Felszólalás adatai

Felszólalások:   82-97   98-133   134-156      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen az államtitkár úr válaszait. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására a mai napon 16 óráig van lehetőség. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló 21/2015. (V. 4.) OGY határozat módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés H/13642. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Kaderják Péter úrnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Államtitkár úr, azt gondolom, két napirendi pont egyben elég húzós, de öné a szó.

DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr, különösen ha figyelembe vesszük, hogy még lesz kettő egymás után, akkor valóban ez a helyzet. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról szóló 2011. évi 70. számú Euroatom tanácsi irányelv előírta a tagállamok számára a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére vonatkozó nemzeti politika, nemzeti program és nemzeti rendszer, valamint az ezekkel kapcsolatos követelményrendszer létrehozását.

Magyarország az irányelvben foglalt kötelezettségének eleget téve első alkalommal 2015-ben elfogadta a nemzeti politikát, amely a hazai kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére vonatkozó szakpolitika alapdokumentuma. A nemzeti politika kiterjed a radioaktív anyagok felhasználására, az atomenergia magyarországi alkalmazására, megfogalmazza az atomenergia biztonságos alkalmazásával összefüggő alapelveket, valamint az irányelvből adódó kötelezettségeket. Ismerteti a Magyarországon keletkező radioaktív hulladékfajtákat, az azok kezelésére és a nukleáris létesítmények leszerelésére vonatkozó politikákat, keretet adva a végrehajtását szolgáló nemzeti programban meghatározott feladatoknak és azok ütemezésének. Az atomenergiáról szóló törvény rendelkezése alapján a hatályos nemzeti politikát ötévente kell felülvizsgálni.

Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő határozati javaslat a nemzeti politika felülvizsgálata alapján született szükséges módosításokat tartalmazza, amely a nemzeti politika szabályozási keretét ismertető fejezetét érinti. A politika 2015. májusi elfogadása óta számos, annak tárgykörébe tartozó feladat- és hatáskör került át az Országos Atomenergia Hivatalhoz. Ilyenek többek között a radioaktívhulladék-tárolók feletti hatósági felügyelet vagy a sugárvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatok ellátása. Az elmúlt öt év során a nukleáris létesítmények üzemeltetésével kapcsolatos ütemezésben is történtek változások. Sikeresen lezárult az MVM Paksi Atomerőmű mind a négy blokkjának húsz évvel történő üzemidő-hosszabbítása, valamint az oktatóreaktor 2017-ben lefolytatott időszakos biztonsági felülvizsgálata, amelynek alapján a létesítmény még 2027-ig rendelkezik érvényes üzemeltetési engedéllyel. Emellett a tervezet a jogszabályi koherencia megteremtése és az egységes jogértelmezés elősegítése céljából pontosításokat tesz egyes fogalmak esetében.

Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti politika soron kívüli felülvizsgálatát nem indokolta sem új körülmény fellépése, sem a műszaki-tudományos fejlődés, sem pedig egyéb műszaki projekt előrehaladása. A felülvizsgálatra kizárólag az atomtörvényben foglalt kötelezettség időben való teljesítése érdekében volt szükség.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a határozati javaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Bánki Erik képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy Kaderják Péter államtitkár úr befejezte az expozéját, én azzal kezdeném, miszerint a nemzeti politika felülvizsgálatát semmi érdemi tényező nem indokolja, sem olyan kutatási eredmények nem történtek, sem olyan kormányzati intézkedések, amelyek ezt igényelték volna. Egyszerűen arról van szó, hogy az atomenergiáról szóló törvény értelmében ötévente a tisztelt Ház elé kell hozni az erről szóló irányelveket, és azokat újra meg kell tárgyalni.Teljesen természetes dolog, hogy élénk vitát vált ki minden esetben, amikor az atomenergia kapcsán bármilyen törvényjavaslat kerül a parlament elé, hiszen egy olyan területéről van szó az energetikának, ami általában a politikai pártok között egy éles ellenállás kereszttüzében van. Nincs ez másként Magyarországon sem. Azt gondolom, látva Keresztes László Lóránt frakcióvezető úr érdeklődő figyelmét, hogy a mai vitát sem fogjuk elkerülni, attól függetlenül, hogy ez az előttünk lévő országgyűlésihatározatijavaslat-tervezet érdemi változásról, ahogy az államtitkár úr is elmondta, nem szól.

Szeretném azt is megerősíteni, hogy sem a most üzemelő négy blokk, sem a tervezett két új blokk beruházását nem érinti ez a mostani anyag, hiszen az expozéban is elhangzott, az államtitkár úr is beszélt róla, és az elmúlt időszakban számos szakember véleményét is hallgatva egységes az az álláspont, hogy semmi oka arra ma a kormánynak, hogy a kiégett fűtőelemek tartós tárolásával kapcsolatos bármilyen döntést meghozzon.

Ha megnézzük az európai példákat, akkor jól látjuk azt, hogy akár a skandináv országokban, akár Franciaországban, ahol a közeljövőben tervezik az első ilyen, kiégett fűtőelem tárolására alkalmas tároló megnyitását, több mint 50 éves kutatómunka előzte meg ennek a tárolónak a megnyitását.

Tehát akkor, tisztelt képviselőtársaim, amikor néhány parlamenti párt arról beszél, hogy a közeljövőben fontos politikai döntések várhatóak a kiégett vagy használaton kívüli fűtőanyagok elhelyezésének tekintetében, amit most már üzemanyagnak hívunk egyébként is a mai szakmai nyelvben, azt gondolom, ez nem más, mint riogatás.

Az eddigi tapasztalatokat és a korábbi kutatásokat megnézve mi még a magyarországi feltárásokkal, vizsgálatokkal bőven annak a hosszú távú munkának az elején járunk, aminek a következtében egyáltalán eljuthatunk odáig, hogy a tisztelt Ház elé kerülhet egy javaslat. Hiszen, tisztelt képviselőtársaim, azt ne felejtsék el, hogy erről a magyar Országgyűlésnek határoznia kell, tehát az Országgyűlés döntése nélkül egyáltalán nem képzelhető az el, hogy a kiégett üzemanyagelemek tárolásával kapcsolatban bármilyen döntés szülessen.

Én nagyon várom azokat a kutatási fejleményeket, amelyek ezeknek az üzemanyagelemeknek az újrahasznosításával kapcsolatosak. Hiszen ha megnézzük az energetikai területen folyó kutatási munkák eredményeit, azt, hogy milyen mértékben gyorsultak fel a különböző technológiák ezen a téren, akkor, azt gondolom, joggal számíthatunk az atomenergia terén is arra, hogy a közeljövőben olyan vizsgálati eredmények vagy kutatási eredmények lesznek, amelyeknek kapcsán akár már az eddig használt üzemanyagelemek is újrahasznosításra kerülhetnek, és azt az energiatartalmat, amely még bennük leledzik, kiaknázhatja valamennyi atomerőmű.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát azt gondolom, hogy az előttünk fekvő anyagot tekintve semmi okunk arra, hogy bármilyen burkolt kormányzati döntés előrehozatalát felemlegessük, sem arra, hogy bármilyen, a különböző parlamenti pártok által elképzelt ideológiát behozzunk ebbe a vitába. Semmi másról nincs szó, mint arról, amit a tisztelt államtitkár úr is elmondott, hogy egy törvényi kötelezettségünknek teszünk eleget, és ennek keretében vizsgáljuk meg azt, hogy mi minden történt az elmúlt öt évben az atomenergia hasznosításának a területén.

(13.30)

Miután, még egyszer mondom, érdemi döntés, illetve döntési kötelezettségünk nincs e tekintetben, azt gondolom, hogy ennek a határozati javaslatnak az elfogadása az Országgyűlés szempontjából semmiféle kockázattal nem jár. Mi a Fidesz-frakció nevében támogatjuk ennek az elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nunkovics Tibor képviselő úrnak, a Jobbik-képviselőcsoport vezérszónokának. Parancsoljon!

NUNKOVICS TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Hát, hol is kezdjem? Igazából megértem ezt a javaslatot is, hogy miért került ide. Nyilván itt van egy kötelesség, ötévente felül kell vizsgálni. Viszont ha már a Ház elé került, akkor örültem volna egy olyan javaslatnak, amelyben valamilyen tervek is szerepelnek, hogy mégis mihez szeretnénk kezdeni a kiégett fűtőelemekkel, hiszen tudjuk, hogy valós kockázata is van ezek kezelésének, hasznosításának. Egyébként Bánki Eriknek mondanám, mielőtt elmenne vízért, lehetséges, hogy a Jobbik energiapolitikáját annyira nem tanulmányozta át. De higgye el, hogy nem állunk annyira messze egymástól ezen a területen. Ma már egyszer volt egy vita abból, hogy az ellenzéki pártok miért nem egyet gondolnak. Nos, mi különböző pártok vagyunk, és ezen a területen is különbözőképpen gondolkodunk, és ezt Keresztes László Lóránt felszólalása majd meg fogja erősíteni. De visszakanyarodnék oda, hogy én szerettem volna látni egy hasznosítási tervet. Azt látjuk, hogy a negyedik generációs fűtőelemek megjelenésével még nem történt meg az az áttörés, ami lehet, hogy a következő években meg fog történni, és reméljük, itt Magyarországon is, de az elhasznált fűtőelemekkel addig is valamit kezdeni kell. De hát, a nemzetközi egyezményekben nekünk van egy olyan lehetőségünk is, hogy esetleg Oroszországba  amely előállította számunkra ezeket  vissza tudjuk vinni. Ez nyilván egy költségesebb megoldás lenne, és gondolom, hogy ezért választották inkább a mélységi geológiai tárolás lehetőségét. Viszont ha már ezt választjuk, akkor jó lenne, ha megjelenne az a perspektíva vagy nézőpont, hogy miként tudjuk majd ezeket hasznosítani akár a tudományos világban, akár a hadászatban. Bár ez egy speciális kérdés, ott más nemzetközi egyezmények jönnek szóba. De valamilyen elképzelésünk legyen arról, hogy ezt milyen területeken, hogyan akarjuk hasznosítani.

Megmondom őszintén, hogy ennek a tárolónak a megépítését tudom támogatni, mert egyértelmű, hogy ilyen helyzetben szükség van rá. De jó lenne látni valami hosszú távú elképzelést, és jó lenne, ha a következő öt évet nem azzal töltenénk, hogy ráérünk még, van még öt évünk, aztán még van öt évünk, még van öt évünk, és a következő harminc év úgy megy el, hogy ezekkel a fűtőelemekkel tulajdonképpen nem kezdünk semmit, csak ott vannak ezen az ideiglenes vagy átmeneti helyen, ahol tároljuk, és majd megépítjük ezt a tárolót. Ráadásul azt is jó lenne tudni, hogy vane már olyan hely, amelyről elképzeléseik vannak, hogy ott megépülhetne ez a mélységi geológiai tároló. S ha megvan ez a helyszín, akkor tervezike azt, hogy a helyi lakosság vagy a környező települések lakosságának a véleményét megkérdezik arról, hogy mégis mit szólnának hozzá, ha megépülne egy ilyen létesítmény. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az atomenergia felhasználása a lehető legnagyobb és legerősebb biztonsági előírások betartása mellett szükséges és előnyös. Ebben már rögtön nem fogunk egyetérteni az LMP képviselőcsoportjával. De ebben már számos alkalommal egyetértettünk más ellenzéki pártokkal, köztük a Jobbikkal is. Ilyen rögvalóságról beszéltem tegnap is a vitában, amikor önök közös kormányzásra készülnek, de ez az önök gondja. Az atomerőművek megfelelő üzembiztonsága esetén nem keletkezik szén-dioxid, mentes a káros kibocsátásokból, így nem szennyezi a környezetet, nem játszik szerepet a klímaváltozásban. Az atomenergia tiszta, és már kis mennyiségű nukleáris üzemanyag segítségével is rengeteg villamos energia termelhető, így Magyarországon jelenleg az atomerőműben termelhető legolcsóbban villamos energia. A Paksi Atomerőmű a hazai villamosenergia-termelés 40-50 százalékát adja, így hazánk energiagazdálkodásának meghatározó szereplője. Ugyanakkor a világ villamosenergia-ellátásának 15-17 százalékát is atomerőművek adják, Franciaországban pedig a villamos energia 75 százaléka származik atomerőműből. A Paksi Atomerőmű a fennállása óta több mint 400 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást takarított meg, jelentősen hozzájárulva ez által a klímavédelmi célokhoz.

Ugyanakkor az atomenergia mellett fontos számunkra a megújuló energiaforrások használata is, hiszen hazánk az elmúlt harminc évben úgy volt képes gazdasági növekedésre, hogy közben a szén-dioxid-kibocsátását csökkentette. Erre a teljesítményre Magyarország mellett mindössze 19 másik ország volt képes. Tehát van mire büszkének lennünk, de további jelentős lépésekre is szükség van. A kormány programja, hogy elérjük, hogy 2030-ra a Magyarországon előállított energia 90 százalékban szén-dioxid-mentes legyen, valamint hogy Magyarország 2050-re klímasemleges országgá váljon.

Tekintettel arra, hogy Magyarországon nagy területen évi 2 ezer óra fölötti a napsütéses órák száma, mely kedvező természetföldrajzi adottság, a mediterrán országokhoz majdnem hasonló mértékű, így hazánkban leginkább naperőműveket érdemes építeni. Ennek megfelelően tíz év alatt meghatszorozzuk a naperőművek kapacitását, így 2030-ig legalább 6 ezer megawatt napenergia-termelő kapacitás áll üzembe. Az idei 2020-as nyári időszakban a magyarországi naperőművek már rekordmennyiségben biztosították a Magyarországon megtermelt villamosenergia több mint 26 százalékát. Ugyan ez csak időszakos értéknek mondható, ami a kedvező nyári időjárásnak volt köszönhető, de mégis fontos kihangsúlyozni, hogy soha korábban nem volt még hasonlóra példa, hogy a naperőművek által megtermelt energia ilyen magas arányban tegye ki Magyarország villamosenergia-felhasználását. Ugyanakkor a napenergia minél nagyobb mértékű használata mellett is szükség van a megbízható, egész évben rendelkezésre álló atomenergiára. A nyári időszakhoz képest télen átlagosan közel hatodára esik vissza a napelemek termelése.

