Felszólalás adatai

Felszólalások:   239-274   275-300   301-302      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A Gulyás Gergely, Fidesz; Böröcz László, Fidesz; Bajkai István, Fidesz és Nacsa Lőrinc, KDNP, képviselők által benyújtott előterjesztés T/9284. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Ovádi Péter képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon!

OVÁDI PÉTER, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. március 5-én tartott ülésén megtárgyalta a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló T/9284. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 24 igen szavazattal, 11 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! A Ház asztalán fekvő javaslat a mögöttünk hagyott esztendő tapasztalataira alapozva kívánja módosítani a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényt. Sajnálatos módon, ismétlődő esetként számtalanszor előfordult, hogy a listán mandátumot szerzett önkormányzati képviselők nem vették át a megbízólevelüket. Ezen gyakorlat viszont nagymértékben veszélyeztetheti a helyi önkormányzatok alkotmányos mérceként is előírt, zavartalan működését. Az sem elhanyagolható tény továbbá, hogy a választói akarat kifejeződése súlyos sérelmet szenved.

Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott javaslat rögzíti, hogy ha a megválasztott önkormányzati képviselő nem veszi át a megbízólevelét, abban az esetben megbízatása nem jön létre, viszont továbbra is jelöltként a listán marad. Ily módon pedig a lista alapján a későbbiekben képviselői megbízatást szerezhet, amennyiben a listán szereplő valamennyi jelölt valamilyen, egymástól akár független oknál fogva kiesett, és nem töltheti be elnyert mandátumát.

Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő javaslat törekszik az önkormányzati képviselőkre, a nem képviselő bizottsági tagokra, valamint a főállású polgármesterekre irányt adó összeférhetetlenségi szabályok pontosítására is. A módosítás következtében nem állna fenn az összeférhetetlenség akkor, amikor az állam által alapított vagy tulajdoni részesedésével működő gazdálkodó szervezet felügyelőbizottságának vagy ügyvezetésének tagjává válik a képviselő. Amennyiben a helyi önkormányzat által alapított vagy annak tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságról beszélünk, akkor az említett személy abban tagként és személyes közreműködőként nem vehet részt, illetve a képviselet ellátására sem lehet jogosult.

Tisztelt Országgyűlés! A 3 ezer fő feletti lakosságszámú települések főállású polgármestereire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok alapján a javaslat nevesített kivételként a jövőben más kereső foglalkozásként a megválasztott polgármesterek számára biztosítaná az egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszony létesítését. Ezáltal senki elé nem gördítene a jogalkotó akadályt arra nézve, hogy életmentő hivatását önkéntes elhatározásból gyakorolhassa. Egy kivételt azonban tartalmaz a normaszöveg, mégpedig, hogy az egészségügyi alapellátásban végzett tevékenység nem értendő bele az előbb elhangzottakba.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslatban megfogalmazottak alkalmasnak bizonyulnak a gyakorlatban felmerült nehézségek orvoslására, így a jövőre nézve az önkormányzatok zavartalan működésének veszélye mellett a választói akarat csorbulásának és a jogbiztonság sérelmének lehetősége sem állhat fenn. A benyújtott javaslat ezért támogatandó. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, az előterjesztő képviseletében kíváne valaki most szólni. Jelzést kaptam az előterjesztők részéről, hogy a vita e szakaszában nem kívánnak szólni. Megkérdezem Pogácsás Tibor államtitkár urat, a kormány nevében kíváne most szólni. (Jelzésre:) Államtitkár úr jelzi, hogy most nem, csak legfeljebb későbbi időpontban. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a kijelölt Igazságügyi bizottság nem állított előadót.

Most a képviselői felszólalások következnek. Időkeretben tárgyaljuk a napirendi pontot, ezért kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Elsőként megadom a szót az írásban jelentkezett képviselőnek. Felszólalásra következik Bencsik János képviselő úr, független képviselő, írásban előre jelentkezett. Képviselő úr, parancsoljon!

