Felszólalás adatai

Felszólalások:   69-82   83-100   101-116      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatok benyújtására, mint már a megelőző napirendi pontoknál is említettük, tegnap 16 óráig volt lehetőség. Most kétperces technikai szünetet tartunk, mielőtt folytatni tudjuk a vitát. (Rövid szünet.) Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatjuk a vitát. Soron következik az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím viselésével összefüggésben, az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat sikeres megrendezéséhez és megszervezéséhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/13668. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót Soltész Miklós államtitkár úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének harmincperces időkeretben. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Európa kulturális városa programot 1985-ben indította útjára az Európai Unió Tanácsa a színésznőként megismert Melína Merkúri görög kulturális miniszter javaslatára, és a program 1999-ben kapta meg az Európa kulturális fővárosa elnevezést. Ezt a címet először az írországi Cork városa viselhette. Érdekesség, hogy az első időszakban közel harminc város kapta meg az Európa kulturális városa címet, többnyire nagy világvárosok, ismert nagy helyek, majd amikor elindult az Európa kulturális fővárosa cím megítélése, attól kezdve évente két helyszínen, és egy idő után már arra is törekedtek, hogy nemcsak Nyugat-Európában, hanem Európának ezen a felén is, Közép- és Kelet-Európában is ezt a címet megkaphatták a települések. Első időszakban is körülbelül harminc település, most az elmúlt időszakban is harminc település.

(13.00)

Érdekesség talán kiemelni, hogy ebben a térségben, ahol mi élünk, Nagyszeben, Vilnius, Linz, Pécs, Maribor, Kassa, Riga, Plzeň, Wrocław, Plovdiv, és ebben az évben  nyilván egy kicsit szerencsétlen helyzetben és nehéz helyzetben  Rijeka kaphatta meg ezt a címet, és ami külön öröm számunkra, magyaroknak, hogy 2021-ben pedig Temesvár, illetve Újvidék lesz Európa kulturális fővárosa, azt a térséget emelve, illetve bemutatva, amelyben ezer év óta itt élünk. De az Európa kulturális fővárosa cím elnyerése az évek során különleges lehetőséget biztosított a városok megújítására, kreativitásuk nagyobb fokú kibontakoztatására és a róluk alkotott kép javítására.

A városokat független szakértői testület választja ki olyan kulturális program alapján, amelynek erős európai kötődéssel kell rendelkeznie; be kell vonni a helyben élők minden korosztályát, és hozzá kell járulnia az adott város hosszú távú fejlődéséhez. A magyarországi városok közül Pécs után Veszprémet érte az a megtiszteltetés, ezúton is szeretnék gratulálni Ovádi Péter képviselő úrnak, a város polgármesterének, és természetesen Navracsics Tibornak is, és persze a veszprémieknek, mindenkinek, akik akár a kormánypártban, a kormánypárt mellett, vagy akár ellenzékben képviselik a várost. Óriási nagy szükség van erre a dologra, hogy közösen segítsük ezt a törekvést.

2023-ban így Veszprém Európa kulturális fővárosa lesz. Bemutathatjuk azt a sok-sok értéket, amelyet ez a térség képvisel. És noha a nyertes pályázat vezetője Veszprém városa, a program a Bakony és a Balaton vidékének jóval tágabb térségére is kiterjed, így a természetvédelmi és Natura 2000 területekkel, a Bakony-Balaton UNESCO Geoparkkal és az UNESCO világörökségi listájára jelölt Balaton-felvidéki kultúrtájjal is.

A programsorozat célja, hogy értéktartó és fenntartható kulturális tér jöjjön létre a régióban, amely méltó helyet foglalhat el a kultúra európai és nemzetközi térképén. A program célul tűzte ki a régióban élő fiatalok színvonalas kulturális képzéseken való részvételének megteremtését, valamint azt is, hogy a jelenlegi turisztikai kínálatot minőségi, fenntartható turisztikai termékekkel bővítse.

(Az elnöki széket dr. Brenner Koloman, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Engedjék meg, hogy néhányat említsek és kiemeljek a program keretében megvalósuló fejlesztésekből. Az infrastrukturális fejlesztések közül Veszprémben a „kulturális negyed” projekt emelkedik ki, amelyben szerepel a veszprémi Petőfi Színház komplex rekonstrukciója is; a projekthez a város a „Modern városok” programban nyert el összesen 9 milliárd forintot. A belvárosi rehabilitációs programban szerepel a Csermák Zeneiskola megújítása, szintén a „Modern városok” program támogatásával; a teljes zöldfelületi rendszer revitalizálása, új életre keltése, benne az egykori Püspökkerttel, amelyre 3 milliárd forint európai uniós forrás rendelkezésre áll. Ezen forrásokat egészíti ki az Európa kulturális fővárosa 2023. évvel kapcsolatban nyújtott állami támogatás, amely szintén a negyed közvetlen környezetében elhelyezkedő Eötvös Károly Megyei Könyvtár belső megújítását biztosítja, a Laczkó Dezső Múzeum felújításával közösen és együtt.

A „kulturális negyed” program része az egykori művelődési központ próbatermekké átalakítása és újbóli használatba állítása, valamint a belvárosi intézményi környezet közlekedési és ezzel együtt parkolási problémáinak megoldása is. A vár műemléki környezetében szintén használaton kívüli épületek újulhatnak meg, új kulturális tartalmakkal felruházva.

A programév kapcsán a Veszprémi Főegyházmegyének is lesz lehetősége a Boldog Gizella egyházművészeti gyűjtemény létrehozására, restaurátori műhelyek és irodák kialakítására, valamint tematikus kiállítóterek és palotatörténeti élményközpont kialakítására.

Mivel a veszprémi térség Kelet és Nyugat emblematikus találkozóhelye volt már akkor is, amikor a kettészakított Európa két tömbje egyébként elérhetetlen volt egymás számára, ezért a program kiemelt célja, hogy bevonva az európai művészeket és fiatalokat, párbeszédet alakítson ki a különböző országok szereplői, települései, városai között a nemzetközi együttműködés megerősítése jegyében. A kulturális programok illeszkednek Veszprém és a térség sajátos karakteréhez, gondolok itt az erős zenei és művészeti életre, vagy akár a balatoni térség előnyeire, nem feledkezve meg természetesen a térségre jellemző erős egyházi jelenlétről sem.

Ezen túlmenően, és nem utolsósorban, a pályázati anyag szerves részét képezte a környezeti fenntarthatóságra, annak védelmére vonatkozó célok megjelenítése is.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Kormánya, felismerve ebben a törekvésben a hatalmas nagy jelentőséget, 2019-ben kinevezte az „Európa kulturális fővárosa 2023 Veszprém” nyertes pályázati programja megvalósításának koordinálásáért felelős kormánybiztost Navracsics Tibor volt miniszter és európai uniós biztos személyében, akinek helyismeretéhez és felkészültségéhez kétség sem férhet, valamint 2019-ben és 2020-ban is határozott arról, hogy biztosítani szükséges a felkészülést elősegítő költségeket, így a kormány megtette a lépéseket ebben a tekintetben is.

A veszprémi Fidesz-KDNP-s városvezetéssel folyamatosan együtt dolgozva már elkezdődött a programsorozat megszervezése, ennek megfelelően a helyi civil társadalom bevonásával elindultak azok a tárgyalások és egyeztetések, amelyek révén időben és megfelelő színvonalon valósulhatnak meg a tervezett infrastrukturális, turisztikai és kulturális szolgáltatásokhoz kapcsolódó beruházások is.

Az „Európa kulturális fővárosa 2023” cím viselésével összefüggő intézkedésekről szóló 1468/2020. (VIII. 5.) számú kormányhatározat felhívta a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy készítse el az „Európa kulturális fővárosa 2023” programsorozat ütemezett és eredményes előkészítéséhez és megvalósításához szükséges jogszabály-módosító javaslatokat. Ennek a feladatszabásnak eleget téve készült el az önök előtt fekvő törvényjavaslat is.

Tisztelt Képviselő Hölgy és Urak! A törvényjavaslat megteremti a programsorozathoz kapcsolódó, egészen 2023-ig folyamatosan zajló beruházások lebonyolításának feltételeit és keretrendszerét. De szeretném felhívni az önök figyelmét, hogy a programsorozat sikeres lebonyolítása csak abban az esetben garantálható, ha annak előkészítése a törvényjavaslat által biztosított sajátos jogi feltételek mellett bonyolítható le.