A magyar Országgyűlés az európai jogszabályoknak megfelelően és azoknak eleget téve 2015-ben fogadta el a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikáját, amelyet ötévente kell felülvizsgálni, így elérkeztünk az első ötéves fordulóponthoz. A 2015-ben elfogadott nemzeti politika ismerteti a radioaktív anyagok felhasználását és az atomenergia jelenlegi alkalmazását Magyarországon, megfogalmazza a követendő alapelveket, valamint a 2011/70-es Euroatom-irányelvből adódó kötelezettségeket, és összhangban van az irányelv valamennyi rendelkezésével is. A 2015-ös nemzeti politika felülvizsgálatára az atomtörvényben foglalt kötelezettség teljesítése érdekében volt szükség. Ennek megfelelően a mostani határozati javaslat az elmúlt öt év tapasztalatait beépítve, az aktualitásokat átvezetve a jogszabályi követelmények módosítását, valamint terminológiai pontosításokat tartalmaz, így kérem a tisztelt Házat, hogy a KDNP-frakcióhoz hasonlóan támogassa a határozati javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Szakács László képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Minden egyes alkalommal, amikor ezt tárgyaljuk, hasonló szabályokat tárgyalunk, amiben szóba jön a bodai atomlerakó kérdése, s minden egyes alkalommal megyei képviselőtársamtól, Bánki Eriktől meghallgatjuk, hogy nincs döntés, ez még nem a döntés, és ez a döntés még nem arról szól. Ezzel együtt egyébként mindenki tudja, hogy ott lesz az atomlerakó, mindenki tudja, hogy ott kezdték el és ott értékelik ki a geológiai adatokat, és mindenki tudja, hogy erről teljesen mást gondolunk. Azt gondoljuk, hogy Pécs belvárosától tíz kilométerre nem lehet lerakni használt fűtőelemeket. Mindannyian úgy gondoljuk, a többség úgy gondolja Pécs városában is, hogy egyáltalán nem biztos, hogy addigra, amikor majd megépül ez a lerakó  jól emlékszem, 2062? , amikor azt elkezdik használni, akkor Boda község nem Pécs része lesz, ha Pécs városának sikerül fejlődnie. Tehát ebben minden egyes esetben helyi politikát lát a képviselőtársam, alapvetően helyesen. Egy dolgot nem lát alapvetően helyesen, hogy mi a baranyaiak érdeke. Mi azt gondoljuk, hogy nem ez.

(13.40)

Mindig elmondja, hogy nincs döntés, de mindenki tudja, hogy ott lesz ez az atomlerakó és nem máshol lesz, még akkor is, ha a formális döntést ebben egyelőre halogatják.

Meghallgattuk képviselőtársamtól, hogy az atomenergia mennyire elengedhetetlen. Vannak ennek olyan elemei, amelyekben egyetértünk, hiszen nem lehet egyik napról a másikra kiváltani, ha jól emlékszem, 37 százalékát a magyarországi elektromos áram termelésének. Viszont önök oda mégiscsak elhelyeztek egy gazdaságpolitikai időzített bombát, ez a Paks II. építése. Nem olyan régen hallgattuk meg egyébként Süli János miniszter urat a Gazdasági bizottság ülésén, ahol elmondta, hogy valójában nem sok mindenhez van közük. Ha jól értettem, ez volt a válasza arra, amikor megkérdeztem, hogy miért a Mészáros csemeték azok, akik ott is építkeznek, meg a NER-közeli vállalkozók, mindig valahogy közel férkőznek ezekhez a nagyberuházásokhoz. Ha jól értettem, a válasz az volt, hogy sokszoros rostán keresztül, de mégiscsak az orosz partner az, aki eldönti ezt a kérdést.

Ennek két vonatkozása van. Az egyik, amit sokszor feszegetünk, amikor önök azt mondják, hogy kiárusítottuk az országot, ez az oldal, amikor kormányon volt, mi pedig mindig elmondjuk, hogy önök vettek fel orosz hitelt, nem keveset, hanem sokat, olyan kamatozással, hogy a sokszor szidott IMF ennél olcsóbban adott volna hitelt, 3,95 és 4,95 százalékos kamatról beszélünk e tekintetben. Ezzel nem utolsósorban, ha jól értettük, még döntési jogosultságok is kerültek át, tehát ez majdnem hogy szuverenitási kérdéseket is jelent ebben az ügyben.

A másik kérdése ennek a beruházásnak, a Paks II.-nek az, hogy a hitelt még akkor is fogjuk visszafizetni nagy valószínűség szerint, amikor lehetőség szerint már le kell majd szerelni ezt az erőművet. Tehát azok az unokáink, akik még mindig fizetni fogják a hitelt, azzal fognak szembesülni, hogy még a fizetési kötelezettség fennáll, de az erőművet már le kell szerelni, mert az élettartamát el fogja érni. Ebből egy következtetésre lehet jutni: a Paks II. beruházás egészen biztosan nem ellátásbiztonsági kérdés. A Paks II. beruházásáról nem lehetett volna úgy dönteni, hogy arról nem kérdezzük meg az embereket. Mi mindig ezt szorgalmaztuk. Lehet az az álláspontja a kormánynak, lehet az az álláspontja a pártoknak, hogy az atomenergiának ilyen vagy olyan szerepe van. Egy biztos: ez egy nagyon hosszú távú döntés, úgy pénzügyileg, mint a természeti adottságot, mint egyébként az energiakitettséget tekintve, amiben ki kell kérni az emberek véleményét. Azt gondoljuk, hogy nincsenek olyan felkent helyzetben sem az országgyűlési képviselők, sem a kormány, hogy ezt egymagában eldöntse. Mielőtt hivatkoznának a 2009-es döntésre, a 2009-es döntés egy elvi döntés volt, azt nyugodtan meg lehetett volna támogatni egy népszavazási kezdeményezéssel, sőt esetleg támogathatták volna, amikor mi ezt kezdeményeztük.

Hogy ezt még egyszer alátámasszam, a Paks II. azért nem ellátásbiztonsági kérdés, mert azt nem vizsgálták meg, hogy a jelenleg meglévő blokkok élettartamának hosszabbítására milyen költségráfordítás mellett mekkora, hány évnyi lehetőség van. Azt gondoljuk tehát, hogy mindezek vizsgálata nélkül nem lehet ezekről a kérdésekről megfelelően dönteni, és talán ezeket érdemes is kitenni az asztalra akkor, amikor megyünk beljebb és beljebb egy olyan projektbe, amely, még egyszer mondom, gazdaságpolitikai időzített bomba.

Az idei év ebben különösen fájó volt. Nagyjából márciusban okkal-joggal, senki nem vitatja, mindenki rátenyerelt a stopgombra, a kormány első körben természetesen, hiszen ők vannak cselekvési kötelezettségben. Meg kellett állítani az országot, a gazdaságot, de ez a beruházás tovább folyt, és további forrásokat kellett máshonnan elvonni, adott esetben a védekezéstől, adott esetben a gazdasági védekezéstől elvonni, hogy ez a beruházás tovább folyhasson. Úgy gondoljuk, hogy ha eddig már csúszott ez a beruházás sokat, most az egyszer egy évet csúszhatott volna okkal. Azzal az okkal, hogy most az emberekre kell fordítani, hogy most a nyugdíjasokra kell fordítani, most a munkahelyek megőrzésére kell fordítani ezeket a forrásokat, nem pedig arra, hogy ezt a gigantikus tervet végrehajtsák, és végre egyszer okkal csúszhatott volna egy évet.

Még egy gondolat a csúszásról. Azon elgondolkodotte már valaki, nem ez lenne az első ilyen beruházás, hogy annyit csúszik ez a beruházás, hogy adott esetben maga a technológia is elavulhat. Ez egy nyugodtan felvetendő kérdés. Vannak még ilyen beruházások Magyarországon. Nyugodtan felvethető kérdés, hogy elavulhatnak technológiák, amelyeket oda terveznek. Én megértettem azt, amit elmondott a miniszter úr, Süli János a Gazdasági bizottságban, és biztos vagyok benne, hogy nem véletlenül kellett neki ezt elmondani, hogy hány ezer oldal, sőt hány tízezer oldalas dokumentációt tettek le és hány nyelven tették le, de, gondolom, ez nem tegnapelőtt derült ki. Hogy az oroszok oroszul fognak tervezni, hogy a projekt nyelve magyar, mi meg magyarok vagyunk. Biztos vagyok benne, hogy ez nem tegnap derült ki, hogy az oroszok oroszul tudnak, mi meg magyarul, és van egy közös nyelv, az angol. Biztos vagyok benne, hogy a korábbi csúszásokért egy személyben lehet persze Aszódi államtitkárt felelőssé tenni és őt le lehetett váltani, de én azt sem látom, hogy azóta rakétaként indult el ez a projekt és megy tovább.

Tehát azt gondolom, hogy mindezeket a kétségeket egymás mellé téve, a csúszást, a technológia elértéktelenedését, alternatívaként Paks meglévő blokkjai időtartamának a meghosszabbítását, mind egymás mellé kell tenni akkor, ha ezekről egyöntetűen szeretnénk beszélni. Ezek a kritikai észrevételeink. Azt pedig elmondom úgy is, hogy képviselőtársam itt van, hiszen úgy hivatkoztam meg, hogy akkor még nem volt a Házban.

Tudjuk, hogy még mindig nincs döntés a bodai atomlerakóról, tudjuk, hogy a kormány nem határozta meg, de azt is tudja mindenki, hogy ott lesz. Ezt mi soha nem fogjuk támogatni, nem fogjuk azt támogatni, hogy Pécs belvárosától tíz kilométerre atomhulladékot tároljanak akkor is, ha formailag erről soha nem döntött eddig igazából senki, mert ez politikailag kockázatos. Ezt megértem, de gyakorlatilag mindenki tudja, két feltárt terület van Magyarországon, amely alkalmas erre, ebből egyet kiválasztottak, méghozzá Pécs szívétől, a pécsi Széchenyi tértől alig tíz kilométerre lévő Boda községnek a területe mellett, és nem máshol. Ez nagyon fontos.

Azt gondolom, ha határozat szintjén nem is köteleződött el a kormány, de a dolgok mégiscsak egy irányba haladnak. Azt gondolom, úgy tudunk nyugodtan egymás szemébe nézni, ha a tényeket is alapul vesszük, nemcsak a leírt kormányhatározatokat. Nagyon szépen köszönöm a figyelmet, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Varju László képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Úgy látom, az élet úgy hozza, hogy a baranyai képviselők, akik láthatóan a helyzetet és a körülményeket jól ismerik, kifejthetik a véleményüket arról, hogy a kormány ebben az önigazoló határozattervezetben igazából mit akar tenni. Ötévente elővenni és valamit ilyen módon bizonygatni, hogy mi ezt bizony-bizony jól csináljuk, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy önöknek igazuk van. Különösen akkor nem, ha mindezt egy járvány közepén próbálják megcsinálni. Azt hiszem, itt is okkal vethető fel az, hogy amikor a kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról akarnak határozatot hozni, akkor ennél biztosan van fontosabb ügy ezekben a napokban, hetekben, amivel foglalkozni kell. Különösen azért, mert nem készítették fel a második hullámra sem az iskolákat, sem az egészségügyet, és ott tartunk, hogy most már 150 ezernél jóval több fertőzött van az országban. Háromezer ember, háromezer magyar halt bele a vírusba, a kórházaink lassan nem tudnak már új beteget ellátni, és önök most ezt tartják a legfontosabbnak.

(13.50)

Én azt gondolom, az, hogy ha ez egy ötéves fordulópont és ehhez való ilyen makacs ragaszkodás, hogy most kell nekünk ezt csinálni, szerintem ez egyáltalán nem így van, különösen akkor, ha olyan előkészítetlenül hozzák ide, hogy nincsenek meg hozzá a megfelelő hatástanulmányok, amelyekkel ezt lehetne értékelni. Ezért ezt nem is tudom elfogadni, és csatlakozom ahhoz, amit képviselőtársam mondott, hogy ha atomlerakót akarnak építeni Pécs belvárosától 10 kilométerre, akkor ezt ne tegyék, ne csináljanak ilyet. Ehelyett inkább ebben a pillanatban, ezekben a napokban, ezekben a hónapokban foglalkozzanak az emberekkel, mert amiről ilyen szempontból azt gondolják, hogy a gazdaságra jó hatással van, vagy jó hatással lehet a következő hónapokban, én ebben nem hiszek. Azt gondolom, hogy önök sem, éppen ezért gondolom azt, ez egy olyan pótcselekvés, és hirtelen ijedtükben, mondhatom azt is, pánikkormányzásként, pótcselekvésként most éppen megpróbálják ezt eladni itt ebben az órában, míg ennek a vitája zajlik.

Akárhogyan is, vagy akármilyen szándékkal érkeztek  elterelni másra a figyelmet, vagy menekülni valami elől , ehelyett inkább beszélni kellene. Azt hiszem, ez az igazi valóság. Már csak azért is, mert államtitkár úr felelőssége is hozzájárult ahhoz, hogy a gazdaság felkészítése megtörténhetett volna a második hullámra. Sokkal szélesebb körben kellett volna foglalkozni azzal, hogy ne elbocsássanak embereket, és ne csak a szenvedés legyen ezekben a napokban, mert egyébként nincs olyan belső piac, ahol a megrendelések megjelennének, ráadásul az állam sem tesz ebben az ügyben semmit. Ezért ne csodálkozzanak azon, ha előbb-utóbb az emberek nagyon hangosan fognak kiabálni, követelni akarják, követelik már most, igazság szerint meg is hallhatnák, meghallhatnák azt, hogy igenis az egészségüket, az életüket próbálják megvédeni azzal, hogy az ingyenes tömeges tesztelést elindítják. Ha már megtették volna egyébként, akkor gazdasági oldalról sem lennénk ennyire kiszolgáltatottak, és ez sokat tehetett volna azért, ha nem ilyen pánikszerű intézkedéseket csinálnak, hogy igen, a gazdaság is sokkal kevesebb kárt szenved. Hadd ne mondjam mindezt, hogy ezért a tesztelésért, amit elvégezhettek volna ebben az időszakban, ezzel foglalkozva, az egészségügyi dolgozókon, a szociális intézményekben, iskolákban, a pedagógusokon, a tanárokon, rajtuk kellett volna, nekik kellett volna biztosítani ezt a lehetőséget, de önök ezeknek a szabályoknak ilyen módon nem is tesznek ennek eleget. Ez nagyon-nagyon sajnálatos, és azt gondolom, rendkívüli kárt okoz. Most már elég régóta mondjuk ezt önöknek, ennek ellenére mintha teljesen süket fülekre találnának. Én értem, hogy a pánikkormányzás közepette nem marad idő azzal foglalkozni, hogy meghosszabbítsák az álláskeresési támogatás folyósítását, pedig ez egy alkalmas eszköz lenne másra való költés helyett, alkalmas eszköz volna arra, hogy az álláskeresési támogatás hátha 3 hónapról 6 hónapra, de leginkább 9 hónapra kerüljön meghosszabbításra.

