Készült: 2024.09.22.09:15:15 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

93. ülésnap (2019.11.18.),  282-291. felszólalás
Felszólalás oka Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája
Felszólalás ideje 28:56


Felszólalások:   260-281   282-291   292-299      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Banai Péter Benő államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításával összefüggő törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája.

A kormány-előterjesztés T/7700. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetőek.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, 15 perces időkeretben. Megadom a szót Vécsey László képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. november 14-én tartott ülésén megtárgyalta a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításával összefüggő törvények módosításáról szóló T/7700. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 32 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! A NET, a Nemzeti Eszközkezelő azon ügyfelei, akik megfeleltek a törvényi előírásoknak, idén tavasszal tehettek nyilatkozatot annak érdekében, hogy újra tulajdonosaivá váljanak korábbi ingatlanuknak. A sikeres intézkedés keretében a mintegy 32,5 ezer családból 31 900 család, vagyis az érintettek 98 százaléka jelzett vissza. Az állam által biztosított, rendkívül kedvezményes visszavásárlási feltételeknek köszönhetően közülük 28 500 család egy összegben vagy részletfizetés útján vissza kívánja vásárolni a bankok által korábban elvett otthonát. A programnak köszönhetően összesen több mint 150 ezer ember menekült meg a többmilliós hiteltartozástól, a kormány számukra lehetővé tette, hogy rendkívül kedvező feltételek mellett visszakapják a bankok által korábban elvett otthonaikat.

Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvényjavaslattal a kormány további segítséget nyújt az otthonteremtésben, és védelmet biztosít a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő családok számára, ami, azt gondolom, támogatandó és támogatható intézkedés, amint ezt az egyhangú törvényalkotási bizottsági támogatás is jelezte. Ezért arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a szavazás alkalmával támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztő Fónagy János államtitkár urat, kíváne felszólalni. (Dr. Fónagy János: Köszönöm, a vita végén, elnök úr.) Köszönöm szépen, a vita végén.Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót.

Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Az időkeret a kijelzőn olvasható.

(20.40)

Elsőként megadom a szót Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselő úrnak.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Nemzeti Eszközkezelőt illető bármely vitát igen nehéz érzelmek nélkül lefolytatni, legyen szó általános vagy részletes vitáról, hiszen itt nem vonalkódokról van szó egy költségvetési tervezésben, hanem valódi emberekről, érző lényekről. Mi már nagyon sok vitát lefolytattunk itt a Házban azt illetően, hogy ennek a kálváriának milyen háttere volt. A felelősöket is megtaláltuk. Nyilván itt az üléspont alapvetően befolyásolja az álláspontot ezekben a kérdésekben. Általában 2001-ig szoktuk visszavezetni a folyamatábrát, amikor is az egyoldalú szerződésmódosítások intézményesültek Magyarországon.

Nem azt akarom mondani, hogy az akkori Fidesz-kormány direkt kiengedte volna a szellemet a palackból. Tudtán kívül tette mindezt szerintem, sőt az akkori Fidesz-kormány gazdasági teljesítménye az én szememben egy tisztelt és imponáló folyamatábrát mutat a mostanihoz képest, de azt mindenképp el kell hogy mondjam, hogy az akkori folyamatok megágyaztak annak a katasztrófának, ami aztán a balliberális kormányzások alatt bekövetkezett. És bár figyelmeztetett svájci jegybank, figyelmeztetett nagyon sok mindenki Magyarországon kívülről, tehát leadták ide az idézőjeles füstjeleket, mégsem lépett senki, majd pedig 2010 után még mindig lett volna egy korrekciós lehetőség, de ezt követően egy sajátos kiegyezésnek lehettünk szemtanúi bankok, Magyarország Kormánya, felügyeleti rendszer, végrehajtók, illetve közjegyzők között. Tehát egy intézményesített kifosztó mechanizmus jött létre, ahol az úgynevezett hiteleket már nem a felvétel napjának árfolyamán forintosították, hanem egy piaci árfolyamon, a különbözetet gyakorlatilag profitként elkönyvelhették az érintett kereskedelmi bankok. Márpedig ezt a különbözetet vissza kellett volna szolgáltatni a magyar emberek számára.

