Felszólalás adatai

Felszólalások:   11-14   15-18   19-22      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. „Mikorra várható a modern (magyar) falvak program közzététele?” címmel az LMP képviselőcsoportjából Hohn Krisztina képviselő asszony jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.

HOHN KRISZTINA (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Orbán Viktor miniszterelnök az országgyűlési választások előtt levélben kereste meg a kistelepülési polgármestereket, amelyben tájékoztatta őket a „Modern falvak” vagy azóta „Magyar falvaknak” átnevezett programról. A program fő célja a kistelepülések megerősítése és lakóik megtartása, mert Magyarország Kormánya számára különösen fontosak az aprófalvak és kistelepülések  olvasható a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége által a folyamatok meggyorsítása érdekében szakértők, önkormányzati szövetségek, szervezetek bevonásával létrehozott munkacsoport anyagában, amely elérhető mindenki számára az interneten.

(13.40)

Remélem, hogy az ott leírtak alapját képezik majd ennek a programnak. A kormany.hu portálon ezzel kapcsolatban ez év júliusában született az utolsó bejegyzés: „Hazánk legnagyobb térség- és vidékfejlesztési projektje lehet a „Modern falvak és kisvárosok” program, amelynek alapkoncepciója várhatóan az év végéig a kormány elé kerül, s amelynek elkészítését széles szakmai konzultáció előzi meg.”

Több kistelepülési polgármester kért meg arra, hogy kérdezzem meg az illetékeseket, a program ebben az évben a tisztelt Ház elé kerül-e majd, valamint aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy vajon a kisvárosok elviszik-e előlük a forrásokat. Tény, hogy ez a program úgy kell a magyar falvaknak, mint egy falat kenyér, hiszen 2014 óta a LEADER-program volta talán az egyetlen, amely igazán a kisfalvaknak szóló lehetőségeket nyújtott, de sajnos a rendelkezésre álló forrás, ami a LEADER-programokat illeti, meglehetősen csekély.

Bizonyára sokan ismerik önök közül az úgynevezett területi operatív programokat, amelyet egy volt polgármestertársam „stop”-nak nevezett át TOP helyett. Nos, ennek a programnak olyan magas szintű városi lejtése van, hogy a kistelepülések  és itt leginkább az 500 fő alatti településekre gondolok, amelyek száma több mint ezer  labdába se rúgnak, hiszen képtelenek megfelelni a feltételeknek. Pedig amikor zajlottak az egyeztető tárgyalások, és a megyei önkormányzat egyik termében az országgyűlési képviselőinkkel együtt vitathattuk meg az elképzeléseinket, nagy reménnyel vártuk, hogy a rengeteg igényből majd melyek tudnak megvalósulni. Nos, tisztelt képviselőtársaim, azért sok polgármester csalódott volt.

Fontos kérdés, hogy vajon a program kidolgozása és majdani végrehajtása során szeretnének-e olyan bevált módszereket alkalmazni, mint annak idején a decentralizált támogatási formák. Ugye, ezek voltak a TRFC, TEKI, LEKI, TEUT, CÉDE. Ezek a formák azért voltak jók, mert a polgármesterek is beleszólhattak abba, hogy mire lenne legnagyobb szüksége a településeiknek. El kell ismerni, hogy különösen a falvakban a polgármester az, aki legjobban látja, tudja, érti, hogy mire van szüksége a településének. Ezekből a forrásokból minden város és falu, még a legkisebb is részesülhetett. Komoly segítséget jelentett, különösen az aprófalvaknak.

Tudomásul kell vennünk, hogy Magyarországon a falvak fejlesztési igényei a városokéival szemben sokkal terület- és településspecifikusabbak, és rendkívül nehéz általánosítani, hiszen nem mindegy, hogy milyenek a közlekedésföldrajzi lehetőségei, a lakosság összetétele. Sok olyan település van, ahová csak ritkán jár be busz, nincs helyben bolt, vagy elöregedett a lakosság, esetleg több a mélyszegénységben élő, illetve nem kiépítettek teljesen a közművek. A vidék tehát segítségért kiált. Erre lehet megoldás a „Modern” vagy „Magyar falvak” program. De sok kérdés merül még fel.

Például, ha hazai forrásból tervezik megvalósítani, akkor vajon mikor tudnak ezzel számolni a falvak, hiszen a jövő évi költségvetés nem tartalmaz forrásokat, amelyeket erre lehetne költeni. Mekkora az a fejlesztési forrásösszeg, és mennyi idő alatt lehet majd ezeket lehívni? Milyen apparátusban gondolkodnak? Mert ugye erre is szükség lesz. Bizonyára önök is tudják, hogy van már a településekhez legközelebb álló fejlesztési intézményrendszer, amely alkalmas lenne a teljes menedzselésre, hiszen minden adott, a tapasztalat, a bizalom, a helyismeret és a szakértelem. Ezek a helyi LEADER-szervezetek. Csak önkormányzati fejlesztésekben gondolkodnak vagy civil elképzelések megvalósításában, illetve vállalkozásfejlesztésben is?

Végezetül: hol tart a „Modern”, illetve „Magyar falvak” program kidolgozása? Várom megtisztelő válaszukat. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A választ Tuzson Bence államtitkár úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon, államtitkár úr! Öné a szó.