BENCSIK JÁNOS (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Hol vannak már azok az idők, amikor Deutsch Tamás nem lehetett ifjúsági és sportminiszter, amíg le nem tette az államvizsgáját?! Ez jutott eszembe ennek a törvénytervezetnek az olvasásakor. Ugye, tavaly év végén önök hoztak egy törvényt, amely lehetővé tette, hogy egy 22 éves joghallgató helyettes államtitkár lehessen Rácz Zsófia személyében. De hosszú hagyománya van a kormánypártoknál a személyre szabott törvényhozásnak. 2010-ben az egyik leghíresebbet, a lex Borkait is az akkori győri fideszes polgármester érdekéért alkották meg úgy, hogy a fegyveres testületeknél eltöltött öt év helyett három év is elegendő legyen. De hát érdemes felidézni azt is, hogy például Polt Péter úgy tud most asszisztálni gazdasági bűncselekmények egész sorozatához, hogy az ő esetében is eltörölték a legfőbb ügyésznek a korábbi kötelező nyugdíjkorhatárát. De említhetnénk 2010-ben azt a jogszabályt is, amely akkor megtiltotta azt, hogy villanyoszlopokra lehessen plakátokat szerelni. Akkor ezzel az volt a céljuk, hogy így lehetetlenítsék el Simicska Lajos konkurenciájának vállalkozását. Aztán, amikor Simicska Lajos kiesett a pikszisből, akkor 2015-ben eltörölték ezt a törvényt, és akkor egy új NER-oligarcha, Garancsi István számára pedig lehetővé tették, hogy újra lehessen az oszlopokon kampányolni. Tehát ebből is látszik, hogy önöknek igazából a jog uralma, a jogállamiság nem jelent túl sokat, ha saját személyes politikai érdekükről van szó.

Én azt szeretném kérdezni önöktől, hogy mi jöhet még; tehát például lesze példa egy lex Simonkára, amely lehetővé teszi, hogy börtönviselt politikusbűnözők a saját elévülési idejük letöltése nélkül visszatérhessenek a politikába?

(18.50)

Vagy lesze például egy lex Mészáros, amely kimondja azt, hogy egymilliárd forint feletti állami beruházásoknál csak Mészáros Lőrinc egyenes ági rokonai nyerhetnek? (Derültség a Jobbik soraiban.) Vagy idézzük fel például Schmitt Pál példáját, akinek a kedvéért nyolc évvel ezelőtt önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, képesek voltak Alaptörvényt módosítani, hogy a volt államfő távozása után csak kétharmaddal lehessen elvenni az ő fizetését vagy juttatását. Adódik a kérdés, hogy lesze például egy lex Orbán, amely kimondja, hogy a volt kormányfő hivatali ideje letelte után stadionokat, kastélyokat, mondjuk, csak az első leánygyermek férjének az üzlettársai újíthassanak fel.

Kedves Képviselőtásaim! Egyszerűbb lenne, ha létesítenének egy kormányzati zöldszámot, amit az összes fideszes politikus felhívhat, és egy telefonos rendeléssel leadhat egy kívánságlistát, hogy milyen törvényeket szeretne módosítani, és akkor nem kellene bíbelődni különböző bizottságokkal, törvényhozásokkal, sokkal egyszerűbb lenne ezt így megcsinálni. Én arra kérem önöket, hogy ezt ne vegyék komolyan, legyen inkább ez egy intő jel, és kérem szépen önöket, hogy térjenek vissza a jogalkotás talajára, és próbálják meg a személyre hozott törvények számát és mennyiségét kiiktatni, csökkenteni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a további képviselői felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak, Jobbik-képviselőcsoport.

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyan az előterjesztők képviseletében Nacsa képviselőtársam nem akart hozzászólni (Nacsa Lőrinc: Fogok!), de biztos, hogy késztetni fogom szavaimmal arra, hogy megszólaljon (Derültség a Jobbik soraiban.), merthogy volt közöttünk e törvény vonatkozásában egy kisebb csörte az Igazságügyi bizottságban. Két fontos kérdést tettem fel e törvényjavaslat vonatkozásában, amikor is a lex Dézsi részről volt szó, hogy azt árulja nekem el, hogy miért nem lehet, aki alapellátásban dolgozik, és miért nem lehet ugyanilyen módon a háromezer lélekszám alatti településeken ezt bevezetni. A válasza mi volt? Hogy a háromezer lélekszám fölötti településeken kötelező a főállású polgármester, és egyébként pedig az alapellátásban azért nem, merthogy az orvos nem szerződhet a saját munkáltatójával, miután az alapellátás önkormányzati hatáskör. Igen, Nacsa Lőrinc képviselőtársamból ez tényleg nagyon szimplán és egyszerűen jött ki, mert nem kezdett el, mondjuk, tovább gondolkodni azon, hogy nem minden orvos, mondjuk, a saját településén lenne az alapellátásban részt vevő, meg mondjuk, azt is elfelejtette számításba venni, hogy a háromezer lélekszám alatti települések jó részén főállású polgármesterek vannak.

