Felszólalás adatai

Felszólalások:   308-327   328-339   340-353      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát, amelyben reagált a vitában elhangzottakra. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes törvények ipar- és kereskedelemszabályozási szempontból történő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/7694. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor 15 perces időkeretben. Megadom a szót Vécsey László képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a 2019. november 14-i ülésén megtárgyalta az egyes törvények ipar- és kereskedelemszabályozási szempontból történő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/7694. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, 5 nem ellenében és 4 tartózkodás mellett elfogadta. A javaslat céljai közé tartozik az uniós jogharmonizációs kötelezettségek teljesítésén belül egyrészt a szabályozott szakmákkal kapcsolatos előzetes arányosságértékelés szempontjainak rögzítése, másrészt az áruk kölcsönös elismerésére vonatkozó új közösségi szabályokkal való összhang megteremtése.

A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosításának célja a szakmák új szabályozásának elfogadását megelőzően elvégzendő arányossági tesztről szóló irányelvnek való megfelelés. A módosítás áttételesen munkaerőpiaci és versenyképességi szempontból előnyös hatásokkal jár, tekintettel arra, hogy várhatóan kevesebb lesz a jövőben bevezetendő szabályozási jellegű korlátozások száma a szabályozott szakmák területén.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzésként elmondható, hogy az előttünk fekvő javaslat előremutató rendelkezéseket tartalmaz, hiszen legfőbb céljai között szerepel többek között a pénzmosás elleni hatékonyabb fellépés, a bürokrácia csökkentése, a tisztességes gazdasági verseny feltételeinek biztosítása, valamint a gazdaság versenyképességének növelése.

Mindezek fényében arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a törvénymódosítást támogatni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Schanda Tamás államtitkár urat mint előterjesztőt, hogy a vita e szakaszában kíváne felszólalni vagy a későbbiek során. (Jelzésre:) Öné a szó, államtitkár úr.

SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Rövid leszek. A határozati javaslat átfogó céljai az uniós jogharmonizációs kötelezettség teljesítésével függenek össze, és ahogyan hallottuk már, a pénzmosás elleni hatékonyabb fellépést teszi lehetővé, a bürokrácia csökkentését, a tisztességes gazdasági verseny feltételeinek a biztosítását, valamint a gazdasági versenyképességnek a növelését. Összességében tehát elmondható a javaslatról, hogy a törvénymódosítások csökkentik a hazai vállalkozások terheit, növelik a versenyképességüket, és közérthető, megbízható és átlátható szabályozási környezetet teremtenek. Éppen ezért én is kérném a tisztelt Országgyűlést, hogy az összegző módosító javaslatot és a törvényjavaslatot támogatni és elfogadni szíveskedjen. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretben. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Megadom a szót Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak, Jobbik-képviselőcsoport.

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A Törvényalkotási bizottság előadója ismertette a szavazati arányt arra vonatkozóan, hogy a bizottság ezt a javaslatot milyen arányban támogatta. A tartózkodó és a nem szavazatok oka rendkívül egyszerű volt: a 18. §-ban írt új módosítás, ami tulajdonképpen nem tartozik hozzá a törvényjavaslat szellemiségéhez, ez a bizonyos nemzetbiztonsági ellenőrzés megszüntetése a haditechnikai termékek kereskedelmében és szolgáltatásában, ez teljes mértékben lerontja ennek az egyébként nagyon szépen összerakott törvényjavaslatnak az értékét. Én magam lepődtem meg, amikor a plenáris ülésen egyik képviselőtársam volt kijelölve témafelelősnek, és ön kimondta azt a mondatot, ami felkeltette az érdeklődésemet és figyelmemet, tekintettel arra, hogy az Országgyűlésben szakfeladatomat képezi a Honvédelmi bizottságban való részvétel, és nagyon is figyelek az ilyen jellegű szabályokra, illetőleg az ilyen jellegű témákra.A plenáris ülésen én már hozzászólóként elmondtam ezzel kapcsolatos problémámat, elmondtam azt, hogy ma, különösen a globális világ kihívásai okán nem tehetjük meg, hogy korlátlanul engedjük magánkereskedelemben a haditechnikai eszközök és szolgáltatások felügyelet nélküli cseréjét. Európa határain olyan szinten terror- és gerillaszervezetek működnek, amelyek háborús konfliktusokat, terrorcselekményeket hajtanak végre, hogy sajnos egyetlen ország sem engedheti meg magának, hogy engedje nemzetbiztonsági ellenőrzés nélkül ennek a szakterületnek a mozgását.

