Felszólalás adatai

Felszólalások:   121-144   145-154   155-158      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Most soron következik az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. országgyűlési határozatnak a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló 2018. évi CXXXII. törvénnyel összefüggő módosításáról szóló határozati javaslat általános vitája lezárásig. A Bajkai István, Hende Csaba és Vejkey Imre képviselők által benyújtott előterjesztés H/4819. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Vejkey Imre úrnak, a napirendi pont előadójának.

DR. VEJKEY IMRE (KDNP), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! 2018. december 12-én a Magyar Országgyűlés 131 igennel, 2 tartózkodás mellett megszavazta a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló 2018. évi CXXXII. törvénymódosítást, melyet a kormány kezdeményezett többek között azért, mert az Alaptörvény ötödik módosítása indokolttá tette. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Alaptörvény ötödik módosítása által a vallási közösségek egyházügyi törvény módosításával bevezetett új felosztása az Alaptörvényben is megjelent úgy, mint vallási egyesület, nyilvántartásba vett egyház, bejegyzett egyház és bevett egyház. Jogilag valamennyi vallási közösség egyháznak minősül, és a bevett egyházak azok, amelyekkel az Országgyűlés döntése alapján az állam együttműködhet, azaz adózási és egyéb kedvezményeket nyújthat nekik.

Az Alaptörvény ötödik módosításával az Alaptörvény VII. cikkének (4) bekezdése alapján az állam a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek. Az együttműködésről a vallási közösség kérelme alapján az Országgyűlés dönt. Az együttműködésben részt vevő vallási közösségek bevett egyházként működnek. A bevett egyházaknak a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre tekintettel az állam sajátos jogosultságokat biztosít.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A 2019. április 15-én hatályba lépő 2018. évi CXXXII. törvény a vallási közösségek nyilvántartásba vételének feltételeit és a hitéleti tevékenység finanszírozásában való állami részvétel alapelveit is érinti. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a jogi személyiséggel bíró vallási közösségek bejegyzése során 2019. április 15-től nem az egyházak parlamenti elismerésére, hanem a bírósági nyilvántartásba vételére kerül sor, a bevett egyház kivételével.

Mivel pedig a törvényi keretrendszer a fentiek szerint parlamenti elismerésről bírósági nyilvántartásba vételre változott, ezért az Országgyűlés módosuló szerepkörét és az eljárási szabályok változását az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) országgyűlési határozat egyházakkal kapcsolatos eljárásokra vonatkozó alcímében is meg kell jeleníteni az alcím újraszabályozásával együtt.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A 2019. április 15-én hatályba lépő 2018. évi CXXXII. törvény rendelkezése okán megszűnik a vallásügyekkel foglalkozó bizottság törvénykezdeményezési jogköre, de a tárgykör speciális jellege miatt indokolt, hogy a törvényjavaslat részletes vitáját a jövőben is a vallásügyekkel foglalkozó bizottság  vagyis jelen pillanatban ez az Igazságügyi bizottság  folytassa le.

A bejegyzett egyházzal kötött átfogó megállapodás kihirdetése a bejegyzett egyház bevett egyházi státuszának elnyeréséhez szükséges, ugyanakkor az átfogó megállapodásból eredő jogok és kötelezettségek már a megállapodás hatálybalépésétől kezdődően illetik meg, illetve terhelik a feleket. Erre tekintettel a törvényjavaslatnak az átfogó megállapodás kihirdetéséről szóló részéhez módosító javaslat nem nyújtható be. Indokolt azonban, hogy a megállapodás szövegét kihirdető törvényjavaslat és az aláírt megállapodás szövege közötti, eljárási vagy helyesírási hiba okán fennálló eltérések esetében az előterjesztőnek lehetősége legyen helyesbítési javaslat benyújtására. A HHSZ 2. mellékletének pontosítása és a 2. melléklet szerinti nem önálló indítványok felsorolásának kiegészítése szükséges a helyesbítési javaslattal. A hatályba léptető rendelkezés a 2018. évi CXXXII. törvény 2019-i hatálybalépéséhez igazodik.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján kérem, hogy támogassák az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) országgyűlési határozat módosításáról szóló H/4819. számú határozati javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. A kormány képviselője jelezte, hogy nem kívánja ismertetni a kormány álláspontját a vita során. Így most a vezérszónoki felszólalások kerülnek sorra. Elsőként megadom a szót Herczeg Tamásnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