Európában mindenütt több ideig jár, mint ami nálunk van. Azzal, hogy már a 150 ezret is meghaladta a plusz munkanélküli, és legalább százezren vannak, akik kiestek az ellátásból, tehát nagyon sokan vannak itt. Félmilliónál több munkanélküli van, akik nagyon-nagyon nagy gondban vannak, és végig kell gondolniuk, hogy hogyan tesznek ételt az asztalra, mi lesz a karácsonyi időszakban, hiszen mindenütt arról beszélnek, hogy egyre nehezebb napok, hetek jönnek. Ebben a kormány nem segít, nem tesz meg mindent azért, hogy ezen a helyzeten tudjon változtatni. Azt kell hogy mondjam, hogy eközben pedig a forrás a rendelkezésükre áll. Mind az Európai Unió által biztosított forrás rendelkezésükre áll, hogy megemlítsem azt az 506 millió eurót, amit a pénzügyminiszter úr kifejezetten erre dedikálva kapott és általa elmondottan jegyzett a szerződésével, és befogadták ezt a pénzt. 180 000 millió forint az, ami érkezett Magyarországra. Ahelyett, hogy arról beszélnénk, arról vitatkoznánk itt a parlamentben, hogy ezt hogyan tudják a legjobban felhasználni azok mellett a források mellett, amelyek rendelkezésre állnak hazai forrásként most és akár a közeljövőben is, ehelyett nem az emberekkel foglalkoznak, hanem egy önigazoló határozattervezettel jönnek ide. Itt van mellette ugyanúgy az állami bérpótlék elhanyagolása. Nem foglalkoznak a nyugdíjasokkal, vagy ha foglalkozásnak azt tekintik, hogy a pécsi nyugdíjasoknak az lesz a legjobb, ha a városközponttól 10 kilométerre majd a lerakót megépítik, még akkor is, ha ezt ott senki nem szeretné, és ezen az úton mennek tovább, akkor ne csodálkozzanak azon, ha abban a városban továbbra sem fogják támogatni és szeretni azt, amit önök tesznek.

Bízom abban, hogy éppen ezért ezt önök is megfontolják és újratervezik, mondhatnám azt, hogy a GPS-t újra elindítják, és az egymás után megszólaló, területileg érintett, ismert, elismert képviselők véleményét figyelembe veszik, és ennek megfelelően ezzel a határozattervezettel ezt inkább vonják vissza, mintsem azt kérjék, hogy ezt támogassuk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az LMP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Keresztes László Lóránt képviselő úrnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának, frakcióvezető úrnak. Parancsoljon!

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy igen jelentős súlyú kérdés van előttünk. Ugyan én is sokszor élek azzal a lehetőséggel, ami amúgy szerintem fontos, hogy ha egy konkrét ügyről beszélünk, akkor egy picit tágabb keretezésben megközelítve próbáljuk annak a jelentőségét megvilágítani, én ebben az ügyben kifejezetten szeretnék a tárgyról beszélni. Egyébként a Paks II.-ről többen beszéltek, illetve az atomenergia pozitívumairól. Képviselőtársaim, én ebbe a vitába most nem kívánok belemenni, mert önmagában úgy gondolom, hogy ez egy nagyon-nagyon fontos kérdés. Annyit viszont el tudok mondani, és ez szorosan összefüggésben van ezzel a témakörrel, hogy az atomenergia sem nem zöld, sem nem olcsó, és nem biztonságos. Hogy nem zöld  és sajnálom, hogy most éppen nincs itt Nacsa képviselő úr, de talán valamelyik oszlop mögül figyel, vagy hall minket , azt talán Pécsen és Baranyában élő emberként tudjuk a legjobban alátámasztani. Mondhatjuk, hogy sajnos Pécset és Baranyát az atomtechnológia két piszkos vége érinti, illetve érintette, egyrészt az uránbányászat kérdése, a másik oldalról pedig a nagy aktivitású nukleáris hulladékok elhelyezésének a lehetséges helyszíneként ott van az a bizonyos Bodai Agyagkő Formáció, ahol a kutatások folynak.Mélységesen sajnálom, hogy azt mondta Bánki Erik képviselő úr, illetve Kaderják államtitkár úr is, hogy igazából most egy ilyen ötéves kötelezettség van, hogy felülvizsgáljuk ezt a határozati javaslatot, de semmi egyéb tényező nem indokolta. Szeretném majd a felszólalásomban alátámasztani, hogy bizony indokolja nagyon sok tényező ezt a kérdést, hogy ezt a határozati javaslatot ne ilyen formában fogadjuk el, hanem bizonyos szempontokat építsünk bele. Valóban helyben érintett képviselő vagyok, egy olyan képviselő, aki 7 éve küzd ebben a kérdésben, és akinek a véleménye mögé gyakorlatilag felsorakozott Pécs megyei jogú városa is egy nagyon világos határozattal, és nagyon sok, a kérdésben meg nem hallgatott kisváros, kistelepülés is jelezte már, hogy ők nagyon világosan elkötelezettek, hogy ilyen objektumot nem akarnak. Én ennek ellenére, vagy ezzel együtt, valóban konstruktívan szeretnék ezzel a kérdéssel foglalkozni, és azt szeretném, ha a nemzet érdekeinek megfelelően tudnánk úgy módosítani ezt a határozati javaslatot, hogy az a most érintett térség lakóinak is megfelelő legyen. Én látok erre lehetőséget, és ezt szeretném megfogalmazni.

Nos, nézzük meg, hogy mi a probléma! Alátámasztjuk, hogy az atomenergia nem olcsó, és nem is zöld. Azt el tudom mondani, hogy nagyon-nagyon régóta használnak a világ számos országában atomenergiát, így Magyarországon is. Az teljesen világos, és ezt nem vitatja az LMP sem, hogy amelyik ország használja az atomenergiát, használja a nukleáris technológiát, annak felelőssége van, hogy gondoskodjon a kiégett fűtőelemek és a nagy aktivitású nukleáris egyéb hulladékok, radioaktív hulladékok végleges elhelyezéséről.

(14.00)

Sőt, amikor majd leállnak ezek a bizonyos atomerőművek, most a jelenlegi, illetve majd a bővítéskor, ha megépül Paks II., akkor azoknak a leszereléséről is majd gondoskodni kell. Ez egy konkrét feladat. Tehát ezt a kérdést, és szeretném minden képviselőtársam figyelmét felhívni, külön kell választani Paks II. kérdésétől, hiszen a jelenleg üzemelő blokkok, a már meglévő és most Pakson, a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolójában elhelyezett több ezer fűtőelem elhelyezése is feladat, teljesen függetlenül Paks II.-től. Tehát ez egy konkrét probléma.

Azt el tudom mondani, hogy sehol a világon ezt a kérdést nem tudták még megoldani. Nagyon sok országban használják a nukleáris energiát, de sehol nem nyílt még meg végleges tároló, ahol a nagy aktivitású radioaktív hulladékokat elhelyezhették volna. Jól ismerünk bizonyos példákat Nevada államból, ahol a Yucca-hegységben, egyébként elég gyalázatos módon egy indián temetkezési helyet is érintve, egy kutatást indítottak el, és meg is építették ezt a bizonyos atomtemetőt. Nem is mondom ki az összeget, csillagászati összeg, higgyék el, hogy csillagászati összegből, majd a 130 kilométerre fekvő Las Vegas városa ezt megakadályozta pontosan társadalmi és gazdasági adottságok miatt, tehát nem a műszaki és nem a geológiai szempontokat kellett itt figyelembe venni. És egyéb más helyszínekre, majd a skandináv helyszínekre is kitérek.

A probléma az, hogy itt olyan objektumokról van szó, kiégett fűtőelemekről, egyéb más nagy aktivitású hulladékokról, amelyek, mondhatjuk, körülbelül 200 ezer évig veszélyesek, 200 ezer évig ezeket el kell tüntetni, és a lehetőséget is ki kell zárni, hogy ember a közelébe juthasson. Na, ezt sehol senki nem tudta megoldani, ilyen objektum, ilyen atomtemető a világon még sehol nem épült, csak a kis és közepes aktivitásúakra, ugye, ez van Bátaapátiban többek között Magyarországon is.

Egyébként ezzel a problémával mi is szembesülünk Magyarországon, tehát a helyszínválasztás, a finanszírozás kérdése és a technológia maga, hogy hogyan és milyen kőzetben védve, csomagolva, elzárva lehet ezt megoldani, ezzel küzdünk mi is, és a finanszírozás kérdése is adott. A mértékadó becslések szerint a kiégett fűtőelemek és a nukleáris hulladékok elhelyezésének a költségét is, majd a leszerelés és az egyéb nagy aktivitású hulladékok elhelyezésének a költségét 1600 milliárd forintra becsülik. Na, amikor önök azt mondják, hogy milyen olcsó az atomenergia, akkor ezeket az összegeket soha nem veszik figyelembe, és ez óriási hiba. Tehát ezeket az összegeket, képviselőtársam, nem veszik figyelembe, és hozzáteszem, hogy a finanszírozás sem megoldott. Ugye, ezt a munkát kéne finanszíroznia a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapnak, ahol ennek a töredéke áll rendelkezésre.

Itt van egy nagyon-nagyon fontos kérdés, és én szeretnék vitát provokálni Bánki Erik képviselő úrral vagy államtitkár úrral, hogy születette döntés vagy nem született döntés, és itt akár mondhatjuk, hogy vitában vagyok ellenzéki képviselőtársaimmal: született döntés. Erre a projektre 10 milliárd forintot már elköltöttek. 2019 tavaszán volt egy közmeghallgatás Bodán, amikor ennek a projektnek a következő állomása, az engedélyezési állomása volt. Az Országos Atomenergia Hivatal helyben lévő munkatársait, illetékeseit kérdeztem meg, hogy erre a projektre összesen mennyi pénzt költöttek el; nem jelenértéken, hanem abszolút értéken 10 milliárd forintot erre már elköltöttek.

Hogyan alakult ki ez a projekt? Valamikor a kilencvenes évek elején már megindult ez a munka, és az akkor alapvető geológiai és műszaki tulajdonságok alapján rangsoroltak szakemberek az országban potenciális területeket. Ebben körülbelül 15-20 különböző kőzetformáció is megtalálható, és úgy gondolták, hogy ezek közül a geológiai és műszaki tulajdonságok alapján a Bodai Agyagkő Formáció a legjobb, és ekkor elkezdődött szép lassan a kutatás, mert fejleszteni kellett ezt a bizonyos kis és közepes aktivitású tárolót, amely Bátaapátiban elkészült. Az illetékes cég kapacitásait nyilván lekötötték ezek a munkálatok, ezért 2013-ban indult meg érdemben a nagy aktivitású projekt. Tehát ilyen szempontból ez viszonylag fiatal projekt, és valóban, ahogy képviselőtársaim is említették, még az elején vagyunk ennek a projektnek.

De az a baj, hogy akkor sem vették figyelembe a nemzetközi tapasztalatokat sem, hogy nem elég a műszaki és geológiai tényezőket megvizsgálni, és így egy térségre azt mondani, hogy potenciális kutatási helyszín, hanem a gazdasági és társadalmi körülményeket is vizsgálni kell. Minden nemzetközi tapasztalat, egyébként a Nevada állam imént említett tapasztalata is azt mutatja, hogy hibát követ el az, aki nem veszi figyelembe az embereket, és mindenféle nemzetközi egyezmények és ez a határozat is kimondja, ott van fehéren-feketén, hogy figyelembe kell venni a társadalmi és gazdasági tényezőket. Figyelembe kell venni azt, tisztelt államtitkár úr és tisztelt képviselőtársaim, hogy sehol a világon ilyen nagyvárosi agglomeráció közelében nem akarnak mélygeológiai tárolót építeni nagy aktivitású nukleáris hulladékok végleges elhelyezésére.

Születette döntés vagy nem? Itt tartok a kezemben egy dokumentumot, amely egy öt évvel ezelőtt megszületett parlamenti határozatnak a felülvizsgálata, gyakorlatilag néhány ilyen korrekcióval, változatlan formában.

Ez a dokumentum az Országgyűlés döntése nyomán tartalmazza azt, hogy Magyarországon lesz mélygeológiai tároló. Nem született még döntés, hogy lesze reprocesszálás vagy nem lesz, újrahasznosítjuk az üzemanyagokat vagy nem. Mélygeológiai tároló lesz, mert ha újrahasznosítás van, akkor rendkívül veszélyes, nagy aktivitású hulladékok keletkeznek, és azokat is el kell helyezni. Tehát: megszületett a döntés, tisztelt Bánki képviselő úr, hogy lesz mélygeológiai tároló, és ezért költöttek el egyébként már 10 milliárd forintot korábban is, mert ez az előkészítő munka elindult.

