Felszólalás adatai

Felszólalások:   316-321   322-327   328-332      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes törvények külügyi igazgatási tárgyú módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/2935. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót B. Nagy László képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

B. NAGY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. november 8-án tartott ülésén megtárgyalta az egyes külügyi igazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló T/2935. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 29 igen szavazattal, nem szavazat nélkül és 2 tartózkodással elfogadta.A 2016-ban elfogadott és 2017 augusztusától hatályos, a külképviseletekről és tartós külszolgálatról szóló törvénnyel létrejött a klasszikus diplomáciai feladatok mellett a külgazdaságot, valamint a kulturális és tudománydiplomáciát is magában foglaló egységes külügyi igazgatás. Mindezek tükrében a magyar külpolitika feladata és eszköztára nagymértékben kibővült. A hatálybalépést követően eltelt időszakban lefolytatott hatásvizsgálatok eredményei indokolták, hogy megszülessen az előttünk fekvő törvényjavaslat, amely a mindennapokban megmutatkozó gyakorlati igények, valamint a jogalkalmazási tapasztalatok, kihívások kezelését kívánja szolgálni.

A javaslat által tartalmazott módosítások nem változtatnak az eredeti szabályozás célján és magán a törvény koncepcióján, csupán a magyar külügyi igazgatás, a külszolgálat gördülékenyebbé tételét szándékoznak elősegíteni. Kiemelendő és alapvető kormányzati célkitűzés, hogy a külképviseleteinken dolgozók minél hatékonyabban és flexibilisen alkalmazkodva, magas fokon tudják képviselni hazánk érdekeit és értékeit.

A módosítások nagy része csak technikai jellegű, és pontosító rendelkezéseket tartalmaznak. Nem kívánom felsorolni és részletezni valamennyit, csak néhányat érdemes mindenképpen megemlíteni. A jövőben például kizárólag elektronikus úton lesz lehetőség a magyar állampolgárok külföldön tartózkodásának bejelentésére, kizárva ezzel a sokszor késedelmes papíralapú bejelentést. Valamint a külföldön bajba jutott állampolgáraink számára a konzuli kölcsönökön felül maximum 20 euró értékű, vissza nem térítendő anyagi támogatás nyújtható. Továbbá kiemelendő az eltérő jogállású külképviseleteinken külszolgálatot teljesítő házastársaknak járó átalányköltség-térítés ügye is, vagy pedig a tartós külszolgálatra felkészítő, legalább egy, legfeljebb hat hónapos időtartam technikai rendezése szintén a törvényjavaslat külügyi igazgatási tárgyú szabályozásának részét képezi. A módosítás olyan rendelkezéseket is fogalmi tisztázásnak vet alá, mint az utazó nagykövet státusza, intézménye és feladatköre.

Tisztelt Ház! Az új külügyi törvényeknek sikerült orvosolni azokat a sérelmeket, amelyeket korábban a külszolgálatot teljesítők szenvedtek el nem megfelelően méltó megbecsülésük eredményeképpen. A jelen törvényjavaslat által javasolt módosítások, valamint a kapcsolódó törvények módosításai segítségével biztos alapokra tudjuk helyezni a külügyi igazgatás hatékony, gyors és gördülékeny mindennapi működését.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Sztáray Péter államtitkár urat, a vita e szakaszában kíván-e felszólalni (Dr. Sztáray Péter András: Nem.), vagy később. Államtitkár úr jelzi, hogy a vita későbbi szakaszában kíván felszólalni. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Külügyi bizottság nem állított előadót.

Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretben. Megadom a szót Demeter Márta képviselő asszonynak, LMP-képviselőcsoport. Parancsoljon!

DEMETER MÁRTA (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt kell mondanom, hogy ez a külügyi igazgatási törvény, amely immár egészen biztos, hogy harmadszor van a Ház előtt módosításként, de most már megkockáztatnám, hogy esetleg negyedik alkalommal, nem a flexibilitást segíti egy pillanatig sem, és nem sikerült egy igazi külügyi szolgálati törvényt létrehozniuk, pedig arra lett volna szükség igazából. Ez a külügyi igazgatási módosító csomag, amely előttünk van megint, lényegében a káoszt fokozza csak és kizárólag, nem old meg semmit.Már jó másfél évvel ezelőtt magam is jeleztem, hogy egy érdemi külügyi szolgálati törvényre lenne szükség, amely megfelelő koherenciával szabályozza a külügyi szolgálat részleteit, és egyébként nem ennyire aprólékosan, mint ahogy ebben a törvényben van.