De aztán, amikor hazamentem és elgondolkoztam, hogy vajon ez a lex Dézsi  amit szerintem ma már nem biztos, hogy beterjesztenének, mióta tudjuk, hogy Dézsi úrnak az a véleménye, mint az enyém is, hogy a foci nem élsport, tehát ebben nekem ő most nagyot nőtt (Derültség a Jobbik soraiban.), lehet, hogy már azóta ez a javaslat nem menne be, de milyen ciki lenne visszavonni, mindenesetre a lényeg a következő. Ez az egyenlő elbánás elvét sérti, merthogy egyrészről sok háromezer lélekszám alatti településen bizony főállású polgármester van, kettő: bizony az egyik településen lévő körzeti orvos miért ne lehetne egy másik településen polgármester? Nem? Már csak azért is, és nem akarok senkit megsérteni, de mondjuk, például vissza tudnánk az intellektust vezetni a polgármesteri színtérre. Merthogy kiket zárunk ki ebből a tisztségből? Az orvosokat, a körzeti orvosokat, az intellektust, aki ismeri a település összes lakóját, aki egyébként az egész életét azoknak az embereknek a szolgálatába állította.

Régen nem így volt. Régen lehettek. Ma már nem, miután a Fidesz érdekeit igencsak sértené, hogy a legintellektuálisabb foglalkozás tagjai esetleg elárasztanák a polgármesteri hivatalokat elsőrangú tisztviselőként. Én ezt elhiszem, de akkor még annyit szeretnék elmondani, hogy konkrétan 89 százaléka a településeknek háromezer lélekszám alatti. Ezeken a háromezer lélekszám alatti településeken él a lakosság 23 százaléka. Na most, ezen populáció egyharmadának nem tudja a kormányzat biztosítani a körzeti orvosi utánpótlást, ezért 80-85 éves orvosok dolgoznak.

Hát mennyire jobb lenne, ha ezek az emberek, akik tényleg 24 órás szolgálatban vannak a hivatásuknál fogva, miért ne lehetnének… Ha már mindenáron ezt az elvet behozta a törvényalkotásba, behozta az önkormányzati rendszerbe a Fidesz ezzel a javaslattal, akkor miért ne vonatkozhatna ez mindenkire, aki orvosi hivatása mellett lehetne polgármester? Egyszerűen nem értem. Vagyis értem: mert Dézsi úrnak kell hogy a kardiológusi tevékenységét folytassa, de nem tiszteljük meg azt a 65 éves körzeti orvost, aki az életben nem mehet nyugdíjba, mert nincs utánpótlása, mert a kormány ezt elintézte. Akkor miért ne lehetne ő is polgármester, mondjuk, egy 1800 lélekszámú településen?

Ha valaki, Dudás Róbert képviselőtársam tudja, hogy mi a kistelepülési polgármesterség. Tudják, mi? Egy 24 órás gondnokság. Kérdezzék meg tőle, el tudja mesélni. Na most, az orvosok is 24 órás szolgálatban vannak egy életen keresztül. Ha már Dézsi úr ezt a helyzetet az ő személyével megteremtette  vagyis a Fidesz , akkor miért alázza meg a benyújtó és a kormány képviselője azokat az orvosokat, akik számtalan településen szívesen ellátnának polgármesteri tisztséget? Mert ha ez Dézsi úrnak jár, akkor járjon egy olyan ellátórendszerben, ahol állandó emberhiány van.

Tehát azt elvárjuk Csajágröcsöge-alsón a körzeti orvostól, hogy a haláláig ne menjen nyugdíjba, ne hagyja abba a hivatását, mert nincs utánpótlás, azt elvárjuk, de azzal nem tiszteljük meg, hogy ha már egy kollégáját megtiszteljük azzal, hogy őrá törvényt hoznak, akkor legalább ennek az előnyét esetleg az a település is élvezhesse, ahol szívesen lenne polgármester vagy a szomszéd település körzeti orvosa, vagy éppen saját maga, ha nem az alapellátás rendszerében, hanem mondjuk, egy magánpraxisban folytatja, OEP-pel való szerződéssel; számtalan formája van.

Tehát én csak azt akartam, Nacsa képviselőtársam, hogy ha már az Igazságügyi bizottságban ilyen egyszerűen lerázott, és azt gondolta, hogy lekerekítette a sztorit, akkor én most előterjesztőként kinyitom ön előtt a sztorit, és legyen szíves ezekre a kérdésekre válaszolni, hogy miért nem az Alaptörvénybe foglalt egyenlő elbánás elve érvényesül minden polgármesterre és minden orvosi hivatást gyakorlóra ezzel a javaslattal. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Megadom a szót Molnár Gyula képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport. Parancsoljon!