A törvényjavaslat meghatározza a kapcsolódó kulturális rendezvények megrendezéséhez szükséges beruházások azon körét, melyek tekintetében az építtető és a megvalósító egyrészt Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, illetve a többségi önkormányzati tulajdonban álló Veszprém-Balaton 2023 Zártkörűen Működő Részvénytársaság, valamint a Veszprémi Főegyházmegye tulajdonában lévő, a veszprémi vár területén található műemléképület-együttesek felújítására és fejlesztésére irányuló program esetében pedig a Veszprémi Főegyházmegye.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Pécsett 2010-ben megvalósított Európa kulturális fővárosa programsorozat sok, máig is kiható pozitív elemet tartalmazott, azok előnyeit a pécsiek a mai napig tapasztalhatják. De az előkészítés hiányosságai és az abból fakadó kihívások rámutattak arra, hogy a program sikeréhez elengedhetetlen a programsorozathoz kapcsolódó, azt megalapozó beruházások és fejlesztések időben történő megvalósulása. Veszprém kapcsán ezeket a hibákat mindenképpen el kell kerülnünk, és olyan feltételeket kell teremtenünk, amelyek hozzásegítik a várost az Európa kulturális fővárosa címhez méltó programsorozat lebonyolításához.

(13.10)

Az említett cél érdekében a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a programsorozattal összefüggő közbeszerzési eljárásokban az ajánlatok értékelési szempontja kizárólag a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás legyen, amellyel jelentősen felgyorsíthatók a létesítményfejlesztési folyamatok. Ugyanezt segíti a programsorozat lebonyolításában érintett, jelenleg állami tulajdonú ingatlanok önkormányzati tulajdonba átadása, amellyel párhuzamosan a kulturális és hitéleti feladatok elősegítése érdekében a törvényjavaslat által meghatározott egyes, jelenleg állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának átadása történik meg a Veszprémi Főegyházmegye részére.

Szintén a beruházások időben történő elkészülését szolgálja  felismerve a program jelentőségét , hogy a törvényjavaslat rögzíti a programsorozat megvalósításának kiemelten közérdekű jellegét. A kapcsolódó beruházások irányítását a kormány döntése alapján 2019-től „Európa kulturális fővárosa 2023 – Veszprém” nyertes pályázati program megvalósításának koordinálásáért felelős kormánybiztos látja el. A törvényjavaslat ezt megerősítendő a koordinációs jog megfelelő gyakorlása érdekében általános tájékoztatáskérési jogosultsággal ruházza fel a kormánybiztost, valamint konkrét intézkedéseket érintő javaslattételi jogot biztosít számára.

Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió kultúrpolitikájának egyik legjelentősebb produktuma soha nem volt annyira időszerű, mint most, mivel a kezdeményezés lehetővé kívánja tenni, hogy az európai emberek többet tudjanak meg egymás kultúrájáról, megcsodálják közös történelmünk emlékeit, megtapasztalják az európai értékek gazdagságát, és átéljék az európai összetartozás érzését is. Talán nem kell hosszan magyaráznom önöknek, hogy Európa és a világ jelenlegi helyzetében mekkora szükség van az európai keresztény kultúra és identitás megerősítésére.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az „Európa kulturális fővárosa 2023” cím viselésével összefüggésben szervezendő programsorozat sikere nemzeti érdek, őszintén remélem, hogy ebben mindannyian egyetértünk. Ha a programsorozat a vágyott és tervezett színvonalon és időben valósul meg, akkor a több mint 55 ezer lakosú megyeszékhely, Veszprém, valamint az érintett térség az ország egyik legszínesebb kulturális szolgáltatásával rendelkező, a modern európai színvonalnak minden kétséget kizáróan megfelelő régiójává válhat. Természetesen a kormány számára ezúttal is kiemelt szempont, hogy a megvalósuló beruházások, fejlesztések, kulturális események komoly munkahelyteremtő jelentőséggel is bírnak, és magyar termékekből készüljenek, amennyire lehet. Kérem az Országgyűlés valamennyi frakcióját, hogy ezúttal félretéve pártpolitikai megfontolásokat, a törvényjavaslat elfogadásával támogassák ezt a törvényjavaslatot, mely, még egyszer hangsúlyozom, Veszprémet, a Balaton régiót, a Bakony térségét is szolgálja.

Köszönöm szépen mindazoknak a munkáját, akik már sokat tettek mindezért, és köszönöm azoknak a törekvését, akik az elkövetkező években sokat fognak tenni a közös sikerért. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK : Köszönjük, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Ovádi Péternek, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

OVÁDI PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Gyakran szoktam hangoztatni, hogy milyen jó veszpréminek lenni. Ez most sincs másképp, 2023-ban pedig különösképp nem lesz másként, Veszprém városát ugyanis az a megtiszteltetés érte, hogy Magyarországon másodikként válhat Európa kulturális fővárosává. Nem tudom igazán szavakba önteni, hogy mit jelent számunkra ez a kitüntetés, és talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy egy régi álom válik valóra ezzel a veszprémiek számára. Már az első pályázati lehetőség idején, 2007-ben is együtt álmodtunk erről a fantasztikus lehetőségről. Fontos kiemelni azonban, hogy csak úgy érhettük el ezt a szép sikert, hogy nemcsak álmodtunk róla, hanem tettünk is érte. Ennek az álomnak a beteljesülésében pedig elévülhetetlen érdeme van Veszprém város első emberének, Porga Gyulának, hiszen ő volt az, aki az elejétől kezdve hitt a projekt sikerében, és Navracsics Tibornak, aki kormánybiztosként felel a megvalósítás sikerességéért, és természetesen Veszprém és térsége egész közösségének.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyan európai léptékű elismerésről van szó, sokak számára ismeretlen a cím mibenléte. 1985-ben indult el az „Európa kulturális városa” projekt, 1999-ben pedig átkeresztelték „Európa kulturális fővárosa” névre, amely keretében egy-egy kiválasztott város megmutathatta saját kultúráját és művészeti sokszínűségét az európai közösségeknek.

Annak ellenére, hogy az Európai Unió csak jelképes támogatást biztosított a program megvalósítására, a tagországok kezdettől fogva nagy érdeklődéssel fordultak a lehetőség felé. 2017-ben az Emberi Erőforrások Minisztériumának felhívására hét város nyújtotta be a pályázatát, Debrecen, Eger, Gödöllő, Győr, Székesfehérvár, Szombathely és Veszprém. Az első fordulóban továbbjutott települések pályamunkáit már csak egy 12 szakértőből álló európai testület bírálta el, akik figyelembe vették a program európai dimenzióját, kapcsolatteremtő funkcióját és a tárgyév utáni időszakra előirányzott fejlődési koncepcióját is.

Ahogy azt már önök is tudják, a bírálóbizottság Veszprémet hozta ki győztesként a versenyből, amely döntés értelmében Európa kulturális fővárosává válhat 2023-ban.

A Veszprém-pályázat különösen erős pontja, hogy a város nem egyedül, hanem a Bakony-Balaton régióval közösen szerezte meg a címet, ezzel is hidakat, új kapcsolatokat teremtve a kultúra segítségével. A projekt ezen részének köszönhetően olyan települések ismerhetik meg egymást és dolgozhatnak a közös siker érdekében, amelyek sokszor nem is igazán tartották egymást releváns szereplőnek a környék kulturális életében.

Nem szabad elfelejteni, hogy Veszprém nemcsak a Bakony-térség meghatározó központja, de a legnagyobb balatoni város is. A program részeként szeretnénk újrapozicionálni Veszprémet, és feltenni arra a folyamatosan fejlődő turisztikai térképre, amely az utóbbi években a Balaton partján rajzolódik.

A fejlesztések során olyan önfenntartó, értékteremtő megoldásokat keresünk, amelyekből az egész régió és hazánk is profitálhat. Ehhez viszont összefogásra és értékalapú, értéket teremtő gondolkodásra van szükség. II. János Pál pápa egyszer azt mondta: a nemzet csak akkor remélhet jobb jövőt, ha polgárai képesek közös erőfeszítéssel felelősséget vállalni a közjóért. Hazánk fejlődése, azt gondolom, mindannyiunk közös érdeke.

Tisztelt Ház! Nem titkolt célunk, hogy Veszprém és környéke felkerüljön Európa kulturális és kreatívipari térképére. Ez nem jelent mást, mint magas hozzáadott értékű ágazatok és művészeti vállalkozások további támogatását. Mindig is hittünk, és hiszünk most is abban, hogy a kultúra, a népi hagyományokban gyökerező értékek és a hazai kreatívvállalkozások méltó módon mutathatják meg a világnak, kik is vagyunk mi, magyarok.

Viszont minden meglévő tudás, természeti és kulturális adottság birtokában sincs könnyű dolgunk ezekben az időkben. Ugyan nyáron szerencsés módon együtt fedezhettük föl Magyarország kincseit, a külföldi forgalom kiesése és a vírus második hulláma sajnos nem kíméli a turizmust és a vendéglátást. A világjárvány megjelenése komoly kihívás minden régiónak, amely az elmúlt években az idegenforgalomba, kultúrába és kreatívágazatokba fektetett, hiszen mindezek alapja a találkozás, a személyes jelenlét.