Mivel ez nem történt meg, érdemes az okokat megvizsgálni, de a Nemzeti Eszközkezelő tekintetében kicsit szigorúbbnak kell lennem, mint ami elhangzott itt a felvezető során. Kettő kérdés ugyanis hiányzik az elemzésből. Nagyon örülök annak, hogy visszavásárolhatják ezek az emberek az amúgy orvul elvett ingatlanjukat. Az egyik kérdésem az, hogy mi lesz az Nemzeti Eszközkezelővel. Ennek a leállítása, amiről már volt szó ebben a Házban, és kormánypárti vezetők megemlítették, hogy ez az intézmény tulajdonképpen kifut, valóban kifut-e, illetve nem gondolják-e, hogy szükség lenne rá. Én úgy gondolom, hogy érdemes lenne nyitva hagyni bizonyos kapukat. A másik nagyon fontos kérdés pedig egyértelműen az, hogy hogyan jöhetett be ebbe a rendszerbe az érintett kereskedelmi bank engedélye.

Nagyon sok kilakoltatáson járunk, nagyon sok ügyféllel találkozunk fogadóórán, és bár nem tudunk jogi segítségnyújtó csapatot működtetni, erőforrások híján sem, meg talán nem is mi vagyunk erre felhatalmazva leginkább, de igyekszünk összekötni az érintett feleket. Rengeteg olyan problémás esettel találkoztunk, amikor a Nemzeti Eszközkezelő adott esetben még szóba állt volna az ügyféllel, viszont van egy pluszfaktor. A hitelező kereskedelmi banknak, intézetnek engedélyezni kell ezt az ügyletet, és hosszú évek problémái vezethetők vissza arra, hogy nagyon sok esetben az engedély vagy nem született meg, vagy egész egyszerűen az ügyfél nem tudott kommunikálni a Nemzeti Eszközkezelő intézményével.

Számosan maradtak ki álláspontom szerint önhibájukon kívül ebből az intézményből, és még most is, napjainkban is találkozunk olyan ügyfelekkel, akik egyfajta átmeneti levegővételként tekintenének az eszközkezelőre, ha akár most vagy holnap befogadná őket ez az intézmény. Éppen ezért én teszek egy kapcsolódó javaslatot: Magyarország Kormánya biztosítson legalább egy néhány milliárd forintos keretet jövőbeni ügyfelek számára, mert én úgy látom, hogy teljes a tanácstalanság és a zavar a túloldalon az eszközkezelőt illetően.

Hosszú évekig úgy emlegették ezt az intézményt, mint Magyarország legnagyobb bérlakásprogramját. Engem különösen irritált ez a kormánypárti megjegyzés, miszerint az eszközkezelő bármiféle bérlakásprogramként lenne értelmezhető, hiszen elvette orvul emberek ingatlanra vonatkozó tulajdonjogát, majd visszabéreltették az érintettekkel a saját tulajdonukat. Ezt azért bérlakásrendszernek nevezni legalábbis erős, egy demokráciában mindenképpen. Ezt követően pedig azt láttuk, hogy valóban egy kedvezményes árfolyamon visszavásárolhatják ezek az emberek az ingatlanjukat, de most mintha kifutni látszana a rendszer.

Még egyszer mondom: örömmel látnám azt, hogyha az érintett polgárok, amíg nem rendeződik a helyzetük, továbbra is szert tehetnének egy hasonló lehetőségre, de az, hogy az érintett kereskedelmi bank engedélyétől tették itt függővé azt, hogy bárki egyáltalán bekerülhessen ebbe a szisztémába, visszaélések tárházát rejti magában.