MOLNÁR GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Előterjesztők! Nem szeretném az általános vitában elmondott gondolatokat még egyszer visszahozni, három rövid gondolatot fogalmaznék meg. Itt is igaz az, ha figyelt államtitkár úr vagy az előterjesztők, amit az előbb mondtam  nem fenyegetés, hanem inkább csak figyelemfelkeltés -: itt is fogunk figyelni, merthogy itt a képviselőtársaim hosszasan elemezték egyébként a legtriviálisabb dolgot, de azért figyeljünk oda arra is, hogy ki lesz az az első megbukott ember, aki majd állami vállalatnál bemegy felügyelőbizottságba. Nyilván ez valakire ki van megint találva. Most még nem tudjuk, de figyelni fogunk. És hadd kérjem azt, hogy ha lehet, a következő héten ne hozzák be azt a törvényt, hogy viszont az önkormányzati képviselőknek meg megtiltják, mert az igazából nem lenne nagyon korrekt, hogy most elvegyük az önkormányzati képviselőktől ezt a lehetőséget.A másik  amit nem is értek, hogy mi ebben a logika -: ha a listára valaki felkerül, nem jut mandátumhoz, lemond, és akkor mégis esetleg vissza lehessen hozni; biztos volt ilyen élethelyzet önöknél, én megmondom őszintén, iksz éve vagyok a politikában, nem hallottam még ilyet. Ha valaki lemond a listáról, az elbukta, várjon egy ciklust, várjon egy szezont, és majd a következő szezonban visszajön.

Ami pedig a győri polgármestert illeti: sok sikert kívánunk, egy ekkora várost azért illene főállásban vezetni, de látjuk, hogy nagy lendületben van, úgyhogy nem akarjuk eltántorítani sem a műtétektől, sem pedig a munkától.

Amit még pluszban szeretnék mondani: amit Bencsik képviselő úr mondott  aki itt volt, emlékszik , az általános vitánál összeszedtem én is, hogy kik voltak az elmúlt esztendőkben azok, akik kedvezményezettjei voltak a Fidesz törvényalkotási technológiájának, tehát hogyan, miképpen van ez; és aztán kaptam egy jelzést az ÁSZ elnökétől, miszerint őt méltatlanul vettem a számra, hiszen az ÁSZ-elnöknél nincs ez a kötelezettség, hogyha parlamenti képviselőből valaki egyből átmegy a legfontosabb ellenőrzési szervbe. Valóban nem fogalmaztam precízen. Domokos úrnak innen üzenem, hogy a Költségvetési Tanács tagja nem lehetett volna, aki azt megelőzően parlamenti képviselő. Ő tagja lett ezzel az ÁSZ-elnöki dologgal a Költségvetési Tanácsnak, és ehhez viszont módosították a törvényt, tehát valóban ehhez át kellett alakítani azt, hogy az előző időszakban parlamenti képviselő volt.

(19.00)

Nos, tisztelt hölgyek, urak, nyilván tudják, hogy nem fogjuk megszavazni, de azt szeretném csak mondani ennek a törvénynek a kapcsán is, hogy fogjuk figyelni, hogy megint mi is történik; nemcsak a győri polgármestert, azt már értjük, hanem a másik kettő esetben is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Keresztes László Lóránt képviselő úrnak, LMP-képviselőcsoport.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én sem szeretném ismételni az általános vitában elmondottakat, de azt viszont el tudom mondani, hogy ez a törvényjavaslat így a bizottsági vitát követően és a módosító javaslatokat követően még rosszabb lett, mint amilyen volt előtte. Tehát természetesen az LMP-frakció nemmel fog szavazni erre.Ugyanakkor lenne néhány kérdésem az előterjesztőkhöz. Nagyon örülök, hogy itt vannak, és biztos vagyok benne, hogy igen aktívan részt fognak venni a vitában. Alapvetően én erre már felhívtam a figyelmet az általános vitában is, hogy van egy nagyon erőteljes ellentmondásnak tűnő szituáció a most kialakult jogszabályban. Az önkormányzati törvény 28. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az önkormányzati képviselő megbízatása a megválasztásával jön létre. A mostani módosítás pedig beemel egy olyan (2) bekezdést, ami azt mondja, hogy ha nem veszi fel a megbízólevelét a megválasztott képviselő, akkor mégsem jön létre a megbízatása. Ez nagyon erőteljes ellentmondásnak tűnik nekem. Szeretném, ha ezt valaki feloldaná, mert nagyon világos az (1) bekezdés, hogy a megválasztáskor, gyakorlatilag a szavazás lezárultával jön létre az önkormányzati mandátum, akkor jönnek létre a jogok.

Ehhez képest még döbbenetesebb az a szituáció, ami egy módosító javaslat formájában jött be, hogy a mandátumáról már lemondott képviselő is a listán marad, és később képviselői mandátumot szerezhet. Ez egészen elképesztő! Bencsik képviselő úr nagyon találóan bemutatta, hogy milyen módon alakították a törvényt, és hogy mennyire semmibe veszik a jogalkotásnak az alapvető elveit, de azt gondolom, egy percig sem nevetséges ez a szituáció, viszont egészen döbbenetes.