A pandémia nem kímélte Európa kulturális fővárosait sem. Idén Trieszt és Galway voltak kénytelenek lefújni az éveken keresztül szervezett programsorozatot, jövőre pedig Temesvárnak, Újvidéknek és Eléfszinának kell halasztania. A helyzet a veszprémiek számára sem egyszerűbb, hiszen az „Európa kulturális fővárosa” cím elnyerésével szinte azonnal kezdetét vehetik a felkészülési évek programjai, hogy 2023-ra már egy jól bejáratott szervezési struktúra alakulhasson ki. Azonban a vírus következményeként eddig szinte minden nagyobb felkészülési rendezvényt le kellett mondani, és a tervezett költségvetés sem úgy alakult 2020-ban, ahogy azzal korábban számoltunk.

(13.20)

Nemcsak a szervezőket akasztotta meg a helyzet, hanem a programsorozat gerincét képező helyi éttermek, bárok, programirodák, múzeumok, színházak és koncerthelyszínek is olyan kihívásokkal néznek szembe, amelyekre eddig nem volt példa. Ugyan a helyzet borús, én mégsem aggódom, hiszen a magyar találékonyság és a kormány megfelelő intézkedései már láttatják a fényt az alagút végén. Viszont, ha borúlátóak nem is vagyunk, a racionalitásunkat még nem vesztettük el, ezért tisztában vagyunk azzal, hogy a koronavírus okozta gazdasági és társadalmi sokkhatás leküzdése után sokkal keményebben, 200 százalékot nyújtva kell dolgoznunk azért, hogy 2023 olyan év legyen, amilyet együtt megálmodtunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott törvény ezt a célt szolgálja: 200 százalékot nyújtani, és igazi, méltó fényében mutatni meg Veszprémet és Magyarországot Európának. A 2023-as programsorozat megfelelő előkészítése és lebonyolítása nemzeti érdek, ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a lehető legjobbat nyújtsuk.

Ahogy azt korábban már említettem, 2023 még messzinek tűnik, de mindannyian tudjuk, hogy jól megtervezett és fenntartható beruházásokhoz, infrastrukturális fejlesztésekhez nem pár hónapra van szükség. Nagyobb projektek esetében már csak a tervezés, az engedélyeztetés és a közbeszereztetés éveket vehet igénybe. Ennél a tervezési folyamatnál nem beszélhetünk évekről, a vírus pedig a vártnál is szűkebbre húzta a rendelkezésre álló időt. Annak érdekében, hogy a közös építkezés, mind fizikai, mind átvitt értelemben sikeres legyen, nem várhatjuk ki minden esetben az eljárások megszokott rendjét. Arra kérünk felhatalmazást a parlamenttől, hogy mindent a lehető leggyorsabban, mégis a legnagyobb körültekintéssel készíthessünk elő 2023-ra, és 2022 decemberében ne azon kelljen aggódnunk, hogy megköt-e a beton a lábunk alatt. Szeretnénk a lehető legjobban és a lehető legelőrelátóbban felhasználni azt a bizalmat és támogatást, amit Magyarország Kormánya biztosít a közös álom sikeréért.

Tisztelt Ház! Az itt ülők közül talán többen emlékeznek rá, hogy Magyarországon elsőként Pécs válhatott európai kulturális fővárossá 2010-ben. Bár az ő helyzetük korántsem volt olyan szerencsés, mint most a mienk, veszprémieké, hiszen nyolc évig tartó szocialista kormányzás és egy rosszul kezelt gazdasági világválság korántsem ideális alap a felkészüléshez.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tudják, hogy 2020-ban mi lett az év szava? Talán cseppet sem meglepő módon a „lezárás”, amely megmutatja, hogy nyelvünk tükrözi a minket körülvevő világot. Ez az év erről szól: áldozatokról, kihívásokról, emberi sorsokról, lezárásokról.

Ugyanakkor tudják azt, hogy mi volt Veszprém pályázati programjának a címe? Beyond, azaz túllépni, átlépni, és meghaladni valamit, túllépni a határokon, a korlátokon. Számunkra minden adott ahhoz, hogy 2023-ban valóban Európa központjává válhassunk.

Az elmúlt tíz év alapján büszkén mondhatjuk el magunkról, hogy kulturális beruházások létrehozása és a vidék folyamatos fejlesztése nem számít kuriózumnak. Tíz éve folyamatosan építünk és építkezünk. A „Magyar falu” program és a „Modern városok” program segítségével kiemelkedő közösségi sikereket érhettünk el együtt, a vidéki és városi élet fejlődését célozva, amelyekre a 2010 előtti szocialista időben még csak hasonló példa sem akadt. Egy kivételes adottságokkal rendelkező régióban tudunk kivételes lehetőséggel élni, amelynek szemmel látható eredményei vannak. Ha elmúlik ez a fránya vírus, mindenkinek nagy szeretettel ajánlok egy veszprémi kirándulást, hogy saját szemével láthassa azt, amit most próbálok szavakba önteni. Veszprém és a Balaton térsége ugyan kevésbé ismert, mint a nagy nyugat-európai kulturális régiók, én büszkén állítom, hogy minden szempontból bőven felveszi a versenyt ezekkel a helyekkel. Veszprém lassan 15 éve készülődik, tervez és álmodik, hogy Európa kulturális fővárosává válhasson, és azt az elismerést büszkén tárhassa a nagyvilág elé.

Tisztelt Képviselőtársaim! Arra kérem valamennyi képviselőtársamat, segítsenek benne, hogy együtt elérhessük ezt az álmot, és helyezzük fel a magyar vidéket Európa kulturális térképére. Hajrá, Veszprém! Hajrá, Bakony- és Balaton-térség! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Most megadom a szót Potocskáné Kőrösi Anitának, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő asszony!

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem vitatom, hogy ez egy nagyon fontos törvényjavaslat, és az országnak közös érdeke, nemzeti érdek, hogy Veszprém 2023-ban Európa kulturális fővárosa lesz. De nemcsak Veszprém, hanem a környező települések, a Balaton partja is érintett lesz ebben a beruházásban. Örömmel olvastam ezt a törvényjavaslatot, de azért nézzük meg, hogy mik azok a buktatók, amelyeket én ellenzéki képviselőként látok ebben a törvényjavaslatban, természetesen nem ismételve Ovádi képviselőtársamnak az expozéját, amiben részletesen elmondta, hogy milyen beruházások fognak történni. Két olyan pontot szeretnék kiemelni, amely számomra azt mutatja, gyakorlatilag alátámasztja azokat az intézkedéseket, amelyeket az elmúlt években is nemzetközi, nagy eseményeknél önök elkövettek. Szó volt arról, hogy mennyire épül-szépül a város, Veszprémben mennyi beruházás lesz, de láttuk az elmúlt években, és csak egy példát szeretnék idehozni, ez pedig a vizes vb-nek a költségnövekedése, amely nemzetközi esemény olyan nem várt kiadásokat hozott, amellyel gyakorlatilag megnégyszereződött a költségvetés.

2017-ben volt, ugye, a vizes világbajnokság, ’15 márciusában önök bejelentették, hogy ez 24,5 milliárd forintba fog kerülni, majd ’16 novemberében ez már 47,8, aztán már a ’17-es év tavaszán 95 milliárd, végül 103 milliárddal zárt a vizes vb-nek a költségvetése.

Most, 2020 augusztusában jelent meg egy sajtóhírben, hogy 88,5 milliárddal tervezik ezt az Európa kulturális fővárosa rendezvénysorozatot, amely természetesen nemcsak rendezvényeket jelent, hanem infrastrukturális beruházásokat is. Tehát én értem ezt az egész összeget, csak azt nem tudom, hogy amikor majd arról beszélgetünk 2021-22-23-ban, meg majd utána, ’24-ben, hogy mennyibe is fog ez kerülni a magyar adófizetőknek, most 88,5 milliárd forintnál tartunk... A vizes vb-t nem szeretném alapul venni, mert hát azért, ha megnégyszerezzük, iszonyatos horderejű pénz. Természetesen, mondom, nem vitatom, hogy szükséges a beruházás, szükséges ingatlanoknak az önkormányzathoz és a Veszprémi Főegyházmegyéhez való átadása, hiszen ezekkel tudják ezeket a programokat és magát a 2023-as évet lekoordinálni.

Zárójelben jegyzem meg, hogy az 1. és a 2. számú mellékletben a számozást én kijavítanám, mert megtévesztő; 11 ingatlant adnak Veszprémnek és kettőt a főegyházmegyének, viszont ott a számozásnál problémák vannak.

