kérjük, fontolják meg, hogy ezeknek egy részét legalább a törvénybe beépítik, és így legalább a bizottsági szakaszban, a részletes vitában ki tudjuk fejteni álláspontunkat.

A következő olyan, amit szeretnék megemlíteni, az az új beépítésre szánt területek esetében a barnamezős beruházások preferálása. Oly módon szerepel, hogy amennyiben van arra lehetőség, hogy a barnamezős beruházásokon legyenek meg a fejlesztések, akkor azt kell preferálni, és kevésbé a zöldmezős beruházásokat. Viszont egy olyan kitétel van bent, hogy amennyiben ez aránytalanul magas költséggel jár, úgy barnamezősként valósulhat meg, tehát mehet a fejlesztés. A kérdés az, hogy ki fogja meghatározni, hogy mi az az aránytalanul magas költség, mert gyakorlatilag ezt most nem látjuk ebből a törvényből.

Még egy általános észrevétel, mielőtt a kiemelt részre rátérnénk: a bányatelekké nyilvánítás szabálya. Sem az expozéban, sem pedig a kormánypárti vezérszónoklatban nem hallottam erre vonatkozó kitételt. Aggályosnak tartjuk azt, hogy a bányatelekké való minősítés megtörténhet úgy, hogy az adott önkormányzat egy képviselő-testületi határozattal  ha még nem történt meg a teljes átminősítése bányatelekké az adott ingatlannak, akkor is elindulhat a folyamat, anélkül, hogy ez a településrendezési eszközökön keresztül át lenne vive. Tehát ha egy önkormányzat  és itt csak Paks II. és Madocsa községet szeretném megemlíteni  úgy dönt, hogy engedélyezi ezt a kavicsbányát, akkor határozatot hoz, és majd egyszer elindul a folyamat, és majd hónapok vagy évek múlva kerülhet pont a végére. Ez tehát a másik olyan, amit rendkívül aggályosnak tartunk. Tudjuk, hogy kell sietni, mert hiszen indulnak a beruházások, de azért megvan mindennek a módja meg mindennek a helye. Egy képviselő-testületben nem mindig olyan szakemberek ülnek, akik ezt el tudják dönteni, a szakemberek nem véletlenül építészek, hogy ezeket meg tudják határozni. Én úgy gondolom, hogy a képviselő-testületekre ráruházni ezt a hatáskört, meglehetősen felelőtlen döntés.

Ahogy felépült a régi jogszabályi környezet, az OTRT, a BATRT és a BKÜTRT, akkor először most a budapesti agglomerációs településrendezési tervben két apró dolgot említenék meg. Javaslatunkra, tehát Hegedűsné képviselő asszony javaslatára ezen az ötpárti egyeztetésen volt arról szó, hogy a beépítésre nem szánt különleges terület beépítettsége az összterületnek 3 százalékát nem haladja meg. Nagyon jó az irány, köszönjük szépen, hogy ez belekerült. Annyit számolgattunk, hogy ez még mindig magas, de ez most már így egy gátat szabhat a nagyberuházásoknak, hogy ezeken a beépítésre nem szánt különleges területeken mekkora fokú legyen a beépítettség.

Szintén pozitívnak értékeljük azt, hogy nem változott, hogy a települések beépítésre szánt területének növekménye nem haladhatja meg a 2 százalékot, és a feltételek is szigorodtak. Tehát úgy gondoljuk, hogy itt a balatoni agglomerációs körzet tekintetében ezek pozitív elmozdulások a korábbi szabályozáshoz képest.

És akkor áttérhetünk a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetre. Meglepően kevés szó esett a kempingekről, a kikötőkről… (Korózs Lajos: Vajon miért?) Hát, ez az, én is ezt kérdezem, és erre szeretnék majd kérdéseket feltenni, és nagyon bízom benne, hogy államtitkár úr majd válaszol, mert nagyon kerülték ezeket a témákat.

El is kezdeném akkor, milyen aggályaink merülnek fel. Említettem már a felszólalásom elején, hogy miniszteri rendeletekben, illetve kormányrendeletekben lesznek szabályozva, és találtunk olyat, ami egyszerre két területhez is tartozhat, tehát több minisztérium is majd közreműködik. A vízparti területek lehatárolása és a közcélú vízparti terület felhasználása és a partvédőmű esetében mi úgy értékeltük, mintha egyik része a területrendezésért felelős minisztériumhoz tartozna, a másik része pedig a vízszabályozásért felelős minisztériumhoz.

Nyilván azért, mert a tómeder ott van, és muszáj az, hogy külön minisztérium… De lehetett volna ez egyben, vagy a legjobb lett volna, ha erre a törvény keretein belül kerül sor. Azt is tudom, hiszen Füleky helyettes államtitkár úr elmondta, hogy erre azért van szükség, hiszen ezt a jogszabályt nehéz átvinni a parlamenten és a módosításokat megtenni, és könnyebb egy miniszteri rendeletnek a módosítása, ha ezek ebben lennének szabályozva, de azért azt gondoljuk, ezt is át kellene gondolni, hogy vajon ez hogyan lehetne célszerűbb.

Sajnálatosnak tartjuk azt, hogy a törvényben a külterületi részeken a parttól 50 méterig eső területeket csak természetközeli, vízgazdálkodási, erdőterületbe lehetett volna sorolni. Ez a 388-as törvényjavaslatban benne volt, ez kikerült. Nagyon jó lett volna, ha ez továbbra is benn marad, hogy ezekre a célokra lehet ezeket a külterületi részeket abban az 50 méteres sávban elhasználni.

Továbbá szintén van egy ilyen meghatározás, és gondolom, az LMP-s képviselőtársaim erre nagyon ki fognak térni: a 2017-es törvényjavaslatban még szerepelt az, hogy a szennyvíz és a csapadékvíz Balatonba történő engedése tilos. Ez most ebben a törvényjavaslatban nincs bent. Többször átnéztük, nem találtuk, ha mégis benne van, akkor kérem államtitkár urat, erősítse meg, hogy Keszthelynél a továbbiakban akkor most be lehet-e engedni, mert eddig ugye tiltották volna.

(17.20)

A következő a hajózás és a kikötők. Itt is kormányrendeletben lesz majd ennek a szabályozása. Halkan jegyzem meg, szintén Keszthelyre kell elmennünk, hogy mi történik, de nemcsak Keszthelyen, hanem a további balatoni térségben. Ehhez kapcsolódnak a csónakkikötők kérdései. Úgy emlékszem, nem tudom, helyettes államtitkár úr ezt meg tudja-e erősíteni, hogy a 2 kilométerenkénti 20 férőhelyes csónakkikötő ellen egypár polgármester felemelte a szavát. Például Siófok 17 kilométeres szakaszán nem biztos, hogy szeretnénk 8-20 férőhelyes csónakkikötőt. Azt gondolom, ezt esetleg át lehetne gondolni. A legnagyobb buktató ott van ebben a történetben, hogy lehet 20 férőhelyesnél nagyobb csónakkikötőt is létesíteni, amennyiben a természetvédelmi hatóság ezt nem tiltja. Viszont a jogszabályban most nincs bent, hogy mennyi a maximum. Akkor lehetett volna egy maximumot, hogy ne legyen 100 férőhelyes vagy 200 férőhelyes. Az van, hogy 20, ez az alsó határ, ezt 2 kilométerenként lehet, és ennél magasabbat meg akkor, ha hozzájárulnak.