Akkor lennék elégedett a kormány teljesítményével, nem is csak akkor, ha bocsánatot kérne a károsultaktól, mert ez érzelmi kérdés. Leginkább akkor, ha felmondaná az EBRD-paktumot. (Dr. Orbán Balázs nemet int.) Államtitkár úr, lehet, hogy joggal ingatja a fejét, de akkor javítson ki engem: szükség van önök szerint az EBRD-vel egy paktumra? Tudom, hogy ki a felelős, de a gesztikulációra is figyelek, és érdekelne a válasz, hogy önök szerint vane szükség arra, hogy Magyarország Kormánya az EBRD-vel fenntartsa azt a megállapodást, paktumot, amelyben vállalta, hogy további terhet ezekre az érintett bankokra nem rak az ügyfelek helyzetének rendezése érdekében.

Azt mondom, hogy ez egy olyan bilincs és béklyó, amire nincsen szüksége Magyarországnak. Mondják fel ezt a paktumot, engedjék el 2015 februárját ilyen értelemben, és kössenek egy új szövetséget az érintettekkel, a károsultakkal. Az, hogy az eszközkezelő tekintetében itt mi bizonyos könnyítéseket foganatosítunk, a világ legtermészetesebb dolga. Ebben nem hiszem, hogy vita gerjedne közöttünk.

Az viszont látszik, hogy még mindig rekordszámú kilakoltatás zajlott az előző esztendőben. Lehet, hogy néhány százalékkal alacsonyabb számú, mint az egy évvel korábbi időszakban, de mivel itt több ezer családról beszélünk és adott esetben tízezernyi emberről, alacsonynak ez a szám semmiképpen nem nevezhető. És attól félek, hogy a kilakoltatási moratórium lejártával ezek a bajok újrakezdődnek, újra kulminálnak majd, és nagyon nem szeretném, ha jövő tavasszal megint kilakoltatási eseményekre riasztanák azokat az ellenzéki képviselőket, akik persze elmennek oda, igyekeznek egyfajta lelki segítségnyújtást adni, és a kamerákkal el tudják érni, hogy a végrehajtó bandák további jogsértéseket ne foganatosítsanak, de azért intézményes szinten nem hiszem, hogy ez a mi dolgunk, feladatunk lenne. Én lelkiismereti parancsnak engedelmeskedve minden ilyen helyszínen megjelenek, ahol csak fizikailag lehetséges, de úgy gondolom, hogy itt Magyarország Kormányánál vannak azok a különböző lehetőségek, kasszakulcsok és jogosítványok, amelyek alapján minden érintettnek segíthetne. Ezt várjuk tehát el önöktől továbbra is, rendületlenül. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Csárdi Antal LMP-s képviselő úr felszólalása következik.

CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Előterjesztő! Én egy másik problémára szeretném fölhívni a figyelmet. Visszajelzések alapján azzal szembesültünk, hogy az érintettek nyilatkoztak jellemzően az egyösszegű megvásárlásról, mert mind a jövedelmük, mind a biztos munkahelyük lehetővé tenné egyébként, hogy ők hitelt vegyenek föl magyarországi kereskedelmi bankoktól, és több visszajelzés alapján azt kell mondanom, hogy kereskedelmi bank ma Magyarországon nem ad hitelt eszközkezelős ingatlanfedezetre.Erre vonatkozóan adtam be egy módosító javaslatot, amit a Fidesz jó szokásához híven persze lesöpört anélkül, hogy elolvasta volna, mert azt gondolom, hogy ha már egyszer így van, hogy a magyar kereskedelmi bankok, köztük egyébként magyar tulajdonú kereskedelmi bank is, köztük egyébként Magyarország piacvezető kereskedelmi bankja is egyértelműen megmondta az ügyfélnek, hogy természetesen be fogja küldeni hitelbírálatra a kérelmet, de most megmondja, hogy az eredmény  minthogy egy eszközkezelős ingatlan megvásárlásához kell  nemleges lesz. Ehhez képest benyújtottam egy módosítót, hogy lehessen módosítani az egyébként már megtett nyilatkozatot, hogy akkor más módon vásárolhassa vissza az ügyfél az ingatlanát.

És én attól tartok, hogy amennyiben ez nem történik meg, akkor sokan megint kiesnek, amiről képviselőtársam beszélt, hogy sokan kiestek a rendszerből, pedig igény az lett volna rá. Én attól félek, hogy a visszavásárlás rendszeréből is ki fognak esni számosan azért, mert azzal a jóhiszemű piaci magatartással számoltak, amivel egy kereskedelmi banknak élnie kéne, és nem ezzel találkoztak.