Tehát konkrétan valaki lemondott arról, hogy mandátumát átvegye, lemondott arról, hogy a választást követően ő képviselőként dolgozzon, majd egy ilyen jogszabály-módosítással  a mostani októberi választás esetére is érvényesítve  azt mondják, hogy mégis képviselővé lesz választható. Ez egészen elképesztő! Arról nem is beszélve, hogy itt abszolút visszamenőleges jogalkotás történik, hiszen már lefutott egy meccs, lefutott egy mérkőzés, lefutott egy választás, és utólag módosítják a játékszabályát ennek a választásnak  ez egészen elképesztő!

Egyébként valóban, ezt is elmondta több képviselőtársam, hogy egészen egyértelmű lehet a motiváció e mögött, nyilván vannak ilyen helyzetek, vannak ilyen személyek, akikkel kapcsolatban ismét egy ilyen személyre szabott jogalkotással szeretnék megnyitni az utat. Ez egészen elképesztő! Konkrétan meggyalázzák az önkormányzati törvényt, meggyalázzák az önkormányzatiságot is ilyen módon, hogy éppen kényük-kedvük szerint fércelgetik, szabják összevissza az önkormányzati törvényt.

A személyre szabott jogalkotás kapcsán már nagyon sok mindent elmondtak képviselőtársaim  ezeket semmiképpen nem kívánom megismételni , ugyanakkor tartalmi szempontból sem elfogadható ez a jogszabály-módosítás. Itt a győri polgármester-választás előtt, ezt legalább a javukra kell írni, már előre bejelentették, hogy ezt meg fogják lépni, tehát ha Dézsi úr megnyeri a polgármester-választást, akkor ezt hozzá fogják a személyéhez igazítani. Ugyanakkor azzal együtt, hogy ezt előre elmondták, hogy ezt meg fogják tenni, nyilván ilyen módon tudtak találni egy olyan képviselőjelöltet, aki nem hoz szégyent önökre Győrben az amúgy is szégyenteljes szituációk után, és ezt a kellemetlenséget vállalni kellett, hogy hozzászabják az igényekhez a jogszabályt. De ez mégiscsak döbbenetes!

Itt azt mondta Ovádi képviselő úr a bevezető gondolatokban, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján kell finomhangolni a jogszabályt. Ha jól tudom, ez 2013 óta fennálló jogi helyzet, amit most, 7 év elteltével, jó előre bejelentett szándékkal hozzászabnak egy kialakult politikai helyzethez. Ez elfogadhatatlan!

Akkor önök mondták ki azt, hogy egy meghatározott településkategóriában a polgármester legyen főállású, és megteremtették az összeférhetetlenséget. Most mégis egy konkrét helyzetre önök szembemennek saját magukkal és a 2013-ban kialakult helyzettel, és azt mondják, hogy ezt mégis felülírják. Én azt gondolom, hogy ez ilyen szempontból is nevetséges.

Az egyéb összeférhetetlenségi szabályok tekintetében pedig már az általános vitában is elmondtuk a véleményünket, hogy ez semmiképpen nem jó irány.

Úgyhogy mi azt tudjuk mondani, hogy azzal együtt, hogy ez nagyon tanulságos és szimbolikus volt, ahogy Bencsik képviselő úr bemutatta ezt a szituációt, önök is azt fogják mondani, hogy ez egyáltalán nem nevetséges, és nincs okunk a nevetésre. Egészen gyalázatos, amit önök művelnek jogalkotás címszóval. Az LMP nemmel fog szavazni a holnapi napon erre a törvényjavaslatra.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP és a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, KDNP-képviselőcsoport, mint előterjesztő.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem szeretném én sem megismételni az általános vitában elhangzott érveket és az általános vitában, amikor ismertettük a törvényjavaslatot, akkor elhangzott különböző álláspontokat. Pár kérdésre szeretnék válaszolni, meg pár szempontot szeretnék az önök figyelmébe ajánlani. Először is, szerintem az alapellátás kapcsán azért helyes ez a törvényi rendelkezés, egyrészt azért, mert nyilvánvalóan a saját főnöke ne legyen valaki, tehát a települési önkormányzatnak is vannak alapellátásbeli kötelezettségei, amik a törvényből fakadnak. Másrészt szerintem az sem helyes, hogyha szomszéd települések vagy távoli települések társpolgármestereinél keletkezik alá-fölé rendelő viszony. Én ezt nem tartom egészséges helyzetnek, ezért is támogatom a jelenlegi formáját a törvénynek, hiszen ha valaki egyrészt nincs benne, akkor fizikai korlát, tehát Győrből, Nyíregyházáról, Szegedről, Pécsről el lehetne menni az ország másik részébe is alapellátásba tevékenykedni, de akkor nyilvánvalóan a polgármester nincs a települése közelében.