A plenáris ülés óta még eggyel több tapasztalatom van, a mai összevont nemzetbiztonsági és honvédelmi bizottsági ülés, amiről természetesen a titoktartás miatt egyetlen érdemi szót sem szólhatok.

(22.10)

De nem sértek titkot akkor, ha jelzem, hogy ma  hiszen a meghívó nyilvános  a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatóját hallgattuk meg, és e téma kapcsán kérdést intéztem hozzá, mert szerettem volna meggyőződni arról, hogy ez a tevékenység mutate bármifajta olyan jellemzőket, amelyek arra engednek következtetni, hogy vannak ezen a piacon nemzetbiztonsági szempontból veszélyes személyek. Azt a választ kaptuk, és szintén nem mondhatom meg a konkrét adatokat, mert nem szeretnék titkot sérteni, de higgyék el, képviselőtársaim, önök közül senki nem volt ott ezen az ülésen, jelentős számú nemzetbiztonsági ellenőrzésen fennakadt személy volt az elmúlt évben is. Ez azt jelenti, hogy ha ezt a kötelező nemzetbiztonsági ellenőrzést megszüntetjük, akkor lehetőséget adunk arra, hogy olyan emberek és olyan szervezetek kereskedjenek haditechnikai eszközökkel hazánk joghatóságán keresztül, hogy tulajdonképpen teljes mértékben kiszolgáltatjuk magunkat.

Ebben a javaslatban az szerepel, hogy a 2. §-ban meghatározott feltételeket, engedélyt akkor lehet adni, ha az 5. § (5) bekezdésében meghatározott ellenőrzést az adott személyekkel szemben lefolytatják. Ez a jogszabály ezt az 5. § (5) bekezdését helyezi hatályon kívül, ami azt jelenti, hogy akkor ezeknek a személyeknek nem kell nemzetbiztonsági átvilágítása legyen, pedig a rendelkezésre álló szolgálatok beszámolója szerint ilyen ellenőrzéseket elég sokat kell lefolytatniuk, de az is tény, hogy ennek nagyon jelentős százaléka az elmúlt évben is fennakadt a rostán. Nem szolgáltathatjuk ki magunkat.

Egyébként meg kell mondjam, a kormánypárti képviselők nem is a jogszabály szövege alapján értékelik azt, amit ez a javaslat tartalmaz, hanem azt próbálják megmagyarázni, hogy ezzel az engedélykérelem nem szűnik meg, csak a nemzetbiztonsági ellenőrzés, merthogy egyébként ehhez a haditechnikai eszközök kereskedelméhez, szolgáltatás nyújtásához engedély kell, tehát engedélyezni kell, hanem csak ez a pluszellenőrzés, a nemzetbiztonsági ellenőrzés kötelezettsége szűnik meg. De ez nem jelentheti azt, hogy attól, hogy engedélyezem neki, de nem kell nemzetbiztonsági ellenőrzés felette, honnan tudok meggyőződni az engedély kiadásakor arról, hogy nem a hazánk vagy akár a szövetségi rendszerünk ellenében vagy akár polgárainkkal, vagy akár Európa polgáraival, vagy akár távolabbi országok polgáraival szemben alkalmazandó haditechnikai eszközök kereskedelme történik.

Én már a plenáris üléskor mondtam, és a bizottsági üléskor is kértem, hogy ezt fontolják meg, ez a javaslat így marad-e, mert a Jobbik frakciója sajnos nem szavazhatja meg emiatt ezt a jogszabályt. Abban reménykedtem például, hogy majd ma délelőtt olyan adatokat fogok látni, hogy azt mondom, hogy jó, aggódtam, de látjuk, nincs gond, nem akadnak fenn ezeken az ellenőrzéseken, ne legyünk ennyire bizalmatlanok, de hogy őszinte legyek, ma délelőtt óta még inkább azt gondolom, hogy nem szabad ezt az ellenőrzést megszüntetni.

