Felszólalás adatai

Felszólalások:   90-91   92-99   100-107      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tájékoztatom önt, frakcióvezető úr, amit ön egész biztosan tud, hogy miniszterelnök úrnak a második soron következő azonnali kérdések órájában kell az ön kérdésére válaszolnia. Farkas Gergely képviselő úr, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszternek: „Miért nézi tétlenül a kormány az albérletárak robbanását, amely sok esetben a fiatalok továbbtanulását, életkezdését lehetetleníti el?” Miniszter úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt válaszadásra Tállai András államtitkár urat jelölte ki. Tisztelettel kérdezem frakcióigazgató urat, hogy elfogadja-e a válaszadó személyét. Ő jelezte, hogy elfogadja. Farkas Gergely képviselő úré, frakcióigazgató úré a szó. Parancsoljon!

FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A lakhatás kérdése egy olyan kérdés, amely nagy hatással van a hazánkat fenyegető demográfiára, a kivándorlásra, amely soha nem volt még ilyen nagy, a családok helyzetére, és még lehetne sorolni azokat a problémákat, amire befolyással van ez a kérdéskör. Amikor mi felvetünk ezzel kapcsolatban valami problémát, akkor önök általában ezt a CSOK-ra való hivatkozással, annak megindoklásával és pozitív fejleményeivel próbálják lekeverni, ugyanakkor én most szeretném hangsúlyozni, hogy nem a CSOK-ról szeretnék vitát nyitni, ugyanis nem az állandó, tartós lakhatásról szeretnék beszélni, hanem az ideiglenes, átmeneti lakhatásról.Nagyon fontos megjegyeznünk, és mindannyian tapasztalhatjuk, hogy az elmúlt években egy árrobbanás történt az albérletpiacon. Néhány városban megmásfélszereződött az albérletek ára, Budapesten konkrétan kétszeresek lettek az albérletárak a néhány évvel ezelőttieknek, és egy átlagos albérletár ma Budapesten 130-140 ezer forint környékén van. Ez különösen súlyos például a fiatalok esetében, akik a továbbtanulás miatt sokszor albérletet kénytelenek igénybe venni. Ugyanis, mint tudjuk nagyon jól, Magyarországon kevés a kollégiumi férőhely, így nagyon gyakran előfordul, hogy a diákokat, az egyetemistákat nem veszik fel kollégiumba. Ilyenkor nem marad más választásuk, mint hogy albérletbe próbálnak menni, ugyanakkor nagyon sok fiatalnak ezt nem teszi lehetővé a családi háttere. Így tehát rögtön egy olyan tényező lép életbe, amely esetén nem az számít, hogy egy fiatal mennyire tehetséges, szorgalmas, hanem hogy a családi háttere megengedi-e számára azt, hogy albérletet tudjanak bérelni számára.

Ugyanígy a fiatalok életkezdése kapcsán nagyon sokan nem mernek belevágni egy hitelfelvételbe, nem tudják még, hogy hol fognak hosszú távon letelepedni, ők sem merik a CSOK-ot felvenni, albérletet keresnek, pontosabban: keresnének, hogyha a fizetésük megengedné ezeknek a horribilis összegeknek a kifizetését. Ezt azonban nagyon sok esetben nem tudják megtenni. Mindezekre tekintettel kérdezem államtitkár urat, hogy milyen lépéseket tesz a kormány ezen társadalmi rétegek megsegítése érdekében. Várom válaszát. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A válaszra megadom a szót Tállai András államtitkár úrnak. Parancsoljon!