Másrészt viszont, ha környező településről van szó, akkor szerintem az alapellátásban nem helyes, ha egy társ-, partnerpolgármester kapcsán, akár mondjuk, más pártállásból is, alá-fölé rendeltségi, hatalmi viszony alakul ki egy már megválasztott polgármester és egy másik megválasztott polgármester tekintetében. Ezért nem támogatjuk az alapellátásban való részvételt. Ezt szíveskedjen elfogadni válaszomként, hogy szerintem ez nem teremt egészséges szituációt megválasztott, akár egy pártban ülő, akár más pártállású polgármesterek között, és ez okozhat a települések között feszültségeket, illetve olyan hatalmi viszonyokat, amelyek a települési önkormányzatok életében nem egészségesek.

A 3 ezer alatti települések kapcsán pedig nem kötelező ezt főállásban végezni. Tehát, ha valaki szeretne mellette orvosi tevékenységet végezni, akkor ő választhatja azt, hogy nem főállásban végzi a polgármesteri tevékenységét. Kizárólag 3 ezer fő fölött kötelező főállásban ellátni a polgármesteri, településvezetői feladatokat. Egyébként hosszú a lista: tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység.

Tehát nem ez az egyetlen kivétel, ezt már Keresztes László Lóránt frakcióvezető úrnak mondom, hanem ezen kivételek sora bővül eggyel, és még egyszer mondom, ez azért van, mert mi nem szeretnénk az életmentés elé semmilyen akadályt gördíteni. És szerintem, ha valaki  helyesen  így szeretné az orvosi hivatását kistelepülési polgármesterként végezni, akkor ő választhatja azt, hogy nem főállásban végzi a polgármesteri tevékenységét. Nagy településeken, 3 ezer fölötti településeken pedig nem is választhatja a nem főállású tevékenységet mint településvezető, tehát ezért indokolt a jogszabálynak ez a passzusa.

Molnár Gyula képviselő úrnak mondtam, hogy mi is figyeltünk. Az első, zsíros felügyelőbizottságba beült ember az ön korábbi vádlott-társa, Lakos Imre volt, tehát erről csak ennyit. Mi is figyeltünk. Hadd figyeljük mi is, hogy október 13. után az ön vádlott-társa volt az, aki helyből zsíros igazgatósági kinevezést kapott Karácsony Gergelytől, úgyhogy ha már ön figyeli, akkor engedtessék meg, hogy mi is hadd figyeljük… (Molnár Gyula: Jó.) Köszönöm szépen.

Keresztes László Lóránt frakcióvezető úrnak mondanám, hogy a játékszabályok nem változtak meg, sőt! Pontosan azért van ez a törvény, hogy az egyenlő játékszabályokkal lefolytatott választási küzdelem után a választói akarat ne sérülhessen. És pontosan az ön észrevételét is figyelembe véve a TAB-módosítóban szerepel az a szórendcsere, hogy nem a megbízatása nem jön létre, hanem hogyha nem veszi át a megbízólevelét. Köszönjük szépen, hogy felhívta erre a figyelmünket, és ezzel a módosítással ezt rendeztük.

És a játékszabály pontosan arról szólt, hogy megválasztanak egy testületet, megválasztanak listán képviselőket, és hogyha elfogy a lista, akkor a választói akarat nem tud érvényesülni. Pontosan arról van szó, hogy azokat a játékszabályokat, amelyek alapján a választási eredmény megszületett, tiszteletben tudjuk tartani, és csak akkor jöhet vissza az a jelölt, aki már lemondott, ha a lista teljesen kifogyott, egymástól akár teljesen különálló okok miatt teljesen elfogyott a lista.

Pontosan az lenne a játékszabályok megváltoztatása, ha ott maradna képviselet nélkül az az iksz száz, iksz ezer, iksz tízezer ember, aki egyébként arra a pártlistára szavazott, és ott elfogytak a jelöltek. Pontosan arról van szó, hogy a választói akarat továbbra is tiszteletben maradhasson, és tiszteletben tartsa a választói akaratot a jogalkotó is, a jogalkalmazó is, és a maradék fennálló időben, ami abból az önkormányzati ciklusból hátravan, azoknak az embereknek a képviselete is hatékonyan el legyen látva ott; és ne az legyen, hogy egy elfogyott lista tekintetében valaki más  más párt, más ideológia, más elvek alapján  veszi át azokat a képviselői helyeket, hogy feltöltsék az önkormányzat képviselő-testületét. Szerintem amit önök mondanak, annak pont az ellenkezője igaz. Nem a játékszabályok változtak meg, hanem a választói akarat tiszteletben tartása és érvényesítése érdekében került sor ennek a törvénynek az ilyen irányú módosítási javaslatára.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak, Jobbik-képviselőcsoport.