Azt gondolom, hogy itt fontos, hogy a kormányzat észlelje ezt a problémát, és választ adjon erre a problémára, mert jelen állás szerint, ha nyilatkozott arról, hogy ő egy összegben szeretné megvásárolni, de a bank nem áll vele szóba, el fog esni a visszavásárlás lehetőségétől.

(20.50)

Arra kérem az előterjesztő urat, képviselőtársamat, hogy erre a problémára adjon választ. S ha már ezen gondolkodunk közösen, akkor azt gondolom, arról is érdemes beszélni, hogy a jellemzően harmincéves futamidejű, egyébként nagyon előremutatóan és tisztességesen teljesen költségmentes részletfizetést nem lehetnee lecsökkenteni, mert harminc év egy mai 45-50 éves ember számára felelősen nem bevállalható. S azt gondolom, sokan lennének, akik ezt a kötelezettségüket így költségmentesen tíz vagy húsz év alatt is tudnák teljesíteni. Arra kérem az előterjesztőt és arra kérem képviselőtársaimat, hogy az erre vonatkozó módosító javaslataimat fontolják meg még egyszer, és ha ehhez képest egy alternatív megoldási javaslatot tudnak nyújtani, akkor azt nyújtsák be. Köszönöm szépen. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Mesterházy Attila képviselő úr következik, MSZP.

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Bármilyen olyan alkalommal, amikor a devizahitelesek problémáiról lehet beszélni, akkor fel szoktam hívni a figyelmet arra, hogy ebben a Házban többször mondta azt a Magyar Nemzeti Bank alelnöke vagy elnöke, hogy Magyarországon ez a probléma nem létezik, önök megoldották ezt a problémát. Aztán hogy, hogy nem, eltelt pár hét vagy hónap, és rögtön utána a kormánynak mégiscsak volt valamilyen olyan kezdeményezése, ami a devizahiteles károsultakkal foglalkozott. Ennél világosabb és egyértelműbb beismerését annak, hogy butaságokat beszélt a Magyar Nemzeti Bank és annak vezető tisztségviselői, s hogy valóban kell ezzel a problémával foglalkozni, nem is lehetne kérni. De nagyon fontos lenne még egyszer kihangsúlyozni azt, amiről Z. Kárpát Dániel képviselőtársam egypár mondat erejéig már beszélt, hogy önök több alkalommal, de egyszer nagyon eklatáns módon, az EBRD-szerződés aláírásakor világosan eladták a devizahiteleseket a magyar bankszektornak. Hiszen önök olyan szerződést írtak alá az EBRD-vel, ami arról szól, hogy semmilyen kár nem érheti a magyar bankszektort, semmilyen profitcsökkenése nem lehet a magyar bankszektornak a devizahitelesek problémái miatt. Önök vállalták azt is, hogy nem gördítenek semmilyen akadályt a kilakoltatások elé, ami azért érdekes, mert önök sokszor hivatkoznak arra, hogy most a családok éve van, vagy éppen arról beszélnek, hogy önök családbarát kormány. Számtalan alkalommal kértük önöktől, hogy ennek az egyik jellemzője legyen az, hogy megtiltják a kilakoltatásokat a családosok esetében, hogy ne lehessen gyermekes családokat kilakoltatni semmilyen formában sem. Önök soha nem tettek eleget ennek a kérésünknek, és jelenleg is, ahogy erről már volt szó, zajlanak a kilakoltatások. Tehát mi folyamatosan kértük, és most is hangsúlyoznám, hogy mondják föl az EBRD-vel megkötött szerződésüket, ami kormányzati szerződés, mert ezáltal tulajdonképpen  még egyszer hadd ismételjem  eladták a devizahiteleseket a magyar bankoknak.

