Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ARATÓ GERGELY (DK): Tisztelt Ház! Ez az előttünk fekvő törvényjavaslat vagy korrekció arról szól érdemben, hogy hogyan próbálták meg a törvényalkotási törvénnyel kapcsolatos általános módosítások mellett még egy külön kis trükkel gyengíteni a polgárok jogvédelmét; hogyan próbálták elérni azt, hogy az alapvető jogokat is korlátozhassák a jogszabályokban vagy a törvényekben anélkül, hogy egyébként ennek valamilyen módon törvényi akadálya lenne. Maga az egész törvényalkotási törvénymódosítás, emlékeztetek rá, sok mindennel foglalkozott, de a lényegi eleme az volt, hogy próbált megfelelni annak az elvárásnak, ami teljesen távol áll a jogállami elvektől, hogy mostantól kezdve a módosításoknak az indoklása is vagy a törvényjavaslatok indoklása is kikényszeríthető jogi norma legyen, tehát magyarán szólva: nehogy a bíróságok a törvényszövegből merjenek kiindulni, amikor ítéletet hoznak, hanem kötelesek legyenek figyelembe venni az indoklásokat. És ezzel kapcsolatban állapítottak meg különböző szellemes szabályokat arra, hogy hogyan lehet gúzsba kötni a bírói függetlenséget, hogyan lehet megakadályozni azt, hogy egy jogkövető állampolgár, ha elmegy a bíróságra, akkor a törvények szövege, az elfogadott jogszabályok alapján kapjon jogorvoslatot.

Ebbe a törvényjavaslatba csúsztatták bele, csempészték bele ezt a kis trükkös módosítást, aminek az volt a célja, hogy az alapvető jogok esetében ne kerülhessen sor…  bocsánat, hogy sor kerülhessen, tehát önök azt akarták elérni, azt a garanciát akarták megszüntetni, ami a mai törvényalkotási törvényben garantálja azt, hogy az alapvető jogok korlátozására csak az Alaptörvény szerinti törvényekben lehessen, tehát különös garanciákkal lehessen csak döntést hozni. Magyarán, azt akarták elérni, hogy az állampolgárok jogain egyszerű jogalkotással, minden különösebb eljárási garancia nélkül gázolhassanak keresztül, hogy önök eldönthessék, hogy kit milyen jogok illetnek meg, még a saját maguk tákolt Alaptörvényét is megkerülve, azt is figyelmen kívül hagyva.

Úgy tűnik, hogy köztársasági elnök úrnak, aki egyébként nem villog a demokrácia bajnoka ügyében, összegyűlt annyi bátorsága, hogy egy ilyenfajta törvényjavaslattal kapcsolatos kifogást emeljen és visszaküldje. Azt kell mondanunk, hogy köszönjük meg neki azt, hogy néha a dolgát is végzi, néha azzal is foglalkozik, ami egyébként az ő alkotmányos szerepe.

Szeretném jelezni, hogy nem önökön múlt, mert a kormány és a kormánytöbbség ezeket az érveket simán lesöpörte a parlamenti vita és a szakmai vita folyamán, de úgy látszik, hogy köztársasági elnök úrnak időnként feltámad a lelkiismerete, és ha nem is lényeges kérdésben, ha nem is politikailag érzékeny kérdésben, de egyébként jogi értelemben egy fontos kérdésben, egy alapjogokat érintő kérdésben azt mondta, hogy ez még neki is túlzás.

Végül, a törvényalkotási törvény egésze kapcsán azt tudom elmondani, hogy persze mindennek csak virtuális jelentősége van, merthogy a jogalkotási törvényt önök gond nélkül hágják át, gond nélkül hoznak feles törvényben kétharmados döntéseket, emlékszünk erre tavalyról; gond nélkül hoznak be alaptörvény-módosítást 8 óra vagy 20 óra alatt a parlament elé; gond nélkül kerülik el a társadalmi egyeztetést.

Magyarán szólva, ezen törvényjavaslat elfogadásától egy centivel sem lesz jobb a jogállam helyzete Magyarországon, ugyanolyan rossz helyzetben marad, ugyanolyan módon nem fog a jogot kereső állampolgár megfelelő védelmet kapni, és ugyanolyan módon nem számíthatunk arra, hogy tisztességes, megvitatott, megalapozott törvények kerülnek majd az Országgyűlés elé, vagy éppen a miniszteri rendeletekbe, vagy a kormányrendeletekbe. Köszönöm szépen. (Taps a DK padsoraiból.)