HERCZEG TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Országgyűlés az őszi ülésszak, az előző ülésszak végén 2018. december 12-én fogadta el a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény módosítására irányuló törvényjavaslatot. Az elfogadott módosítás, ahogy elhangzott az imént, a 2019. esztendő április 15. napján lép hatályba. A módosítás lényegi eleme egy olyan új egyházi szervezetrendszer kialakítása, amelyben a bevett egyházak kivételével a további vallási közösségek egyházi jogi személlyé történő minősítésére az eddig alkalmazott elismerési eljárás helyett a bíróság által való nyilvántartásba vétellel kerül sor.Szeretném röviden összefoglalni, hogy mit is kell értenünk bevett egyház alatt. A törvényi definíció szerint a bevett egyház olyan bejegyzett egyház, amellyel az állam a közösségi célok érdekében történő együttműködésről átfogó megállapodást köt. A kormány törvénykezdeményezése érdekében ezen említett megállapodásokat, valamint azok módosításait kötelező törvényben kihirdetni.

Az egyházügyi törvénynek a vallási közösségek jogállásáról szóló fejezete kimondja, hogy vallási közösség a természetes személyek minden olyan közössége, szervezeti formától, jogi személyiségtől vagy elnevezéstől függetlenül, amely vallás gyakorlására alakult, és elsődlegesen vallási tevékenységet végez. Vallási közösség pedig működhet jogi személyiség nélkül, illetve jogi személyiséggel rendelkező szervezeti formában.

Tisztelt Ház! A decemberben hozott jogszabály bizonyos többletjogosítványokat rendel a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek számára. Ilyen szervezet tehát a vallási egyesület, a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház és a bevett egyház. A sarkalatos törvényben kihirdetett, illetve az egyházügyi törvény mellékletében történő megjelenítéssel rendelkező bejegyzett egyházak minősülnek az Alaptörvény vonatkozó rendelkezése szerint bevett egyháznak. Az Alaptörvény VII. cikk (4) bekezdése a következőképpen szól. Az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek. Az együttműködésről a vallási közösség kérelme alapján az Országgyűlés dönt. Az együttműködésben részt vevő vallási közösségek bevett egyházként működnek. A bevett egyházaknak a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre tekintettel az állam sajátos jogosultságokat biztosít.

(17.20)

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő határozati javaslat célja, hogy az előbbiekben ismertetett, megváltozott törvényi keretrendszerhez igazítsa a határozati házszabály rendelkezéseit. A 2018. december 12-én elfogadott törvénymódosítás értelmében változnak az eljárási szabályok, így mindenképpen szükségesnek mutatkozik a házszabály módosítása, mégpedig az Országgyűlés bejegyzett egyházzá történő minősítési eljárásban betöltött szerepének megváltozására tekintettel.

Az egyházügyi törvény módosításának következménye, hogy megszűnik az Országgyűlés vallásügyekkel foglalkozó bizottságának törvénykezdeményezési jogköre  mint ez az előbb elhangzott , azonban az érintett tárgykör speciális jellegéből adódóan észszerűnek mutatkozik, hogy a törvényjavaslat részletes vitáját a jövőben is a vallásügyekkel foglalkozó bizottság, így az Igazságügyi bizottság folytassa le.

Az elfogadott törvénymódosítás értelmében a bejegyzett egyházzal kötött átfogó megállapodás kihirdetése nélkülözhetetlen eljárási aktus a bejegyzett egyház bevett egyházi státuszának elnyerése céljából. Az átfogó megállapodásból eredő jogok és kötelezettségek már annak hatálybalépésétől kezdve megilletik, illetve terhelik a feleket. Mindez annyit jelent, hogy a törvényjavaslatnak az átfogó megállapodás kihirdetéséről szóló részéhez módosítási javaslat nem nyújtható be.