Önök ezt kiemelt közérdekű beruházássá minősítették, és ebben tettek olyan felmentést is a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatosan, amelyet én szintén aggályosnak tartok. Én szintén mindent elhiszek, hogy nagyon gyorsan kellenek döntések, minél előbb meg kell kezdeni ezeket a beruházásokat, hogy valóban, 2023-ra, ahogy képviselőtársam is fogalmazott, most már ne a beton száradjon. Emlékszünk a vizes vb-nél is hogy volt, hogy még előtte pár héttel is még kérdéses volt, hogy meg lehet-e tartani ezeket a versenyeket. Bízunk benne, hogy most nekiállnak, és most, 2023. január 1-jére nagyon készen lesz minden. De ilyen szintű engedményeket tenni közbeszerzési eljárásoknál, hát, ez számomra több mint aggályos.

Államtitkár urat kérdezem, hogy mi ennek az oka; azért van még vissza három év. Tudjuk, nagy beruházások, a várat is fel kell újítani, minden van, de a közbeszerzési eljárásoknál tett engedmények, úgy gondolom, hogy ezzel nem paralellek. Tehát én erre szeretnék egy egzakt választ kapni.

És a másik, ami szintén nekem problémát okoz, az a 2. és a 13. § ellentmondása. Vagyis nem is ellentmondása, hanem gyakorlatilag a 2. §-sal magyarázzák a 13. § bevezetését. A 2. §-ban az van, hogy ennek a programsorozatnak, a „Veszprém Európa kulturális fővárosa 2023”-nak  mindjárt mondom, felírtam  egyrészt Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata lesz az építtetője, beruházója, másrészt a Veszprém-Balaton 2023 Zrt., amely projektcég fogja össze ezt az egész rendezvénysorozatot, kivéve, ha jogszabály mást nem ír.

(13.30)

Majd a 13. §-ban leírják, hogy majd kormányrendeletben fogják meghatározni, hogy kik lesznek azok a társaságok, gazdasági szereplők, akik a beruházásokat és az egyéb építtetéseket el fogják látni.

Szóval, én azt látom, hogy most megint elhúzzák így a mézesmadzagot előttünk. Egyetértek a céllal, tehát nehogy az legyen ebből kihozva, hogy én nem értek egyet azzal, hogy Veszprém 2023-ban Európa kulturális fővárosa legyen; már csak azért is, mert Siófok is csatlakozott. Tehát örülünk neki, hogy a siófoki képviselő-testület sok-sok súlyos tízmilliókkal beszállt ebbe a projektbe, látva azt, hogy az elkövetkezendő időszakban ez egy meghatározó projekt lesz, és szeretne Siófok városa is ebből annyit profitálni, ugyan a Balaton déli partján, de azért lesznek majd lehetőségek. De azért, mert most meghatároznak két szereplőt, és aztán ki tudja, hogy majd a kormányrendeletben még kik fognak és hogyan bekerülni ebbe a projektbe, nekem ez a 2. és 13. § szintén aggályos.

Egyetértve minden olyan céllal, amit mind államtitkár úr, mind pedig Ovádi képviselőtársam megfogalmazott az expozéjában, úgy gondolom, hogy ez a jogszabálytervezet minimum átgondolásra és átdolgozásra szorul. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Most megadom a szót Nacsa Lőrincnek, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Megtudtuk, a Jobbik támogatja, hogy Veszprém legyen Európa kulturális fővárosa, csak pénzt nem akar adni hozzá, meg nem akarja, hogy időben befejeződjenek a beruházások, de nagyon támogatják, hogy Veszprém legyen Európa kulturális fővárosa. Hát, érzek némi ellentmondást itt, képviselő asszony. Arra felhívnám a figyelmét, hogy nem három év van hátra ezeknek az építésére, hanem kettő, a 2021. és 2022. év, így november vége felé azt már nyugodtan elmondhatjuk, hogy kettő év áll rendelkezésre. Szerintem olyan fantasztikus beruházások fognak megvalósulni ez idő alatt, hogy indokolt az a gyorsítósáv, amit itt a törvényben, egyébként jogosan, a parlament meg szeretne adni a kormánynak, hogy ezek megtörténhessenek.

Mindjárt beszélek a javaslatról, csak válaszolok még képviselő asszonynak egy-két dologra. A 2. és 13. §-nál egyértelműen le van írva, hogy kik az építtetők, beruházók: a veszprémi önkormányzat, a főegyházmegye és az erre a célra létrehozott cég. Ugyanakkor, mivel ezt ön is tudja, főleg, ha megnézi a projekt honlapját, hogy milyen régiók érintettek, például Balatonfüred, például a balatoni régió, például a Bakony, Zirctől kezdve a Bakony keleti, északkeleti és a déli része, akkor pontosan látni fogja azt, hogy egyébként ezeken a helyeken szükség lehet arra  szükség lehet, nem azt mondom, hogy lesz, csak lehet , hogy más építtesse meg ezeket a projekteket, mert például Veszprém önkormányzatának nincs hatásköre Zircen építeni vagy Balatonfüreden építeni. Tehát ez pusztán azért kell, mert ott egy régió pályázott.

Erre a régiós együttműködésre szerettem volna rátérni a felszólalásomban  miután megköszönöm Ovádi Péter képviselőtársam, Varga Gyula polgármester úr és Navracsics Tibor kormánybiztos úr munkáját és persze a munkatársaik munkáját, akik előkészítették és azóta is ezen a pályázaton és annak a megvalósításán dolgoznak , hogy nagyon fontos, hogy egy regionális együttműködést látunk. Ez egy nagyon-nagyon jó példája a regionális együttműködésnek  szerintem több ilyenre van szükség Magyarországon , hogy a Bakony-régió, a Balaton-régió és Veszprém önkormányzata, Veszprém városa együttműködik, és ezáltal az idelátogató turistáknak, a kulturális programok résztvevőinek és egyébként az idehozott események résztvevőinek széles rálátása lesz arra a csodálatos és az én szívemben is kiemelkedő helyet elfoglaló régiónak, a Bakony-Veszprém-Balaton régiónak, és nem  idézőjelben  csak egy város szépségeit és történelmét, hagyományait, épített örökségét tudjuk bemutatni, hanem a vidék szépségét, a Balaton szépségét, a bakonyi domboknak a szépségét. Úgyhogy én nagyon-nagyon örülök annak, hogy egy regionális együttműködésben született meg ez a pályázat, és így nyerte el Veszprém a 2023-as „Európa kulturális fővárosa” címet.

Azt gondolom, ez a programsorozat kiváló lehetőséget fog adni a királynék városának és a csodálatos balatoni térség kiemelkedő kultúrájának, történelmi örökségének, természeti látnivalóinak, élettel teli közösségeinek és Európa-szerte híres, egyedülálló gasztronómiájának a bemutatására.

A programsorozat Veszprém város és a balatoni táj egyedülálló báját, élhető környezetét, fenntartható fejlődését és az itt élők kreativitását és életszeretetét igyekszik majd bemutatni és közvetíteni az „Európa kulturális fővárosa” rendezvénysorozat alkalmából.

A régió nemcsak a magyar történelem és a magyar kultúra fontos helyszíne, hanem az európai történelemben is fontos szerepet játszott, ugyanis a Balaton partján volt lehetőség a találkozásra a vasfüggöny fennállása idején az Európa nyugati és keleti felén élő embereknek.

A Veszprém városát és a Balaton-régiót bemutató „Európa kulturális fővárosa 2023” programsorozat sikere véleményem szerint nemzeti érdek. A rendezvények során rengeteg külföldi érdeklődő érkezik majd remélhetőleg Magyarországra, akik veszprémi és balatoni szálláshelyeken fognak vendégéjszakákat tölteni, itteni éttermekben fognak fogyasztani, az itteni múzeumokat, kulturális intézményeket fogják meglátogatni, az itteni szolgáltatásokat fogják igénybe venni, és az itt megrendezésre kerülő eseményeken fognak részt venni, és reméljük, hogy jó hírét viszik nemcsak a veszprémi régiónak, a balatoni régiónak, hanem egész Magyarországnak, amikor majd hazatérnek.

Az „Európa kulturális fővárosa” címet birtokló város és régió az ott létrejövő kulturális produktumokkal az európai figyelem középpontjába emelkedik így, javítva ezzel a város imázsát, fokozva a lokális kreatív ipar hatékonyságát és növelve turisztikai vonzerejét.