Nagyon helyesnek tartjuk azt, hogy végre  és ez nagyon fontos  a 70. §-ban kimondták, hogy a Balaton mindenki számára történő elérhetősége egy közérdek. Nagyon fontos, és ennek nagyon örülünk, csak ezt kellene teljesíteni. Biztosítani kellene azt, hogy mindenki hozzáférjen a Balatonhoz, és végre olyan parti sétányokon sétálhasson mindenki, és ne apartmanházak  hopp, így egymás után  nőjenek ki a földből, amelyek elveszik a balatoni panorámát, és egy idő után már azt fogjuk látni, hogy így le vannak zárva a szakaszok.

Ehhez kapcsolódik szintén egy módosítás, amire szeretnék rákérdezni. A 388-asban még 10 méteres volt a vízparti sétány szélessége, ezt 5 méterre csökkentették. Azt gondolom, az indoklást elolvastam, én ezt nem tartom eléggé megalapozottnak. Bízom benne, hogy államtitkár úr erre majd válaszolni fog.

Szintén a 388-asban benne volt, hogy veszteglő lakhatási célú úszólétesítményt tilos a Balatonon tartani. Ez most nincsen bent. Ez azt jelenti, hogy akkor veszteglő lakhatási célú úszólétesítmény lehet majd a Balatonban, esetleg ezekben a csónakkikötőkben? Nem tudjuk rá a választ. Erre is szeretnénk választ kapni.

Zárásképpen, ahogy elhangzott az előterjesztő részéről, nem csak a területrendezési eszközök kérdése, egyéb más  de még egy dolgot elfelejtettem és rendkívül fontos, a kempingek. Most Balatonszemesen is éppen zajlik egy ilyen kempingrehabilitáció, csak utána már nem kemping lesz, hanem más. Most azt látjuk, hogy ugyan beírták önök, hogy kempingek más célra történő igénybevétele történhet zöldterületként legfeljebb 3 százalékos beépítettséggel vagy különleges területfelhasználási egységként. Így van bent, csak éppen van egy másik rendelkezés, hogyha az állam úgy gondolja, hogy neki kiemelt beruházása van, akkor egyébként nem kell. Mi így olvastuk ki a törvényből.

Erre visszautal az, hogy most fogadta el a parlament, és két hete vitáztunk arról, hogy egy új cég fog létrejönni, egy gazdasági társaság, amely majd ezeket a kiemelt turisztikai beruházásokat fogja felügyelni. Akkor ez már annak ágyazott meg? Tehát majd mindent kiemeltnek fogunk minősíteni, és egy idő után el fognak tűnni a kempingek, pedig én úgy látom és úgy tapasztalom, hogy a fiatalok és a családosok körében igenis nagyon népszerű, sőt egyre népszerűbbek lesznek ezek a kempingek. Akkor most át fogjuk engedni, hogy ott további apartmanházak és egyéb olyan beruházások legyenek, amelyek egy bizonyos érdekeltségi kör kezébe tartoznak? Ez egyenesen felháborító.

Azt gondolom, hogy most befejezem, és majd fogok nyomni egy másik, a következő körben gombot, hiszen három olyan téma van még, amihez szeretnék hozzászólni, de nem kifejezetten ehhez kapcsolódik, hanem további törvények módosításához. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszony. Most megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt gondolom, államtitkár úr az expozéban kifejtette, mind pedig kiemelten érintette Witzmann képviselőtársam is, aki a dél-balatoni régió egyik képviselője, és azt gondolom, kiválóan végzi a munkáját, és emiatt figyelemmel kísérte ennek a törvényjavaslatnak is az elkészítését, illetve az egységes térkép elkészítését. Azt gondolom, a részletes szabályozásokat és a törvény előrelépési lehetőségeit elmondták.Én két szempontot szeretnék idehozni a Ház elé. Egyrészt üdvözöljük azt, hogy itt egy komoly egységesítés, egy digitalizálás történt meg, ami a megyei önkormányzatoknak, a települési önkormányzatoknak igen nagy megtakarítást fog eredményezni. Sokszor azért nem terveztek, sokszor azért nem kértek le ilyen terveket, sokszor azért nem készítették el a terveket, mert túl drága volt megszerezni. Ez mostantól számukra ingyenesen hozzáférhető lesz, és nagyon fontos, hogy egy időben, egyszerre mindenféle különböző szint, a megyei, a regionális szintektől a települési szintekig egyszerre lesz majd kezelve, vagy most már van kezelve ez az adatbázis és ez a digitálisan elérhető térkép és terv, hiszen nagyon fontos, hogy a változásokat is időrendben is egyszerre kezeljük ezeken.

Ami még fontosabb, hogy azt látjuk, a magyarországi gazdasági helyzet és az egyre jobb gazdasági környezet lehetővé teszi azt, hogy beruházásokat ösztönözzünk és olyan új beruházások induljanak meg, olyan mértékben induljanak meg új beruházások, ami korábban nem volt látható. Nagyon fontos, hogy erre az adatbázisra, erre a térképre felkerüljenek azok az új beruházások, valós időben, hol tartanak, milyen státusz, hol történik, milyen módon kerül bevezetésre. Én ezt kifejezetten üdvözlendőnek tartom, hiszen így elkerülhetjük a keresztbeszervezési, tervezési malőröket, illetve hibákat. Azt gondolom, ez mindenkinek a javára fog szolgálni, aki településfejlesztéssel, térségi területrendezési dolgokkal foglalkozik.

Ez egy befejező mérföldköve vagy állomása annak a bürokráciacsökkentő csomagnak az építésügy területén, amelyet a kormány már korábban, 2014-15-ben elkezdett. Ha valaki, hát akkor én nagy híve vagyok mindenféle bürokráciacsökkentő intézkedésnek, legyen az bármilyen területen, hiszen azt gondolom, a versenyképességünk egyik komoly gátja a túlbürokratizált területek, ezért bárhol, ahol csökkentünk bürokráciát, aktatologatást, határidőket, engedélyezési eljárásokat észszerűsítünk, ott mindenképpen a magyar társadalom, Magyarország és a magyar versenyképesség járhat csak jól.

De megtörtént az egyszerű bejelentés, az engedélyezési idők csökkentése, a tervezési idők csökkentése. Azt gondolom, amikor ezután a településkép védelméről szóló törvényt elfogadta az Országgyűlés, akkor egy külön olyan rendszert tudott létrehozni az építtetők számára, amelyben az építési feltételek egyszerűen, közérthetően, világosan ott voltak és le voltak írva.

Szólt már képviselőtársam is a három nagy területről, a legfontosabb módosítási tartalmakról, amelyeket tartalmaz az előttünk fekvő törvényjavaslat. Az országos területrendezési terv keretjellege erősödik és rugalmasabbá válik. A budapesti agglomeráció a területrendezési terv második nagy eleme vagy tartóoszlopa ennek a javaslatnak, illetve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési terve, közismert nevén a Balaton-törvény területfelhasználása is nagyon fontos. Talán ez a legösszetettebb, legsokszínűbb pillér a három közül. Erről képviselőtársam már beszélt, hiszen ő nap mint nap tapasztalja ezt és ez ügyben dolgozik.

Azt gondolom, a kisebb módosításokról is érdemes szót ejteni, hiszen a településkép védelméről szóló törvény módosítása annak érdekében történik meg most, hogy az országos jelentőségű esztétikai értékekkel bíró területek településképi védelmére országos szintű keretszabályok szülessenek, ne helyi szintű szabályok szülessenek rá, és amely kereteken belül természetesen a települési önkormányzatok továbbra is meghatározhatják a részletes településképi követelményeket. Legyen egy olyan nagyobb keret, fogja össze egy nagyobb keret ezt, amely az egész országra kiterjedően fontos szabályokat hoz.

