Készült: 2024.09.25.15:27:23 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

69. ülésnap (2019.06.03.),  119-128. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 8:20


Felszólalások:   111-118   119-128   129-136      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Kunhalmi Ágnes, az MSZP képviselő asszonya, azonnali kérdést kíván feltenni az innovációért és technológiáért felelős miniszter úrnak: „Hogyan biztosítja hatékonyabban az állami felügyelet az alapkutatások eredményességét, mint az MTA?” címmel. A miniszter úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt válaszadásra Cseresnyés Péter államtitkár urat kérte fel. Kérdezem képviselő asszonyt, hogy elfogadja-e a válaszadó személyét.

KUNHALMI ÁGNES (MSZP): Elfogadom.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kunhalmi Ágnes képviselő asszonyt illeti a szó.

KUNHALMI ÁGNES (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt napokban újabb állomásához érkezett az MTA kutatóintézetei átalakításának folyamata. Múlt kedden a kormány újabb törvénytervezetét megküldte az MTA-nak, és május 30-án délután a sajtó értesülései szerint le is zajlott a két intézmény közötti tárgyalás. Ennek eredménye jelenleg nem ismert. Annyit azonban tudunk, hogy a pénteken elkészített újabb változat a korábbival ellentétben már tartalmazza azt a rendelkezést, hogy a központi költségvetésben forrást kell biztosani a kutatóhelyek intézményfenntartási kiadásaira. A tegnapi tüntetés, amelyen magam is részt vettem, egyértelműen jelezte, hogy az alapvető kérdésekben továbbra sem született konszenzus. Most is úgy látszik, hogy a kormány nem mondott le a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek és kutatási központjainak az Akadémiáról történő leválasztásáról, egy új szervezeti formában az Eötvös Loránd kutatási hálózat létrehozásáról. Nem változott a kormány álláspontja abban a kérdésben sem, hogy e hálózatot egy 13 fős testület irányítaná, melybe hat főt az MTA, másik hatot pedig a kormány jelölne, és a testület tagjait és vezetőjét a miniszterelnök nevezné ki.

Kérdezem államtitkár urat tisztelettel, mindezek alapján miért gondolja a kormány, hogy hatékonyabban biztosítja az állami felügyelet az alapkutatások eredményességét, mint a kutatóintézetek autonómiája. Kérdezem továbbá, hogy a csütörtöki tárgyalás, illetőleg a tegnapi tüntetés után nem kívánja-e a kormány megőrizni a jelenlegi helyzetet, felismerve, hogy a kutatóintézetek mostani működési módja jobban garantálja új tudományos eredmények megszületését. Végezetül, nem tart-e a kormány attól, hogy a csaknem egy éve tartó bizonytalanság és az átszervezés elutasítása számos kutatót véglegesen külföldi munkavállalásra, illetőleg a tudományos szféra elhagyására ösztönöz. Megtisztelő válaszát előre is köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Válaszadásra megadom a szót Cseresnyés Péter államtitkár úrnak.

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Nehéz hitelesnek elfogadni a Magyar Tudományos Akadémia sorsáért és tudományos szabadságáért való aggódást az MSZP soraiban helyet foglaló képviselőtől, ugyanis ön, önök voltak azok, akik 2006-ban, ahogy már Gulyás miniszter úr is tett rá utalást, nekifutottak egy elvetélt tudományprivatizálási kísérlet ajtajának, és szövetségesükkel karöltve egészen egyszerűen a földdel kívánták egyenlővé tenni azokat a kutatási struktúrákat és kapacitásokat, amelyek védőjeként most tetszelegni szeretnének. A kérdését úgy fogalmazta meg, hogy hatékonyabbnak látja-e a kormányzat egy másfajta struktúrában, másfajta finanszírozási formában továbbműködtetni a kutatóintézeteket, a kutatást magát, a kutatás struktúráját. Még az MTA bizonyos dokumentumaiban is fellelhetők azok a megállapítások, amelyek azt mondják, hogy jelen formájában nem biztos, hogy hatékonyan tudnak működni a kutatóintézetek, változtatásra van szükség. Ha ezeket az anyagokat elolvasta volna figyelmesen, akkor ön is látná és látta volna azt, hogy szükség van valamiféle átalakításra.