A másik: érdemes lenne egy új banki elszámoltatást is napirendre tűzni, hiszen szintén ebben a teremben elhangzott többször, de más szakmai fórumokon is elismerték, hogy a magyar bankok nem tájékoztatták megfelelően az ügyfeleket. Erről egyébként európai bírósági döntések is vannak már. Magyarul bíróság is kimondta azt, hogy nem volt megfelelő a hitelt felvevők tájékoztatása, hogy milyen kockázatokkal jár, ha egy ilyen típusú hitelt felvesznek. S bizony a problémák jelentős része pont ebből a tájékozatlanságból fakadt. De hát a bankok profitérdeke, -éhsége felülírt minden észszerű tájékoztatást, csak azért, hogy minél több pénzt tudjanak keresni ezeken a családokon, ezeken az embereken.

A másik: ez az eszközkezelős program, amit önök most nem kiszélesítenek, hanem tulajdonképpen beszántanak, egy érdekes javaslat, hiszen azok az emberek, akiknek most fölajánlják újra megvételre a saját lakásukat, azok már legalább egyszer vagy akár kétszer is kifizették a saját lakásukat, ingatlanjukat.

Úgyhogy most másodszor vagy harmadszor vehetik meg azt, amit korábban már különböző törlesztőrészletek formájában kifizettek. Ezért mi azt mondjuk, hogy egymillió ember problémája van akkora gond Magyarországon, hogy ennél sokkal komolyabban és hatékonyabb módszerekkel kellett volna ezt a kérdést kezelni. S bizony nem az adófizető magyar családokon kellett volna elverni a port, hanem sokkal inkább a bankokra kellett volna ráterhelni. Hiszen évről évre azt látjuk, hogy egyre profitábilisabb a bankszektor Magyarországon, tehát semmilyen formában nem rázta volna meg őket az, ha nem a magyar családokkal fizettetjük ki ezt az árfolyamkockázatot, hanem valamilyen tehermegosztásban, de alapvetően a bankok állták volna ennek a kockázatát, s hadd ismételjem meg, különösen annak fényében, hogy nem tájékoztatták megfelelően a hitelt felvevő magyar családokat a veszélyekről és a kockázatokról. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretekben kíváne még valaki a felszólalás lehetőségével élni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom. Most adom meg a szót Fónagy János államtitkár úrnak.

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem volt szándékomban, hogy megismételjem a bizottsági előadó által elmondottakat, de az elhangzott vélemények alapján úgy gondolom, hogy néhány tény és a történelmi emlékezet felfrissítése talán nem árt. Elöljáróban szeretném megköszönni az ellenzéki pártoknak is a részletes vitában nyilvánított és a bizottsági szavazásban is megnyilvánuló támogatást, amiben, gondolom, az nyilvánul meg, amit Z. Kárpát Dániel képviselőtársam mondott, hogy itt valóban sok százezer ember sorsáról van szó. Én úgy gondolom, hogy az a nem is szakmai, inkább politikai diskurzus, ami ennek kapcsán most elhangzott és elhangzik, az inkább a hely szelleméből adódik, és nem az ezekért a családokért érzett felelősségünk.

Csak az emlékezet miatt mondom, mert képviselőtársam utalt rá, talán azt mondta, hogy 2001-ben indultak itt a folyamatok. 2001-ben az első Fidesz-kormány igen jelentős lakástámogatási rendszert működtetett, mely lakástámogatási rendszer kiterjedt a hiteltámogatásra, a lakáshoz jutásra, kedvezményes feltételekkel a fiatal ingatlanszerzők megkülönböztetett támogatására. Úgyhogy ez a folyamat nem akkor indult. Az akkori és az első Fidesz-kormánynak az otthonteremtési, egyébként ma is, de már akkor is nagyon fontosnak tartott otthonteremtési szándéka nyilvánvalóan hasznos és nagyon sok fiatal család számára eredményes volt.

Ezért is tartom furcsának Mesterházy képviselőtársam szemrehányását, mert ugyan kétségtelen, hogy a devizahitelezés, az erre alkalmas személyek devizahitelezési lehetőségének a megnyitása ugyan a naptár szerint hozzánk kötődik, de azzal, hogy annak idején a szocialista kormány megszüntette ezeket a kedvező lakástámogatási lehetőségeket, megszüntette a kamattámogatást, megszüntette a fiatal házaspárok ingatlanszerzésének a támogatását, valóban belehajszolta az embereket ezekbe a számukra, mint utóbb kiderült, kedvezőtlen konstrukciókba.