A környezetvédelmi törvény módosítására is javaslat születik. A környezetvédelmi ágazatban eddig nem került konkrét definiálásra a meteorológiai mérőállomások, azaz az obszervatóriumok kérdése. Jelenleg nincs olyan szabály, amely az obszervatóriumok környezetében az építési feltételeket meghatározná, a mérések biztonságát is veszélyeztetve bármi megépülhet, ahogy ezt Siófokon is tapasztalhattuk és láthattuk. Ezért nagyon fontos, hogy itt konkrét és egzakt szabályok szülessenek. Jelen törvényjavaslat ezért bevezeti a mérőállomás fogalmát, és a törvény elfogadását követően majd a kormány saját hatáskörben kormányrendeletben tudja majd szabályozni, előírni ezeknek a védőtávolságát és a részletes építési feltételeit.

(17.30)

Az ingatlan-nyilvántartási törvény módosítása szintén elengedhetetlen dolog, mivel a különböző ágazatok közhiteles nyilvántartásai sokszor egymásnak ellentmondanak, az átfedés talán még a legkisebb probléma, de ellentmondások vannak, amelyek sok esetben csak a beruházás megvalósítási fázisában derülnek ki, így megakadályozva ezeket a kivitelezéseket. A nyilvántartások közötti összhang megteremtése ezért nagyon fontos.

Én azt gondolom, minden olyan törvényjavaslat, amely egyszerűbb, tisztább, átláthatóbb helyzetet teremt, üdvözlendő és támogatandó. Azt gondolom, minden olyan törvényjavaslat, amely észszerű keretek közé helyez egy eddig talán kissé kuszább területet, és kitisztul a kép, mindenki által hozzáférhetően, egyértelműen tudja szabályozni azokat a területeket, amelyekre az a törvény hivatott és amelyeket az szabályoz, az mindenképp támogatandó. Így a KDNP-frakció is támogatja ezt a törvényjavaslatot, és arra kérem minden képviselőtársamat, hogy tegyenek ugyanígy. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Nacsa Lőrinc képviselő úr. Most megadom a szót Korózs Lajos képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt gondolom, hogy régi adóssága ez a kormánynak, hiszen egy 20 évvel ezelőtt megalkotott területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény helyett egy aktualizált, mind Magyarország, mind a kiemelt térségek vonatkozásában is egy egységes törvényjavaslatot dolgoztak ki, amely térképmellékletekkel együtt tartalmazza az elmúlt évek fejlesztéspolitikai változásait. Ez tényleg dicséretes.A kiemeltnek nyilvánított térségek közül, ahogy említette itt Potocskáné képviselő asszony is, csak a Balatonra és a fővárosi agglomerációra készül külön terv, más területekre nem, pedig véleményünk szerint szükség lenne erre is. Ez nem csupán jogi kötelesség, hanem véleményünk szerint szakmailag is indokolt lenne a helyi sajátosságok és megoldandó kérdések miatt is.

Szeretnék nagyon röviden ismertetni néhány aggályos ügyet, nem az időt húzva. Ismeretes képviselőtársaim előtt, hogy az előző ciklusban még Lázár János volt a Miniszterelnökséget vezető miniszter, e tárgykörben törvényjavaslatot nyújtott be, amit még csak nem is fogadott el az Országgyűlés, hiszen hétfőn le kellett venni a Fidesznek a napirendről. Tudomásom szerint a javaslat területrendezési szempontból jelentős, radikális módosításokat nem tartalmaz, csupán két különleges területfejlesztési térséget állapít meg, ahogy említettem a bevezetőmben: a fővárosi agglomeráció és a Balaton tekintetében, ami a korábbi szabályozási szokásoknak ugyan megfelel, de nem feltétlenül elégséges.

Szeretnék kitérni arra, hogy a Balaton vonatkozásában több olyan MSZP-s módosító javaslatként felmerült hatályos szabály is megőrzésére kerül, mint például az, hogy a kempingekben, a strandokon lakóépület nem építhető. Úgy emlékszem, lapozom az előterjesztést, hogy a kempingek területének más célra történő igénybevétele csak zöldterületként, legfeljebb 3 százalékos beépítettséggel, vagy különleges strandtelepülési területfejlesztési egységként történhet. Továbbá az szerepel benne, hogy a vízparti kemping területén tulajdoni formától függetlenül kereskedelmi célú szállásférőhely, vendéglátó-épület és pihenést, testedzést szolgáló építmény helyezhető el, lakó- és üdülőépület, lakás nem alakítható ki. A Balaton vízparti területein új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

Ami felháborodásra adhat okot, hogy szálloda építését viszont lehetővé teszi, így azt hiszem, értelmet nyer Mészáros Lőrinc lelkes kempingvásárlása itt, a balatoni térségben és egyéb ingatlanvásárlásai, amikről neki rendszerint persze nincs is tudomása.

Azért időzök ennél, mert képviselő asszony is kitért rá, lévén ő helyileg is érintett ebben, én pedig mint megrögzött kempingező ember, azért aggódom emiatt, csak úgy megjegyzem, azt hiszem, a kenyerem javát megettem, de én még életemben szállodában nem nyaraltam, nem pihentem, soha életemben. Én megrögzött kempinges vagyok.

Ami miatt a hangomat emelem fel, az a kisgyerekesek és a fiatalok érdeke. Ha a Balaton kizárólag lakóparkokból fog állni, akkor éppen azt a varázsát veszítette el, amely most már évezredek óta  gyakorlatilag ezt is mondhatjuk , de legalábbis a mi történelmi ezer évünk óta a Balatont jellemzi, minden bajával és problémájával egyetemben, hiszen tudjuk, hogy volt időszak, amikor teljesen kiszáradt, volt, amikor teljesen túlcsapott rajta a víz, és még sorolhatnám, de azt hiszem, ha ebből kizárólag a milliárdosok paradicsoma fog megvalósulni, akkor éppen azt a varázsát veszíti el a Balaton, ami miatt mi szerettük. Szintén erős fenntartásokra ad okot, hogy bizonyos törvényi előírások alól mind a kormány rendelete, mind a miniszteri rendelet rengeteg kivételt, eltérő szabályozást állapíthat meg. A javaslat területfejlesztési térképe pedig vagy pontatlan, vagy a korábbi hivatalos kormányálláspontokhoz képest való elmozdulást mutatja. Olyan érthetetlen fejlesztési elemek vannak benne tervezettként feltüntetve, mint a Nabucco-gázvezeték, ami évek óta szerintem tetszhalott, gyakorlatilag ez már nem is létezik, már sehol senki nem beszél róla, és szerintem meg is szűnt ez a Nabucco-gázvezeték.

A térképre felrajzolt gyorsvasutak kapcsán feltehetőleg arra gondoltak, amik 160 kilométernél is nagyobb sebességgel haladnak. Az értéke több ezer milliárd forintot tesz ki; megvalósulásuk realitása értelmezhetetlenül alacsony. Egyedül a Budapest-Pozsony-Brno-Varsó gyorsvasutat jelentették be hivatalosan is az érintett felek, ugyanakkor azt meg kell jegyeznem, hogy a vasút a térképen viszonylag nagy ívben elkerüli Pozsonyt. A javaslat ugyan általános szabályokként többnyire helyes szabályozást tartalmaz, azonban rendeleti úton a kormány vagy a miniszter összeszámolhatatlan esetkörben szabályozhat, eltérően állapíthat meg más szabályozást.