Ebben az anyagban az is szerepel, hogy egyetlenegy helyszínen folyik a kutatás, a Bodai Anyagkő Formációt érintően. Tehát ebben a dokumentumban bizony megszületett a döntés, hogy lesz tároló, elindult az előkészítő projekt a helyszín kutatására, és ez kizárólag ma Magyarországon a Bodai… (Bánki Erik közbeszól.) Hát, így történik, képviselő úr! (Bánki Erik: Egyelőre! Egyelőre!) Egyelőre, egyelőre a Bodai Agyagkő Formációban történik.

Na most, a tájékoztatás fontossága. Erre létrehoztak egy ilyen tájékoztatási társulást néhány kistelepülés bevonásával. Ezek a kistelepülések  most nem akarom ebbe az irányba elvinni a munkát  az RHK Kft. részéről az együttműködésük fejében elég jelentős támogatást kapnak, tehát a kistelepülési költségvetéshez mérten jelentős támogatást kapnak, hogy részt vesznek úgymond ebben a tájékoztatási munkában. El tudom mondani, hogy ebbe a tájékoztatási körbe nem vették bele Pécs városát, nem vették bele Szabadszentkirály települést, Bicsérd községet, Pellérdet. Tehát elképesztő, hogy ott a 6-os úttól északra kialakítottak egy társulást, de a Dunántúl legnagyobb városát ebből kihagyták, és Szentlőrinc városát is kihagyták ebből a tájékoztatási társulásból. Ezért ennek a követelménynek sem feleltek meg.

A probléma konkrétan az, tisztelt képviselőtársaim, és ezt Bánki Erik képviselő úr, Kaderják államtitkár úr is elmondta, hogy itt egy feladat megoldásáról beszélünk. A feladat megoldása az, hogy legyen egy, a nagy aktivitású hulladékok elhelyezésére alkalmas tároló. Azt mindannyian elismerték, hogy ez egy hosszú ideig tartó projekt, több évtizedes, lehet, hogy 30, lehet, hogy 40, lehet, hogy 50 éves projekt. Rengeteg, rengeteg pénzbe kerül, nagyon sok pénzbe, nagyon sok időbe, és mind a pénz, mind az idő erőforrás. Eddig hét év, ha az azelőtti időszakot nem számoljuk, elment egy rosszul megalapozott projekt alapján ebből az időszakból.

Tehát most még mire számítanak? További 10 vagy 20 évet eltölteni, felhasználni rengeteg pénzt, sok milliárd forintot kutatásokra, majd 30 évet eltöltve megkérdezik a helyben élőket, hogy ilyen példátlan módon, egy nagyváros közelében akarnake ilyet, és ők azt mondják, hogy ja, nem? És ezt önök tudták, mondjuk, már most is, tudták 2019-ben, tudta az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója 2019-ben, hogy ez probléma. Itt ez a terület, függetlenül a műszaki és geológiai adottságoktól, kockázatoktól, társadalmi szempontból nem alkalmas.

És itt a megoldás kulcsa: ezért a döntés megszületett, tisztelt képviselő úr, és itt kéne a felelős politikai döntést meghozni, nemzetközi példákat figyelembe véve  vannak olyan országok, ahol 8-10 helyszínen folytatnak kutatásokat műszaki-geológiai szempontból , és alternatív kutatási helyszíneket is ki kéne jelölni. Magyarul: a potenciálisan műszakilag alkalmas helyszíneket újra rangsorolni a társadalmi és gazdasági adottságok alapján, és így kiadni a szakembereknek az utasítást, hogy a rendelkezésre álló forrásokból alternatív helyszínen is kezdjék el a kutatást. Ez az egyetlenegy felelős megoldás, és erre nagyon sok nemzetközi példát látunk, és láthatjuk a nemzetközi tapasztalatok alapján, hogy csak így fog működni. Tehát a lakosság ellenére nem lehet egy ilyen projektet megvalósítani.

Nem velem vitatkozik, Bánki Erik képviselő úr, hanem a miniszterelnökével, Orbán Viktorral. Orbán Viktor 2015-ben eljött Pécsre, és 2015-ben nagyon világosan személyesen elmondta, hogy egy ilyen nukleáris létesítmény a Pécs és térségében élők hozzájárulása nélkül nem épülhet meg. Mit mondott miniszterelnök úr? Hogy joga van a pécsieknek, joga van a szentlőrincieknek, a bodaiaknak, mindenkinek ebben a döntésben részt venni. A miniszterelnök úr szerint a pécsieknek ebben joga van dönteni (Bánki Erik: Szerintünk is!), a másik oldalról a tájékoztatási társulásba nem vonták be, ügyfélként nem vonták be, és az atomtörvényben néhány száz méterre módosították a hatáskört, tehát jogilag sem szólhat bele Pécs, sem Szabadszentkirály és a többi, és a többi, az érintett területek. Tehát önök cinikus módon azt mondják, hogy ja, persze, joguk van dönteni, joguk van dönteni pécsiként, majd kizárják a lehetőséget a jogszabály módosításával. Ez elképesztő, de nem is ez az érdekes most, mert nem ez a legfontosabb, persze ez is fontos, hanem az, hogy azt mondta miniszterelnök úr, hogy a pécsieknek joga van dönteni, tehát akár most, akár két évvel ezelőtt, akár 15 év múlva a pécsiek szavával ezt a projektet le lehet állítani.

Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A pécsiek pedig elmondták, hogy ezt nem akarják, tehát innentől kezdve meggyőződésem szerint ez már nem is csak politikai felelősség, hogy ezt a világos helyzetet nem építik bele felelősen ebbe a dokumentumba. Egyébként a szakemberek még azt is mondják, hogy ők végrehajtják a politikai döntést. Ha egy olyan döntés van, vagy olyan utasítást kapnak, hogy alternatív helyszíneken is kutassanak, meg fogják tenni.

Tehát én azt mondom és azért mondom, hogy konstruktív vagyok, mert ez semmilyen módon nem érinti ezt a feladatellátást, egyszerűen felelősen korrigálni lehetne.

(14.10)

Azt kellene beépíteni ebbe a dokumentumba, hogy értékeljék újra a szakemberek társadalmi és gazdasági adottságok alapján a potenciális területeket, rangsorolják, és úgy szülessen meg egy korrekció, hogy keressenek alternatív kutatási helyszíneket, ismét csak nézzék meg a nemzetközi példákat, és nézzék meg, hogy az ország potenciális területein hol alkalmasak a kőzetek, és amikor már látjuk azt, hogy hol nem zárható ki egyébként a kőzetek alkalmassága, akkor bizony ezeket a döntéseket meg lehet hozni.

Én alátámasztom azt is, hogy ezek az információk ott vannak az illetékeseknél. Amikor 2015-ben ezt az ígéretet megtette Orbán Viktor miniszterelnök Pécsett, akkor Pécs akkori polgármestere, Páva Zsolt is megismételte, hogy így van, meg fogják kérdezni a pécsieket, de lezárul egy 2018-ig tartó kutatási fázis, és utána történik meg. Nem kérdezték meg a pécsieket, majd 2019-ben a cég elindította a telephelykutatási engedélyre vonatkozó engedélyezési eljárást, és ennek volt a közmeghallgatása Bodán. Én akkor rengeteg kérdést megfogalmaztam, és idézném Fichtinger Gyulának, az OAH főigazgatójának az akkori felszólalását. „Annyit mindenképpen hozzá kell tenni, hogy ez a probléma, amelyet itt körbejárunk, ez a probléma nem ismeretlen. Ezt a problémát mint problémát jeleztük a megfelelő döntéshozóknak, tekintettel arra, hogy rendkívül fontos kérdésről van szó, ezt a figyelemfelhívást meg fogjuk ismételni. Tehát azok, akik ebben a kérdésben érdemben tudnak dönteni, egyrészt már ismerik ezt a problémát, de a közeljövőben, azaz a jövő héten fogjuk ismertetni, hogy a bodai tároló telephelyének kutatásával kapcsolatban komoly aggályok merültek fel, illetve, mondjuk, kifogások merültek fel a pécsi lakosok vagy Pécs város nevében.” És ennek ellenére kiadták a telephelykutatási engedélyt.

Tehát a probléma adott, a problémát ismerik önök mint az érintett terület államtitkárai, országgyűlési képviselők, ismerjük mindannyian. Az egyetlen felelős döntés, hogy teljesítsük az általunk is elismert kötelezettségeket; újra kell rangsorolni a területeket, figyelembe kell venni Pécs megyei jogú város határozatát, ami tavaly ősszel kimondta, hogy nem akarja ezt a tárolót, és ilyen módon korrigálva ezt a projektet végre egy életképes szcenárióval folytatva eljuthatunk odáig néhány évtized múlva, hogy azt a kötelességet valóban teljesítsük, amit teljesítenünk kell, hogy egy biztonságos helyszínen egy mélygeológiai tárolót megépítsünk. Köszönöm elnök úr türelmét.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Tordai Bence képviselő úrnak, a Párbeszéd képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

TORDAI BENCE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Polgártársak! Mielőtt az atomhulladékok kezeléséről szóló határozat módosítására rátérnék, röviden általánosságban ismertetném a Párbeszéd álláspontját az atomenergiával kapcsolatban. Van néhány tévhit, sőt tudatosan generált álhír, amit a kormányzati oldalról keltenek az atomenergia alapvető megítélésével kapcsolatban. Elsősorban ezeket szeretném eloszlatni. Az első ilyen fontos, hamis tényállítás, hogy az atomenergia olcsó lenne. Épp ellenkezőleg, az atomenergia előállítása jelenleg a legdrágább. A legolcsóbb pedig a nap- és a szélerőművekben megtermelt áram. Az atomenergia akkor olcsó, ha már felépült az erőmű  mint Paks I. esetében , és a beruházási költségeket nem számítjuk, de amikor Paks II.-ről beszélnek és az atomerőmű bővítéséről beszélnek, akkor egyértelmű, hogy a létesítés költségeit ideszámítva a legdrágább formája ez az energia előállításának. Úgyhogy ezt felejtsük is el, és tényleg tegyük ad acta ezt a kérdést gazdasági szempontból.

A második fontos állítás, hogy az atomenergia klímasemleges lenne, hogy ne bocsátana ki szén-dioxidot. Épp ellenkezőleg, ha megint csak az egész élettartamát, az egész ciklust nézzük, egy atomerőmű felépítése, működése és lebontásának az életciklusát, akkor bizony ez több szén-dioxidot bocsát ki egy előállított megawattra vetítve, mint egy gázerőmű. Tehát még a gázerőművek is környezetbarátabbak, klímabarátabbak, mint az atomerőművek építése, úgyhogy ilyen szempontból is kérem, hogy felejtsük el ezt a történetet, és ha valóban klímasemleges Magyarországot akarunk, akkor jegyezzük meg, hogy ebbe az irányba nem újabb atomerőművek építésén át vezet az út.

Harmadjára mondjuk ki, hogy nem igaz az sem, hogy az atomenergia biztonságos lenne. Az atomenergia rettentően veszélyes. Gondoljunk csak Majakra, Three Mile Islandre, Csernobilra vagy Fukusimára. Hatalmas katasztrófák történtek az atomenergia békés célú felhasználása miatt is, és akkor még a háborús célú felhasználásról nem is beszéltünk. Úgyhogy az atomenergia a legveszélyesebb energiaforrás, amit csak el lehet képzelni, és különösen súlyos a helyzet, hogyha azt nézzük, hogy olyan hulladék, olyan sugárzó anyag marad utána, amiről ez a határozat is szól, ami soha nem szűnik meg egészségre ártalmas lenni. Magyarországon most éppen arról folyik a társadalmi diskurzus, hogy hova létesítsenek a nagy aktivitású, tehát a legveszélyesebb radioaktív hulladék részére végleges, örök időkig itt lévő atomtemetőt Magyarországon.

Elmondom, hogy hol: sehol. Az egy teljes nonszensz, hogy százezer év múlva is sugárzó hulladékot egy sűrűn lakott ország egyik nagyvárosa mellé, Pécstől 10 kilométerre, de bárhol az ország területén létesítsenek. Nem véletlen, hogy az a különleges kapcsolat az atomenergia felhasználásában, ami Magyarország és Oroszország között kialakult az elmúlt évtizedekben, részben arra alapul, nemcsak az orosz technológia használatára és az orosz fűtőanyag megvásárlására, hanem arra is, hogy a radioaktív hulladékot az oroszok átvették és kezelik. Ezt az együttműködést kéne kiterjeszteni, hogy a végleges kezelése, elhelyezése ezeknek a nagyon veszélyes radioaktív hulladékoknak is Oroszország területén történjen, ahol milliónyi négyzetkilométer áll lakatlanul, az emberi életre, egészségre semmilyen módon nem ártalmas helyszínek adottak arra, hogy elhelyezzük ezeket a hulladékokat. Ott létesítsenek olyan atomtemetőket, amik kiállják az előttünk álló százezer évek próbáját, és ne Magyarországon legyen a végleges atomtemető.

Mindent latba vetve, azt kell mondanunk, hogy az atomenergia használata Magyarország számára egyáltalán nem kívánatos, nem egy jó alternatíva, nem vonzó opció a legkevésbé sem. Nem mondjuk azt mi, a Párbeszédben sem, mi, zöldek sem, hogy Paks I.-et azonnal állítsuk le, ennek nyilván beláthatatlan következményei lennének energetikailag, gazdaságilag, társadalmilag is, azt viszont mondjuk, hogy amikor lejár az üzemideje a Paks I.-es reaktoroknak, akkor hagyjunk fel az atomenergia használatával, előállításával Magyarországon.

Van közel 20 évünk. Közel 20 év alatt véghez lehet vinni egy teljes energetikai forradalmat. Ha a kormány valóban olyan elkötelezett, ha valóban azt mondja, hogy 2050-re legyünk klímasemlegesek, akkor nézzük végig, hogy milyen úton lehet eljutni oda. A Párbeszéd politikusa, Jávor Benedek nemrég elkészítette a „Zöld Magyarország energia útiterv”-et, ami lépésről lépésre, számokkal, adatokkal alátámasztva, szakértői elemzésekre támaszkodva kimutatja, hogy hogyan lehet 2050-re klímasemleges energiapolitikája Magyarországnak, hogy lehet úgy csökkenteni az energiafelhasználást, amiről nagyon kevés szó esik sajnos a kormányzati körökben, ha energiapolitikáról van szó, hogy egyszerűen ne legyen szükség az atomerőműben előállított áramra.