Arra a kérdésre pedig, hogy hogyan lehet a tudományra fordított költségvetési forrásokat megfelelő módon, állami koordinációval, hatékonyan üzemeltetni, a felhasználás hatékonyságát és a tudományos szabadságot gyümölcsöző módon összeegyeztetni egymással, azt javaslom, hogy nézzen körül a világban, például hogy hogyan működik ez a finanszírozás Hollandiában, Németországban, az Egyesült Királyságban vagy pedig Izraelben. Ha úgy gondolja, hogy ezekben az országokban nincs tudományos szabadság és nincsenek eredményes, hatékony alapkutatások, akkor nyugodtan lehet kezdeményezni ott is valamiféle tudományos közéleti felülvizsgálatot vagy éppen a finanszírozás átalakítását. De pont az ellenkezőjét mutatják az ottani eredmények, a hatékonysági mutatók. Folytatom majd később. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Egyperces viszonválaszra van lehetősége a képviselő asszonynak.

KUNHALMI ÁGNES (MSZP): Köszönöm szépen, államtitkár úr. Én az alapkutatási eredmények hatékonyságára kérdeztem rá, ha pontosan figyelte volna a kérdésemet. De még egy érvet vártam volna öntől és Gulyás úrtól is. A struktúraváltozást hallottuk sokszor, de még a Palkovics miniszter úr által legutóbb elhangzott hatékonyság és a gazdaság összekapcsolásával indokolja ezt a döntését. Természetesen Palkovics úrnak akkor igaza van, ha vállalati K+F-ről beszélünk, ez megfelelő lenne. De az alapkutatások jellegével teljesen szemben áll ez az egész, mivel az alapkutatásoknál nem lehet előre látni azt, hogy a tudományos eredmények hogyan fognak megszületni, és hogy milyen sikeresek lesznek. Amit önök mondanak, ez a meglévőt tudja továbbfejleszteni maximum, ez is kétséges, és erre az MTA is felhívta a figyelmet, de nem tud új eredményeket létrehozni. Itt egyébként szerintem csapdába fogják saját magukat is csalni, ezért kellene továbbra is biztosítani azt a függetlenséget, amely új eredményekre tud Magyarországon jutni.

Itt egyértelműen az EU-s források felszippantása és a maradék, önöket is érintő kritikák (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) felszámolása a cél, egy sötét lyukká akarják változtatni Magyarországot, amelyben önök érzik a legjobban magukat. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. A viszonválasz megilleti államtitkár urat is.

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Azt hiszem, csapdában ön vagy önök vannak akkor, amikor ilyen érveket hoznak elő egy változtatás előtt. Palkovics miniszter úr is elmondta több interjúban, több alkalommal azt, hogy természetesen az alapkutatásokra fordított pénz és az ottani elvárások nem fognak megváltozni. Azt szeretnénk viszont, ha az alapkutatások eredményeit jobban lehetne hasznosítani az alkalmazott kutatások terén, és így függ a kettő terület egybe.

(14.00)

És többek között azért, hogy ezek a munkák hatékonyabban kerüljenek elvégzésre, hatékonyabb legyen a kutatás, jobban tudjon a gazdaság igényeihez alkalmazkodni, amit Gulyás miniszter úr is mondott, ezért növekszik meg 32 milliárd forinttal a kutatás-fejlesztésre fordítható pénz a költségvetés elfogadása után, abban az esetben, ha önök is támogatják például a költségvetés elfogadása során szavazataikkal ezt a változtatást és változást. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:   111-118   119-128   129-136      Ülésnap adatai