Ahogy említettem, a balatoni térség szabályozása sem ad megnyugtató válaszokat, különösen a kempingekben építhető szállodákra tekintettel, amelyekkel szemben a hatályos szabályozás sokkal szigorúbb korlátokat határoz meg. Köszönöm szépen a figyelmüket és a türelmüket. (Taps a Jobbik és az LMP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, Korózs Lajos képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az LMP álláspontját két képviselő fogja majd ismertetni, 15 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Csárdi Antal képviselő úrnak.

CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Rendeltetése és céltételezése alapján azt gondolhatjuk, hogy ez a törvényjavaslat kiemelt figyelmet kíván a döntéshozók és az ország egésze részéről, és szerintem ez így is van, csak éppen a kiemelt figyelem annak elismerése lehetett volna, hogyha a kormány az ország fejlesztéséhez, a fenntartható fejlődés irányába való elmozdulásához, ennek a területrendszere alakításához egy kiváló jogi szabályozási eszközt nyújtott volna be, de sajnos nem erről van szó.A helyzet éppen ellenkező, mert itt a korábbi helyes irányok, vívmányok, az emberek egészséges környezethez való jogának és a természeti erőforrások és értékek védelméhez fűződő, alkotmányban rögzített jogának sárba tiprásáról van szó, és ez az Orbán-kormány esetében nem kivételes eset, mára ez már mindennapos, általános gyakorlat.

Magyarország az az ország, amely eddig elmondhatta magáról, hogy hosszú évtizedek óta nemzetközi összehasonlításban is magas szintű területi tervezési rendszert alakított ki az országostól a regionálisig, a megyei és helyi szintig, integrálva a szakpolitikák, az önkormányzatok, a civil társadalom törekvéseit, hosszú évekig számos fejlődési fázison keresztülvive, és ez így is volt. Magyarország az az ország, amely minderre, azt gondolom, hogy büszke lehet, de sajnos a második Orbán-kormány színre lépésével ez gyökeresen megváltozott.

Az a tervezet, amit T/18783. számon az előző ciklusban önök már benyújtottak, megjárta a bonyodalmas és hosszadalmas parlamenti utat, és a társadalmi konzultáció is zajlott, a zárószavazást pedig, államtitkár úr is említette, elfelejtették megvalósítani. Legyünk őszinték, nem csodálkozunk ezen, mert olyan külön jogokat biztosított volna, ami bizony kellemetlen lett volna a Fidesz-KDNP számára is abban az esetben, ha véletlenül mégsem nyeri meg a választásokat.

Tény, hogy az előző, T/18783. számú tervezet is három egybeolvasztott törvény jelentős felhígításáról szólt. A választások utáni újrabenyújtás érezhetően több mint vitatható választási rendszerrel megszerzett kétharmados hatalmukat nemcsak a tervezet sorszámában, hanem lényegi elemeiben is meghatározó, a korábbi törvény tartalmát kiüresítő, szinte megsemmisítő, fontos változásokat hozott, és ezeket az előírásokkal szemben nem kísérte sem újabb szakmai, sem értékelhető társadalmi egyeztetés.

(17.40)

Elég csak az új tervezet azon paragrafusát említeni, amely szerint, idézni fogom: „Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 4. § (3a) bekezdése szerinti esetekben egyedi, az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv rendelkezéseitől eltérő vagy annak alkalmazását kizáró területrendezési szabályokat és különös hatósági eljárási szabályokat a Kormány rendeletben állapíthat meg.” Mindezt abban az országban, ahol gyakorlatilag azt tapasztaljuk, itt a parlamentben, kint az utcán, hogy minden törvény, minden döntés a beruházók, általában Fidesz-közeli vállalkozók érdekében történik. Érdemes visszaemlékezni államtitkár úr expozéjára, nemegyszer említette, hogy a beruházók érdekeinek meg kell felelni.

Az LMP álláspontja szerint az emberek érdekeinek kell megfelelni, a fenntartható fejlődés elveinek kell megfelelni, mert ha tönkretesszük azt a környezetet, amely biztosítja a fenntarthatóságot ökológiai és gazdasági szempontból, akkor a saját jövőnket fogjuk felemészteni.

De miről is szól az Étv. hivatkozott passzusa az állam építésügyi feladataira vonatkozóan? Arról szól, hogy a kormány, az építésügy gondoskodik a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás során építési tevékenységgel érintett telkekre, valamint az országos jelentőségű kulturális és sportrendeltetésű építmények telkeire, valamint azok közvetlen környezetébe tartozó telkekre vonatkozóan az ott megvalósítandó közérdekű beruházás érdekében, valamint a nemzetbiztonsági célú építmények telkére vonatkozóan a kormány rendeletben megállapíthatja a beépítés szabályait, az egyedi építési követelményeket és a területrendezési szabályokat.

A (3b) pont pedig azt mondja, hogy a (3a) bekezdésben meghatározott beruházásokkal összefüggő, különös hatósági eljárási szabályokat a kormány rendeletben állapíthatja meg. Márpedig a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásoknak se szeri, se száma, a kormány bármely beruházást annak minősíthet, amire volt és van is példa, például egy-két török magánvállalkozó budapesti vagyonszerzéséhez és beruházásaihoz kétszer is hozott ilyen határozatot a kormány, de elég gondolni a Csarna-völgyi, legutóbb elhíresült kisvasútra, a veszélyes anyagokat tároló raktárakra és egyebekről nem is beszélve.

Ilyen alapon az egész ország minden telkét és beruházását, amit a Fidesz-kormány és csókosai akarnak, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá lehet tenni, és ezzel kilépni az amúgy is meggyengített törvény hatálya alól, ezúttal áthágva a helyi lakosság, az önkormányzatok, a szakmai szervezetek bármilyen jogos igényét, a korábbi területi terveit vagy a fejlesztési elképzeléseit a településeknek.

A kormány Budapestre már rátette a kezét a Budapest és az agglomeráció fejlesztéséről szóló 2018. évi XLIX. törvényben, és a mostani OTRT-tervezet azonban mindezeken tovább megy, a környezetvédelem szempontjából fontos övezeteket iktatnak ki, alapvető, a homályosítás és a jogértelmezés nehézségeit előrevetítő definíciós problémákat vet fel a törvényjavaslat. A korábbi törvényekben rögzített feltételeknél és követelményeknél alacsonyabb rendű kormány-, illetve miniszteri hatáskörbe utal döntéseket, odadobva a kormány kényének-kedvének ezt a területet.

Azt gondolom, hogy az LMP számára ez elfogadhatatlan, és köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Schmuck Erzsébet képviselő asszonynak, közel nyolc perce van még.

SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz nyolc éve alatt az Országos Területfejlesztési Tanács megszűnt. A régiók lefokozva, a megyék éppen csak vannak, a települési szint kivéreztetve, a civilek ellehetetlenítve. A fejlesztések összehangolás nélkül, a Fidesz-klientúra igényei, szeszélyei és mohósága szerint történnek. És már a törvényt is lefokozzák, nehogy gondot okozzon a magánérdekek gátlástalan érvényesítése a közjó érdekével szemben.Természetesen lett volna oka a felülvizsgálatnak, hiszen a körülöttünk lévő világ, a körülmények jelentős mértékben változtak, változnak. A klímarezisztencia és a proaktív alkalmazkodás szükségessége, a természeti erőforrások  így a terület, termőföld, víz, biológiai sokféleség  szűkössége valós kihívás. És ott a folyamatos nyomás, hogy egyes multinacionális cégek kiszolgálói legyünk.