Ezt meg tudjuk csinálni, lehet kisebb fogyasztással és a megújuló energiák használatával számolva egy teljesen klímabarát energiapolitikát, energiamixet Magyarországon létrehozni. Ráadásul ez gazdaságilag is kedvezőbb, és a biztonsági kockázatai a nullával egyenértékűek; ellentétben ezzel a rettentően veszélyes atomenergia sztorival, illetve azokkal az atomhulladékokkal, amiknek az elhelyezéséről most beszélünk.

S akkor rátérnék erre a határozati javaslatra. Tudjuk, hogy az atomhulladék kezeléséről szóló határozat módosítását a nemzeti stratégia ötévenként kötelező felülvizsgálata, illetve uniós jogharmonizáció indokolja. Azt viszont nem indokolja semmi, hogy a kormánytöbbségnek miért kell minden alkalommal rosszabb minőségű, a nukleáris biztonságot egyre kevésbé szolgáló határozati szöveget előállítania. Hogy most is ez történt, arról leginkább az árulkodik, ami kimaradt a most hatályos változatból. Nem szerepel például az új változatban az a passzus, amely szerint, idézem: „a biztonság érdekében a nukleáris létesítmények teljes élettartama alatt figyelembe kell venni az emberi teljesítőképesség lehetőségeit és korlátait.” Pedig nyilván önök is tisztában vannak vele, hogy éppen az emberi tényező figyelmen kívül hagyása vezetett a legsúlyosabb nukleáris balesetekhez szerte a világon, és ugyanígy Magyarországon, Pakson is 2003-ban. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az emberi tényezőt, nem is értem, hogy miért jó kiiktatni a szövegből az arra való utalást, hogy az emberek hibázhatnak. Márpedig egy ilyen hiba egy atomerőmű vagy atomhulladék kezelésekor végzetes is lehet.

(14.20)

Kikerült a szövegből az is, hogy a radioaktív hulladékok kezelésének nemzeti programjára vonatkozó döntéseknek  idézem:  „a döntéshozatal nyíltságának szem előtt tartásával kell megszületniük”. Ezzel, mondjuk, a kormánytöbbség tényleg csak hozzáigazítja a stratégiát vagy a határozatot a Fidesz-kormány gyakorlatához, de nem gondolnám, hogy a suba alatt történő döntéshozatal az atomenergia-használatról, az atomhulladékról ilyen kérdésekben általában a magyar lakosság biztonságát szolgálná. Hogy mennyire nem, arra éppen önök kínálnak példát a határozati javaslatban, amikor becsempészik a szövegbe a nagy aktivitású sugárzó hulladék véglegesnek szánt elhelyezésére a kormány által már kiválasztott területet anélkül, hogy erre a környező települések, például a kutatási zóna határától 10 kilométerre lévő Pécs lakosságával konzultáltak volna.

Mindezek miatt ezt a határozati javaslatot nem lehet megszavazni, mi nem fogjuk megszavazni, és arra kérjük önöket is, hogy fontolják meg az álláspontjukat, vonják vissza a javaslatot, írják át, és legalább olyan javaslatot terjesszenek az Országgyűlés elé, amely növeli és nem csökkenti az atomenergia-használat biztonságát.

Ahogy önök szokták mondogatni mostanában, azt tudom csak én is mondani önöknek: ha már segíteni nem tudnak, legalább ne ártsanak! Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most kettőperces felszólalásokra van lehetőség. Megadom a szót Bánki Erik képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport, kettőperces időkeretben.

BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Két felszólalásra szeretnék reagálni, az egyik Szakács László képviselő úr felszólalása volt, aki szó szerint a következőket állította: méregdrága orosz hitelt vettünk fel, és kiárusítottuk az országot, ráadásul olyan gazdaságpolitikai döntést hoztunk a Paks II. beruházással kapcsolatban, ami egy időzített bomba. Képviselő úr figyelmét szeretném felhívni arra, hogy az országot nem mi árusítottuk ki, hanem ők. Tehát az az MSZP-kormány még Horn Gyula idejében, aki az összes meghatározó nagy energiaszolgáltató céget eladta, ráadásul olyan feltételekkel, hogy még abban a gazdasági helyzetben 8 százalékos garantált hozamot vállalt az állam azok után az egyébként nyereségesen termelő üzletágak után, amelyeket fillérekért árusítottak ki. Tehát fordítva ül a lovon, tisztelt képviselő úr.Méregdrága orosz hitelről beszélt. Éppen miniszter úr mondta el, Süli miniszter úr, hogy olyan feltételekkel lett megkötve a hitelszerződés, egyébként az akkori pénzügyi piacokon jó feltételek, jó kondíciók mellett, amelyek azóta nyilván változtak, amiben van előtörlesztési lehetőség, ráadásul költségmentes előtörlesztési lehetőség, amivel élt is a magyar kormány az elmúlt évben. Ha egy olcsóbb hitellel ki tudjuk váltani, márpedig ma ennél jóval olcsóbb hitellel ki tudjuk váltani, arra van lehetőségünk, és ezt meg is tettük. Ezt a miniszter úr a meghallgatásán is elmondta.

Azzal pedig, hogy gazdaságpolitikai értelemben egy időzített bomba lenne, abszolút nem értek egyet, de nemcsak én nem értek egyet, az egész Európai Bizottság sem ért egyet ezzel, hiszen maga az Európai Bizottság mondta ki egy hosszas vizsgálat után, hogy ez igenis gazdasági alapon megtérülő beruházás, éppen ezért kaptuk meg az engedélyt arra, hogy egyáltalán megtegyük.

Keresztes László Lórántnak pedig csak annyit szeretnék válaszolni, hogy nem változott sem a miniszterelnök álláspontja, sem a mi álláspontunk: Bodán csak akkor lesz lerakó, ha Pécs lakossága, az érintett települések lakossága is támogatja, és a magyar parlament is hozzájárul. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót kettőperces időkeretben Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, KDNP-képviselőcsoport.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen. Tordai Bence képviselő úr hivatkozott itt mint szakértőre Jávor Benedekre ebben a kérdésben. Emlékezhetünk, ő volt az, aki azt mondta a koronavírusra, hogy egy relatíve olcsó, ártalmatlan járvánnyal nézünk szembe. (Tordai Bence közbeszól.) Nem véletlenül küldte el Karácsony Gergely jó messzire, vagy nem véletlenül nem áldoz Karácsony Gergely a járvány elleni védekezésre, mert Jávor Benedek azt mondta, hogy ez relatíve olcsó. De Paks II. ügyében is Jávor Benedek a riogató, blöffölő álláspontot vette föl már évekkel ezelőtt. Hiszen a módszeres brüsszeli aknamunkája ellenére, ahogy Bánki Erik képviselő úr is mondta, egy hosszas brüsszeli bizottsági vizsgálat állapította meg azt, hogy a Paks II. projekt javítja Magyarország ellátásbiztonságát, a vizsgálatok is alátámasztották azt, hogy hozzájárul a klímavédelmi célkitűzésekhez, és azt is megerősítette a Bizottság, hogy az új blokkok megtérülnek gazdaságilag is. Ezt az Európai Bizottság írta le, Jávor Benedek minden aknamunkája ellenére is. Úgyhogy azt kérem öntől is meg mindenkitől, aki ebben az ügyben a riogatást és a blöffölést folytatja, hogy inkább a dokumentumokat nézzék meg, inkább az Európai Bizottság vizsgálatát tekintsék irányadónak ez ügyben, ne egy olyan embernek higgyenek, aki a koronavírust is egy relatíve ártalmatlan járványnak minősítette. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Keresztes László Lóránt képviselő úrnak, LMP-képviselőcsoport.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm, elnök úr. Csak egy gyors viszonválasz Bánki Erik képviselő úrnak, illetve némileg Nacsa képviselő úrnak is. Önök azért adták pályázat nélkül az oroszoknak ezt a projektet, vagy arra hivatkoztak, hogy egyedül az oroszok képesek a paksi bővítés projektjét megvalósítani. Majd kiderült, hogy az oroszok nem voltak erre felkészülve, és súlyos késlekedéseket szenvedett a projekt, mert az oroszok egyszerűen nem tudtak mit kezdeni ezzel a feladattal, késlekedtek.2018-ban, amikor Süli miniszter meghallgatása volt, akkor én kérdeztem, hogy mikor kerül beadásra a teljes tervezési dokumentáció, azt mondta akkor, hogy fogalma sincs, illetve még azt mondta, hogy az oroszok most tanulmányozzák a hazai műszaki környezetet. Idén be lett adva sok év késéssel ez a hatalmas nagy dokumentáció. Kérdésem az Bánki Erik képviselő úrhoz  ha Szakács képviselő úr engedi, hogy figyeljen , hogy érvényesíte a kormány kötbért a Roszatom felé, az oroszok felé érvényesítünke kötbérigényt; óriási, sok ezer milliárdos projektről van szó, mennyibe fog kerülni az oroszoknak ez a késlekedés?

Nagyon érdekes egyébként, hogy ilyenkor az Európai Bizottságra hivatkoznak. Mindig ilyen úgynevezett szabadságharcot folytatnak az Európai Bizottság, az Európai Unió ellen, de ilyenkor, amikor pedig ki tudnak egyezni, mondjuk, ilyen csereüzletek, meg nem tudom, milyen egyéb megfejtések kapcsán, akkor pedig az Európai Bizottság hivatkozási alap önöknek, hogy bezzeg, az Európai Bizottság hozzájárult. Én elhiszem, csak én akkor sem értek egyet a paksi bővítéssel, és azzal nem értek egyet, hogy a paksi bővítés megfelelne a magyar nemzeti érdekeknek. Nem felel meg.

Ön megerősíti, hogy Pécs és Baranya, az ott élő emberek döntése vagy jóváhagyása nélkül nem lesz atomtemető. Megegyezhetünk abban is, hogy döntés már született, a kutatómunkák folynak. Ehhez több évtizedre van szükség.

Önök hány milliárd forintot és hány évtizedet akarnak még várni ezzel a kérdéssel? És ki fog felelni az addig elköltött milliárdokért, annak az elköltéséért? Ki fogja ezért vállalni a felelősséget, amikor önök pontosan tudják, hogy Pécs ezt nem akarja, Pécs megyei jogú város kimondta, hogy ezt nem akarja. Miért várnak még évtizedeket, miért költenek el újabb milliárdokat, és miért veszik el az időt attól, hogy egy életképes projektet most el lehessen indítani egy újratervezéssel? Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Szakács László képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport. Parancsoljon!

DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Azért kértem szót, mert megszólíttattam. Azt is elmondta a miniszter azon kívül, hogy egy bizonyos részét ki lehetett váltani ennek a hitelnek, erre most van lehetőség. Akkor, amikor fölvették, ez a lehetőség nem volt, ezt ön is tudja, én is tudom. Senki nem tudta, hogy lesz ilyen lehetőség.A másik pedig, amit mondott képviselő úr, hogy a Paks II.-t megvizsgálta a Bizottság, és megtérülő beruházásnak tartotta. Ez biztosan így is van, de azért, mert nem tettek mellé más alternatívát, ami még könnyebben megtérülhetne. Azt megvizsgálták, képviselő úr, hogy a jelenleg meglévő blokkok üzemidejének a meghosszabbítása olcsóbb lennee, és azzal ugyanúgy elérhető lenne az energiaellátás biztonsága, vagy csak ezt az egy projektet terjesztették Brüsszel elé? Ezek voltak a kérdéseim lényegei.

A másik pedig, hogy kiárusították az országot vagy nem. Nézzék, miről döntenek még itt maguk? Az oroszok ott vannak Pakson, a végére az lesz 5000 milliárd, kamatokkal együtt lesz 1000 milliárd a Budapest-Belgrád vasútvonal. A német multik úgy diktálnak a magyar munkaerőpiacon, ahogyan akarnak. Ezek már nem gazdaságpolitikai kérdések, ezek már szuverenitási kérdések. Az a kormány, amelyiknek állítólag ez a legfontosabb, ehhez képest elkötelezi magát, nem akárhogy, anyagilag, méghozzá olyan országokkal, akik kifejezetten nem tartoznak bele abba a szövetségi rendszerbe, amelyikbe Magyarország tartozik, és ahova mi is szeretnénk, ez az Európai Unió (Nacsa Lőrinc: Németország?) és a NATO. Az oroszok és a kínaiak, csak hogy Nacsa képviselőtársam is értse, ők azok, akikre gondolok, és a németek pedig az Európai Unió tagjai, ezt ön is tudja meg én is, csak ne kérdezzen butaságokat!

Ezért azt gondolom, hogy önök mégiscsak a magyar szuverenitással és mégiscsak a magyar gazdasági szereplőknek valamilyen szinten a kiárusításával (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) foglalkoztak az elmúlt időszakban. Köszönöm szépen a figyelmet.

(14.30)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Normál időkeretben kért szót Balczó Zoltán képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Mindenekelőtt azt szeretném kijelenteni  és remélem, hogy államtitkár úr válaszában nem azt fogja kifogásolni , hogy az úgynevezett ellenzéki blokkon belül milyen eltérő vélemények vannak, ami az előző esetben előfordult. Azt hiszem, tudomásul kell venni, hogy ellenzéki blokk nincsen; együttműködésre sor kerülhet. Nem akarom a választási törvény tegnapi vitáját felidézni.Ezért természetes, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalomnak van egy eltérő álláspontja, amit én képviselek, hozzátéve, hogy egyéni szempontból bizonyos hangsúlyokat lehet, hogy még erőteljesebben képviselek, de amit elmondok, az összhangban van a felfogásunkkal.

Hadd kezdjem Tordai Bence felszólalásával! Őszintén mondom, hogy nekem mindig imponál, akik különböző és szakmai kérdésekben meggyőző hittel szólalnak föl. Ő egy elkötelezett zöldpolitikus. Csak amikor annyira határozottan tévhitekről beszél, akkor ezzel kapcsolatban néhány adatot hadd olvassak föl.