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy ön is említette, bizony megváltoztak a gazdasági körülmények Magyarországon. 2010-ben még 12 százalék volt a munkanélküliség, most pedig 4 százalék alatti. 2010-ben még munkanélküliségről beszélhettünk, most bizony 2018-ban pedig munkaerőhiányról. Ennyit változott a gazdasági környezet Magyarországon. Ennek sok pozitív hatása van, például a jövedelmeknek, béreknek a megemelkedése, például az, hogy a kivándorlás lényegesen kisebb, lassabb, sőt a visszafelé áramlás is lényegében elkezdődött. Sajnos ennek  mint kiderült  negatív hatásai is vannak, mégpedig a munkaerő-mobilitás szempontjából nagyon nehezen elégíthető ki a lakhatás igénye. A lakhatást a piac befolyásolja, a kereslet és a kínálat, ezért a kormányzatnak direkt, közvetlen behatási lehetősége nincs. Nyilván ezt a kormány felismerte, ezért a következő intézkedéseket emelném ki. Az egyik, hogy megnöveltük az adómentes lakhatási támogatás összegét, tehát amit a munkáltató adhat a munkavállalójának, hogy keressen albérletet, és ezt fizesse ki. Ez 82 800 forint. Eltörölték az egészségügyi hozzájárulást lakás bérbeadása esetében, hogy növekedjen a kínálat. További ösztönzések vannak a társaságiadó-levonás tekintetben munkásszállások kialakítására és fenntartására.

Január 5-én második alkalommal írtunk ki pályázatot 5 milliárd forint összegben munkásszállások építésére, erre több önkormányzat is jelentkezett. 2017-ben négy munkásszállás építését tudta támogatni a kormány, és ha megengedi, az egy percben szeretném folytatni az intézkedések sorolását. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Egyperces viszonválaszra Farkas Gergely képviselő úré a szót. Parancsoljon!

FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót. Államtitkár úr először azt mondta, hogy a kormányzatnak nincs hatása, aztán ön is belátta, hogy igenis lenne, és el is kezdett néhány intézkedést sorolni. Ugyanakkor ezek édeskevesek voltak a jelenlegi helyzetre, és sokkal többet és sokkal gyorsabban kellene tenni. Ön is tudja azt a nagyon egyszerű közgazdasági tételt, hogy ha a kínálatot sikerül növelni, akkor az az árak csökkenéséhez fog vezetni. Igenis, ha gyorsabban épülnének kollégiumok, akkor az már segítség lenne a fiataloknak. Igenis lehetne például egy kormányzati beavatkozásként, akár Berlin példájaként egy plafont szabni az albérletáraknak. Berlin egy szabadpiaci ország fővárosa, ott ezt meg merték tenni.De hogy egy másik példát mondjak: a Jobbik egyik régi programpontját hozom fel, amely szintén a kínálat bővítését segítené, egy szociális bérlakásrendszer építése igenis nagy segítség lenne mind a fiatal, életkezdés előtt álló családoknak, mind pedig a továbbtanulás miatt más városba költözőknek. Ezt kellett volna már nagyon régen meglépnie a kormánynak, sajnálom, hogy eddig nem tették meg, de bízom benne, hogy mielőbb meg fogják tenni ezen társadalmi csoportok megsegítése érdekében. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Egyperces viszonválasz az államtitkár urat illeti. Parancsoljon!

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tehát folytatom azzal, hogy a kollégiumok fenntartására 3,7 milliárd forint van a felsőoktatási intézmények költségvetésében, lakhatási támogatásra még ennél is több, 3,8 milliárd forint, illetve a felsőoktatási intézményekhez nem tartozó diákotthonok, kollégiumok támogatására 230 millió. Igenis, a kormány figyel arra, hogy a felsőoktatási intézményekben növelje a kollégiumi férőhelyek számát, és ezzel könnyebbé tegye a hallgatók számára a kollégiumi elhelyezkedést. Elkészült az országos felsőoktatási, kollégiumfejlesztési stratégia, amelynek eredményeként 48 018 férőhelyre nőne a teljes kapacitás. És feltétlenül meg kell említeni  bár ön megtiltotta  a CSOK otthonteremtési támogatás lehetőségét, ami jelentős bővülést fog hozni, illetve a diákhitellel rendelkezők esetében az állam átvállalja a törlesztést, vagyis eltörli bizonyos feltételek esetén. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Felszólalások:   90-91   92-99   100-107      Ülésnap adatai