A paksi bővítés és az ezzel járó magasfeszültségű villamosenergiahálózat-fejlesztés, valamint a kiemelt, úgynevezett nemzetgazdasági beruházások csak hab a tortán. Pedig a terület- és településfejlesztés és -rendezés kulcsszerepet játszhatna az ország kiegyensúlyozott fejlődésében, hogy megszűnjék a halmozottan hátrányos területek reménytelensége, a XXI. századhoz méltó, jól jövedelmező gazdasági szerkezet alakulhasson ki, és hogy városaink és vidéki településeink élhetővé váljanak, de legalább megmaradhassanak.

De most mivel kell szembesülnünk? Született három korábbi, egyébként egymással összefüggő törvényre egy leegyszerűsített, fogát vesztett módosító javaslat, egy salátatörvény, annak is egy rossz változata, mert csak egyben lehet szavazni róla, függetlenül attól, hogy egyes elemeinek elvben lehetnének jó és rossz módosító részei.

A tény azonban az, hogy a nép által megszavazott és az érdeküket képviselni hivatott Országgyűlésnek, a jó ügyben eljárni kívánó képviselőknek nem sok döntési pont maradt. A vezérszónoki felszólalás időkerete eltörpül sajnos ahhoz képest, hogy csak jelképszerűen felsoroljuk, hány és milyen ügyben történt aggályos visszalépés, módosítás. Így csak a példálózás marad alátámasztásaként annak, hogy ez a törvénytervezet elfogadhatatlan és az Alaptörvényben foglalt jogaink semmibe vétele.

Az Orbán-kormány biztosan nem véletlenül számos, köztük korábban törvényi szinten szabályozott ügyet nemhogy a kormány, de a területrendezésért felelős miniszter hatáskörébe utal. Nem véletlenül, hiszen ezért nem más, mint számos egyéb teendője mellett a Miniszterelnökséget vezető miniszter felel. Ki más? Hiszen környezeti, örökségvédelmi és számos egyéb ügyben a szakértői gárdát a szakminisztériumokban több hullámban már kirúgták csakúgy, mint a hatóságoknál, így a szakmai érvek már nem játszanak szerepet, ha például az erdők, a nagyvízi medrek, a rendszeresen belvíz járta területek, a vízminőségvédelmi területek vagy a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése, tározók, a tájképvédelmi területek övezetét vagy például a földtani ügyek miatt fontos területeket, az erdőtelepítésre javasolt területeket és a jó termőhelyi adottságú szántókat kell kijelölni és védelmüket biztosítani.

A barlangok is a rövidebbet húzzák, hiszen kikerül a törvényből még az is, idézem: „Barlangok felszíni védőövezetében a beépítés feltételeit a településrendezési eszközökben a működési területével érintett nemzeti parki igazgatóság véleménye alapján kell meghatározni.” És az sem véletlen, hogy korábbi övezetek összevonódnak, eltűnnek, például kiváló termőhelyi adottságú erdők övezete, pedig az éghajlatváltozás szempontjából ezeknek kimagasló szerepük van.

A változás persze a kempingeket sem kerülheti el, erről már hallottunk ma többször. Ott is miniszteri rendelet foglalkozik már csak velük, hiszen Mészáros Lőrinc, legalábbis a Balaton körül, már majd’ mind felvásárolta.

Az önkormányzatok sem tehetnek majd semmit a helyi érdekek érvényesítéséért, sőt szinte segítik őket az erőszak elviselésében, hiszen, és idézek megint: „Az önkormányzatot az általa elfogadott településrendezési eszköz előírása miatt kártalanítási kötelezettség nem terheli, ha az előírás területrendezési tárgyú jogszabály vagy az országos településrendezési és építési követelmények tárgyában kiadott kormányrendelet települési szintű érvényesítésének közvetlen következménye.”

(17.50)

És már nemcsak a Hatvan-Albertirsa 400 kilovoltos távvezeték miatt lehet aggódni, amikor váratlanul üdülő és biotermelő tanyák mellé, fölé építenek magasfeszültségű távvezetékeket, ugyanis az új szabályozás szerint  megint csak idézek  „az országos műszaki infrastruktúra-hálózatoknak az ország szerkezeti tervében megállapított nyomvonalától és a térbeli rendtől az adott műszaki infrastruktúra kijelölése tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter egyetértése esetén lehet eltérni”.

A Balaton csak egy jellemző gyöngyszem a korlátlan, mondom, önkényuralom legalizálásában. Szinte minden, a Balaton védelmét szolgáló törvényi rangú engedélyezés vagy tiltás kikerült a tervezetből. Egy részüket kormányrendeletbe utalják. Még rosszabb, hogy vannak olyan, a mostani jogrendből kimaradó szabályok, amelyek még csak a kormányrendeletbe sincsenek utalva, azaz egyszerűen szólva el fognak tűnni. Két példával tudnám szemléltetni a problémát.

A balatoni kikötőépítés társadalmilag érzékeny kérdésköréről a hatályos Balaton-törvény részletes előírásokat fogalmaz meg. Kikötő csak az önkormányzat által kikötőépítésre kijelölt partszakaszon létesíthető, ha zöldfelület sérelme nélkül megközelíthető; medencés kikötő csak csónakok számára létesíthető; és még sok más, környezetvédelmi célokat szolgáló törvényi előírás hatályos jelenleg. A benyújtott tervezetben helyettük csak egyetlen mondat áll  60. § (3) bekezdés -: „Új, saját használatú és közforgalmú  csónak és hajó  kikötő létesítési feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.”

A másik példa, hogy a zöldterület cím alól kimaradnak a parti területek közcélú kisajátítására vonatkozó kártalanítás szabályai.

Azt gondoljuk, hogy egyszerűbb és igazabb lenne, ha a kormány bevallaná, hogy az ilyen törvények csak arra szolgálnak, hogy az önös akarata korlátlanul érvényesüljön. Mindezek miatt, amit eddig felsoroltunk, az LMP a törvényjavaslatot nem tudja támogatni. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Schmuck Erzsébet képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most megadom a szót Hajdu László képviselő úrnak, DK.

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Az előterjesztett törvényjavaslat 120 oldal, és még 25 oldal melléklet, és még mellé vannak csatolva egyéb tanulmányok és korábbi anyagok, mintegy 400 oldal áttanulmányozása ilyen hirtelen és gyorsan azért nem megy. Amit tudunk róla, az is elegendő egyébként. Az egyik, amit szeretnék megemlíteni, az államtitkár úr fölvezetésében pozitívan indokolta a három megszűnő törvénynek az egy törvényben való szabályozását. Csak a jegyzőkönyv kedvéért szeretném megemlíteni, hogy az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi, a budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló 2005. évi, és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervéről szóló törvény, amelyet már egyébként az Orbán-kormány idején, 2000-ben fogadtunk el, én is itt ültem. Akkor a Balaton környékéről érkezett parlamenti képviselőkkel külön bizottság tárgyalta ezt, itt volt hetven-, nem tudom, hány polgármester, többszörös hullámban egyeztettünk, és sikerként mentek haza a fideszes országgyűlési képviselők Bóka István vezényletével, hogy megszületett ez a törvény, és most látom, hogy e három törvénynek egy törvényben való szabályozásával mindez az egész annullálva van. Azt gondolom, hogy nem lehet elhinni, főleg nem lehet elfogadni azt, hogy ez a három törvény egy keretjellegű negyedik törvényben összehozható, és ez azonos értékű. Mindenesetre a kiegészítésként elhangzottakra ezt szeretnénk reagálni.