Nagyon sokszor elhangzik az, hogy jó, hát konkrét kibocsátás szempontjából a nukleáris energia valóban tiszta energiának minősül, mert ezt most Keresztes Lórántnak mondom, hogy természetesen nem zöldenergia, de tiszta; egyébként hozzáteszem, ő az, aki nagyrészt a napirendről szólt, és sok tekintetben egyet lehet vele érteni, szakszerű volt a hozzászólása.

A World Energy Councilnak  hogy ellenőrizhető legyen az adat  van egy adatsora arról, hogy az egyes energiaforrásoknak a teljes életciklusuk alatt, illetve konkrétan a közvetlen kibocsátása mennyi. Én ebből akkor a teljes élettartamsort idézem. Az egység szén-dioxid-tonna/gigawattóra.

Nyilván a legnagyobb a lignit: 1060-1370; szén: 800-100; még a földgáz is 400-500 szén-dioxid-tonna/gigawattóra, és ehhez kezdjük mérni a tiszta energiákat. A napenergiának az így alkalmazott eszközökkel 100 tonna szén-dioxid-tonna/gigawattóra; a szélenergia 20; a nukleáris energia 40 a teljes életciklusra! Tehát egy tévhitet, tisztelt képviselő úr, el akart oszlatni, de ez nem felel meg a valóságnak.

A másik kérdés, amit többeknek föltehetek, az az, hogy szeretnéme én, hogy ne lenne nukleáris energiaforrás Magyarországon; nem lenne atomerőmű. A nap, a szél; ezzel tudnánk megoldani. Nos, azt várom el, akik azt mondják, hogy 2040-re minden ilyet vezessünk ki. Csak egy nagyon egyszerű táblázatot  nem a beépített kapacitásra, hanem  egyéves energiafogyasztásra ne a konkrét számot, százalékot, hogy hány százalék legyen az import. Itt vegyük figyelembe azért a nemzetstratégiai fontosságot  jelenleg 30 , hány százalék legyen nem a beépített teljesítményben a napenergia, amit termelni tud egy év alatt, a szél; és óhatatlanul azt a kérdést kell majd megválaszolniuk, hogy és mi legyen még.

Azt kell mondanom, hogy ezért Paks energiabiztonsági kérdés igenis Magyarország számára. Mert amikor arról beszélünk, hogy paksi bővítés; én nem szeretem ezt a kifejezést, mert valójában nem bővítésről van szó. Valójában a nukleáris kapacitásunk 2035 utáni fenntartásáról van szó.

Ha Paks I. élettartam-hosszabbításáról beszélnénk, ez az élettartam-hosszabbítás már egy komoly időszakban megtörtént. Az általam hallott  tételesen nem tudom most idehozni  szakértői vélemény azt mondja, hogy nem műszakilag nem oldható meg, hanem pontosan, amit számon kell kérnünk, az üzembiztonság szempontjából az újabb meghosszabbítás már nem lehetséges. Tehát Szakács képviselő úr próbálta az általam elsőnek föltett kérdést úgy megkerülni, hogy nem kell Paks II., mert legyen Paks I. Tehát ő érezte, hogy nem lehet csak a zöldenergiát, sajnos vízi energiával nem állunk olyan jól, mint Ausztria, ahol a termelés 60 százalékát vízi erőmű állítja elő.

Tehát itt nem valami nukleáris energia iránti hihetetlen elkötelezettségről van szó, hanem ennek a realitásnak a figyelembevételéről. Egyébként azt mondják, hogy erős emberek azok, akik a véleményüket meg tudják változtatni. Az MSZP-t idesorolom, mert amikor én 2010-ben európai parlamenti képviselőként az Energetikai Bizottság tagjaként részt vettem egy olyan látogatáson és egyeztetésen, ahol a Gazdasági bizottság szocialista elnöke vezette a delegációt, Süli János mint műszaki igazgató volt jelen, akkor az derült ki, hogy az MSZP teljes erővel támogatja a Paks II.-bővítést. Ennek élharcosa volt az egész parlamentben Herczog Edit, ugyanakkor Gyürk András akkor kijelentette, hogy hát, azért nekünk majd azért ezt meg kell vizsgálni, hogy ez jóe vagy nem jó. Kicsit úgy érzem, hogy amikor valaki kormányon van, és azt a bizonyos 2009-es, 96 százalékkal meghozott határozatot érvényesíti, akkor az ellenzék szemben van Pakssal, mert támadható. Támadható a nép számára nagyon egyszerűen a veszélyességével, és fel lehet hozni olyan példákat, hogy elhiszik, hogy a nap meg a szél elegendő lenne.

A másik: olcsóe vagy nem olcsó? Jelenleg az önköltségi ára 12 forint/kilowattóra. Ha arányokat nézünk, ha jól tudom, a háztartási villamosenergia-ár jelenleg olyan 36 forint/kilowattóra. Most csak személyt tudok megnevezni, akitől kérdeztem, hogy Paks II.-re jelenlegi árszinten  figyelembe véve természetesen minden kiadást  mennyi lesz ez az ár. Várhatóan 18-19 forint/kilowattóra.

Tegyük hozzá, hogy a Nukleáris Alapba folyamatosan történik az a befizetés, ami a majdani leszereléshez szükséges. Tehát ez, hogy ilyen szempontból drága energiának felel meg, ez szerintem megint nem helytálló.

Elhangzott Szakács képviselő úrtól az a felvetés: hogyhogy éppen Paks nem járult hozzá ebben a vészhelyzetben, amikor a Covid-19 elleni küzdelemből mindenkinek ki kell vennie a részét, Paks az valami tabu!

Akkor elmondom az adatot; megmondom, honnan szedtem. Véletlenül ráakadtam az Alfahíren Keresztes Lórántnak egy nyilatkozatára, aki azt mondta: 37 milliárd forintot elvesznek Pakstól? Zárójelben hozzátette: akkor úgy látszik, nincs rá szükség?

Ezután Paks visszakapott 15 milliárdot, tehát csak annak mondom, aki azt mondja, hogy miért költünk ilyen felesleges pazarló projektre ilyen vészhelyzetben, az egyenleg jelenleg: a paksi projekt 22 milliárd forintnyi csökkenéssel igyekszik támogatni ezt a nehéz helyzetet. (Keresztes László Lóránt közbeszól.)

Hadd tegyem hozzá, az, hogy a Jobbik különválasztja azt, hogy mindabban, ahogyan ez a szerződés megszületett, mindabban, amilyen módon adott esetben lehet látni, hogy a csak elvileg 40 százalékos beruházási hányadot vajon jól használjae föl a kormány, vagy vajon ez megint azt a célt szolgálja, hogy egy bizonyos kört juttasson ebből busás jövedelemhez, ezekkel a kritikákkal egyetértünk. Én már 2014 tavaszán képviselőtársammal benyújtottam egy javaslatot, amit lehet, hogy megismétlek, amely arról szólt, hogy Paksnak e kiemelt jelentőségére való tekintettel hozzunk létre egy olyan vizsgálóbizottságot  nem albizottságként , amelynek az a feladata, hogy vizsgálja ennek a beruházásnak a konkrét lépéseit, és ezt változatlanul fenntartom.

(14.40)

De ez egy külön kérdés, és nem ad arra választ, hogy ennek alapján Magyarországon 2035 után már nukleáris kapacitásra nincsen szükség.

Még néhány szót arról, ami sokszor meglehetősen félrevezető, amikor arról beszélünk, hogy például Németország mennyire követendő példa; hogy Németország milyen módon elkötelezett a zöldenergia mellett. Akkor most mondok 2018. augusztusi konkrét adatokat. Előbb arról beszélek, hogy mennyi a beépített teljesítmény. A nagyságrendhez annyit talán tudjunk, hogy Magyarországon olyan 9 ezer megawatt a beépített villamoserőművi teljesítmény. A szélerőművi 59 ezer megawatt Németországban, a naperőművi 44 ezer megawatt, tehát bőven 100 ezer megawatt felett, és ehhez képest  külön-külön nézve  mind a 44 ezer (sic!) kevesebb villamos energiát tudott termelni Németország számára, mint a leépülőben lévő atomerőművek. Németország leépíti, hogyan oldja meg? Szénerőmű. A barnaszén kimagaslóan a legnagyobb adat, 1109  termelt teljesítményben – terawattóra (sic!), a második helyen a feketeszén áll. Akkor most mit tekintünk elkötelezettségnek? Hogy hatalmas kapacitásokat építünk, de a megkérdőjelezett, bár tiszta atomerőmű helyett jövünk szénerőművel? Vagy a legnagyobb import honnan érkezik? Franciaországból. Milyen erőművekből? (Bánki Erik: Atomerőművekből.) Atomerőművekből érkezik. És itt a gázenergia lehet még az, ami egy viszonylag alacsonyabb kibocsátás miatt részese lehet annak, hogy adott esetben kiegyenlítő erőműként működjön.

Egyébként 2009-hez képest, amikor ennek a bizonyos határozatnak az elfogadása történt, alapvetően két dolog nem változott meg: nem oldódott meg a zöldenergia, időjárásfüggő energiák megfelelő szintű tárolása. Ez az egyik alapvető kérdés. A másik, hogy nem jött be egy olyan új energiafajta, nagyon szeretnénk, hogy a fúziós erőművek létrejöhetnének, de minden pénzt el kell költeni, ami lehetséges, a kutatásra. De jelenleg ezzel kell szembenézni.

Ezzel nézett szembe  a neveket is mondanám, de most már nem tudom előkeresni  négy egyesült államokbeli, környezetvédelmi elkötelezettségéről híres tudós, egyetemi tanár. 2014-ben közzétettek egy dolgozatot, amelynek azt a címet adták, hogy Bolygómentő szerepben a nukleáris energia, és elmondták, hogy a jövő, amit szeretnének, a zöldenergia, a nap-, a szél- vagy új energiafajta, de tudomásul kellett venniük, ami nagy megdöbbenést keltett abban a körben, ahol ők eddig működtek, hogy úgy látják, hogy jelenleg még, ha a bolygót meg akarjuk menteni, a klímaváltozásnak a hihetetlen negatív következményeitől, akkor nem tudunk lemondani a nukleáris energiáról. Nem azért, mert annyira ezt szeretjük, nem azért, mert szerelmesek vagyunk bele, hanem mert jelenleg ez a reális helyzet.

Úgyhogy én tényleg, amikor azt mondom, én tisztelem azokat, akik elkötelezettek teljes mértékben a megújuló energiák, a zöldenergia iránt, akik azt mondják, hogy itt látnak egy nagy jövőt…  igen, valóban, a lakossági napelemek, napelemparkok, amennyiben úgy lesznek beköthetők, hogy azok adott esetben visszatápláljanak a hálózatra, tehát természetesen vannak eszközök, úgy ítélem meg, hogy a szélenergia-kapacitás is a rendszerhez képest, a teljes beépítetthez képest több lehetne, de mindez nem adja meg számomra azt a választ, ha Magyarországon a létező nukleáris kapacitás megszűnik, akkor mi tud más a helyébe lépni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Keresztes László Lóránt képviselő úrnak normál időkeretben. És kérdezem Tordai Bence képviselő urat, hogy a kétperces felszólalását fenntartja-e. Vagy a normál időkeretet? (Tordai Bence: Nem. Amelyik előbb van.) Jó, köszönöm szépen, rendben. Képviselő úr, öné a szó.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Engedje meg, Balczó képviselő úr, hogy egy kritikát fogalmazzak meg ön felé. Mélységesen tisztelem képviselő urat, és ön mindig nagyon következetesen ahhoz a napirendi ponthoz szól hozzá, ami az Országgyűlésben éppen előttünk van, és erre mindig fel is hívja képviselőtársai figyelmét. És most ön egy 15 perces, szakmailag nagyon korrekt  (Balczó Zoltán jelzésére:) ezt én értem  és világos álláspontot követő felszólalást tett, de nem ismertem meg az ön álláspontját erről az előterjesztésről; nem ismertem meg az álláspontját arról, hogy konkrétan nem veszik figyelembe Pécs és Baranya lakóinak a nagyon világosan kinyilvánított követelését; és nem tudtam meg semmit arról, hogy a Jobbik  mondjuk, Nunkovics képviselő úr hozzászólásából valamit megtudtam  mit tenne a nagy aktivitású nukleáris hulladékok elhelyezésével, a kiégett fűtőelemek elhelyezésével. Tisztelt képviselő úr, és ezt mondom mindannyiunknak itt az Országgyűlés termében, jelenleg, ha jó adatot néztem, a kiégett kazetták átmeneti tárolójában 7957 darab kiégett fűtőelem várja a sorsát. Ezzel a kérdéssel a Jobbik mit kezdene? Mit kezdene Magyarország Kormánya? Én azt gondolom, hogy ez nagyon fontos kérdés. És én nagyon szívesen folytatok vitát az atomenergia használatáról  igen, valóban, Szakács képviselő úr eltért a tárgytól, de én most akkor sem fogok eltérni a tárgytól  általában gazdasági kérdésekről, arról, hogy milyen körülmények között, hogyan született meg a szerződés; még mindig várom a választ, hogy vane kötbérigénye a magyar államnak a Roszatommal szemben a sokéves késlekedés miatt. És nagyon szívesen folytatnék arról is vitát, ha mondjuk, 4000 milliárd forintot vagy még nagyobb összeget elköltünk az atomenergiára, akkor a megújuló energiaforrásokra alapozható zöld jövő biztosítható lesze, nem azokat a forrásokat költjüke el éppen, amiből ezt a technológiát életképessé lehetne tenni.

És azzal kapcsolatban is érdekel nemcsak a kormány, hanem mondjuk, a Jobbik véleménye is, hogy mit gondolnak arról, hogy olyan szabályozási környezetet alakított ki a kormány, hogy lehetetlenné teszik a megújulók elterjedését, megcsinálva gyakorlatilag a pályát az atomenergiának. Tehát például a jelenlegi szabályozások szerint, államtitkár úr, Pécs mellé 8 kilométerre szélerőművet nem lehetne építeni, atomtemetőt lehet építeni. Ez normális eljárás-e? Tehát hogy szélerőművet nem lehet Pécs mellé, atomtemetőt lehet Pécs mellé építeni, erről mi a véleménye Balczó képviselő úrnak?

