Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KOVÁCS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az államtitkár úr is elmondta, azt gondolom, hogy a kormány döntésének megfelelően az egyes szaktárcák által előkészített törvénymódosítási javaslat  ahogy mi szoktuk mondani: egyfajta salátatörvény  koordinációját az Igazságügyi Minisztérium folytatta le, és készítette el az ágazati törvénymódosítási javaslatot tartalmazó, egységes szerkezetbe foglalt javaslatot, amely a tárcák javaslatainak megfelelően a következő törvények módosítását tartalmazza. Politikusként azt gondolom, hogy azért is fontos erről beszélni, hiszen Magyarország az európai uniós csatlakozással olyan lehetőséget kapott a szabad munkavállalás, a szabad vállalkozás formájában, amelyben a magyarországi fiatalok, a magyarországi emberek megpróbálnak egy idegen kulturális környezetben, más gazdasági környezetben szerencsét próbálni, esetleg családot alapítani, viszont ez Anglia, Nagy-Britannia esetében, azt gondolom, most a rendezetlen kilépés esetével inoghat. Egyfajta bizalmat veszthetnek az állampolgárok, de mivel ez a törvény szerteágazóan nyolc olyan törvényt módosít, amely a megszerzett jogok további folytatására, illetve a megszerzett jogok garantálására törekszik, azt gondolom, hogy mindenféleképpen fontos nekem, mátészalkai képviselőnek is, hiszen az én környezetemből is sokan dolgoznak Angliában, és még azt is el tudom mondani, hogy angol ismerősök is laknak azon a környéken. Úgyhogy azt gondolom, hogy ezek a politikailag is nagyon fontos, de a jogszabályi hátteret, az államtitkár úr által részletesen felsorolt törvényeket figyelemmel kell kísérnünk, és azt gondolom, hogy támogatnunk kell.

Engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül beszéljek a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló ’91. évi IV. törvényről, aztán a társadalombiztosítási ellátásra és magánnyugdíjra jogosultságról, valamint az e szolgáltatások fedezetéről szóló ’97. évi LXXX. törvényről, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló ’97. évi LXXXI. törvényről, a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló ’97. évi LXXXIII. törvényről, a családok támogatásáról szóló ’98. évi LXXXIV. törvényről, a szabad mozgás és a tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvényről, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényről és az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényről.

(16.10)

Abban az esetben, amennyiben az Egyesült Királyság valóban 2019. március 29. napján megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból, akkor 2019. március 30. napjával már harmadik államnak minősül, ezért azok a szociális biztonsági koordinációs rendeletek, például a 883/2004. EK-rendelet és a 987/2009. EK-rendelet szabályozzák azokat a kérdéseket, hogy a szabad mozgás jogával élő személyek szociális biztonsági ellátásához fűződő, például egészségügyi és nyugdíjbiztosítási jogai semmilyen módon ne vesszenek el, és milyen módon őrizhetők meg. A brexitfolyamat során az EU 27-ek és a brit fél által következetesen hangoztatott és kiemelt politikai célkitűzés volt a szerzett állampolgári jogok megőrzése. A teljesség igénye nélkül tehát az alábbi nyolc törvény közül, engedjék meg, hogy néhány szót részletesebben is szóljak.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény biztosítja, hogy a brit kilépés előtt szerzett biztosítási idő mind a kilépés időpontja előtti, mind az azt követő kezdő időponttól megállapításra kerülő jogosultságok esetén elismerésre és beszámításra kerülhessen. A javaslat biztosítja, hogy a brit kilépés előtti jogszerzések esetén az ellátások folyósítása továbbra is a szociális uniós rendeletek következményének megfelelően történjen, azaz az Egyesült Királyságba történő közvetlen nyugdíjfolyósítás lehetőségét is választhatja a jogosult.

Az egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása: a kilépési időpontot megelőző kezdő időpont megállapítására kerülő ellátások esetében a szociális uniós rendeleteket kell alkalmazni, biztosítva ezzel az Egyesült Királyság uniós tagsági idején hatályos rendelkezések megfelelő alkalmazását és a jogszerzések elismerésének tényét, figyelembevételét. A javaslat a szerzett jogok védelme érdekében, a pénzbeli egészségügyi ellátások tekintetében biztosítja, hogy ha a jogosultság megállapításához a brit biztosítási rendszerben szerzett biztosítási idő figyelembevétele szükséges, arra a szociális uniós rendeletek szerint legyen lehetőség, a táppénz, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj esetén a hivatkozott rendelet biztosítási idők összeszámítására vonatkozó alapelvi rendelkezésének megfelelően. A magyar és brit előzetes biztosítási idők figyelembevételével történhet meg az ellátások Ebt. szerinti megállapítása.

A családtámogatásról engedjék meg, hogy a 1998. évi LXXXIV. törvény módosításáról is ejtsek szót. Itt azért szeretném megjegyezni, hogy éppen most van vita, és Ausztria ellen szabálysértési eljárás indult az Európai Unión belül, hiszen Ausztria az országban dolgozó, de a saját államában igénybe vett családtámogatási rendszert szűkítette azzal, hogy nem fizeti azt az összeget, ami egyébként azon európai szociális megállapodás alapján járna. Tehát nagyon fontos, hogy a családtámogatásról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítására is sor került és figyelembe veszi, ugyanígy, mint a kezdés-kilépési időpontot megelőző kezdő időponttól megállapításra kerülő családtámogatási ellátások esetében az anyasági támogatás kivételével a szociális uniós rendeleteket kell alkalmazni; vagy éppen a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása. (Sic!)

Az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő kilépése változást hoz a Magyarországon élő egyesült királysági állampolgárok és harmadik országbeli családtagjaik kilépés utáni tartózkodásra jogosult jogára vonatkozó szabályozásban. A kilépést követően az Egyesült Királyság állampolgárai harmadik országbeli állampolgárnak minősülnek, de minden olyan lehetőség megmaradt, amit államtitkár úr mondott a hároméves időtartamra, és a későbbi családegyesítéseknél figyelembe vehetők, illetve figyelembe kell venni azokat a szerzett jogokat és állampolgári jogokat, amelyeket az itt-tartózkodás alatt szereztek meg.

Összességében, tekintettel arra, hogy a brexittárgyalások megakadása ellenére uniós szinten nincs még hatályban az érintett kérdést szabályozó jogi norma, az Országgyűlés részéről indokolt az érintett törvény elfogadása, amely a közös célkitűzést a nemzetközi szintű megoldás hiányában mégis megvalósítja. A törvényjavaslat következetesen érvényre juttatja tehát azt a célkitűzést, hogy az állampolgárok szerzett jogai a brexit miatt ne sérüljenek. A jogalkotói cél elérése érdekében megállapításra kerülnek az egyes érintett szociális biztonsági ellátásokra vonatkozó, az érintett törvényben jelenleg hatályban lévő általános rendelkezésektől eltérő brexitvonatkozású, úgynevezett különös rendelkezések. A szabályozással érintett része összességben tehát eleget tesz annak az elvárásnak, hogy az esetlegesen rendezetlenül záródó brexitfolyamat hátulütői az állampolgárok vonatkozásában, legalábbis a szerzett szociális biztonsági jogaik tekintetében semmiképpen se jelentkezzenek.

A Fidesz képviselőcsoportja a kormány által benyújtott törvényjavaslatot támogatja, arra kérem a többi párt képviselőjét is, hogy önök is támogassák ezt a törvényjavaslatot, valamint ennek sikerességét. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)