A jogalkotó indokoltnak látja azonban, hogy lehetőséget biztosítson úgynevezett helyesbítési javaslat benyújtására az előterjesztőnek abban az esetben, ha a megállapodást kihirdető törvényjavaslat és az aláírt megállapodás szövege között elírási vagy helyesírási hiba folytán eltérés állna fenn.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat olyan jogtechnikai megoldást kínál számunkra, amellyel lehetővé válna a házszabály vonatkozó rendelkezéseinek az egyházügyi törvény hatályos szövegéhez történő igazítása. Véleményem szerint ez mindenképpen szükséges, hiszen az Országgyűlés szerepe módosul az eljárás során.

Tekintettel az expozéban elhangzottakra, valamint az általam elmondottakra, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselőcsoportja támogatja a benyújtott javaslat elfogadását. Kérem valamennyi képviselőtársamat, hogy önök is tegyék ezt. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Mirkóczki Ádámnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

MIRKÓCZKI ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Csak nagyon röviden: a Jobbik természetesen támogatja ezt a javaslatot, ahogy az ezt megelőző törvényt vagy megalapozó törvényjavaslatot is. Egyetlenegy dolgot szeretnék tényleg építő jellegű kritikával megfogalmazni, és egyáltalán nincs semmiféle szurkálódási szándékom. Ha visszagondolunk, és elsősorban azok a képviselők, akik legalább 2010-től tagjai voltak az Országgyűlésnek, az egész egyházügyi, addig is kaotikus és nem jó törvényhez 2011-ben nyúltunk először emlékeim szerint, és tényleg a szándékot értve és a célokat elfogadva, maga a módszer és az eszköz, ahogy azt próbáltuk hosszú éveken keresztül vagy próbálták önök hosszú éveken keresztül megvalósítani, az katasztrofális volt. Lényegében, ha belegondolunk, 2011-től számos verzió látott napvilágot, számos általános vitát, részletes vitát, szavazásokat folytattunk le, és ha nem is túlzok, 8 év kellett ahhoz, hogy egy olyan javaslatot fogalmazzunk meg egy ilyen ügyben, ami tényleg a lelkiismereti és vallásszabadsáról szól, 8 év kellett ahhoz, hogy lényegében szinte azt az egy-két tartózkodást nem számítva nagy többséggel elfogadja az Országgyűlés egy olyan ügyben, ami valóban pártállástól független, kortól, nemtől, sőt vallástól független, de mégis egy nagyon fontos dolog.

Én azt szeretném kérni és naivul tanácsolni a jövőben, hogy az ilyen jellegű kérdéseknél, amelyek tényleg messze vannak a pártpolitikától, és nagyon nehéz még hajánál előrángatva is belevinni olyan vitákat, ami nem méltó hozzá, ebben szerintem nyugodtan lehet a konszenzus érdekében és a mielőbbi siker és jobbító szándék érdekében közös nevezőre jutni, és nem szégyen sem elfogadni, sem meghallgatni az ellenzéki javaslatokat, hiszen számos módon megfogalmaztuk az előző javaslatnál is, az azt megelőző javaslatoknál meg pláne, hogy mennyire méltatlan az például egy vallási közösség vagy egyház esetében, hogy országgyűlési képviselők szavazzanak egyáltalán a létükről és a sorsukról. Akkor nem hallgatták meg, később természetesen sok okozat vezetett oda, hogy ez mégis kikerült, és hála istennek most már eljutottunk oda, hogy ilyenről nem beszélhetünk, és végre van egy olyan javaslat, ami azt gondolom, hogy mondjuk úgy, a körülményekhez képest megfelelő módon szabályozza ezt a kérdést, noha nem könnyű, és biztos, hogy évekkel később újra hozzá kell majd nyúlni, és nem azért, mert ez rossz, hanem egyszerűen majd az élet meg a gyakorlat felülírja a jelenlegi szabályozásokat.

Természetesen fogjuk támogatni ezt a javaslatot, de én tényleg azt kérem, hogy a jövőben az ilyen jellegű kérdéseknél sokkal inkább hallgassuk meg egymást, és nem kell 8 év egy jó törvény elfogadásához, hanem néhány hónap is elég. Köszönöm szépen. (Z. Kárpát Dániel tapsol.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Arató Gergelynek, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának.