Na, én továbbra is szeretnék a tárgynál maradni, és a kiégett fűtőelemek kezelésének a problémájáról beszélni. De arra még mindenképpen felhívnám a figyelmet, hogy ez mekkora probléma nemcsak Magyarországon, nemcsak Európában, hanem az egész világon. És erről is várnám képviselőtársaimnak, illetve államtitkár úrnak a véleményét.

Ugye, többször felmerült Svédország példája, akik a legelőbb tartanak talán a kutatásokban, bár nem biztos, de 2018-ban a környezetvédelmi bíróság  Svédországban van ilyen  megszüntette, törölte a nagy aktivitású tároló építési engedélyét, mert a tárolóeszközök anyaga kapcsán megállapította, hogy nemhogy több ezer évig, de még száz évig sem garantálható ezeknek a rendkívül veszélyes anyagoknak a tárolása.

És még egy pozitív példát szeretnék hozni, szintén 2018-ból. Kassa városa mellé  hasonló távolságban, mint Pécs mellé , meg akarták indítani egy atomtemető helyszínének a kutatását, és ott összefogott a helyi politikai élet, és közösen egy határozatban kimondták, hogy ehhez nem járulnak hozzá. Tehát Kassa városában, függetlenül attól, hogy ki milyen politikai pártnak a tagja, világosan kiálltak az ott élők érdekei mellett, és elutasították ezt a projektet.

De visszatérve a reakciók után az eredeti kérdésekhez, még csak néhány percben szeretném az Országgyűlés idejét rabolni, mert nem volt időm az első felszólalásomban minden kérdést feltenni. Ebben a dokumentumban olvasható egy ilyen bekezdés, hogy „Jelenleg a Paksi Atomerőmű négy üzemelő blokkjára vonatkozó terveket  a közép- és hosszú távú terveket, valamint a nemzeti programot  a meghosszabbított üzemidő és nyitott üzemanyagciklus figyelembevételével kell összeállítani. E tervek felülvizsgálatára lehetőség van, amit az új atomerőművi blokkok nukleárisüzemanyagciklus-zárási opciójának vizsgálata is indokol.” Tehát ez az a nemzeti program, amellyel kapcsolatban azt mondta Bánki Erik képviselő úr is, hogy semmi nem indokolta a frissítését, csak egy ilyen ötéves rutineljárásról van szó, ez a nemzeti program nem kezeli a most már elindult paksi bővítési projekt kapcsán a nagy aktivitású hulladékok és majd keletkező kiégett fűtőelemek végleges elhelyezésének a kérdését?

(14.50)

Akkor miért nem került már bele? Úgy látom, hogy eléggé elhatározták, hogy ezt a projektet végrehajtják.

Lenne még néhány kérdésem. Most megint csak nem mennék bele abba, hogy mennyire biztonságos az atomenergia, itt már több esetben beszéltünk arról, hogy elképesztő mennyiségű meghibásodást látunk a jelenlegi blokkoknál, a különböző, ilyen-olyan üzemzavarok, s a többi, amelyek előre nem tervezettek, jelentős előre nem tervezett, jelentős teljesítménycsökkenéssel járnak, és ugye, most az üzemidő-meghosszabbítás megtörtént körülbelül 2036-ig  a különböző blokkok esetében más-más évről beszélünk , de lehetett látni nem oly rég, a sajtó is foglalkozott vele, hogy mintha kiírtak volna bizonyos pályázatokat vagy beszerzési eljárásokat olyan tanulmány előkészítésére, amely újabb üzemidő-hosszabbításról alkotna szakmai véleményt. Én erről szeretném a kormány álláspontját hallani, hogy vane tervben, akár csak ilyen gondolatkísérlet szintjén, hogy újabb üzemidő-hosszabbítás történjen a jelenlegi blokkoknál.

Szeretném, hogyha az átmeneti tárolók kapacitásairól is szólna az államtitkár úr, szorosan kapcsolódik a tárgyhoz, a radioaktív hulladékok kezeléséhez, hogy jelenleg hogy néz ki az átmeneti tárolási kapacitás, és milyen eljárásokban, milyen projektekkel akarják megteremteni, tehát meddig elegendő most még a jelenlegi átmeneti tároló. Milyen a telítettség, és hogyha már az üzemidő-hosszabbítást figyelembe vesszük, hogyan tudják bővíteni az átmeneti tárolót, és milyen módon készülnek majd, hogyha valamikor, ki tudja, talán önök sem tudják, hogy mikor elkezdenek dolgozni az új blokkok, hogy majd amikor ott keletkeznek kiégett fűtőelemek, akkor azokat átmenetileg hogy fogják tárolni? Előre is köszönöm szépen, hogyha ezekre a kérdésekre még választ kapunk.

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Tordai Bence képviselő urat, hogy normál időkeretben készül szólni, vagy pedig két… (Tordai Bence bólint.) Normál időkeretben. Öné a szó.

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nem élek vissza az idővel, csak röviden reagálok két képviselőtársunk felszólalására. Nacsa Lőrincére, mondjuk, túl sok részletében nem érdemes, hiszen gyakorlatilag kizárólag csúsztatásokat, helyenként hazugsággal vegyes csúsztatásokat mondott, illetve személyeskedett. (Nacsa Lőrinc: Mondd el tényszerűen!) Ami ebből tényszerűen bármilyen reflexióra érdemes, az Paks II. megtérülése. Paks II. akkor térül meg, hogyha a mostani lakossági áramárak dupláján veszik át majd az atomerőműtől az áramot, aminek most a harmada a Paks I.-es ár. Tehát hogyha a hatszoros ár a számítás alapja, akkor megtérülő persze, de ki akar hatszoros árat fizetni az áramért? Tehát ez nem beruházásként kell hogy megtérülő legyen, hanem Magyarország számára, a fogyasztók, a lakosság számára kell hogy egy jó üzlet legyen. Nagyon rossz üzlet, a lehető legrosszabb üzlet. A másik pedig Balczó Zoltán képviselőtársamnak menne. Egyrészt örülök, hogy tudjuk arra használni az Országgyűlést, hogy a közös ellenzéki kormányprogramot, amelyet 2022-től megvalósítunk, itt is egy kicsit csiszolgassuk, bár van erre egy hatpárti ellenzéki programíró munkacsoport, nyilván ott folytatjuk ezt a munkát (Balczó Zoltán közbeszól.), de fontos, hogy azért az alapvető különbségekre rávilágítsunk, és nyilván megtaláljuk majd a megegyezés útját is. Én attól tartok, hogy nagyon sok olyan energiaügyi szervezet, agytröszt, alapítvány és hasonló van a világon, amelyet az atomenergia-lobbi finanszíroz. Nem akarok egyes konkrét szervezeteket minősíteni, de tudjuk, hogy hány milliárd dollárt költenek el világszerte az atomenergiában érintett, érdekelt cégek arra, hogy a számukra kedvező eredmények minél nagyobb hangsúlyt kapjanak. Úgyhogy én olyan, gazdasági érdekektől mentes szervezetek, szerzők adatait szeretném csak idézni, akik nem elkötelezettek egyik energiaforrás iránt sem.

Úgy érdemes az atomenergiának a szén-dioxid-kibocsátását vizsgálni, hogy beleszámítjuk tényleg a teljes életciklust, tehát az urán bányászatát, tisztítását, szállítását, az atomerőmű építését, működtetését, leszerelését és a több ezer vagy több százezer évre szóló tárolási feladatnak a szén-dioxid-kibocsátását is. Hogyha mindezt belevesszük, akkor a szerintem legelfogadottabb szervezet, a Kormányközi Panel a Klímaváltozásról, vagyis röviden az IPCC azt mondja, hogy ez 110 gramm is lehet kilowattóránként. Marc Jacobson, a Stanfordi Egyetem professzora 70 grammal számol, az Energy Research & Social Science főszerkesztője, Benjamin Sovacool pedig akár 288 grammot is mond mint kilowattóránkénti szén-dioxid-terhelés az atomenergia esetében. Úgyhogy nem érdemes kiragadni egy konkrét kedvező értéket, mert olyankor, hogyha ráadásul egy nagyságrenddel kisebb, mint az elfogadott legnevesebb szakértőknek és intézeteknek a konszenzuális álláspontja, akkor ez a forrás valószínűleg téved, de itt tényleg az a kérdés, hogy akarunke atomenergiát hosszú távon Magyarországon, szükség vane rá, és ebben szerintem van egy alapvető vitánk.

Meg kell nézni, a fenntarthatoenergia.hu-n elérhető Jávor Benedek és szakmai csapatának a tanulmánya, hogy hogyan lehet 2050-re atomenergia-mentesen és klímasemlegesen megvalósítani egy magyar energiastratégiát, beszéljük meg ezeket. Van honnan kiindulnunk, és van remény arra, hogy Magyarország az évszázad közepére vagy akár még előbb tényleg atomenergia-mentes és klímasemleges energiapolitikát alakítson ki. Az ellenzék részéről mi ezen fogunk dolgozni. Köszönöm szépen.

(Dr. Tiba Istvánt a jegyzői székben Földi László váltja fel.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most kétperces felszólalások következnek. Megadom a szót Balczó Zoltán képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Igen, elnök úr, köszönöm a szót. Keresztes László Lórántnak igaza van, amikor azt mondja, hogy én is tágítottam ezt a témát. Hát, azért nem addig tágítottam, hogy a munkabéreket hogy kéne megfizetni ebben az időszakban, hanem addig tágítottam, ami idekapcsolódik. Ön valóban nem beszélt erről hosszan, egyetlenegy dolgot mondott kategorikusan: a paksi bővítésre nincs szükség. Tehát az ezzel való foglalkozás, egy kategorikus állítás, amelyben mind a „bővítés” szót kifogásolta, mind az álláspontom ebben eltér. Nos, természetesen ide lehet hozni különböző szintű lobbikat adott esetben, amelyik azt állítja, hogy tiszta energiának minősül az atomenergia ebben, kivéve a kimondott zöld, erősen zöld pártokat, ebben konszenzus van. Olyan államok, mint Finnország, amely annyira kényes a környezetvédelemre, egyszerűen nem építenének nukleáris erőművet.

Egyébként pedig az én személyes felfogásom, amit megkérdezett a képviselő úr, az, én azt vártam volna el a kormánytól, hogy nem azt mondja, hogy erről majd olyan sokára elég döntenünk, ráérünk, mert van ilyen kis valami fontolva haladási elv, hogy nem kell még, majd fontolgatunk, megyünk; és pontosan egy okot mondok, amiért azt várom el a kormánytól, hogy ebben a kérdésben, a végső elhelyezésben ne törvényt hozzon ide, hanem elmondja, hogy hol tart, mire törekszik, pontosan azért, mert a közvélemény ma jelentős részben azért fordul szembe az atomerőművel és a nukleáris energiával, mert az a félelem van benne, hogy, jaj, mi lesz aztán ezekkel a kiégett fűtőelemekkel, és nyilvánvaló, hogy akik ellenzik ezt, azok ennek nagyon nagy hangsúlyt adnak.

Én tehát pontosan azt vártam volna  be is fejezem , hogy a kormány nyilatkozzon többet arról (Az elnök csenget.), hogy mi az elképzelése.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Keresztes László Lóránt képviselő úrnak.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Balczó Képviselő Úr! Valóban, tehát jogos, én is azt gondolom, hogy önmagában hogyha a nukleáris hulladékokról beszélünk, akkor jogos egyébként az atomenergia használatáról beszélni, de én azt gondolom, hogy ez önmagában egy olyan krízis, egy olyan probléma, amely megér egy napirendi pontot, és megéri, hogy erre fókuszáljunk. És én azt gondolom, hogy joggal aggódnak a magyar emberek, az európai emberek és a világon bárhol, hogy oké, használjuk az atomenergiát, de utána mit kezdünk a nukleáris hulladékokkal. Hát, pontosan ez a probléma. Semmit nem tudtunk vele kezdeni, és nagyon-nagyon régóta használja a világ a nukleáris energiát, és azóta sem sikerült ezt a problémát megoldani. És bizony én azt mondtam egyébként a felszólalásom elején, hogy bizony az atomenergia nem zöld. Javaslom…  nem tudom, járte már Kővágószőlős térségében, hogy az uránbányászat milyen brutális, elképesztő, apokaliptikus környezetpusztítást okozott, és mekkora munkával lehet nemhogy ezeket a tájsebeket soha nem lehet eltüntetni, de mekkora munka és mennyi közpénzbe kerül, hogy egyáltalán csak azt a helyzetet fenntartsuk, hogy védjük a pécsi vízbázist, hogy ne szennyeződjön. Elképesztő pusztítást okozott az uránbányászat kérdése. Még egy dolgot szeretnék megemlíteni, gondolom, önök is olvasták a sajtóban, hogy egészen borzalmas helyzet van kilátásban a fukusimai atomerőmű környékén, hogy milyen szörnyű katasztrófa történt, és most megteltek a tárolók, és a japán kormány úgy döntött, hogy egymillió tonna sugárszennyezett vizet beengednek az óceánba. Ez egészen döbbenetes.

(Hiszékeny Dezsőt a jegyzői székben Tordai Bence váltja fel.)

(15.00)

Azt gondolom, amikor az atomenergia használatáról beszélünk, akkor ezekről a kérdésekről is beszélni kell. Emlékszünk mindannyian, milyen tragédia történt 1986-ban Csernobil esetében, és azt is láthattuk, hogy ez milyen hatással van, hogyan terítette be szinte egész Európát, és hogyan jutott el Magyarországra is.

Ezeket a kérdéseket, tisztelt képviselőtársaim, soha nem szabad elfelejteni, és bizony, most az atomhulladékokról beszélünk, a nagy aktivitású nukleáris hulladékok végleges elhelyezéséről, és én a hozzászólásomban azt mondtam, hogy valóban ezt a problémát meg kell oldanunk, ezt a megfejtést meg kell tennünk közösen, és erre tettünk egy olyan javaslatot, ami ebbe az irányba hat, és figyelembe is veszi a társadalmi és gazdasági szempontokat. Nagyon bízom abban, hogy ebben a kormány konstruktív lesz, és sikerül ezt a stratégiát így alakítani. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíváne még valaki szólni az adott napirendi pontunk keretében. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom. Megadom a szót Kaderják Péter államtitkár úrnak, aki nyilván válaszolni kíván az elhangzottakra, én pedig átadom az ülés vezetését.