Olyan dolgokat ugyanis, amelyeket miniszteri rendeletben kellene szabályozni, teljesen felesleges törvényi szintre emelni, mert csak és kizárólag káoszt okoz. Sokkal inkább lenne szükség egy kiszámítható életpályára és egy olyan törvényre, amely segíti a külügyi szolgálatot ténylegesen abban a munkában, amely nem jelent mást, mint a magyar állampolgároknak és Magyarországnak a képviseletét.

Pár érdekes pontot szeretnék kiemelni a törvényből. Abszolút nem lehet azzal egyetérteni, hogy a konzuli védelem költségeit önök most rá akarják terhelni a magyar állampolgárokra. Megmagyarázhatatlan, hogy miért jutott eszébe a kormánynak ez a fajta megoldás. Semmiféleképpen nem értünk egyet azzal, hogy az embereket terheljék ezek a költségek. De az is nagyon furcsa, ami az elmúlt időszakban világosan látszik, hogy lépten-nyomon konzulátusokat nyitnak az Európai Unió területén. Eleve ez is nagyon furcsa dolog. Nem látszik, hogy mi a haszna ennek, miért van erre szükség. Meg kell mondanom őszintén, hogy ez egyébként egy az egyben ellentmond annak, amit az előbb említettem, hogy a konzuli védelem költségeit rá akarják terhelni az állampolgárokra. Tehát ha őket terheli a költség, megmagyarázhatatlan, hogy miért nyitnak lépten-nyomon konzulátusokat ott, ahol nagyon sokszor ilyenformán magának a konzulátusnak a működése nem indokolt vagy legalábbis egy európai uniós országban, ahol széles körű képviseletekkel rendelkezünk.

Világosan látszik az is az újabb módosításból  azon túl, hogy nem megfelelően gondolták ezt át, amikor létrehozták ezt a törvényt , hogy lényegében könyvelési, technikai szemléletet sugall az egész javaslat. Nem szól másról, mint trükközésről a létszámokkal. Csak magam három alkalommal kérdeztem rá arra, hogyan lehetséges és mi indokolta azt, hogy négy év alatt másfélszeresére nőtt a létszám a külügyi igazgatásban. Folyamatos bűvészkedést látunk. Egyetlen alkalommal sem kaptam a Külügyminisztériumtól egzakt választ erre a kérdésre, viszont látszik, hogy tovább bűvészkednek, hiszen a háttérintézményekben és a külszolgálaton bújtatják el lényegében az embereket. Tehát világosan látszik, hogy azt a hatalmas megnövekedett létszámot, ami most van, ezekbe az intézményekbe, illetve a külszolgálat felkészítési idejére akarják áttrükközni, hiszen már a felkészülési időben a kiküldetéskori javadalmazásnak egy adott százalékát fogják megkapni, tehát ilyenformán nem azt a költségvetési sort érinti, és nem azt terheli, mint ami egyébként a külügyi igazgatásra vonatkozik. Tehát ez tényleg nem más, mint trükközés a számokkal. Ez a gyakorlatban nem javítja Magyarország képviseletének hatékonyságát.

Ide kell sorolnunk azt is, hogy az az igazság, hogy fél évvel vagy nyolc hónappal ezelőtt azt mondtam, hogy itt már a bútorokról és a függöny színéről is majd a nagykövetek fognak dönteni, és ez után fognak rohangálni, meg a konzulok is. Őszintén szólva, ezt csak viccből mondtam, de úgy néz ki, hogy önök komolyan vették, és most már ez is megjelenik ebben a törvényjavaslatban.

(20.30)

Csak szeretném megkérdezni, hogy azok, akik külszolgálatot teljesítenek, a nagykövetek, a konzulok mikor fogják Magyarország érdekeit képviselni, mikor fogják a diplomáciai feladataikat ellátni, hiszen most már mindent rájuk lőcsölnek, az ingatlanok kiválasztását  most már mondhatjuk, hogy ingatlanügynököket csinálnak belőlük , a bérleti szerződések megkötését, a bútorok kiválasztását, a konzulátusnak vagy nagykövetségnek a berendezését, tehát valami egészen elképesztő; lassan, gondolom, a falat is ők fogják festeni.

Tényleg, akkor megkérdezem: mikor fognak ráérni arra, hogy valós diplomáciai feladatokat lássanak el? Ezek után azt is szeretném megkérdezni, hogy a gazdasági ügyekkel foglalkozó apparátust, gondolom, egy az egyben el is fogják küldeni, hiszen ha mindent a diplomaták fognak elvégezni, minden egyes technikai és gazdasági dolgot, akkor bizonyára a gazdasági ügyekkel foglalkozó apparátusra nem lesz szükség. Úgyhogy itt felmerül pár kérdés, én nagyon örülnék neki, ha a kormány részéről ezekre a kérdésekre kapnánk választ.

