Felszólalás adatai

Felszólalások:   115-121   122-128   128-135      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Mint hallhattuk, a képviselő úr elfogadta az államtitkári választ. Tisztelt Országgyűlés! Gyüre Csaba képviselő úr, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be az igazságügyi miniszterhez: „Létezike olyan jogállam, ahol az ügyészek bére magasabb, mint a bíráké?” címmel. A választ majd Völner Pál államtitkár úrtól fogja hallani, képviselő úr. A képviselő úré a szó, parancsoljon!

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem vitás, hogy a bírói függetlenség a jogállamiság egyik alappillére. Enélkül nem létezhet igazságos jogalkalmazás, nem létezik a jogszabályok pártatlan alkalmazása. Magyarország Alaptörvénye 26. cikk (1) bekezdése kimondja: „A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.”Az Országos Bírói Tanács egy közleményében hangsúlyozta, hogy a bírói függetlenség egyik lényeges összetevője a törvényben garantált, átlátható és tisztességes illetmény.

(16.40)

A bírói hivatással és felelősséggel arányos javadalmazás nem előjog vagy jutalom, hanem az Alaptörvényben garantált bírói függetlenség alkotórésze, az igazságszolgáltatás szervezeti integritásának és az ítélkezés színvonala folyamatos emelésének a záloga.

A bírák az ítélkezési munka mellett  néhány kivételtől eltekintve  nem végezhetnek más keresőfoglalkozást, megélhetésüket a bírói illetményből biztosítják. Ebből is következik, hogy a bírák megélhetése kizárólagosan a bírói hivatásuk gyakorlásából származó jövedelemből oldható meg. Az elégségesnél kisebb jövedelem táptalaja lehet a korrupciónak, a befolyásolható döntéshozatalnak, ami semmiképpen sem lehet cél egyetlen jogállamban sem.

2018 elején az Európai Unió Bírósága is megszólalt ez ügyben, kijelentve, hogy a hivatás felelősségével arányos illetmény hiánya sérti a bírói függetlenséget. A bírói illetményalap 2019 májusában a nemzetgazdasági átlagkeresetet mindössze 23 százalékkal haladta meg, mely a rendszerváltás óta a legkisebb különbség, és a bírói kar példátlanul alacsony anyagi megbecsülését tükrözi.

A jelenlegi igazságszolgáltatási modell bevezetése óta a minimálbér 91 százalékkal, a bruttó nemzeti átlagkereset 72 százalékkal emelkedett, ehhez képest a bírói illetmény növekedése csupán 16,5 százalék volt. Mindez azt eredményezte, hogy az elmúlt 15 évben jelentős, 70 százalékot meghaladó reálbércsökkenés figyelhető meg.

A helyzet ugyanez volt az ügyészek tekintetében is. Azonban 2018. szeptember 1-jétől az ügyészek lényeges pótlékemelésben részesültek, így bérezésük jelenleg átlagosan 20-30 százalékkal meghaladja az azonos szinten, azonos szolgálati idővel rendelkező bírák javadalmát. Ez a két hivatásrend között indokolatlan és nem megmagyarázható bérfeszültséget okoz.

A 2018. december 13-ai kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy legkésőbb 2020. január 1-jével a bírák javadalmazására új bértáblát vezetnek be. Varga Judit igazságügy-miniszter asszony is több alkalommal tett ígéretet a bírói illetmények rendezésére.

Kérdezem tisztelt államtitkár urat: létezike olyan jogállam, ahol az ügyészek bére magasabb, mint a bíráké? Várható-e, hogy sokszoros ígéretüket beváltva a közeljövőben, például 2020. január 1-jétől végre átfogóan, európai módon rendezik a bírák fizetését? Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr elhangzott interpellációs kérdésére a választ Völner Pál államtitkár úr adja meg. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ha röviden akarok a kérdésre válaszolni, akkor azt kell mondjam, hogy igen. Az Európa Tanács vonatkozó tanulmánya szerint például Norvégiában, Dániában, Cipruson, Svájcban, Észtországban vannak ilyen eltérések. Tehát ha a nemzetközi összehasonlításokat nézzük, nem példátlan az eltérő illetménytábla a két hivatásrend között, ugyanakkor az ügyészi és bírói illetményeket célszerűnek tartjuk egységesen kezelni. Természetesen nem először kerül szóba a bírák illetményének rendezése is a többi rendezés mellett, de úgy gondolom, hogy eddig a kormányzat és a tisztelt Országgyűlés mindig megfelelően kezelte az OBH javaslatait. Kiemelkedő társadalmi fontosságú a bírói munka magas színvonalú anyagi elismerésének biztosítása és a bírák illetményének meghatározásához szükséges szolgálati idő megfelelő kezelése.