(Az elnöki széket dr. Brenner Koloman, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Mindenekelőtt engedjék meg, hogy a kormány nevében is megköszönjem a kormánypárti képviselőknek a hozzászólásait és a támogatását a kiégett üzemanyagok és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló országgyűlési határozat módosítására vonatkozó előterjesztéssel kapcsolatban.Hadd kezdjem talán azzal a reakciómat az elhangzottakra, hogy nyilvánvalóan és egyértelműen a nukleárisenergia-hasznosítás, úgy, ahogy a világon és Európában, Magyarországon is egy megosztó kérdés. A kormány részéről ugyanakkor mi tényként kezeljük a nukleárisenergia-hasznosítást Magyarországon, tényként kezeljük, hogy elődeink döntése nyomán ma és várhatóan legalább a 2030-as évek végéig használni fogjuk a nukleáris energiát, a Paks II. projekt sikere esetén ettől sokkal hosszabb ideig használni fogjuk, és azokkal a hulladékokkal meg  legyenek ezek nagy aktivitásúak vagy kis aktivitásúak  még sokkal tovább mi is meg az unokáink is együtt fogunk élni, amelyeket ezeknek a műveknek a működése előállít. Tehát ez ténykérdés. Nem a legyen vagy ne legyen a kérdés, hanem a hogyan oldjuk meg a problémát valójában a kérdés. Itt említeném meg, hogy például a lengyel barátaink számára még a legyen vagy ne legyen a kérdés, amikor ilyen vitákat folytatnak. Hallunk arról, sőt nemrégiben jelent meg az a hír, hogy éppen a klímapolitikai célok elérése érdekében, és éppen azért, mert Lengyelország teljesíteni szeretné az Európai Unió 2050-es klímasemlegességi célját, éppen úgy, ahogy Magyarország a parlament idén júniusi döntése nyomán úgy döntött, hogy a szenes erőművek helyett és a megújuló energia mellett nukleáris energiát fog használni, hogy teljesítse a karbonsemlegesség célját, és egy nagyon nagy szerződéscsomagot írt alá a transzatlanti partnerrel az atomerőmű-fejlesztésre vonatkozóan... De nálunk nem ez a kérdés, nálunk az a helyzet, hogy nálunk ez már egy létező technológia, és praktikusan arra a kérdésre kell válaszolnunk, hogy hogyan lehet a legcélszerűbben és olyan módon ezt a problémát kezelnünk, hogy az emberi élet és a nukleáris biztonság kérdését a legfontosabb helyen tartva a megfelelő megoldást megtaláljuk erre a kérdésre.

Úgy vélem, hogy az előterjesztés és az a javaslat, amelyet a kormány részéről előterjesztettünk, meghatározza azokat a legfontosabb elvi kereteket  ezért is nevezzük politikának , amelyek annak a programnak a kereteit meg tudják adni, amely már a konkrét cselekvésnek az egyes elemeit tartalmazza. Itt magában a vitában is talán volt egy kis zavar ebben a tekintetben. A nemzeti politikára vonatkozó országgyűlési határozatra vonatkozó módosító indítvány fekszik az asztalon. Amennyiben az Országgyűlés ezt a döntést meghozza, valamilyen módon módosítja a politikát, akkor kezdődik meg az erre épülő program kialakítása a következő évben, egyébként az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak a vezetésével, és ott tudunk a konkrétabb döntésekig eljutni majd.

Kiemelt kérdés tehát az, hogy a kiégett üzemanyagoknak a végleges elhelyezése hogyan történjen Magyarországon. Szeretném jelezni, hogy nincs jelenleg ebben az értelemben választásunk. Az Euratom-szerződéshez tartozó, az európai uniós tagállamok számára kötelező feladat az, hogy aki nukleáris energiát használ, annak gondoskodnia kell legalábbis a kiégett üzemanyagoknak a végleges elhelyezési lehetőségéről, és ilyen értelemben ez a bizonyos nyitott üzemanyagciklus-zárási feltétel megköveteli, hogy legalábbis Magyarország a lehetőségét megteremtse annak, hogy ha nincs más megoldás, akkor úgy zárjuk ezt a ciklust, hogy eltemetjük konkrétan ezeket a kiégett üzemanyagokat. Még egyszer hangsúlyozom, hogy persze ez csak akkor kell hogy sorra kerüljön majd évtizedek múlva, ha addigra erre vonatkozóan nincs jobb megoldás, de Magyarországnak ezt teljesítenie kell a mai szabályaink szerint. Egyébként a magyarországi hulladékkezelés ezen a területen teljes mértékben konform a mindenféle nemzetközi normával, ami erre vonatkozóan ma ránk vonatkozik.

Miért hangsúlyozom azt, hogy biztosítani kell ezt a lehetőséget, de nem kell lezárni ezeket a lehetőségeket gyorsan? Nyilván az ember, amikor valami rossz dologgal van kapcsolatban, és ne haragudjanak, hogy ezt a példát használom, de, mondjuk, kimúlik a kutyája, akkor gyorsan valahogy meg akarja oldani ezt a problémát, gyorsan eltemeti, mert nem lehet mást kezdeni ezzel a dologgal. Ez egy nehéz kérdés, a nukleárishulladék-ügy. Van egy olyan reflex bennünk, hogy szeretnénk gyorsan megoldást találni erre a problémára, és legjobb lenne gyorsan valahogyan ettől megszabadulni, de úgy tűnik, hogy mivel ez egy hosszú távú ügy, az a bizonyos fontolva haladás elv, ami ezen a területen megjelenik hangsúlyosan ebben az anyagban, mégiscsak fontos elv, ami arra vonatkozik, hogy nem szeretjük ezt a problémát, szeretnénk gyorsan megszabadulni tőle, de várjunk ezzel egy kicsit, mert lehet, hogy fel fognak merülni jobb megoldások a jövőben akár a technológiai fejlődés következtében, akár a tudományos eredmények következtében, vagy valamilyen más megoldást talál, ha úgy tetszik, az egész emberiség erre a kérdésre. Hiszen ez nem egy magyar és nem egy európai probléma, hanem ez egy globális kérdés, hogy a nukleáris energia használatának ezeket a problémáit hogyan lehet megoldani.

(Folytatás 169/2-ben!)

2018-2022. országgyűlési ciklus Budapest, 2020. november 19. csütörtök 169/2. szám

Országgyűlési Napló

Csak hogy egy példát említsek kifejezetten arra vonatkozóan, hogy Magyarországon milyen típusú megoldás is az asztalra került már: az a bizonyos lézerkutató központ, amelyik Szeged mellett létesült, olyan berendezésekkel rendelkezik, amelyekkel úgynevezett transzmutációs kísérleteket lehet végezni, ami annak az egyébként Nobel-díjas kutatók által megalapozott eredménynek a lehetőségével kecsegtet  elméletileg ez már bizonyított, gyakorlatilag még nem , hogy a nagy aktivitású nukleáris hulladékoknak bizonyos lézeres beavatkozás következtében lehetséges a felezési idejüket több ezer évről néhány száz évre vagy néhány évtizedre rövidíteni. Ezek ma felvetett, már létező elméletek és kutatási gyakorlatok, de még nagyon sok mást is említhetnék. Tehát részben a technológiai fejlődés hozhat ilyen eredményeket, másrészt  és erre felhívom hangsúlyosan a figyelmet  az a szöveg, amit az országgyűlési határozat tartalmaz, nem zárja ki azt, amit Tordai képviselő úr vetett fel egyébként, habár egy kicsit, a környezetvédők szokták kritizálni ezt a not in my backyard hozzáállást, hogy jó, jó, van egy probléma, oldjuk meg, csak ne az én kertemben történjen a dolog.

(15.10)

Ő arra utalt, azon dolgozzunk, hogy valahol Oroszországban ássuk el ezeket a hulladékokat. Ez egy érdekes felvetés. Ezzel együtt szeretném hangsúlyozni, hogy az országgyűlési határozat szövege egyáltalán nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy ez a jövőben megvalósuljon. S azt sem zárja ki  most mondok valamit , hogy ha Európában létrejön egy olyan hulladéklerakó, ahova a nukleárisenergia-használók elvihetik a hulladékokat, akkor Magyarország adott esetben később ott helyezze el ezeket az anyagokat. Ezenkívül ezek újrahasznosítása, újrahasználata mind-mind technológiailag is az asztalon van. Tehát szeretnénk gyorsan lezárni ezt a kérdést, de évtizedes ügyről van szó, ezért hamar eldönteni, lezárni a dolgokat nem lehet, de keresni kell azt a lehetőséget, hogy hogy lehet ezt megoldani, abba fektetni kell.

Nagyon hangsúlyosan hangzott el Keresztes képviselő úrtól, hogy akkor viszont megszületette már a döntés erre az ügyre vonatkozóan. Ön amellett érvelt, hogy igen, megszületett. Én nagyon határozottan állítom és hangsúlyozom, hogy nem született meg erre vonatkozóan a döntés. Egész pontosan azt mondhatom, amennyiben azok a kutatások, amelyekre ön utalt, és amelyek valóban milliárdokat igényelnek, nagymértékben alátámasztják, hogy a bodai helyszín alkalmas lehet a nagy aktivitású radioaktív hulladék elhelyezésére, az Országgyűlés előzetes elvi jóváhagyását követően egy föld alatti kutatólaboratórium létesítése szükséges, és az ott folytatott vizsgálatoknak kell a helyszín alkalmasságát véglegesen megállapítani, ha ahhoz a magyar Országgyűlés egyáltalán hozzájárul. Tehát a kérdést nem lehet elmosni, nem lehet úgy beállítani, hogy ez a döntés megszületett.

Ebben az ügyben, mármint a helyszínt illetően, és hogy ott létesülne ilyen létesítmény, még semmilyen döntés nem született meg. Egyébként az ehhez értő kollégák becslése szerint Magyarország területének 3-5 százaléka alkalmas lehet ilyen helyszínekre. Az a felvetés, hogy egy újabb körben Magyarország vizsgálja meg, hogy a lehetséges helyszínek Boda mellett milyen állapotban vannak, és mit tudunk ezekkel esetlegesen kezdeni, ott a társadalmi és gazdasági feltételek hogyan alakulnak, egy lehetséges és konstruktív felvetés. Ez a programban megfogalmazható, és erre anyagi forrásokat a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból, amely ezeket a típusú problémákat kezeli, lehet fordítani. Azt gondolom, hogy ezt a kérdést nyitva kell hagyni, és a konkrét program kialakításánál erre a kérdésre vissza kell térni.

A tájékoztatással és a lakosság informálásával kapcsolatban ugyancsak sok kritika hangzott el. Szeretném megerősíteni, mi úgy látjuk, hogy az információadás kormányzati oldalról, illetve az érintett vállalkozások részéről minden lehetséges módon megtörténik. Elhangzott, hogy a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft.-nek ez alapfeladata, és hogy az információs társulások ezt a munkát végzik, hogy Pécsett is közmeghallgatásra került sor, hogy a közvetlenül érintett településeket, Bodát és a környező településeket  ha már erről a kutatási helyszínről beszélünk  folyamatosan tájékoztatja az RHK Kft. arról, ami ebben az ügyben folyik. Egy pontot a helyi döntéshozatali beleszólással kapcsolatban nem tartunk és nem is tartottunk soha indokoltnak, azt, hogy ezt a kérdést népszavazással vagy helyi népszavazással kéne eldönteni, hiszen nem helyi ügyről van szó, és a mi értelmezésünkben ez túlmegy az ügyeken. Ezen túlmenően viszont úgy látjuk, hogy ebben a kérdésben mi mindent, amit tudunk, megteszünk.

Felmerült az üzemidő-hosszabbítás kérdése, noha nem szűken a kérdéskörhöz tartozik. Azt gondolom, hogy minden alternatívát vizsgálni lehetséges, semmilyen olyan kizáró ok nincs, ami miatt erről a kérdésről ne lehetne beszélni. De határozottan jelzem, hogy a magyar kormány a Paks II.-projekt megvalósítása mellett tette le a voksát, és azon dolgozunk, hogy a kapacitásfenntartási projekt sikeresen megvalósuljon.

Egyébként meggyőződésünk, s ezzel zárnám, hogy a jelenlegi tudásunk szerint, a jelenlegi technológiákkal az a 2050-es klímasemlegességi cél, amit kiemelten fontosnak tartunk, amit az Európai Unió kiemelt célnak tart, amiről a magyar parlament idén júniusban döntött, nem érhető el az atomenergia vagy a nukleáris technológia alkalmazása nélkül; még egyszer hangsúlyozom, a jelenlegi tudásunk szerint. S itt nemcsak Magyarországról van szó. A Nemzetközi Energia Ügynökség már többször megmutatta, hogy Európa nem tudja a 2050-es céljait elérni a nukleáris energia hasznosítása nélkül. S azokban a 2050-re vonatkozó klímasemlegességi forgatókönyvekben, amelyeket az Európai Bizottság megvitatott, és amire alapozva jelenleg folytatjuk azt a vitát, hogy a 2030-as célszámok a 2050-es klímasemlegesség függvényében hogyan érhetők el, azok a hosszú távú forgatókönyvek, amelyekből nyolc van, mindegyik számol a nukleárisenergia-felhasználással még 2050-ben is az áramtermelés esetén, európai átlagban legalább 15 százalékos szinten. Még egyszer mondom, ez egy olyan kérdés, amihez praktikusan kell viszonyulni.

Ennek a kontextusában kérném még egyszer azt a tisztelt Országgyűléstől, a tisztelt képviselőktől, hogy amennyiben lehet, támogassák a mostani előterjesztést, illetve amennyiben módosítóik vannak, akkor természetesen várjuk a kormány részéről a javaslataikat. Köszönöm szépen.

Felszólalások:   82-97   98-133   134-156      Ülésnap adatai