Felszólalás adatai

Felszólalások:   21-24   25-28   29      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Tuzson Bence államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Hubay György képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportból: „Határvédelem Salzburg után” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

HUBAY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Határaink őrzése, védelme azóta áll fönn, amióta megtelepedtünk e hazában, a honfoglalás óta ismert fogalom. A határ fenntartása a nemzet védelmét jelenti minden külső beavatkozással, támadással, erőszakkal szemben. A határvédelem nemcsak joga egy államnak, de kötelessége is. Mi itt Magyarországon ebben a szellemben tartjuk fenn államunkat ezer esztendeje. Ezzel szemben az Európai Unió egyes vezetői ma úgy gondolják, az országok határainak védelmét más, idegen erő is el tudja látni, sőt másnak kell ellátnia.Szerencsére a Macron-Merkel-féle elgondolás, hogy mondjunk le szuverenitásunk egy részéről, és engedjük át a határvédelem egy részét a Frontexnek, most nem nyert teret Salzburgban, a kormányfők csúcstalálkozóján. Meggyőződésünk azonban, hogy a téma nem vész el, a javaslatot újra napirendre fogják tűzni azok az erők, amelyek nem nyugszanak bele a vereségbe. Ugyanakkor fontos volt számunkra a salzburgi csúcs, mert itt pontosan kinyilváníthattuk ezzel kapcsolatos álláspontunkat.

Emlékezetes, hogy Salzburgban a miniszterelnök úr elmondta: Magyarország nem engedi át a határőrizet jogát Brüsszelnek és a Frontexnek. Magyarország semmilyen körülmények között nem mond le a határőrizet jogáról, a magyar határt magyar katonák és magyar rendőrök fogják védeni. Hogy miért kell elorozni a határvédelmet jogi eszközökkel? Azért, mert láthatólag túl jól védjük a határainkat. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.)

Mióta megépült a kerítés, mióta határrendészeti védelem van, azóta nem átjáróház az ország. Az illegális migránsok nem tudnak beszökni hazánkba. Nos, ez az, ami nem tetszik a bevándorláspárti európai erőknek. Ahogy az a salzburgi EU-csúcson is kiderült, Brüsszel újabb bevándorláspárti javaslatot szeretne elfogadtatni az uniós kormányfőkkel. El akarják venni a határvédelmet, méghozzá azért akarják elvenni a határvédelmet, hogy felgyorsítsák a migránsok betelepítését, és még több migránst hozzanak be. (Dr. Varga-Damm Andrea: De a pénzük jó!) Erre utal a brüsszeli Bizottság napokban közzétett terve, amelyben újra állandó áttelepítési programot, legális migrációs útvonalat, határmenedzsmentet, a menekültkérelmek brüsszeli elbírálását sürgetik. Vagyis továbbra is a bevándorláspárti politikát erőltetik, és saját akaratukat akarják ráerőltetni a tagállamokra.

El akarják venni a nemzetállamok hatásköréből a határőrizet jogát, és minden más, a migránsokkal kapcsolatos döntési jogkört. Ez a javaslat pedig sérti a nemzeti szuverenitást, és veszélyezteti Magyarország és Európa biztonságát. Ezért ezt nem engedhetjük meg. Magyarország, ahogy eddig, ezután is maga védi meg határait, mert ez garantálja Magyarország biztonságát. A saját határőrizet jogunk, sőt schengeni kötelezettségünk is.

Örülünk, hogy az EU-csúcs most már a határvédelem kérdésével foglalkozik. Nemrég még a kerítés szót is törölték a szótárukból. Mára eljutottak oda, legalábbis gondolatban, hogy a határok védelme fontos a migráció megállításában. Igen, csakhogy itt ez a szándék álságos. Nem elzárni akarják az utat a migránsok elől, hanem csak ellenőrizni azt, hogy ki jöhet és ki nem. Mi erre azt mondjuk, egyetlen illegális migráns sem jöhet, és majd mi eldöntjük, hogyan védjük meg az országot. Képesek vagyunk megvédeni a határainkat, és ezt bizonyítottuk is: az illegális migrációt sikerült megállítani a szerb-magyar határon. Elvégezzük a munkát. Mint említettem, egyesek szerint túl jól végezzük a munkánkat. Ragaszkodunk a határőrizet jogához, ez a mi feladatunk.

Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Ne feledjük, hogy az állami szintű határvédelem Szent Istvánig nyúlik vissza. Államalapító királyunk szervezte meg a gyepűelvű államhatárra a határvármegyéket. Ezeréves múltunk alapja volt határaink védelme. Ha ezt eladtuk volna, ma én valószínűleg nem a Magyar Országgyűlésben, a magyar parlament épületében és a Szent Korona közelében szólhatnék önökhöz magyarul. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(12.10)

ELNÖK: Köszönöm, Hubay György képviselő úr. A kormány nevében Dömötör Csaba államtitkár úr válaszol az elhangzottakra. (Demeter Márta: Miért nem a Belügyminisztérium?) Parancsoljon!

