Felszólalás adatai

Felszólalások:   205-212   213-222   223-237      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm miniszterhelyettes úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Szászfalvi László, a KDNP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni az agrárminiszternek: „Hogyan teljesít a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer?” címmel. Miniszter úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt válaszadásra Farkas Sándor miniszterhelyettes urat bízta meg. Kérdezem képviselő urat, hogy elfogadja-e a válaszadó személyét, vagy személyesen miniszter úrtól kéri a választ.

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Igen, elfogadom.

ELNÖK: Öné a szó, képviselő úr.

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az éghajlatunk nagyon változékony, s emellett a klímaváltozás miatt a szélsőséges időjárási események valószínűsége nálunk is egyre inkább növekszik, ami jelentős hozamingadozásokat eredményez az agráriumban. Az elmúlt évtizedekben egyre nőtt a szélsőséges időjárású évek száma, amelyek nemegyszer százmilliárdos veszteséget okoztak a hazai termelőknek. Ezzel egyidejűleg a mezőgazdasági termékek ára, a termelés költségei és az árfolyamok is nagymértékben ingadoznak, ami tovább növeli a növénytermesztés és az állattenyésztés kockázatait. A mezőgazdasági termelés a különböző természeti és piaci kockázatoknak leginkább kitett gazdasági szektor, így hatalmas jelentősége van a kockázatok termelői és közösségi szintű kezelésének. Az agrárkárenyhítési rendszerben kezelt elemi károk köre a fagyok, az aszály, a mezőgazdasági árvíz, a belvíz, a felhőszakadás, a vihar és a jégeső okozta károk. Fontos hangsúlyoznunk, hogy hazánkban egymással összhangban működik és egymást kiegészíti az agrárkárenyhítési rendszer, a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás és az országos jégkármegelőző rendszer. Ezek alkotják a magyar kockázatkezelési eszköztár főbb pilléreit, amelyet kiegészítenek az egyedi termelői kockázatmegelőző pályázati források a vidékfejlesztési programban.

Tisztelt Államtitkár Úr! A mezőgazdaság kockázatainak kezelése és megelőzése Magyarországon az elmúlt években egyre növekvő mértékben kapott hangsúlyt. Az ágazat jövője és az agráriumból élők biztonsága szempontjából is nagyon fontos, hogy a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer folyamatosan fejlődjön. Az elmúlt évek kedvező tendenciái alapján kérdezem tisztelt államtitkár urat, az idei évben hogyan alakul a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működése, illetve milyen fejlesztési lehetőségeket lát a rendszerben a kormány. Tisztelettel várom államtitkár úr válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Farkas Sándor miniszterhelyettes úrnak. Parancsoljon!

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Az elmúlt időszak szélsőséges időjárási jelenségeire is figyelemmel az agrárkormányzat nagy hangsúlyt helyez a mezőgazdasági termelők kockázatainak csökkentésére. A Magyarországon 2012-től bevezetett kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer új fejezetet nyitott az időjárási jelenségek okozta mezőgazdasági károk kezelésében, amely 2018-ban a harmadik pillérrel, a jégkár megelőzésével egészült ki. Az első pillér keretében a 2018. évi károk kezelésére 26 milliárd forint állhat a jövő év elején rendelkezésre, amely bőven fedezi a kárenyhítési igényeket. A rendszer fejlesztése a termelői igények mentén folyamatosan zajlik, elektronikussá vált a kárbejelentés és a juttatás iránti kérelmezés, bővült a rendszerrel lefedett termelők és kárnemek köre, a károsultak számára kedvezőbbé vált a kárenyhítő juttatás számítási módja is.

A kockázatkezelés második pillérét alkotó mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás esetében a támogatási konstrukciók díjállománya évről évre növekszik, tavaly már meghaladta a 10 milliárd forintot, a díjtámogatásra idén rendelkezésre álló összeg pedig az 5 milliárd forintot. Ma már a mezőgazdasági növénybiztosítások döntő hányada az állam által támogatott formában jut el a termelőkhöz.

(18.00)

Az új országos jégkármegelőző rendszer, a kockázatkezelés harmadik pillére, 2018 májusától kezdte meg működését, és már az első, intenzív zivatarokkal jellemezhető évben jelentős károktól mentette meg a gazdálkodókat. Ezt jól szemlélteti, hogy az elmúlt év kárbejelentéseihez képest 2018-ban közel 50 ezer hektárral csökkent a jégesőkárra bejelentett terület nagysága.

Teljesen ingyenes a rendszer, a termelők mellett a lakosság, a gazdaság szereplői és általában a köz vagyonát is védi. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes úr. Viszonválaszra megadom a szót képviselő úrnak. Parancsoljon!

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Fontos kiemelnünk, hogy ez a kockázatkezelő rendszer szinte példa nélküli az Európai Unióban is. Nagyon lényeges, és a stabilitását az adja, hogy több lábon áll ez a rendszer, amelyek egymást segítik és egymást erősítik. Úgy gondolom, természetesen ez nem jelenti azt, hogy hátradőlhetünk, hiszen újabb és újabb kihívások érnek bennünket. Tovább kell fejlesztenünk ezt a kockázatkezelési rendszert, hogy az minél hatékonyabban, minél erőteljesebben és minél szélesebben védje a termelőket, a gazdálkodókat és az agráriumból élő családokat. Köszönöm államtitkár úr válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Viszonválasz illeti meg államtitkár urat, miniszterhelyettest. Parancsoljon!

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselőtársam! Azt gondolom, hogy ennél aktuálisabb időpontban, mint ma itt, akár november 12-én vagy az elmúlt hetekben, hónapokban amilyen időszakot végigélt az agrárium, ha végignézünk az országban, egy porfelhőt látunk. És itt a környezetszennyezés kérdésére is lehetne utalni, hogy milyen komoly gondokat okozunk önmagunknak a talajok művelésével, hogy milyen porfelhőkkel és mennyire terítjük be a Kárpát-medencét.Ezt a hatást semmi más nem váltotta ki, mint az, hogy gyakorlatilag érdemleges mennyiségű csapadék az elmúlt hónapokban az ország jelentős részén nem esett. Éppen ezért komoly kihívás lesz várhatóan a következő év kárenyhítési alapjában, hogy az őszi aszálykárt, ami eddig teljesen szokatlan volt a magyar agráriumban, hogyan fogjuk tudni érvényesíteni. Biztos vagyok benne, hogy ebben még több egyeztetésre lesz szükségünk. De ezt figyelembe kell venni a következő évi jóváírás területén. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   205-212   213-222   223-237      Ülésnap adatai