A pénzmosási kérdés, a fémkereskedelemmel kapcsolatos szabályozás komoly értéke a javaslatnak. Már a plenáris ülésen is kérdeztem, hogy miért kellett erre harminc évet várni, és nagyon remélem, hogy nem arról van szó, hogy valaki ezt a piacot el akarja uralni és ahhoz kell szabályozott kereskedelemnek lennie. Azt sem értem egyébként, hogy tényleg miért kellett erre ennyi időt várni. Pontosan tudjuk, hogy a feketepénzek irdatlan nagy mennyisége keletkezik a fémkereskedelemből eredően. Ha mást nem nézek például, mint a honvédségi inkurrencia vásárlásakor keletkező extraprofitot, ahol kilóra volt kénytelen a honvédség eladni az egyébként már használaton kívüli irdatlan mennyiségű fémeszközeit, és a piacon bizony óriási extraprofitot lehetett ebből szerezni, de egyébként az egyszerű polgároktól szerzett fémmennyiség is egy akkora piac, hogy annak szabályozottnak kellett volna lennie. Tehát ez például egy komoly értéke ennek a javaslatnak, de hangsúlyozom, nem lehet elfogadni, és ma egy felelős országgyűlési képviselő ellene szavaz annak, hogy a 18. §-ban ennek a kötelező nemzetbiztonsági ellenőrzését megszüntessék.

Azt pedig egyszerűen el sem tudom képzelni, ami a javaslat indoklásában szerepel, hogy túlzott terhet jelentett a vállalkozóknak ez az eljárás. Megint virágnyelven kell beszélnem, mert titkot árulnék el, ha elmondanám, hogy mennyi ilyen volt, azt meg nem tehetem, de higgyék el, annyira nem volt sok, ami általánosságban a vállalkozói kört ilyen komoly teherrel illetné.

Tehát ez sem bizonyosodott be. A szakembertől, a vezetőtől kérdeztem meg, hogy ezek mennyire macerás eljárások. Nem árulok el titkot, ha azt mondom, hogy nem macerás eljárások. Tehát igenis a vállalkozói körnek nem jelent olyan többletterhet. Nem több teher, mint maga az engedély a haditechnikai eszköz kereskedelmére és a szolgáltatására, úgyhogy bár holnapra szavazásra van ez a törvényjavaslat idehozva a Házhoz, mégis nagyon-nagyon kérem, hogy lehet, az utolsó pillanatban, de fontolják meg ennek a hatályon kívül helyezését vagy ennek a 18. §-nak a fenntartását, mert én magam nagyon rosszul érzem magam, hogy egyébként rengeteg értékkel bíró rendelkezés ellenére nem lehet megszavazni.

Jelzem egyébként, amikor a kormány képviselői különböző válaszadásoknál az ellenzéket vagy a Jobbikot támadják, rendre kapjuk azt, hogy ezt vagy azt az új szabályt nem szavaztuk meg. Mindig az derül ki, hogy azt azért nem tudtuk megszavazni, mert egy olyan salátatörvényben volt benne, ahol ott volt négy-öt vagy akár csak egy olyan új rendelkezés, és egyszerűen nem tehetjük meg, hogy megszavazzuk, és akkor ez úgy jön ki, hogy mi egyébként az ápolókat, a pedagógusokat, a nem tudom, kicsodákat nem akartuk támogatni, mert nem szavaztunk meg jogszabályokat. De egyszerűen, ha nem egyenként hozzák ide ezeket a szabályokat, hanem mindig ilyen egymással egyébként nem összefüggő életviszonyokat salátatörvényben hoznak elénk, akkor nem tudunk mit csinálni, nemet kell nyomni, mert utána pedig azt kapnánk a társadalomtól, hogy ezt vagy azt pedig miért szavaztuk meg.

Úgyhogy ember legyen a talpán, aki egyszerre akar jó népképviselő is lenni, a népnek is eleget akar tenni, és egyszerre akar konstruktív parlamenti képviselő lenni, ahol  akár ellenzékről, akár kormánypárti képviselőről van szó  egy irányban a jóért, tényleg a társadalom számára fontos kérdésekért együtt megyünk. Ez a javaslat most pont egy ilyen csapda. Nem szeretünk csapdában lenni, de nem tehetjük meg azt, hogy ezt támogatjuk. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik és az LMP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Demeter Márta képviselő asszonynak, LMP-képviselőcsoport. Parancsoljon!