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Ház! Ez a javaslat logikus következménye a tavaly év végén elfogadott egyházügyi törvénynek, annak a szabályait vezeti át lényegében a határozati házszabályon. Ugyanakkor el kell mondanom azt, amit annak a törvényjavaslatnak a vitájában is elmondtunk, hogy miközben értékeljük és érzékeljük azt, hogy a jogalkotó ebben az esetben egy méltányos vagy méltányosabb és nagyobb jogbiztonságot adó szabályozásra törekedett, mint amelyet a korábbi egyházügyi törvény tartalmazott, amelyet számos alkalommal számosan nagyon határozottan kritizáltak, és amiről egyébként az Emberi Jogok Európai Bírósága mondta ki például az Evangéliumi Testvérközösség esetében, hogy nem felel meg a vallásszabadság elvének, tehát ehhez képest ez egy jobb szabályozás. Egyáltalán nem vonom kétségbe képviselőtársaimnak vagy a kormánynak a jó szándékát abban, hogy itt egy olyan szabályozást alkosson, ami megnyugtatóan rögzíti ezt a helyzetet, de sajnos az az alapvető hibája a korábbi szabályozásnak megmaradt, hogy állami szóval, törvényi szóval óhajtja meghatározni azt, hogy vannak olyan egyházak, amelyek egyenlőek, és vannak, amelyek egyenlőbbek náluk. Állami szóval akar különbséget tenni egyház és egyház, hívő ember és hívő ember között aszerint, hogy éppen melyik dobozkába tartja beilleszthetőnek az adott egyházat, mi pedig azt gondoljuk, hogy ez nincs rendben; nincs rendben a különbségtétel az egyházak között, nincs rendben a különbségtétel a hívő emberek között. Pista bácsinak és az általa kedvelt egyháznak nem járhat több, mint Józsi bácsinak és az általa kedvelt egyháznak azért, mert önök egyébként az első egyházat valamilyen szempontból jobbnak, kedvezőbbnek, rokonszenvesebbnek tartják, mint a másodikat. Ez a szemlélet egyébként keresztülmegy ezen a jogszabályon is, elnök úr is említette, én is megemlítem, hogy például az egyházakkal kötött megállapodásnál továbbra is egy furcsa felemás megoldás van, ahol egyrészt a megállapodás ugyan formálisan bekerül a parlament elé, és parlamenti védelmet kap, de közben a parlament valójában ezt csak ilyen „eszi, nem eszi, nem kap mást” alapon kapja meg, nincs módja a parlamentnek, adott esetben a parlament kisebbségének, hogy érdemben befolyása legyen ezekre a megállapodásokra.

Azt tudjuk tehát mondani, hogy ez a javaslat és a mögötte lévő egész koncepció sokkal jobb, mint a korábbi, kétségkívül törekszik arra, hogy jogállami megoldásokat találjon, ugyanakkor szemléletében mi továbbra is ezt olyannak tartjuk, ami nem támogatható. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kíváne valaki hozzászólni esetleg az elhangzottakhoz? (Nincs jelzés.) Nem látok jelentkezőt, így az általános vitát lezárom.Megkérdezem Vejkey Imre urat, hogy kíváne hozzászólni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy igen. Öné a szó, képviselő úr.

(17.30)

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt szeretném megköszönni a vezérszónokok közül Herczeg Tamás fideszes képviselőtársamnak és Mirkóczki Ádám jobbikos képviselőtársamnak a támogató felszólalását. Arató Gergely képviselőtársamnak megfontolásra javaslom, hogy ha még egyszer áttekinti ezt a határozati javaslatot, ezt a H/4819. számú határozati javaslatot, akkor igazából ez a határozati javaslat  hogy egy bővített mondatra szűkítsem le  arra van kihegyezve, hogy az április 15-én hatályba lépő egyházi törvény és a jelenleg hatályos házszabály ne ütközzön egymással, és a házszabályt az április 15-én hatályba lépő egyházi törvényhez szeretnénk igazítani. Ezért úgy gondolom, hogy azok a felvetések, amelyeket mondott, e vonatkozásban nem feltétlenül, sőt semmiképpen nem helytállóak, és ezért kérem a DK-t is, hogy gondolja át, és a szavazás során támogassa ezt a határozati javaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   121-144   145-154   155-158      Ülésnap adatai