(19.10)

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Szóval, vitatkoznék Nacsa Lőrinc képviselőtársammal, amikor arról beszél, hogy akkor válassza esetleg az orvos a nem főállású polgármesterséget. Ott ugye, megint gond van, mert a formállogika szabályai szerint, amit az előbb elmondott, a szomszédos vagy picit odébb lévő településen alapellátásban dolgozó orvos, illetőleg az ottani polgármester viszonya esetében akkor megint probléma van, mert ha azt választja, hogy nem főállású, hanem mellékállású, akkor pontosan ugyanezzel a problémával kerülünk szembe, hogy egy másik polgármester alkalmazottja lesz ő, közben pedig nem főállású polgármester egy másik településen. Tehát ez a logika nem volt jó, szóval, ezzel nem sikerült meggyőznie.A másik pedig az, hogy azt mondja, választhatja a 3 ezer lélekszám alatti településen esetleg egy orvos azt, hogy ő nem főállású polgármesterként dolgozik, és akkor megoldott az, hogy az orvosi hivatását gyakorolhassa. Hát, azért elnézést kérek!

Ha ön napi kétórai rendeléssel tudja pótolni azt a hiányt, ami az ön hivatásában az ottani területen akár az alap-, akár a kórházi ellátásban meg tud jelenni, akkor miért választaná azt, hogy ön nem főállású polgármester, amikor a kétórás rendelési időből nem lehet megélni? Tehát nagyon jó, nagyon egyszerű másoknak így osztani az észt, hogy csináld ezt meg csináld azt, de különösen vidéken, kistelepüléseken rengeteg olyan probléma van, hogy ha napi kétórás rendelésre tudnánk orvost találni, akkor már jobb helyzetben lennének. És miért ne lenne pont olyan élethelyzet, hogy egy orvos lehetne polgármester, és el tudná látni azt a napi kétórás rendelési időt? Miért választaná azt, hogy ő nem főállású polgármester?

Tehát én szeretném ezt a gondolkodást bevinni az önök világába, és ha már egy-egy kiemelt ember érdekében törvényjavaslatokat hoznak be, akkor tiszteljék meg az azonos élethelyzetű, azonos hivatású, az országban egyébként hiányszakmában dolgozókat azzal, hogy ennek a logikának a mentén igenis ezt a javaslatot, ha már Dézsi úrnak kijár, kiterjesztik azokra az emberekre, akik bizony a mi magyar nemzetünk egynegyedének területén élnek. Ez óriási szám! Az előbb elmondtam, hogy 23 százaléknyi lakosság van hasonló helyzetben, ahol egy ilyen kedvező szabály az egészségügyi ellátórendszerben nagyon komoly segítséget tudna adni, és a polgármesteri intellektus szintjét is az ő személyükkel tudnánk növelni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Megadom a szót Kovács Zoltán képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Miért is került elénk ez a javaslat nem most, hanem 2013-ban, amikor megengedett volt egyébként, ha most az orvosokra hegyezzük ki ezt a mai vitát, hogy egy orvos lehetett polgármester? Volt is belőle baj, mert nem jutott az iskolára, adott esetben nem jutott a közterületre, minden pénz, főleg a kistelepüléseken, az orvosi rendelőkre ment. Ez volt az egyik indoka, hogy a 3 ezer alatti településeken ez megszűnjön. A másik, amit Varga-Damm Andrea mond, hogy mi a logikája vagy nem logikája annak, ha az egyik orvos nem azon a településen lakik. Az, hogy ma közös hivatalok vannak, közös képviselő-testületi ülések vannak, közös munkáltatóként szerepelnek az önkormányzatok, hiszen vannak 12, 16, 7, 8 településből álló közös hivatalok, és a közös testületi ülésen állapítják meg ezeknek a költségvetését, amelyben egyébként a kötelező feladatok ellátásáról is döntenek. És valóban az egy nehéz helyzet, amikor bent is van a testületben, és a saját maga munkáltatója lenne, ezért szigorítottunk jó néhány esetben az összeférhetetlenségi szabályokon. Akkor volt olyan parlamenti képviselő, illetve párt, amelyik túl szigorúnak tartotta ezt.

Eltelt hét év, valaki említette, valóban a gyakorlatot érdemes időnként a törvényalkotásban igazítani. Elegánsabb megoldás lett volna szerintem is az, ha általános szabályként megengedjük, hogy lehet ezt a foglalkozást gyakorolni, és kivételeket teremtünk olyan módon, hogy aki alkalmazási viszonyban van (Dr. Varga-Damm Andrea: Igen!), aki szerződéses jogviszonyban van. Ez az én jogállami felfogásomnak jobban megfelelt volna, de szerintem ez a törvényjavaslat is alkalmas ennek a helyzetnek a feloldására.