Ami az érzelmeket illeti, tudom, hogy ilyen késői órában nem illik képviselőtársaimat feltartani ezzel, de képviselőtársam is utalt rá, s engedjék meg, hogy én is megismételjem, hogy amikor 2011 nyarán vagy 2012 kora tavaszán az államtitkár kolléganőmmel ültünk ott és ennek az eszközkezelőnek az alapjait próbáltuk ott magunk között, négy-hat szem között meghányni, akkor emlékszem, azon meditáltunk, hogy 2500 vagy 5000 lakásra mint plafonra terjesszük ki ezt a lehetőséget.

(21.00)

Ahhoz képest az eszközkezelő közel 38 ezer ingatlant váltott magához, ebből a 38 ezerből maradt az idei és a most tárgyalt törvénymódosítás tárgyát képező mintegy 32 500 család, amelyből 31 900 család, vagyis az érintettek 98 százaléka jelzett vissza. Csárdi képviselőtársamnak mondom, hogy ebből a 31 900-ból 28 500 család mondta azt, hogy részletfizetés útján vagy egy összegben kívánja visszavásárolni az ingatlanát  azt nem tudom, hogy harmadszor-e. Kétségtelen, hogy egy szerencsétlen hitelkonstrukció után fennáll annak a veszélye, hogy valaki rosszul jár, ezzel együtt úgy gondolom, hogy a kormánynak ez a lépése igen kedvező lehetőséget biztosít a valóban nagyon nehéz körülmények közé került családok otthonának visszaszerzésére és visszaadására.

Anélkül, hogy a részletes vitát itt a zárszó címén megnyitnám, csak emlékeztetőül mondom, hogy előtörlesztés lehetséges, tehát a harminc év futamidő nem kötelező. Hogyha lehetőség van, akkor természetesen élhetnek ezzel az érintettek.

Amihez most a módosító javaslat visszanyúl, az gyakorlatilag annak az ügyfélkörnek a mintegy 2 százalékát kitevő 650 családot érinti, amelyek egyébként jogosultak lettek volna rá vagy lennének rá, hiszen az előfeltételeknek megfelelnek, de bármilyen oknál fogva nem jeleztek vissza, rossz volt a cím, nem kapták meg, nem voltak itthon és a többi, ezeket, tulajdonképpen ezeket célozza ez a törvényjavaslat. Ezt egyébként mind a részletes vita során, mind a bizottsági tárgyalás során ellenzéki képviselőtársaim is elismerték vagy elfogadták.

A módosításnak egy nagyon jelentős része az a korábban, a részletes vita során egyébként ellenzéki sorokból is elhangzott javaslat  mindezt az „elolvastuk, nem olvastuk el” történethez mondom , amely azt mondta, hogy ugye, itt egyéb tartozások is fennállnak, és ne teremtsünk egy olyan helyzetet, hogy valaki visszavásárolja urambocsá, tényleg másodszor a lakását, és akkor egy következő végrehajtásnak van kitéve. Ezért azt mondtuk, hogy ezek három évig további védettséget élveznek, ebben benne vannak az itt a parlamentben elhangzott vélemények is.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Maga a törvényjavaslat egyébként több bizottsági módosító javaslatot is befogadott, amelyek a nyelvi, jogtechnikai koherencia megteremtését szolgálták, tehát kodifikációs és nyelvhelyességi pontosításokat tartalmaznak.

Ismételten szeretném megköszönni a bizottságok támogató szakmai munkáját, amely hozzájárult a törvényjavaslat szövegének egyértelműsítéséhez, pontosításához és  ismétlem  szakmai szempontú kiegészítéséhez. Mindezek alapján tisztelettel kérem, hogy a szavazás során a javaslatot a bizottsági álláspontnak megfelelően támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.  Dr. Varga-Damm Andrea és Csárdi Antal tapsol.)




Felszólalások:   260-281   282-291   292-299      Ülésnap adatai