Volt egy másik megjegyzése az államtitkár úrnak, és egyébként köszönöm, hogy ezt felhozta, az pedig az, hogy egy sorozatnak a következő állomásán vagyunk túl. Erről a sorozatról szeretnék pár szót szólni korábbi gyakorló polgármesterként is. Az egyik a 2015. évi egyszerűsített bejelentés alapján történő építési engedélyezési eljárás, amikor 300 négyzetméterig lényegében építési engedély nélkül lehetett építkezni. Ezt mint gyakorló polgármester megtapasztaltam, hogy ez a könnyítés mennyivel volt egyébként nehezítés. Ez egyáltalán nem volt könnyítés, ez egy komoly nehezítés volt, és hatalmas, azt kell mondjam, korrupciót vont maga után ahhoz, hogy mindez a megépítés létrejöhessen, nem is beszélve arról, hogy a lakhatási engedélyezésnél derültek ki az egyeztetési kötelezettségek ellenére olyan dolgok, amik miatt Rákospalota vagy Pestújhely ma is szenved.

A másik, a 2016-ban a településkép-védelemről szóló törvényből adódó feladataink, amik az önkormányzatoknál megjelentek. Ebből a településarculati könyv, amit megcsináltunk. Itt mindenki jól járt ezekből a törvényekből, akik erre ráálltak, és iparszerűen végrehajtatták velünk. Tervezőt kellett fogadni  mi nem kaphattunk az állami támogatásból, saját erőből kellett megcsinálni. Aki ilyen településkép-védelmi törvényt látott  (Kezével mutatja:) ilyen vastag , egy akkora kerületben, ahol én is dolgoztam. A településkép-védelmi könyvet azóta senki nem lapozta fel, de megcsináltuk. Tele fotóval, leírásokkal, eszméletlen munkával, nem tudom, mennyi dologgal, és 40 millió körüli nem tervezett, azonnal elfogadásra kerülő ad hoc dolog volt, miközben az elővezetésben az jött, hogy egyszerűsítésről van szó.

Ennél rosszabb volt a településkép-védelmi helyi rendelet megalkotása, arra néhány napot kaptunk, mert ez volt az, amikor döngették Budapesten a gömb alakú reklámtáblákat, és erre gyorsan kellett egy rendeletet alkotnunk, és elvileg fölmérni és bírságolni, beárazni, hogy mennyit kell fizetni ezekért a táblákért. Tehát politikai eszközként használtak fel bennünket mint önkormányzat, és azt gondolom, hogy beültettük ebbe a településrendezési tervbe, és az önkormányzatoknak pedig végre kellett hajtani. Nem is mondom, hogy ez is pénzbe került. Ennek semmilyen ellentételezése nem volt, és soha nem lesz egy fillér bevételünk se belőle, de el van készítve.

Azt kell mondjam, hogy talán egyetlen dolog, amiből fogunk hasznosítani itt a felsoroltak közül, ami az egyszerűsítéshez való elvezetést illetően a mai napon az államtitkár úr logikus levezetésében megjelent, ez a versenyképesség a digitális térkép vonatkozásában. Azt gondolom, hogy ez valóban a jövő, erre van nagyon nagy szükség, ehhez persze az is kell, hogy a földhivatal egy nyelven beszéljen az önkormányzatokkal, valószínűleg az ágazati nyilvántartással. Tehát itt nyilvántartási problémák vannak, a digitális bevezetésnek a pontos adatszolgáltatás az alapja. De erre is szintén egy bizniszágazat ráállt, és mindenki, aki ezt a digitálist csinálja, annak biztos megrendelése van, mert az önkormányzat önmagában képtelen megcsinálni, tehát gyakorlatilag egy piacot jelent.

Én is eljutok majd egyébként, ahova szeretnék, de szeretném ezt megemlíteni, hogy a földhivatali és az önkormányzati, amely nagyon nagy terület, hiszen az igazi partnerek az önkormányzatok, a gazdálkodó cégek, a vagyoni összhangja és az ágazati összhangja még jelentősen hátráltatja ezt a munkát. Nyilván egy kisebb falunál, pár száz lakosnál a digitális ügyletnek pedig az a problémája, hogy miből fogja kifizetni az önkormányzat, mert ez nem kis költséget jelent.

(18.00)

Szeretnék szólni egy szakmai részről. Tulajdonképpen a nemzeti fejlesztési tervnek van egy szakmai programja, ez 2030-ig el van fogadva. Most ez az úgynevezett kerettörvény, amit ma itt tárgyalunk, nem nagyon tesz említést arról, hogy milyen viszonyban van a nemzeti fejlesztés 2030-ig szóló szakmai programja és ez a területrendezési, noha valahol ezeknek össze kellene futniuk.

Csak említést szeretnék tenni arról, hogy a nemzeti vidékfejlesztési stratégiába beleértem az agglomerációt, az vidékfejlesztés is egyben, Budapest és térsége agglomerációja, de a Balaton is, úgy gondolom, benne van ebben a nemzeti vidékfejlesztési stratégiában, és ez is egy határidőhöz van kötve. Ugyanilyen az energiastratégia, a Semmelweis-terv, a Wekerle-terv, már nem is mondom, hogy milyen tervek vannak itt, ezekről nem történik említés, hogy ezekkel az elfogadott dolgokkal mi lesz, annullálva lesznek, megszűnnek vagy újak jönnek helyettük; majd államtitkár úr, gondolom, ki fog térni erre. De ugyanez a probléma a nemzeti környezetvédelmi program viszonya ehhez a keretjellegű törvényhez, vagy a fenntartható fejlődési stratégia ugyanehhez viszonyítva, és én megemlíteném még talán a nemzeti közlekedési stratégiát, mert ez elég jelentősen összefügg, azt gondolom, az előttünk lévő előterjesztéssel.

Végezetül szeretném azt megemlíteni, elhangzott itt az egyik képviselőtársunk hozzászólásában, hogy a Balaton, a Balaton-part mindenkié. Jó volna, ha így lenne, hogy a Balaton-part mindenkié, de az a félelmem nekem is megvan, amit itt előttem mások megemlítettek, hogy a Balaton-part nagyon szűk, leszűkül ez a „mindenki”, és nagyon kevés ember fogja élvezni ennek a Balatonnak a jövőjét. Úgy gondolom, hogy erre ez az öt méter, ami megjelent, már egy előjel.

A másik, ami nagyon fontos, hogy ezek a kempingek, strandok és sok mindenre vonatkozó ügyletek, ebben valami tisztánlátást kellene megemlíteni. Sok évtizeden át a Balaton mellett üdültünk, külföldön se nyaraltunk évekig, míg kicsik voltak a gyerekeink, és most csak veszem a példát, Alsóörs, ahol mi nyaraltunk, annak semmije nem látszik. Hatalmas tábla hirdeti, hogy európai uniós forrásból őrszolgálattal körülvett balatoni hajópark épült meg annak az üdülőnek a helyén, ami valamikor az én vállalatomnak volt az üdülője és Balaton-parti telke, de a mellette lévő, szintén egy fővárosi vállalatnak a telkén is ugyanilyen hajókikötő van.

Meséltem ott az őrnek, hogy én 18 vagy 19 évig itt nyaraltam, hadd sétáljak végig a sok luxushajó között, és azt mondta, hogy nem lehet, mert ehhez kártya kell, azzal tudnék végigmenni. Elhoztam a gyerekeimet és a nagyobb unokákat, megmutatni nekik, de csak úgy messziről néztük meg a Balatont, már nem férhetek a vízhez, és attól tartok, „a Balaton mindenkié” így fog kinézni, hogy nem fogunk odaférni hozzá.