Az „Európa kulturális fővárosa” címet több mint 30 éve hozták létre, azóta is az EU kultúrpolitikájának az egyik legjelentősebb produktuma. A kezdeményezés és a program elmúlt 30 éve valódi sikert hozott az európai városok és régiók kultúrájának megismerése és felfedezése területén. Ahogy az államtitkár úr is elmondta, örömteli, hogy az elmúlt években az Európai Unió is észrevette, hogy Közép- és Kelet-Európában is milyen értékek találhatók, és egy kicsit a fókusz ide is átkerült, és nemcsak nyugat-európai régiók vagy városok nyerhetik el ezt a címet, hanem a Baltikumból, Közép-Európából, Kelet-Európából is lehetnek nyertesek; én ezt egy örömteli folyamatnak tudom be.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat a programsorozat megrendezéséhez szükséges fontos létesítményfejlesztéseket és beruházásokat tartalmaz. A javaslat figyelembe veszi a 2010-es pécsi tapasztalatokat is. Nem minősítem a tapasztalatokat, a negatív tapasztalatokat, de a pozitív tapasztalatokat is figyelembe veszi, azt gondolom, fontos, hogy abból a projektből is, ami fontos és pozitív, azt átemeljük, ami pedig nem annyira, azt pedig elkerüljük.

A mostani veszprémi pályázat és a jelen törvényjavaslat tehát a hatékony közpénzfelhasználás garanciális szabályainak a megtartása mellett gondoskodik arról, hogy a létesítmények, a fejlesztések elkészüljenek 2023-ig. A veszprémi infrastrukturális-kulturális fejlesztések és beruházások a programsorozat sikerén túl a veszprémi emberek és a később idelátogató turisták érdekét is szolgálják.

A törvényjavaslat rendezi a programsorozat lebonyolítása érdekében szükséges jogi helyzetet, és megteremti annak a lehetőségét, hogy a fejlesztések az átláthatóság mellett a lehető legrövidebb időn belül megvalósulhassanak. A törvényjavaslat továbbá a mellékletben meghatározott állami ingatlanokat a veszprémi önkormányzat, illetve néhány esetben a Veszprémi főegyházmegye tulajdonába juttatja az ingatlanok megfelelő hasznosítása céljából.

A programsorozat kiemelten fontos nemzeti érdek, sikeres megrendezése esetén Veszprém városa, a balatoni, a bakonyi régió és ezáltal egész Magyarország profitálni tud, ezért a KDNP képviselőcsoportja támogatni fogja a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: Köszönjük. Most szót adok Mesterházy Attilának, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Veszprémiként én is büszke vagyok arra, hogy 2023-ban Veszprém és a térség, a régió lesz Európa kulturális fővárosa. Korábban is volt Veszprémnek már egy ilyen pályázata, sajnos akkor az elbukott, talán éppen pont Péccsel szemben. Az akkori városvezetés  amelyet érdemes talán megemlíteni, már csak a jegyzőkönyv végett is, Dióssy László polgármester úr, Hartmann Ferenc és Asztalos István alpolgármesterek voltak  szintén hitt abban, hogy van értelme egy ilyen pályázatot benyújtani, megcsinálni, és egyébként a Fidesz támogatta is az akkori szocialista-SZDSZ-es városvezetésnek a pályázatát, köszönet érte. Én azt látom, hogy most ugyanez a helyzet fordítva, tehát magyarul: most az ellenzéki szocialista képviselők is támogatják ezt a pályázatot, és ez a támogatás így is fog maradni a projekt végéig egészen biztosan. Én magam is írtam Porga polgármester úrnak egy levelet, amelyben felajánlottam a segítségemet, ha bármiben tudom segíteni ezt a projektet, akkor természetesen személyesen is állok rendelkezésre.

(13.40)

Egy apróbb megjegyzésem hadd legyen, és ezt azért is teszem, mert Nacsa képviselő úr az imént említette ezt a szót. Én is kitértem volna rá, de így még talán jobb is: ez az átláthatóság kérdésköre. Éppen ezért én is hiszek abban, hogy az átláthatóság legalább annyira fontos, mint az időbeni elkészülése ezeknek a projekteknek. Talán érdemes lett volna ellenzéki politikusokat vagy az ellenzéki politikusok, frakciók által javasolt szakértőket is bevonni akár igazgatótanácsi, akár felügyelőbizottsági munkába. Sajnos ez nem történt meg. Talán lehetne ezt még korrigálni, hiszen nem hiszem, hogy egyetlenegy ilyen személy, mondjuk, meg tudná akadályozni  rosszindulattal, ha még ezt is feltételezzük róla  egy ilyen projekt sikerét, de az átláthatóság szempontjából egészen biztosan lenne értelme. Ha egy közös olyan projektről van szó, amiben mindenki hisz ott a városban és a térségben, akkor talán egy olyan személy beválasztása, akinek a személye garanciát nyújthat arra, hogy ez az átláthatóság az ellenzéki gondolkodású politikusok, polgárok oldaláról is megvalósulhat, vagy legalábbis valamilyen biztosítékot, garanciát jelenthet, talán ez a projektet nem gyengítené, hanem az én hitem szerint még erősíthetné is; különösen akkor  még egyszer hadd ismételjem , ha egy politikai konszenzus van már a projekt fontosságában és hasznosságában Veszprémben.

Külön szeretném megköszönni Hartmann Ferenc munkáját is, hiszen ő a helyi önkormányzat keretében szintén próbál sokat tenni azért, hogy ez a projekt ott, a városban is folyamatosan haladjon. Ő a Magyar Szocialista Párt képviselője a veszprémi önkormányzatban.

A másik: szintén több felszólaló is említette joggal, hogy akik ebbe a térségbe, tehát a Veszprém, a Bakony és a Balaton térségébe látogatnak 2023-ban, jó hírét vigyék ennek a projektnek, a városnak, és annak, amit ott látnak. Ennél már csak egy fontosabb dolog van, ha szabad így fogalmaznom, hogy akik ott élnek, ebben a térségben, ők is úgy éljék meg azt az évet, hogy volt értelme, és ők is úgymond ne vigyék a jó hírét, hanem megőrizzék a jó hírét annak az évnek, amin túl vannak. Való igaz, hogy ebben érdemes a pécsi példákra és tapasztalatokra alapozni. Szerintem akkor lesz sikeres ez a projekt hosszú távon, ha nemcsak annak az évnek szól, hanem ami ott megépül, ami ott megszépül, amilyen projekteket véghez viszünk, azok később szolgálják a térségben élő, ott lakó emberek érdekét, életminőségét vagy kulturális és egyéb épülését.

Tehát ha valamit érdemes kívánnunk, vagy amit szeretnék kérni, akkor azt, hogy olyan szempontból is mérlegeljék ezeket a fejlesztéseket, hogy ezek ne csak egyszeri attrakciók legyenek, hanem beépülhessenek a térségben élő emberek hétköznapjaiba is, majd miután túl vagyunk ezen a projekten.

Tehát összességében azt szeretném mondani, hogy én azt fogom javasolni az MSZP-frakciónak, hogy támogassa ezt a projektet. Abszolút értem jobbikos képviselőtársam aggályait a közbeszerzésekkel és egyebekkel kapcsolatban, hiszen számos, valóban negatív tapasztalása van az ellenzéknek és talán a magyar választópolgároknak is, sokaknak ezzel kapcsolatban, ami a Fidesz kormányzását illeti. De mégiscsak ennek ellenére én azt fogom javasolni, hogy támogassuk ezt a projektet, hiszen adjunk egy esélyt, hátha most másképpen lesz. Bízom abban, hogy Navracsics Tibor kormánybiztos úr kiemelt figyelmet fog fordítani mind az átláthatóságra, mind pedig arra, hogy ezek az anomáliák ne kísérjék a veszprémi vagy a térségi projekt megvalósulását.

Csak az önkritika végett mondom, mert ezt jobbikos képviselőtársam is felvetette joggal, hogy a mi időnkben a pécsi kulturális főváros projekt költségvetése is nőtt, majdnem 50 százalékkal, tehát 30 milliárdról majdnem 45 milliárdra ment fel. Ez akkor sem meg most sem feltétlenül azt jelenti, hogy ellopják ezeket a pénzeket. Tehát előfordulhatnak olyan változások az évek során, olyan áralakulások, amik miatt ez elkerülhetetlen. Bár jobb volna, tény és való, ahogy ön is említett több világesemény helyszínéül szolgáló létesítményt, ahol azért irracionális módon növekedtek ezek a költségek, ráadásul sok esetben indokolatlan módon is, tehát a kritika jogos, de mégiscsak talán úgy tisztességes, ha egy pillanatra ennél a programnál azért ezt is megemlítem, és akkor vagyok teljesen fair magunkkal szemben.