A kormány 2016-ban döntött úgy, hogy a 2012 óta változatlan bírói illetmények mértékét összesen három lépcsőben megemeli. Ennek megfelelően 2016 októberétől kezdődően három alkalommal, alkalmanként öt százalékkal emelte meg a bírói illetményalapot, amelyek egymásra épülnek, így a 2016. október 1-je és 2018. január 1-je közötti időszakban összesen 16,5 százalékos illetményemelés valósult meg, amit képviselő úr is említett. Ezen túlmenően az igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak 2017. január 1-jével 30 százalékos illetményemelésben részesültek, amely érzékelhető jövedelemnövekedést eredményezett számukra.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke több alkalommal is kezdeményezte a bírói illetményrendszer reformját. Javaslatai nem kizárólag a bírói illetmény alapvető elemeit érintették, hanem tartalmazták a bírói szolgálati idő egységes számítását biztosító módosítást is. Az egységes joggyakorlat kialakítását elősegítő javaslatot egyebekben a kormány is támogatja. Az ítélkezési tevékenység fontos része a bírák anyagi függetlenségének biztosítása, amelyet elsősorban a megfelelő mértékű javadalmazással lehet elérni, amely biztosítja, hogy a bíró befolyásmentesen hozzon döntést a rábízott ügyekben. A kormány ezen vezérlő elv mentén döntött a már említett emelésekről, és ezen vezérlő elv mentén rendezi a jövőben is a bírói illetményt.

Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy azt Varga Judit miniszter asszony több fórumon is, többek között a miniszterjelölti meghallgatásán is elmondta  nem emlékezhet rá, hiszen nem volt jelen , a bírák bérrendezése nem kérdés és nem is pusztán csak ígéret. Az Igazságügyi Minisztérium folyamatosan egyeztet az Országos Bírósági Hivatal illetékeseivel annak érdekében, hogy a bírák javadalmazása a bírói munka felelősségéhez és méltóságához igazodjék. Köszönöm megtisztelő figyelmét, és kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megkérdezem Gyüre Csaba képviselő urat, hogy elfogadjae az államtitkári választ. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen államtitkár úrnak a válaszát, de azt nem tudom elfogadni. Majd akkor fogom elfogadni, amennyiben tényleg meg is valósulnak azok az ígéretek, amelyek itt már minden évben elhangzottak folyamatosan. Annak örülök, hogy államtitkár úr elmondta, hogy egységesen kell kezelni a bíróságot és az ügyészséget, és nem szabad különbséget tenni, mi is ezt mondjuk, lám, mégsem ez történik.

Az OBH javaslatait említette, hogy kiemelten kezelte. Handó Tünde már bérkalkulátort is tett fel az OBH honlapjára, mégsem valósult meg ebből semmi, mert sajnos az Igazságügyi Minisztérium vagy a kormány mindezt nem támogatta.

Azt sem tudjuk elfogadni, hogy a magyar bírák az utolsó helyen legyenek az Európai Unióban a bérek tekintetében, mindaddig, amíg minden szakmai vezető azt hangoztatja, hogy kiemelkedő a magyar bíróságok szakmai felkészültsége, munkájuk gyorsasága és a döntések megalapozottsága.

Nincs olyan jogállam Európában, az Európai Unióban, ahol az ügyészek bére meghaladná a szakmai csúcsot jelentő bírákét. Szerintem nincsen. Nem tudom elfogadni a választ. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Mint hallhattuk, képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem ezért önöket, hogy elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 111 igen szavazattal, 39 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

16 óra 47 perc van. Ezzel az interpellációk végére értünk. Most az azonnali kérdések következnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Jakab Péter képviselő úr, a Jobbik frakcióvezetője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrnak: „Meddig él vissza a Kormány az emberek türelmével?” címmel. Parancsoljon, frakcióvezető úr, öné a szó.

Felszólalások:   115-121   122-128   128-135      Ülésnap adatai