Végezetül szeretném megemlíteni, hogy az a törvény, amely jön majd a holnapi napon, amely a bányászatról szóló törvény, és itt képviselőtársunk említette, az 15 paragrafusban foglalkozik a bányanyitással, a bányajoggal, bányával, és ugyanaz a minisztérium az előterjesztő, és én úgy veszem észre, azt gondolom, hogy szoros összefüggésben van azzal a hiánnyal, amit ez nem mutat be, de már egy szaktörvényben a bányanyitással, illetve a bányatelekkel foglalkozik, hogyan kell bányatelket kialakítani, az is abban a törvényben benne van, és már korábban itt ténylegesen tárgyaltuk, és ami a félelmet jelenti, hogy szinte egyetlen cég kezébe kerül turisztikailag a Balaton.

Összességében azt gondolom, hogy az elénk rakott gigaméretű, nagy kerettörvény elfogadását laikusként se, gyakorlóként pedig egyáltalán nem tudom támogatni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, Hajdu képviselő úr. Megadom a szót Steinmetz Ádám képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.

DR. STEINMETZ ÁDÁM (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az itt előttünk fekvő törvényjavaslat Balatonra vonatkozó részeihez kapcsolódóan szeretnék egypár gondolatot megosztani, azon belül is a Balaton vízvédelmi infrastruktúrájával. Remélem, hogy államtitkár úr majd a vita során reagálni fog az általam elmondott fontos dolgokra.Nagyon örülök, hogy a Fidesz vezérszónoka, Witzmann Mihály volt, aki jelenleg is itt tartózkodik az ülésteremben, önmagát balatoni embernek aposztrofálta… (Witzmann Mihály: Nem aposztrofáltam, 42 éve balatoni ember vagyok.  Az elnök csenget.) Akkor úgy fogalmazok, balatoni emberként. Bocsánat! Nem akartam itt semmiféle gúnyt belevinni a dologba, csak idéztem magát. Tehát szerintem balatoni emberként érteni fogja, meg is fogja érteni és reményeim szerint egyet is fog érteni az általam elmondottakkal.

Nagyon örülök, hogy képviselőtársam elmondta, hogy a Balaton-part mindenkié. Ez egyébként a Jobbik Magyarországért Mozgalom Balaton-csomagjának is egy hangsúlyos és markáns eleme volt, hogy ezt nemcsak kimondjuk, hanem akként is kezeljük. Annak is örülök, hogy ez a törvény is mutatja, hogy mennyire fontos Magyarország jövője szempontjából a Balaton és annak partja.

Számomra kedves volt az is, hogy ezt a törvényjavaslatot széles körű társadalmi egyeztetés előzte meg. Witzmann képviselőtársam elmondta, hogy közel 500 partner bevonásával, köztük az érintett önkormányzatok képviselőinek bevonásával tették ezt meg. Bízom benne, hogy a konzultációban Balatonmáriafürdő és Balatonfenyves polgármesterei is részt vettek, és elmondhatták a véleményüket a partvédművekkel kapcsolatban. Ha ez esetleg nem történt meg vagy ezek az információk nem jutottak el hozzájuk, akkor én ezt most megteszem.

A Balaton-part mindenkié, csak az a kérdés, hogy lesz-e Balaton-part. Ugyanis 1977-ben a Balaton vízszintjét 70-100 centiméter közöttire tervezték, majd húsz ével később ezt a vízmértéket módosították 110 centiméterre. Jelentem, hogy azóta, különösen az uralkodó széljárásra tekintettel, én balatonkeresztúri lakos vagyok, az északi széljárás a jellemző, viharos időszakban jellemző, hogy elúszik a Balaton partja, és ez annak köszönhető, hogy bizony a Balaton vízszintjének emelésével párhuzamban ezeknek a partvédműveknek az infrastrukturális háttere nem vagy csak részben valósult meg.

Ami egyrészt érthető, hiszen a Balaton mint a Budapest utáni második legnagyobb turisztikai értéke az országnak, érthető, hogy a turistákat a tiszta víz vonzza, a magas vízállás, és ebből a szempontból ez a lépés érthető, de az agrárium ezt megsínyli. Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy Balatonfenyves és környéke, az úgynevezett Nagyberek a Balaton vízállásánál mélyebben fekvő terület, tehát itt az esőzéseket követően a melioráció, ami szintén múlt századi állapotban van, nem teszi lehetővé, hogy a vizek lejöjjenek ezekről a mezőgazdasági területekről.

Amúgy is ezt a rengeteg vizet szivattyúval emelik át a Balatonba, sok helyen rengeteg belvíz alakul ki, és nem lehet mezőgazdálkodni. Tehát van ennek egy hátulütője. És amikor erről beszélek, tudják önök, hogy a mai napon Balatonmáriafürdőnél mennyi a vízállás, a Balaton vízállása? 122 centiméter, és a hírek szerint a Balaton vízszintjének további emelése várható.

Nos, én azt gondolom, hogy az elmondottakra tekintettel nem kell tovább magyaráznom, hogy mennyire fontos a partvédművek infrastruktúrájának korszerűsítése. Nagyon bízom benne, hogy mind a kormány, mind képviselőtársam, aki most itt ül közöttünk, ennek maximálisan tudatában van, és nagyon bízom benne, hogy nemcsak Balatonfenyvesen és Balatonmáriafürdőn, hanem a déli part többi településén is figyelemmel lesznek a jövőben arra, hogy a Balaton-part mindenkié legyen, lehetőség szerint mindenki által megközelíthető legyen, és egyáltalán megmaradjon.

Köszönöm szépen a szót, és remélem, hogy kapok majd választ a vitában a későbbiek során.

(18.10)

ELNÖK: Köszönöm, Steinmetz Ádám képviselő úr. Megadom a szót Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszonynak.

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Akkor folytatnám az előbbi vezérszónoki felszólalásomban elmondottakat azzal, hogy bíztam benne, hogy a kormánypártok leosztották egymás között, hogy ki miről fog beszélni, és Nacsa Lőrinc képviselőtársam sem ejtett szót a kempingekről és kikötőkről. Én úgy gondolom, hogy akkor beismerésre került, hogy mi itt a hátsó szándék, és látszik az, hogy ezekben a beruházásokban bizony-bizony a kormánynak benne lesz a keze. Már csak azért is, mert a 99. §-ban a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásoknál a kormány állapítja meg a beépítés szabályait, és akkor ezzel mindent elmondtunk. Szeretném megerősíteni és elmondani, hogy nagyon örülünk természetesen annak, hogy az ingatlan-nyilvántartás és az ahhoz kapcsolódó, a térképekhez való hozzáférés díjmentes lesz az önkormányzatoknak, ez nem kérdés, ez egy nagyon jó javaslat. Igen, benne van ebben a törvényben egy passzus, amely abszolút támogatható, és tényleg nagyon üdvözöljük.

Korábban egyik képviselőtársam mondta a légkábelek és a föld alatt elvezetett kábelek problematikáját, és én bízom benne, hogy választ fogok kapni a kérdésemre. Úgy szól most a jogszabály, hogy föld alatt kell ezeket a kábeleket elvinni, ami egyébként nagyon jó, hiszen településképi szempontból és egyébként is nagyon üdvözlendő; azonban, ha ott van oszlop, akkor lehet az oszlopon is vinni a hírközlési kábeleket.

A kérdésem az, hogy ahol mennek ezek a kábelek, ott szinte mindenhol van oszlop, tehát mi az az eset, amikor nincs ott oszlop, de megy ott vezeték. És nem külterületre, hanem belterületre gondolok. Én úgy látom, hogy mindenképpen a földkábel felé kell elvinni az irányt, és nem szabad ilyen teret engedni a jogszabályban, hogy akár az oszlopra is felvihetőek ezek a kábelek.