DEMETER MÁRTA (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Szeretnék csatlakozni előttem szóló képviselőtársamhoz, aki nagyon jól rávilágított ennek a törvényjavaslatnak arra a pontjára, ami ténylegesen elfogadhatatlan. Bármilyen körülmények között bármilyen frakció, párt színeiben politizál az ember, egyáltalán nem pártpolitikai kérdés, hanem nagyon keményen biztonsági kérdés. Szeretném a felszólalásom elején említeni azt a pontot, amiről eddig kevesebb szó esett, mégpedig azt, hogy ezzel a módosítással a törvény helyett majd egy kormányrendelet szabná meg azt is, hogy mi számít egyáltalán haditechnikai terméknek. Tehát ez már önmagában egy nagyon furcsa és nagyon problémás dolog. Tehát ez mind jogilag, mind pedig tartalmilag nagyon komoly problémákat okozhat, mert a törvény tárgyi hatályát egyébként nem lehet kormányrendeletben megszabni. Úgyhogy ez is egy olyan pont lenne, amivel kapcsolatban kérném a kormány képviselőit, hogy fontolják meg, és vegyék ki ebből a javaslatból.

Továbbá azt gondolom, jogosan merül fel bennünk, hogy mi pontosan a kormány célja ezzel a módosítással, amit az előbb magam is említettem. Az a kérdés is joggal merül fel, hogy egyáltalán milyen eszközöket akarnának kivonni a haditechnikai termék fogalma alól, hogy egyébként milyen jövőbeni remények vannak ezzel kapcsolatban. Tehát tervez a magyar állam egy konkrét céggel valamilyen kereskedést? Szeretne exportálni eszközöket, és nem akarja, hogy ezek haditechnikai eszközökként szerepeljenek? Mi ennek az oka? Sajnos erre nem kaptunk magyarázatot. Én magam is nagyon kerestem az indoklásban, de nem találtunk erre vonatkozóan semmit.

(22.20)

A másik pedig, amire képviselőtársam is utalt, hogy a hadiipari tevékenység végzéséhez kiadott engedélyhez már nem lesz szükség arra, hogy a kérelmező cég felelős vezetője rendelkezzen a jogszabály szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzéssel. Önök ezt ténylegesen azzal indokolják, hogy aránytalan többletterhet jelent a gazdálkodóra nézve a nemzetbiztonsági ellenőrzés előírása, így törölni szükséges. Állami beszállítóknál lehet helye nemzetbiztonsági ellenőrzés kikötésének, de minden vállalkozásra általános feltételként előírni nem indokolt. Vagyis ezt nem tudjuk másképp értelmezni, mint ahol más jogszabályi felhatalmazás alapján ellenőrizhetünk mint tulajdonos, ott fenn lehetne tartani ezek szerint a biztonsági ellenőrzést  de ahol nem, ott ne is ellenőrizzünk, hanem inkább töröljük el az egészet?

Én tényleg nagyon remélem, képviselőtársaim és államtitkár úr, hogy érzik, hogy ez mennyire abszurd, s függetlenül attól, hogy ezekből az ellenőrzésekből pontosan hány darab volt, mi történt. Akármennyi is, mit jelent az, hogy aránytalan többletteher? Az egy nemzetbiztonsági érdek, hogy megtörténjenek ezek az ellenőrzések. Tehát ha sok ilyen van, és ez nagyobb infrastrukturális, személyi, bármilyen feltételeket igényel, akkor azt gondolom, az államnak igenis kötelessége biztosítani azt, hogy esetleg ezt a nagyobb terhet az illetékes szervezetek bírják és végre tudják hajtani. Tehát semmiképpen nem megoldás az, hogy valami nagy terhet jelent az állam számára, és akkor gyorsan töröljük el. Sajnos az elmúlt években már láttunk erre példát, de azt gondolom, hogy ez nem jó irányba vezet.