Viszont az látszik, hogy kizárólag olyan apró, technikai dolgokkal van teletűzdelve ez a törvény, amely a diplomáciai tevékenységet, Magyarország érdekeinek a hatékonyabb képviseletét egyáltalán nem segíti, teljesen fölösleges, hogy ez törvényi szintre legyen emelve, hiszen ezeket miniszteri rendeletben meg lehet oldani. Úgyhogy amennyiben egy valódi külügyi szolgálati törvényről lenne szó, az támogatható lenne, viszont sajnos ez nem az, tehát az LMP képviselőcsoportja nem fogja tudni támogatni ezt a törvényjavaslatot. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom. Megkérdezem államtitkár urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen. Államtitkár úr, öné a szó.

DR. SZTÁRAY PÉTER ANDRÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Elnök úr, köszönöm szépen. Ahogy elmondtam az általános vitában is, egy-két megjegyzést szeretnék megismételni, illetve hozzátenni az ott elhangzottakhoz. Az egyik az, hogy ezzel a törvénymódosítással és az eredeti ’16-os törvénnyel igazából egy majdnem 30 éves hátralékot dolgoz le a kormány, tehát nem volt még a rendszerváltás óta példa arra, hogy valaki átfogóan kísérelte volna meg szabályozni a külkapcsolati, külügyi viszonyokat; most ez történt meg.Mivel egy olyan törvényről van szó, amelynek a területi hatálya lényegében globális, és rendkívül komplex életviszonyokat szabályoz, ráadásul olyan környezetben, ami folyamatosan változik, hiszen az adott célországok belső joga hatással van arra, hogy a Külügyminisztérium kiküldöttei milyen feltételekkel dolgozhatnak, ezért indokolt az, hogy időnként felülvizsgáljuk ezt a törvényt. Most is ez történik.

Hozzáteszem, azt sem tudjuk megígérni, hogy a jövőben nem lesznek további módosítások, hiszen pont az a lényege, hogy a változó viszonyokhoz kell szabni ezt a jogszabályt, s pont ezzel lehet elérni azt, hogy a kiküldötteink a leghatékonyabban tudják ellátni a feladataikat. Tehát ez van a törvény módosítása mögött, és ezt  ahogy az általános vitában és a bizottsági vitában is hangsúlyoztam  nagyon fontosnak tartom aláhúzni.

Egyes konkrét ügyekkel kapcsolatban: fölmerült a hazatérési kölcsön kérdése, illetve az az egy, kisebb összegű támogatás, amit lehet nyújtani a konzuli segítségnyújtás keretében. Itt az a koncepció lényege, hogy sok esetben a hazatérési kölcsön nem jár törvényi feltételek miatt, és ilyen esetekben legalább tudjunk nyújtani egy rendkívüli, minimális, de arra elegendő támogatást, hogy az érintett az adott néhány napját meg tudja oldani, amíg családi vagy baráti segítséget kap. Azt gondoljuk, hogy ez egy hasznos árnyalása a támogatásnyújtásnak. A konzuli hálózat bővítése, azt gondolom, hogy egy örvendetes tény, hiszen pont az a lényege ennek, hogy egy adott országban a nagykövetség nem tudja ellátni minden esetben az egész ország területére vonatkozóan a feladatot, illetve a részletekben, gazdasági ügyekben, a helyi ügyekben, a magyarság kérdéseiben nagyon is szükséges az, hogy külön konzuli képviseletünk is legyen. Tehát azt gondolom, hogy összességében ez a törvény most közelebb került megint a valós életviszonyokhoz. Bízunk benne, hogy tartós lesz, de amennyiben mégis szükség lesz további módosításokra, annak meglesz a nagyon jó oka pontosan a viszonyok változása miatt.

Végül az, hogy milyen státuszok vannak: itt mindig figyelembe kell venni, hogy többen dolgoznak külszolgálatban, mint a Külgazdasági és Külügyminisztériumban a központban. Emiatt mindig is volt egy feszültség a kiutazók és hazatérők létszámrendezése körében, és ez mindig egy komoly kihívást jelent. Ilyen szempontból ez a minisztérium egy speciális minisztérium, és azt gondolom, hogy ez a jövőben sem lesz máshogy. Éppen ezért próbáljuk meg egy kicsit hozzászabni ehhez a speciális viszonyrendszerhez a kihelyezések és a berendelések utáni időszakokat. Reméljük, hogy ez működni fog. És ezzel be is fejezem. Köszönöm szépen a megértésüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   316-321   322-327   328-332      Ülésnap adatai