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Azt hiszem, az a kérdés, amit most feszeget és felvetett, egy nagyon fontos kérdés. Engedje meg, hogy egy kicsit távolabbról közelítsem meg, mert egy ország szempontjából, amikor egy ilyen programba fog bele, akkor azt a kérdést kell felvetnie, hogy vajon magával mit akar kezdeni 20-30 éves távlatban. S amikor ezt a kérdést felvetjük, akkor alapvetően abban egyet kell értenünk, hogy itt a válasz az, hogy Magyarországot egy élhetőbb országgá szeretnénk tenni, egy olyan élhető országgá, amely vezető szerepet tud ebből a szempontból egész Európába is talán vinni. Tudja, amikor erről a programról beszélünk, akkor azt a kérdést is fel kell tenni magunknak, hogy melyek azok a területek, amelyeken a leginkább előre kell lépnünk, hogy ezt az alapvető célt tudjuk teljesíteni. Nyilván ilyen a családtámogatás rendszere, beleértve a lakhatási támogatások rendszerét, ilyen a gazdaságfejlesztés intézményrendszere, és ilyen a kulturális kérdések fejlesztése. Ha ezt a három területet az ember maga elé képzeli, akkor azt is láthatja, hogy ezeknél a településeknél milyen nagy előrelépésre van szükség a következő időszakban.

Nagyjából ötezer fő alatti településekről beszélünk, az ötezer fő alatti településeken az ország egyharmada él, tehát nagyon sok ember él ezeken a településeken, és a települések nagy része is, a 3200 településből 2887 olyan település van, amely ebbe a kategóriába tartozik. Tehát a feladat önmagában nagy. És amikor egy ilyen nagy feladatról beszélünk, és forrásokról is beszélünk, akkor mindig komplexen kell kezelnünk ezeket a kérdéseket. Tehát egy ilyen program nem azt jelenti, hogy elindítunk egy valamilyen folyamot, amelybe mindent belerakunk, hanem az államnak, az állam intézményrendszerének szinte minden területe szükséges, hogy ezeken a területeken munkába lépjen. Ilyen például a közigazgatás, az igazgatásszervezés kérdése.

Hogy a saját területemről, a közigazgatásról beszéljek, ilyen például a kormánybuszprogram. A lényeg az, hogy ezeken a településeken a szolgáltatásokat a lehető legjobban igénybe lehessen venni. Nem minden szolgáltatást lehet eljuttatni a legkisebb településekre, de arra kell törekednünk, hogy a kistelepülésekről minden szolgáltatás viszont elérhető legyen. Nem lehet az országban állampolgár és állampolgár, magyar ember és magyar ember között különbség amiatt, mert másik településen él. Tehát ha városban él, akkor ugyanazokat a szolgáltatásokat kell tudnia igénybe venni, mint ha egy kistelepülésen él. És ezeken a településeken tehát elérhetővé kell tenni a szolgáltatásokat. A munkahelyteremtés területén is, hogy a kérdésére válaszoljak, nemcsak önkormányzati típusú fejlesztésekről van szó, az oktatásfejlesztés területén is; tehát minden olyan ágazatot fel tudnék sorolni, amely az emberek életminőségéhez tartozik.

Volt olyan időszak, amikor arra törekedtek Magyarországon, különösen az előző kormányzat időszakában, amikor az elsorvasztás, tehát a háttérbe szorítás volt a lényeg a kistelepüléseknél. Mi inkább másra szeretnénk törekedni. Ennek a programnak az a lényege, hogy ahelyett, hogy ez egy életminőség közötti választás legyen, tehát ha valaki városba költözik, akkor magasabb életminőséget figyel meg, mint ha faluban marad vagy faluba költözik; ez inkább egy életmód, egy életstílus közötti változás legyen. S ennek értelmében arra szeretnénk törekedni, hogy a program minden területen, pénzügyi területeken is, a különböző szakágakban is forduljon abba az irányba, hogy ezeket a kérdéseket, a falvakban maradás kérdését tudja támogatni. S ennek csak egy része, ami képes külön soron a költségvetésben megjelenni.

Egyébként lesz ilyen tétel, a következő időszakban januártól kezdődően, tehát a következő év elejétől kezdődően 150 milliárd forint fog rendelkezésre állni, amiben különböző programok keretében, pályázatok keretében több szereplő számára lehetővé teszi azt, hogy elinduljon ennek a fejlesztési programnak a megvalósítási üteme. Tehát több területen fog ez megjelenni. Hiszen amikor ebben a kérdésben gondolkodunk, akkor három alapvető területnek, a kormányzatnak egyik részről, a másik oldalról az önkormányzatoknak, harmadik oldalon pedig a különböző szervezeteknek az együttműködése szükséges  alkotmányos kötelezettség is, zárójelben megjegyzem , hogy ez a program sikeres lehessen, és a magyar falu tényleg magyar falu lehessen, és olyan falu, amire nemcsak büszkék lehetünk néhány év múlva, hogy ezek a falvak voltak, hanem létező falvak lesznek, olyanok, amire a gyerekeink is büszkék lehetnek majd.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   11-14   15-18   19-22      Ülésnap adatai