Kevés szó esett a 110. §-ról, a településkép védelméről szóló törvény módosításáról, ahol egy új országos településvédelmi eljárás indul. Most itt megint egy kicsit gondolkodni kell: vajon miről is szólhat, mire gondolhatott a szerző? Ezt most már többször kell mondanom, mert azt jelenti, hogy településképi szempontból, ahogy képviselőtársaim is elmondták, a települések a TAK-ot elkészítették, soha senki nem lapozza; nyilván a főépítész lapozza, hiszen úgy adhatja ki az engedélyt, de az állampolgárok részére ez nem annyira ismerhető.

És most akkor bejön egy új passzus, ez az országos településkép-védelem és a településképi szempontból kiemelten meghatározó terület fogalmának a bevezetése. Sokat gondolkoztunk rajta, hogy mi lehet ez. Természetesen, ha ez történelmi vagy kulturális szempontból fontos építményekre vezethető le, hogy arra fog vonatkozni ez az országos településkép-védelem, akkor az még rendben való is lenne. Ha valaki valamely ingatlanán ez a védelem rajta van, akkor neki egyedi TAK-ot kell készíteni, és egyedi településképi követelményeknek kell megfelelni annak az ingatlannak, és ezeket az eljárásokat majd a kormányhivataloknál kell kezdeményezni egyébként a kormány döntése alapján.

Most akkor felmerülhet az a kérdés, hogy akkor itt az eldöntése annak, hogy mi az, ami országos településképi védelembe helyeződik, az minden a kormány döntése lesz. Tehát akár rákerülhet olyan ingatlanra is, ami nem szimpatikus. Mert nincs odaírva, hogy ez milyen esetekben, tehát kulturális, történelmi és egyéb fontos építményekre, ingatlanokra vonatkozik, bárkinek az ingatlanjára gyakorlatilag a kormány döntése alapján rákerülhet.

Hát ez, én azt gondolom, abszolút nem átgondolt. Kérem tisztelt államtitkár urat, hogy erre szíveskedjen válaszolni, hogy mégis milyen ingatlanokra gondolták ezt kiterjeszteni, hiszen így nagyon nehéz meghatározni, hogy vajon milyen ingatlanokra lehet.

Végül szeretném én is Witzmann képviselő úrnak megköszönni a közbenjárását, hogy a siófoki déli elkerülő út a törvénybe bekerült. Nagyon régóta várt erre a település, úgyhogy ez tényleg egy olyan pozitívum, ami mindenkinek hasznos lesz, az ott élőknek és az ott nyaralóknak is egyaránt. Bízunk benne, hogy pénz is fog társulni hozzá, és nem csak papíron lesz itt a törvénynek a mellékletében. Gondolom, képviselő úr ezen dolgozik, úgyhogy természetesen mindenben számíthat az én segítségemre is, amennyiben erre igényt tart. Én köszönöm szépen.

És a másik, hogy remélem, vita alakul ki, nem úgy, mint tegnap éjszaka Kósa Lajos képviselőtársammal, és a feltett kérdéseinkre a választ meg fogjuk kapni államtitkár úrtól. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! További felszólalásra senki nem jelentkezett, ezért az általános vitát lezárom, és megkérdezem az államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni az elhangzottakra. Azbej Tristan államtitkár úr jelzi, hogy igen, öné a szó, államtitkár úr.

AZBEJ TRISTAN, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! Először is szeretném megköszönni és örömmel nyugtázni azt a konstruktív vitát, ami itt kialakult, legalábbis a vita nagy részében. A törvényjavaslat előkészítését széles körű szakmai egyeztetés előzte meg, az előterjesztő, a kormányoldal nyitott volt a szakmai érvekre, az ellenzéki képviselőktől, szereplőktől származó érvekre is, amiről több ellenzéki képviselői felszólalás is tanúskodik.Vannak vitás pontok, ezek jelentős részükben egyébként környezetpolitikai, illetve fenntarthatósági területet érintenek, és az az általános észrevételem, ha megengedik, hogy a legtöbb kérdésre egyébként a normaszöveg-tervezet és a mellékletei választ kínálnak. Elhangzott, hogy ez egy tekintélyes terjedelmű normaszöveg-tervezet, de a vitának az az alapja, hogyha ezt részletesen áttanulmányozzák.

Mindenesetre volt egy olyan kérdés, amivel kapcsolatban úgy érzem, hogy pontosítást igényel az előterjesztői álláspont. Többször felmerült a Balaton esetében a nádasok, illetve a csónakkikötők problematikája, és azt szeretném leszögezni, hogy a törvényjavaslat célja, hogy a Balaton esetében a nádasok és a csónakkikötők közötti viszonyt rendezzük; olyan módon rendezzük, hogy lehetőséget biztosítsunk a csónakkikötők fenntartható, ismétlem, fenntartható fejlesztésére és kiépítésére.

A hatályos Balaton-törvénynek egyébként még azt is rendeznie kell, hogy az engedéllyel rendelkező kikötő egyáltalán fenntartható legyen, ha a nádas megtelepszik a kikötők által használt vízfelületen. Ilyenek a bejárók például.

A valós állapot, mint azt mindannyian tapasztaljuk, az, hogy tucatjával épültek ki engedély nélkül csónakkikötők nádasban; ez egy olyan probléma, ami az elmúlt évtizedek alatt alakult ki, és valamilyen módon szabályozni és kezelni kell. Az általunk javasolt szabályozás célja az, hogy az önkormányzatok ezeket az engedély nélkül kiépített, de egyébként megfelelően karbantartott csónakkikötőket a megfelelő környezetvédelmi garanciák mellett legalizálhassák. Továbbá cél az is, hogy olyan település is alakíthasson ki fenntartható módon csónakkikötőt, amelynek a természeti adottságainál fogva erre nincs lehetősége. Például azért, mert az egész partszakaszát benőtte a nádas.

Összességében a természeti védelem az új szabályozás által nem csökken, nem sérül, sőt egyébként az erdők esetében még növekedni is fog. Ezzel kapcsolatban egy olyan vita alakulhat ki, ami egyébként alapvetően eszmei, ideológiai alapú, környezetpolitikai eszmei alapú. Itt találkozik az újhullámos, liberális mozgalmár környezetvédelmi hozzáállás, megközelítés a konzervatív, kereszténydemokrata környezetvédelmi megközelítéssel, amelyik folyamatosan keresi az egészséges kompromisszumot a fejlesztési szempontok, illetve a környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontok között.

(18.20)

Nem tudok elmenni amellett, hogy a vita bizonyos pontjain a rosszhiszemű rágalmazások területére is megérkezett. Eddig is, ezután is ha bárki törvényellenességet tapasztal, akkor tegyen feljelentést, de azt kérem és azt javaslom, hogy az egyébként konstruktív vitát a továbbiakban se törjük meg, törjék meg az ellenzéki képviselőtársak a bulvárpolitika műfaját alulról súroló színvonalú megszólalásokkal és rosszhiszemű feltételezésekkel. Mindazonáltal az eddigi konstruktivitást, nyitottságot a szakmai egyeztetésre továbbra is az előterjesztő részéről vállaljuk.

Kérjük, hogy tegyék meg módosító javaslataikat, és az eddigiek fényében az eddigi nyitottságot fogják tapasztalni a részünkről. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   115-139   139-160   161-176      Ülésnap adatai