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A múlt heti uniós csúcs valóban megmutatta, hogy a migrációs vita fő terepe a következő hónapokban várhatóan a határvédelem lesz. Az önmagában nem rossz dolog, hogy végre a határvédelemről beszélhetünk (Gréczy Zsolt: Végre? Öt éve erről beszéltek!), mert a biztonság fenntartása elképzelhetetlen anélkül, hogy a határokat védenénk. Idáig rendben is vagyunk. A probléma az, hogy az Európai Bizottság úgy képzeli el a határvédelmet, hogy a határvédelmi feladatokat kivenné az egyes tagországok kezéből. Na, ez már nagyon nem oké. Két okból nem. Egyrészt köszönjük, de mi bizonyítottuk, hogy a határainkat saját magunk erejéből is meg tudjuk védeni. Intézkedések sora bizonyítja ezt. 2015 óta áll a fizikai határzár, hiába próbálták sokan itt önök közül is egyébként megakadályozni. Áll a határzár több mint 300 kilométeren, és a biztonság szimbóluma lett, amely más országok számára is példát mutat. Jól emlékszünk arra, hogy a Jobbik ezt a határzárat kudarcnak minősítette (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból: Nem!  Dr. Apáti István: A gyodát!), az MSZP támadta, a DK le is ment a határzárhoz és át akarta vágni, az LMP pedig úgy fogalmazott, hogy ezzel nem is megyünk semmire. Pedig a határzár az elmúlt három évben bizonyította a hatékonyságát, és egyébként megváltoztatta a migrációs útvonalakat is. (Gréczy Zsolt: És egész Európát megvédtétek 170 kilométerrel!)

A fizikai határzárat jogi határzár is erősíti. Erre azért volt szükség, mert korábban azzal a problémával szembesültünk, hogy a határátkelőknél bejövő migránsok a menekültkérelem elbírálása előtt továbbálltak, azt sem lehetett tudni, hogy hol vannak, és ez gyakorlatilag bizonytalan helyzetet eredményezett. Nem csoda, hogy Németországban a hatóságoknak fogalmuk sincs, hogy az oda érkező bevándorlók jelentős része jelenleg hol tartózkodik. (Dr. Varga-Damm Andrea: Mi sem tudjuk, hogy a mieink hol tartózkodnak!) Na, ennek a gyakorlatnak jogi eszközökkel is véget kellett vetni.

Annak is megteremtettük a lehetőségét, hogy a honvédség is közreműködhessen a határvédelemben, emellett a kormány bevezette a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fogalmát is (Gyöngyösi Márton: De felszámoltátok a határőrséget!), és szigorodtak az embercsempészettel kapcsolatos büntetési tételek is. De ez nem minden még, mert jól tudjuk, hogy Magyarországon is számos olyan külföldről finanszírozott aktivista csoport működik, akik különböző módon, de gyengítik a határok védelmét. Ezért fogadott el az Országgyűlés egy olyan törvényt, amely alapján ezeknek a szervezeteknek átláthatóvá kell tenniük a külföldi támogatásaikat. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy tudja, miért és mennyit kapnak ezek a külföldről finanszírozott aktivista csoportok. A határvédelem fontos eszköze a Stop Soros törvénycsomag is, amely büntethetővé tette az illegális bevándorlás szervezését. Ezt a törvénycsomagot a bevándorlást támogató erők megtámadták, úgyhogy itt még jogi küzdelmek állnak előttünk.

Szóval, ezek az intézkedések bizonyítják, hogy miért nem szeretnénk, miért nem indokolt kiadni a határvédelem jogát a saját kezünkből. De a másik oka, hogy miért nem érdemes ezt kiadni, miért nem szabad kiadnunk, az az, hogy egyáltalán nem lehetünk biztosak afelől, hogy Brüsszelben is meg akarják egyáltalán védeni ezeket a határokat. Érdemes megnézni, hogyan nyilatkozik erről a kérdésről az Európai Bizottság elnöke például. Azt mondta, hogy a bevándorlókat nem állítják meg a határok, falak és kerítések. (Dr. Varga-Damm Andrea: De ezt nem erre mondta, barátom!) Vagy nézzük, mondjuk, a migrációs biztos nyilatkozatát! Ő azt mondta, hogy nem jó megoldás az európai határvédelem szempontjából, ha az uniós tagállamok kerítést húznak fel a külső határokon. Tehát szerintük nem jó megoldás. És így akarják, hogy rájuk bízzuk a határvédelmet. Figyelembe véve azt is, hogy a Frontex még egyetlen jelentős határszakaszt sem volt képes megvédeni, nyugodtan elmondhatjuk, hogy a határvédelem Brüsszelre ruházása nem más, mint egy biztonságpolitikai hazárdjáték  mi ebbe nem mehetünk bele egyáltalán.

Itt elérkezünk egy fontos kérdéshez, amit érdemes tisztázni: ha egy tagállam úgy gondolja, hogy saját erejéből nem képes megvédeni a határait, akkor annak az országnak érdemes segítséget nyújtani, de azoktól a tagállamoktól, amelyek saját erejükből is képesek ezt megtenni, nem lehet elvenni a határvédelem jogát.

Talán Varga-Damm képviselő asszony bekiabált az előbb, és kétségbe vonta, hogy az Európai Bizottságnak lennének javaslatai. Javaslom neki is, hogy olvassa el a szeptember 12-én közzétett állásfoglalást (Dr. Varga-Damm Andrea: Én már elolvastam!), amelynek az a címe, hogy „A legális migrációs lehetőségek bővítése”. Tehát ők bővíteni akarják ezeket. Kékkártyával, közös projektekkel az afrikai országokkal (Dr. Varga-Damm Andrea: De az nem határzár, barátom!), és abban újra ott van a betelepítési kvóta. (Dr. Varga-Damm Andrea: De az nem határzár!) Olvassa el, tisztelt képviselő asszony! Tehát a dublini reform keretében még azt a jogot is kivennék a kezünkből, hogy eldöntsük, ki a bevándorló és ki a menekült. (Demeter Márta: Mit szól ehhez a Belügyminisztérium?)

Szóval, mi ebben a formájában ebből a csomagból nem kérünk, mert a magyarok április 8-án világosan megüzenték, hogy ők egy biztonságos országban szeretnének élni. (Gréczy Zsolt: Csaltatok!) Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   21-24   25-28   29      Ülésnap adatai