Tehát összességében még egyszer én azt tudom önöknek mondani, Ovádi Péter képviselőtársamnak és a kormánynak is, hogy én támogatnám és támogatni is fogom ezt a projektet. Utolsó mondatként hadd tegyem még egyszer az asztalra, hogy esetleg fontolják azt meg, hogy adjanak valamilyen rálátási lehetőséget a helyi ellenzéknek vagy a helyi ellenzék által felkért civil szakértőknek  azt hiszem, egy ilyen személy volt egyébként a javaslata ott a helyi képviselőknek, legalábbis az én információim szerint. Talán ez megérné azt, hogy ez a projekt ugyanolyan konszenzussal folytatódhasson, mint ahogy kezdődött, és fejeződhessen is be természetesen, a veszprémiek és a térségben élők, remélhetőleg, hosszú távú örömére. Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr. (Taps.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Tisztelt Országgyűlés! Most a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi szószóló felszólalása következik. Megadom a szót Ritter Imre német nemzetiségi képviselőnek, aki nemzetiségi nyelven ismerteti felszólalása első mondatait, majd magyarra fordítja azokat. Herr Abgeordneter Ritter, sie haben das Wort.

RITTER IMRE nemzetiségi képviselő: Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten unseren Standpunkt bezüglich des Gesetzesvorschläges „in Zusammenhang den Titulierung Kulturhauptstadt Europas 2023, Bestimmungen zur erfolgreichen Veranstaltung und Organisierung der Veranstaltung Kulturhauptstadt Europas 2023.” mit Nr. T/13668 erörtere.Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében kifejtsem álláspontunkat a T/13668. számú, „Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím viselésével összefüggésben, az Európa kulturális fővárosa 2023 programsorozat sikeres megrendezéséhez és megszervezéséhez kapcsolódó rendelkezésekről” című törvényjavaslat kapcsán.

2010-ben Pécs megyei jogú város volt Európa kulturális fővárosa. Amikor a döntés megszületett, ennek nagyon örültem, hiszen Pécs, tágabban véve Baranya a magyarországi németség egyik fellegvára, sőt Pécsett 11 nemzetiség él. Ha valamelyik magyar város alkalmas rá, hogy a magyarországi kultúra, benne a nemzetiségi kultúra sokszínűségét és szépségét bemutassa, az éppen Pécs.

Akkoriban is munka- és nemzetiségi ügyekben is sokat jártam Pécsre. Kifejezetten rossz érzés volt ezek után látni, hogy akkor több beruházás nem vagy csak részlegesen készült el és nem időben, a minősége nem volt megfelelő, és így sajnos egy sor kulturális rendezvény nem, vagy csak jelentős késéssel, később kerülhetett megrendezésre. Ennek ellenére is sok eredménye volt a kulturális fővárosnak. Például elkészült a Kodály Központ, ami azóta is minden második évben a „Magyarországi németek napja kulturális gála” helyszíne közel 300 fellépővel és 700 nézővel.

Ezzel együtt 2010 és Pécs számomra az elszalasztott lehetőség maradt. Ezért örültem most ennek a törvényjavaslatnak. Egyrészt, hogy Európa kulturális fővárosa 2023-ban Veszprém lesz, hiszen Veszprém, kicsit szélesebb körben Veszprém megye a magyarországi németség szintén tradicionálisan lakott települése, régiója. Másrészt örültem annak, hogy a programsorozat sikeres megrendezéséhez szükséges beruházások előkészítése, kivitelezése, a programsorozat megszervezése időben elkezdődik, és reményeim szerint a pécsinél sikeresebben fog megvalósulni.

A törvényjavaslat elolvasása mellett igyekeztem tájékozódni az előkészületekben is, így megkerestem a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. honlapját, ahol természetesen nemzetiségiként először is rákerestem a nemzetiségi tartalmakra. Mielőtt azonban erre rátérnék, szeretnék önöknek három mondatot kiemelni az Alaptörvényünk preambulumából. Idézem: „Kinyilvánítjuk, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.” Idézet vége.

(13.50)

Most a preambulumban megfogalmazottak éles ellentéteként szeretném felolvasni önöknek a Bid Book „Veszprém-Balaton 2023 program Európa kulturális fővárosa” hivatalos honlapján fellelhető bemutatkozó kiadvány egy rövid részét, ahol egyáltalán szó esik a nemzetiségek bevonásáról az „Európa kulturális fővárosa 2023” programsorozatba. Megjegyzem, eleve az alcím: „nemzeti kisebbségek bevonása”, hagy kívánnivalót maga után, konkrétan a szerzőnek kilenc év alatt nem sikerült eljutni odáig, hogy Magyarországon nem kisebbségekről, hanem nemzetiségekről beszélünk, de maga a fejezet néhány mondata inkább felháborító, a totális tájékozatlanságról tanúskodik.

Szó szerint idézem az ominózus részt: „Nemzeti kisebbségek bevonása. Veszprém és környéke rendkívül homogén: különféle rossz emlékű történelmi vargabetűk eredményeként inkább csak nemzetiségi emlékek maradtak körülöttünk, nemzetiségek viszont nem. A városban ma csak minimális számban élnek magukat más nemzetiségek tagjainak vallók, és ők is többnyire vagy egyetemistaként, vagy a környéken letelepedett külföldiként vannak jelen  így aztán nincsenek szem előtt, és az önszerveződés sem jellemző rájuk. A jelenlétük mégis egyszerre lehet kihívás és lehetőség arra, hogy a programunkban megjelenhessen egy csipetnyi idegen idegen íz, ami révén a helyieket is könnyebben szembesíthetjük a másmilyenséggel. A ’Köztünk élnek’ és az ErasMunch projektek például e törekvéseinket támogatják, elsősorban a hasunkon keresztül. A kisebbségi kultúrák által hagyott helyi örökségeket, emlékeket a Szembesítés projektpillér egyes projektjei dolgozzák majd fel.” Idézet vége.

Először is azt kívánom e néhány mondat szerzőjének, hogy soha ne kelljen megélnie a magyarországi németek erőszakos elhurcolásának és elűzetésének a tragédiáit, melyeket ő maga nemes egyszerűséggel „különféle rossz emlékű vargabetűk”-nek nevez, és melyek eredményének tekinti, hogy szerinte „ma már csak nemzetiségi emlékek maradtak, nemzetiségek viszont már nem”. Elképesztő állítás!

Az előbbiekben elhangzott idézettel szemben a tények a következők: Veszprém megye lakóinak száma közel 370 ezer ember, 217 település, jelenleg 14 városi ranggal bír, a megyeszékhely Veszprém. A valasztas.hu mindenki számára nyilvános adatai szerint Veszprém megye 101 településén 4043 olyan aktív magyarországi német él, aki külön regisztrálta magát a német nemzetiségi névjegyzékben, de becsléseink szerint minimum 15 ezer német nemzetiségű lakos van a megyében. Ezenfelül a megye 112 településén több ezer más, Magyarországon őshonos nemzetiséghez tartozó honpolgár él, több mint 40 helyi nemzetiségi önkormányzattal és számtalan civil szervezettel.

Arról is szeretném önöket és ennek az irománynak a szerzőjét tájékoztatni, hogy a külföldi egyetemisták vagy a Veszprém megyében letelepedett külföldiek  esetünkben németek  többségükben nem tartoznak a magyarországi német nemzetiséghez, hiszen a magyarországi német nemzetiség nem véletlenül hívja magát Ungarndeutschnak, vagyis magyarországi németnek. Nekünk három évszázada saját német nemzetiségi anyanyelvünk, kultúránk, népviseletünk, nemzetiségi hagyományaink vannak, melyet immáron tíz generáción keresztül adunk tovább gyerekeinknek, unokáinknak, és amely megkülönböztet minket akár az anyaországi németektől vagy bármely más német nyelvterületről ideiglenesen vagy állandóan Magyarországon tartózkodóktól.

Az ominózus részben szerepel, idézem: „a programunkban megjelenhessen egy csipetnyi idegen idegen íz, ami révén a helyieket is könnyebben szembesíthetjük a másmilyenséggel”. Ez a megjegyzés számomra elképesztő, amennyiben a magyarországi nemzetiségeket idegennek minősíti, ráadásul kétszer egymás után leírva az „idegen” kifejezést  úgy néz ki, itt a lektorálás sem sikerült teljes mértékben  esetünkben, a németeknél 300 éves ittlétünk után. Arra is szeretném felhívni a szerző figyelmét, hogy a mi másmilyenségünkkel nem kell a helyieket és senki mást szembesíteni, mert mi nem másmilyenek vagyunk, hanem német vagy más nemzetiségűek, amire viszont büszkék vagyunk.