A másik: egyszerűen nincs olyan ország, amelyik megengedné, hogy biztonsági ellenőrzés nélkül egy cég a területén hadiipari tevékenységet vagy bármilyen ezzel összefüggő kereskedelmi tevékenységet végezzen. Továbbra is az az álláspontunk, hogy rendkívül veszélyes ez a törvénymódosító javaslat azzal, hogy megszüntetné a haditechnikai termékek kereskedelmének a kötelező nemzetbiztonsági ellenőrzését. S arra milyen biztosíték van, honnan tudjuk azt, hogy milyen szervezetek akarnának magyarországi vállalkozásokat alapítani, és ha ők ezt megteszik és nincs ellenőrzés, akkor kikkel fognak kereskedni? Akkor nem az történik-e, hogy valamilyen konfliktuszónában lévő csoportok, akár szervezett bűnözői csoportok lesznek ezzel megtámogatva?

Nagyon kérem önöket, hogy vonják vissza a törvényjavaslatnak ezt a részét. S arra egyelőre semmilyen magyarázatot nem kaptunk, hogy bármilyen gyakorlat alátámasztaná azt, hogy szükség lenne erre a módosításra. Abban pedig a reményem fejezném ki, hogy ez a változtatás nincs összefüggésben a magyar fegyverbeszerzésekkel, kereskedelmi szándékokkal vagy védelmiipari tevékenységgel. S azt is csak remélni tudom, hogy nem fog felbukkanni a közeljövőben olyan cég, amely kifejezetten a kedvezményezettjének érezheti magát ennek a módosításnak.

Remélem, hogy válaszokat kapunk a kérdésekre, s én is nagyon kérem önöket, hogy ezt fontolják meg. Ha ez benne van a törvényjavaslatban, az LMP-frakció ezt egészen biztosan nem fogja tudni támogatni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Mesterházy Attila képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport.

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kollégák pontosan körbejárták ezt a kérdést, amelyik minden ellenzéki frakcióban gondot okozott. Én arra hívnám föl államtitkár úr figyelmét, hogy ugyanez a vita egyszer már lezajlott a parlamentben, amikor az általános vitát tartottuk, s akkor én is kértem államtitkár urat, adjon már választ arra, hogy miért kellett ezt a haditechnikai eszközökre vonatkozó szabályozást, ezt a nemzetbiztonsági ellenőrzést kivonni ebből a körből. (Schanda Tamás János dr. Varga-Damm Andreával egyeztet.) Megvárom államtitkár urat, amíg megbeszéli a dolgokat. Ha már ilyen hosszú ideig kibírtuk, akkor még egy kis figyelmet hadd kérjünk, nem sok idő van már vissza, különben büntetésből végigbeszélem a nyolc percet. (Derültség.) Tehát csak arra lennék kíváncsi, hogy mivel nem kaptunk választ, nem logikus az, amit csinálnak, óhatatlanul fölmerül az ellenzékben, hogy van valami mögöttes érdek, ami miatt csinálják. Magyarul, ha ez nem logikus, nincs rá világos válasza a kormányzatnak, akkor kénytelenek vagyunk arra gondolni, hogy van valamilyen haverjuk, akinek ez az érdeke, és ezért csinálják. Ezért tisztelettel kérem én is államtitkár urat, adjon már választ arra most már sokadik alkalommal, hogy ki a csudát zavar ez a nemzetbiztonsági ellenőrzés. Nekem is van tudomásom arról, hogy van ilyen kockázat folyamatosan, ebből kifolyólag, mivel az előbb már végigbeszéltük, vannak gonosz, csúnya emberek, ezen a területen is vannak, sőt itt még pláne. Magyarul: ha az állam eddig is el tudta látni ezt a feladatot, akkor miért pont most érzi úgy, hogy erre nincs további kapacitása? Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, hogy kíváne még valaki felszólalni a rendelkezésre álló időkeretben a vita során. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom. Megkérdezem államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Schanda Tamás János: Igen.) Igen. Tájékoztatom államtitkár urat, hogy a válaszadásra 9 perc és 6 másodperc áll rendelkezésére. Öné a szó.

SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszonyok és Képviselő Úr! Az a helyzet, hogy megpróbálok szakmai választ adni, és arra teszek kísérletet, hogy meggyőzzem önöket, miért érdemes támogatni ezt a törvényjavaslatot, még akkor is, ha azt hiszem, hogy messziről indulunk, de próbálkozom egyet ezen a késői órán is. A törvényjavaslat összes többi részéről nem beszélek, amelyek nem az ominózus pontokhoz kapcsolódnak. S arra sem teszek utalást, amit Mesterházy képviselő úr mondott, maradjunk a szakmai kérdéseknél. (Mesterházy Attila: Az is szakmai kérdés volt!) Elkezdhetek én is szocialista cégekről beszélni, de ezzel nem járunk jól ezen a késői órán. A haditechnikai törvény módosításával a haditechnikai engedélyezés során a nemzetbiztonsági ellenőrzés nem szűnik meg, és az ország nemzetbiztonsági szempontjai továbbra is teljes mértékben érvényesítésre kerülnek ezen a területen is. A haditechnikai eszközök, szolgáltatások forgalma felett ugyanis a nemzetbiztonsági szolgálatok általános kontrollt gyakorolnak, és ezt a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény egyértelműen garantálja.

Ezek a rendelkezések kimondják, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal közreműködik a haditechnikai eszközök és szolgáltatások jogellenes forgalmának felderítésében, megelőzésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenőrzésében, továbbá hogy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat közreműködik a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák, valamint a haditechnikai eszközök és szolgáltatások jogellenes forgalmának felderítésében, megelőzésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenőrzésében.

Az érintett módosítás kizárólag arra irányul, hogy egy konkrét engedélytípus esetén a cég vezetőjének nemzetbiztonsági ellenőrzése nem lesz általánosan kötelező. A nemzetbiztonsági érdek ugyanis gyakrabban kíván meg inkább más fókuszú, inkább a cég tevékenységére irányuló vizsgálatot. Ezt a szolgálatok a nemzetbiztonsági törvény alapján jogosultak végezni, ennek szakmai megítélése alapján azonban része lehet egy-egy konkrét személy, akár egyébként a cégvezető ellenőrzése is. Még egyszer kiemelném, hogy a módosítási javaslat a fenti általános nemzetbiztonsági szempontú tényleges kontrollt nem érinti.

A módosítás szakmai indoka az volt, hogy nagyjából ötszáz cég rendelkezik hadiipari tevékenységre feljogosító engedéllyel, amelyek időnként lejárnak  ötszáz cég, és ezek az engedélyek időnként lejárnak , és a nemzetbiztonsági ellenőrzést a cégvezetőkre kellene lefolytatni. Azonban gyakran nem a cégvezetőt kellene ellenőrizni, vagy adott esetben az ellenőrzés sem szükségszerű. Például nem hiszem, hogy szükségszerű ilyen típusú ellenőrzés egy katonai érszorító belföldi forgalmazását vállaló egészségügyi cég vezetőjével kapcsolatban. Ez szükségtelenül köti le a szolgálatok erőforrását. De például egy rendőrbot vagy a katonai sátraknak, katonai hordeszközöknek, egyéni védőeszközöknek, sisaknak, lövedékálló mellénynek a gyártása és szolgáltatási engedélyezése kapcsán is, azt gondolom, hogy a cégvezető ellenőrzése nem feltétlenül szükséges, és nem ez a legjobb kihasználása a szolgálatok kapacitásának. Sokkal inkább a valós tevékenységekre kell koncentrálni a szolgálatok szakmai működése során.

(22.30)

Demeter képviselő asszony még egy kérdést felvetett, hogy miért kormányrendeleti szinten történik meg a hadiipari vagy haditechnikai eszközöknek a nyilvántartása. Itt egy EU-s jogharmonizációról van szó. Évente frissül ezeknek az eszközöknek a listája, ehhez nem törvénymódosítási, hanem akkor kormányrendeleti szinten kell csak hozzányúlni, ami jelentős terhet vesz le megint, azt gondolom, mindannyiunknak a válláról.

Én azt remélem, hogy ezek az érvek és ezek a szempontok meggyőzik önöket, hogy itt valójában egy jó szándékú módosításról van szó, úgy, ahogy az egész törvényjavaslat egy jó szándékú törvényjavaslat, amelyik a hazai szakszolgálatoknak a kapacitásait szeretné abba az irányba terelni, hogy valós feladatokkal foglalkozzanak, ne pedig fölösleges vizsgálatok elvégzésével töltsék az idejüket. Én éppen ezért kérem, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek, már csak azért is, mert megnyugtathatom önöket, hogy az ország biztonságban van, ennek biztosítása a kormánynak a kiemelt feladata, és ezért minden tőlünk telhetőt meg is teszünk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   308-327   328-339   340-353      Ülésnap adatai