A Veszprém megyei németségnek Heilig Franci vezetésével 2007 óta van területi önkormányzata. A Veszprém Megyei Német Nemzetiségi Önkormányzat a 48 településen működő helyi német nemzetiségi önkormányzatokat fogja össze. Tehát megállapíthatjuk, hogy „az önszerveződés sem jellemző rájuk” valótlan megállapítással szemben Veszprém megye majdnem minden negyedik településén működik ma is helyi német nemzetiségi önkormányzat.

Veszprém megye 26 általános iskolájában és 26 óvodájában van német nemzetiségi oktatás-nevelés. Ezek közül Bakonynánán, Magyarpolányban, Úrkúton és Városlődön az óvodát és az iskolát is, Márkón az óvodát, Balatoncsicsón az iskolát, ráadásul éppen nemzetiségi alapfokú művészeti oktatással foglalkozó iskolát a helyi német nemzetiségi önkormányzat tartja fenn. Veszprémben a Lovassy Nemzetiségi Gimnáziumban magas szintű német nemzetiségi oktatás-nevelés folyik, többször választották az ország legjobb gimnáziumának.

Magyarpolány német nemzetiségi közössége évente rendezi meg a már Európa-szerte ismert Magyarpolányi Passió-játékot. Veszprém megyében ezen túl a kulturális autonómia adta lehetőségeket kihasználva 13 településen „Heimatmuseum” üzemel, megyeszerte 26 német nemzetiségi hagyományőrző egyesület, 35 nemzetiségi énekkar, tánccsoport és zenekar van. Idén kezdtük el a veszprémi Német Ház komplett felújítását, melyhez a biztosított 200 millió forintot ezúton is köszönöm, államtitkár úrnak személyesen is, azt gondolom, épp időben fogunk vele elkészülni.

Azt, hogy a megye németsége, az itteni német nemzetiségi egyesületek mennyire fontosak az egész magyarországi német nemzetiség számára, jól mutatja az is, hogy a Landesrat 2016. július 30-án a Veszprémi Arénában ünnepelte alapításának 20. évfordulóját. Az évforduló alkalmából az összetartozás jegyében rendhagyó módon ünnepeltünk. Egy hagyományos gálaműsor helyett nagyszabású interaktív színdarabot állítottunk össze, amely a Landesrat történetét és küldetését is elmesélte, benne egy 450 fős nagykórussal, amely 15 különböző település kórusát egyesítette, egy 116 fős német nemzetiségi fúvószenekarral. A megaprodukcióban összesen több mint 40 együttes  több mint kétezer, a német nemzetiségi kultúra ápolását nap mint nap gyakorló, a szívén viselő ember  énekelt, táncolt és zenélt közösen.

Ez volt az a nemzetiségi kulturális rendezvény, amely  felelősséggel állítom  páratlan és egyedülálló volt Európában, a Veszprémi Arénában szinte nézők nélkül, mivel a szereplők, a fellépők gyakorlatilag megtöltötték a sportcsarnok néző- és küzdőterét. Mindez professzionális kép- és hanganyagként is rögzítésre került, ezt meg fogom küldeni a Bid Book ezen ominózus nemzetiségi része szerzőjének. Kíváncsi vagyok, hogy utána is fenntartja-e azt a hamis állítását, hogy „Veszprém és környéke rendkívül homogén  csak nemzetiségi emlékek maradtak körülöttünk, nemzetiségek viszont nem.”

Szerencsére még időben vagyunk, a valóságnak megfelelően biztosítható, hogy egy kulturális fővárosban a kívánt kulturális sokszínűség valóban megjelenhessen. Határozottan állítom, hogy a Magyarországon őshonos nemzetiségek kulturális értékei nélkül nem mutatható be teljes egészében és hitelesen Magyarország vagy akár csak Veszprém és környékének kultúrája. Egy nemzetiségi koncert, nemzetiségi nyelvű szentmise, nemzetiségi egyházi énekkari találkozó, nemzetiségi kiállítások, nemzetiségi nyelvű színházi előadások, táncházak vagy bármilyen egyéb nemzetiségi kulturális esemény, ahol a hozzánk érkező vendég saját anyanyelvével találkozik  legyen az német, szlovák, bolgár vagy bármely más nyelv, amely egyben egy magyarországi őshonos nemzetiség anyanyelve is , biztosan mélyebb, személyesebb és maradandóbb emléket ad a résztvevőknek, és a rendezvény sokszínűségét gyarapítja.

Ezért fontosnak tartom és kezdeményezni fogom, hogy az „Európa kulturális fővárosa 2023” előkészületi munkálataiba minél hamarabb vonják be a szervezők a települési, megyei vagy akár az országos nemzetiségi önkormányzatok, nemzetiségi civil szervezetek kulturális szakembereit, vezetőit.

(14.00)

Bízom benne, hogy a jelen törvényjavaslat is elősegíti, hogy a 2023-ban Veszprémben megrendezésre kerülő „Európa kulturális fővárosa 2023” rendezvénysorozat időben összeálljon, a szükséges beruházások rendben lebonyolításra kerülhessenek, és ott Magyarország minél több történelmi és kulturális értékét  beleértve a 13 őshonos magyarországi nemzetiség által hozzáadott és megteremtett értékeket, megismerhessék a Veszprémbe és Veszprém megyébe látogatók, és ezzel erősítsük közös hazánk, Magyarország jó hírét.

A parlament Magyarországi nemzetiségek bizottsága a törvényjavaslatot támogatja, és azt a parlamentnek elfogadásra javasolja. Köszönöm, hogy meghallgattak! Danke für Ihre Aufmersamkeit!

ELNÖK: Vielen Dank, Herr Abgeordneter Ritter. Tisztelt Képviselőtársaim! Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) További felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát… (Ovádi Péter: Nem működik a gép!) Nem látok semmit a monitoron. Amennyiben technikai hiba volt, akkor kérnék egy újabb bejelentkezést vagy a technikát, hogy jelenítsük meg Ovádi képviselő urat, és akkor azonnal megadom. (Jelzésre:) Mesterházy urat már látom, Ovádi urat még mindig nem látom. De akkor szeretném a technikát kérni, hogy adjuk meg a szót Ovádi képviselő úrnak először. Parancsoljon, képviselő úr!

OVÁDI PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Mesterházy Attila képviselőtársamnak szeretnék reagálni. Csak a jegyzőkönyv kedvéért hadd mondjam, hogy a Fidesz-frakció kezdeményezésére indult el a pályázaton 2007-ben Veszprém város akkori vezetése, de természetesen akkor is közösen próbáltuk az Európa kulturális fővárosa címet elnyerni. Veszprém város önkormányzata létrehozta az Európa kulturális fővárosa munkacsoportot, ahol az ellenzéki frakciók két-két főt delegálhatnak, és időközben a Jobbikból kilépett Kovács Rajmund mint független részt vesz ebben a munkában. Tehát Navracsics Tibor teljesen ügyel arra, hogy teljes átláthatóságot biztosítson, és arra is fel szeretném hívni képviselőtársam figyelmét, hogy a következő ilyen megbeszélés november 24-én lesz egy online térben, tehát a cég mindig tájékoztatást ad a képviselőknek.

Veszprém szerintem élen jár az átláthatóságban, hiszen pontosan az ellenzéki frakciók javaslatára 2015-ben  ha jól tudom  nevezte ki Porga Gyula polgármester átláthatósági biztosnak Gerstmár Ferenc LMP-s képviselőt, amit 2019 óta pedig Hartmann Ferenc önkormányzati képviselő lát el. Neki az a feladata, hogy az önkormányzati cégeket ellenőrizze.

Tehát szerintem csak a képviselő urat meg szeretném nyugtatni arról, hogy minden adott ahhoz, hogy az ellenzéki képviselők betekintést nyerjenek az önkormányzat működésébe, illetve az önkormányzati tulajdonú cégek működésébe. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most kettőperces hozzászólásra megadom a szót Mesterházy Attilának, az MSZP képviselőjének. Parancsoljon!

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért nem akarnám a vitát túlfeszíteni, mert a végén nem fogunk egyetérteni abban, amiben az elején egyetértettünk, úgyhogy nagyon visszafogottan csak annyit mondanék, hogy készséggel elfogadjuk, hogy a Fidesz-frakció nélkül soha senkinek nem jutott volna eszébe, hogy egy ilyen pályázaton elinduljon Veszprém. Viszont akkor sajnos a Fidesz-frakció nem tudta ezt a pályázatot megcsinálni, mert nem ők voltak hatalmon Veszprémben. Ehhez kellett Asztalos István és az akkori városvezetés, és tény és való, hogy utána ők ezt megcsinálták, a támogatás pedig megmaradt, ahogy az imént is mondtam. És szeretném, ha ez a mi részünkről is megmaradna a következő két-három évben végig  ez az egyik.A másik, hogy pontosan fogalmaztam. Nem arról van szó, hogy egy önkormányzati keretben a politikusoknak mire van rálátásuk és mire nincs, hanem pontosan azt jeleztem, hogy van egy cég, amely pontosan bonyolítja ezeket az eljárásokat, és más, hogy ha valaki a folyamatot is látja, mint ha a végeredményt, és utána papírokból dolgozhat, mint ha részese azoknak a vitáknak, amik folynak.

Ezért az ellenzéki frakciók javasoltak egy nevet, aki nem politikus, hanem szakember, és illő tisztelettel azt a megfontolást kértem a kormány képviselőjétől, hogy fontolják meg, hogy ebben az igazgatótanácsban kapjon egy helyet ez az érintett személy. Ettől egyébként Porga Gyula polgármester úr nem zárkózott el, csak úgy tűnik, hogy picit lassabban megy ez a dolog. Lehet, hogy értelmes lenne gyorsan lezárni ezt a kérdést, és akkor mindenki arra tudna koncentrálni, mindenki egyetért, és mindenki megnyugszik és tényleg akkor olyan környezetet lehet teremteni, ami kell egy ilyen projekthez, hogy az konszenzusosan haladhasson végig.

Egy mondatot, csak hogy még erősítsem ezt a konszenzust: az való igaz, hogy a veszprémi polgármester az átlagnál sokkal jobban odafigyel arra, hogy bevonja az ellenzéket még most is, a pandémiás helyzetben is, hogy lássák (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy mi miért történik a városban. Tehát ezt a kreditet, hogy egyszerűen fogalmazzak, meg kell hogy adjuk a polgármester úrnak. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük. Ismételten megkérdezem akkor, hogy kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) További felszólalásra senki nem jelentkezett. Az általános vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt, kíván-e reagálni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Parancsoljon, Soltész államtitkár úr, öné a szó.

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Először is köszönöm mindenkinek a hozzászólását, és az egyébként tényleg konstruktív vitát.

(A jegyzői székben dr. Szűcs Lajost Vinnai Győző váltja fel.)

Köszönöm szépen Ritter Imrének, képviselő úrnak, abszolút jogos, nemcsak hogy észrevételét, hanem fölháborodását is. Osztozom ebben én is abban a tekintetben, hogy ilyen figyelmetlenséget nem lehet elkövetni. Már csak azért sem, mert akár képviselő úron keresztül is, akár sok mindenki máson keresztül is és Ritter képviselő úron keresztül is a Veszprémben lévő nemzetiségi közösségek is, illetve a környéken lévő kistelepülések nemzetiségi közössége is az elmúlt években hatalmas nagy segítséget kaptak, és hatalmas nagy munkát végeztek el, bizonyítva a jelenlétüket.

Én kérek ezúton is bocsánatot ezért a tényleg elfogadhatatlan megfogalmazásért. Hiszem azt, hogy ez a figyelmeztetés, észrevétel jókor hangzott el, és remélhetőleg nemcsak a közösséget fogják megkövetni a szerkesztők, hanem többet ilyen hibát nem követnek el. Köszönöm szépen a nemzetiségi bizottságnak pedig a támogatást, hiszen látják, hogy fontos ez a feladat, hiszen a fölszólalása erről is szólt. Köszönöm szépen.

A másik, amit mindenképpen szeretnék kiemelni, Potocskáné Kőrösi Anitának egyrészt összességében a támogató észrevételeit, támogató gondolatait. Két dolgot azért hadd mondjak el, ami nyilván reflexió az ön fölvetésére. Az egyik utalás arra, hogy egy-egy beruházás hogy drágulhatott vagy milyen módon drágult az elmúlt évek során. Sajnos, ez nem magyar jelenség, hanem világjelenség.

Ha csak Magyarországot nézem, akkor egyrészt amit Mesterházy Attila MSZP-s képviselő úr is mondott, hogy milyen módon drágult annak idején, több mint tíz évvel ezelőtt a pécsi beruházás, azt is nyomon követhettük, és ezek valóban sok összetevőt foglalnak magukban. Nyilván a leginkább azt, hogy megterveznek valamit az ottani képviselők, városvezetők és akik szeretnék végrehajtani ezt a csodálatos tervet; és a végén pedig sok új dolog is közbejön vagy pedig a régi épületek felújítása nem annyi, mint amennyire először számítottak. Tehát azért mind a pécsi, mind pedig ezt a projektet előre hadd védjem meg az ilyen támadásokkal szemben.

Másik oldalról azért csak tényleg zárójel: a legnagyobb korrupció nem ez, ha ilyenre próbált utalni a képviselő asszony. A legnagyobb korrupció a 4-es metró felújítása, az, hogy van egy dúsgazdag milliárdos és ő befolyásolja az uniós és egyéb köztisztviselőket. (Derültség, moraj a Jobbik és a DK soraiban.  Potocskáné Kőrösi Anita: Államtitkár úr!) Nocsak, a DK-nak egyből föltűnt, hogy egy vitán vagyunk jelen. Ez a legnagyobb korrupció, tehát minden más, ha van is, az eltörpül mindemellett.

A másik oldalról értem az ön észrevételét is, köszönöm, és itt azt is köszönöm egyébként, amit Mesterházy Attila mondott, és még ha volt adott esetben negatív gondolat benne vagy pedig jobb kritika, még akár jogosnak vélt kritika is, azért azt hadd mondjam el, hogy az elmúlt másfél évtizedben vagy két évtizedben, amióta itt közösen dolgozunk a parlamentben és azt is mondom, hogy nem kis viták, küzdelmek közepette más oldalon ültünk, mindig is a hangnem köszönhető volt, hogy azért a hangnemre odafigyeltünk egymásnak.

(14.10)

Ez a mostani vita is ezt tükrözi, és nemcsak a hangnem is, hanem ezáltal talán megérti azt a nagyon szomorú tényt, ami tényleg szomorú volt, és egyben válasz is éppen ezért képviselő asszonynak is a felvetésére, hogy miért kell ezt sürgetni, miért kell ezt gyorsan csinálni. Hogyha belegondolunk, az MSZP baranyai vagy pécsi közösségének két tragédia is övezte azt az időszakot, részben Toller képviselő úr halála, részben pedig Tasnádi polgármester úr súlyos betegségéből fakadó halála, nem mondom, hogy ezek 100 százalékosan annak a következtében voltak, hogy olyan teher súlyosbodott rájuk, volt a vállukon, amely az életüket nehezítette, de biztos, hogy hozzájárult ahhoz is.

Tehát éppen ezért azt mondom, hogy nagyon fontos az, hogy bár mi különböző oldalon vagyunk, nagyon sok mindenben nem értünk egyet, de abban igen talán, hogy az emberéletek fontosak, és az emberéletek olyan szempontból is fontosak, hogy akkora terhet tegyünk egy-egy politikus, egy-egy közéleti szereplő vállára, ami adott esetben az egészségét nem rombolja. Még egyszer mondom, én hiszem azt, hogy sajnos volt ebben is szerepe ennek a két MSZP-s politikusnak. Tehát nem hiszem azt, hogy nekünk ilyen tekintetben nem kell vigyázni vagy odafigyelni egymásra abban a tekintetben, hogy amikor lehet, és amikor érdemes, akkor egy-egy ilyen döntést közösen meghozva gyorsítsunk beruházási lehetőségeket, kizárva azt, amit egyébként fölvetettek teljesen jogosan, és én köszönöm szépen, hogy ezt mondták.

Mindamellett pedig köszönöm mindenkinek, itt persze Ovádi Péter képviselő úrnak az eddigi előkészítő munkáját, most is a felszólalását, ugyanúgy Nacsa Lőrincnek is, de mindenkinek, aki hozzászólt ebben a vitában. Higgyék el, mint ahogy a pécsi számok is mutatták, hogy amikor elkezdődött maga a kulturális főváros időszaka, a felmérések azt mutatták, hogy a pécsiek kétharmada volt az, akik fontosnak és jónak tekintették a beruházást, egyharmada nem. Majd amikor vége lett az egész évnek, és utána ott maradt az a sok-sok felújított és megszépült terület a Zsolnay-centrummal, a Kodály-centrummal és sok minden mással és a belváros felújításával, azt követően a pécsiek több mint 90 százaléka azt mondta, hogy igenis ez fontos volt, megérte. Én hiszem azt, hogy mind a veszprémiek, mind a Bakony és a Balaton környékiek, még adott esetben, képviselő asszony, a siófokiak is örülni fognak ennek a beruházásnak.

Köszönöm szépen a meghallgatást és a lehetőséget, és köszönöm a támogató nyilatkozatokat és hozzászólásokat. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Felszólalások:   69-82   83-100   101-116      Ülésnap adatai