Úgyhogy én azt tudom javasolni a tisztelt képviselőtársaknak, hogy minden olyan helyzetet, ami az elmúlt időszakban társadalmilag másképp alakult vagy nem vált be, érdemes felülvizsgálni, és érdemes ezeket a helyzeteket kezelni. Ez a jogszabály is erre irányul, hogy a tapasztalatokat összegyűjtve próbáljuk meg átalakítani azokat a szabályokat, amelyek esetlegesen nem váltották be a hozzá fűződő reményeket. (Dr. Varga-Damm Andrea tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Keresztes László Lóránt képviselő úrnak, LMP-képviselőcsoport.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Egyetértek Kovács képviselő úrral, de ehhez még hozzátenném azt, hogy egy választás előtt illene módosítani ezeket a jogszabályokat, ami a választási törvényt illeti, nem egy választás után néhány hónappal. Tehát ez elegánsnak már semmiképpen nem nevezhető.Köszönöm szépen Nacsa képviselő úrnak mint előterjesztőnek, hogy reagált. Igen, én láttam azt, hogy megpróbálták egy kicsit módosítgatni ezt a két bekezdést, amire utaltam, de én úgy látom nagyon erőteljesen, hogy ezt az ellentmondást továbbra sem sikerült feloldani. Képviselő úr, nézze meg: az (1) bekezdés a törvényben úgy szól, hogy a helyi önkormányzati képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, pont. Tehát ha lezárul a választás, képviselőnek tekinthető az, aki erre felhatalmazást kapott. Majd behozzák ezt a (2) bekezdést: „…ha a listáról megválasztott önkormányzati képviselő nem veszi át a megbízólevelét.” Ez abszolút nem érinti az (1) bekezdés alapján azt, hogy létrejött az ő képviselői mandátuma, továbbra is a listán marad; ezt nem értem.

Tehát az (1) bekezdés szerint ő képviselő lett, a most önök által behozott módosított (2) bekezdés szerint pedig a listán marad, és a lista alapján az önkormányzati képviselők választásáról szóló és a többi törvény alapján képviselői megbízatást szerezhet. Tehát ez tökéletes ellentmondás, mert az (1) bekezdés egyszerre rögzíti, hogy a megválasztásával ő képviselői mandátumot szerzett, pont, és a (2) bekezdés pedig különböző eseteket jelöl, hogy listán marad, és képviselői megbízatást szerezhet.

Én úgy érzem, hogy ez egy súlyos jogi probléma, és ellentmondást tartalmaz továbbra is az a javaslat, amelyet látom, hogy önök megpróbáltak módosítani, de szerintem nem sikerült koherenssé tenni ezt a jogszabályt. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Molnár Gyula képviselő úr, MSZP-képviselőcsoport.

MOLNÁR GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Súlyos fenyegetést kaptam itt az előttem ülőktől, hogy rövid legyek, úgyhogy rövid is leszek, és tényleg csak azért szólok, mert szeretnék ebből az orvosdilemmából egy kicsit kibillenni. A másik ügyben, amiben Nacsa képviselő úr most itt reagált nekem, tényleg mondjon már egy olyan példát, ahol probléma volt, hogy elfogytak a listáról a képviselők, és emiatt előrehozott választást kellett kiírni!Mi beszélgettünk itt gyakorlott önkormányzati képviselő barátaimmal, akikkel itt körben ülünk. Én azt mondom, hogy ha egy listáról elfogynak a képviselők, akkor inkább legyen ott egy előrehozott választás szerintem, mert ott valami nagyon nagy baj van a listaállítókkal vagy a listára állítottakkal. Tehát tényleg őszintén mondom, ezt annyira nem tartom életszerűnek, hogy egyszerűen nem is nagyon találok rá szavakat. Ha elfogynak a listáról az emberek, hát akkor legyen ott egy előrehozott választás.

Ami a másik dolgot illeti: értem a visszavágást, amit mondott, Lakos úr nem lett képviselő sehol, semmilyen önkormányzatban, tehát ő ilyen szempontból pártpolitikusként van ott abban az igazgatóságban, ahol van. Amit én próbáltam mondani, az az, hogy látom, néhányan nem boldogok, hogy elvesztették az önkormányzati választást, kell nekik állami megbízást is adni. Az a kérésem, hogy visszafelé ezt akkor ne tiltsák meg, ez volt csak az én mondatom. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Varga Zoltán képviselő úrnak, Demokratikus Koalíció. Parancsoljon!

VARGA ZOLTÁN (DK): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én is csatlakoznék Molnár képviselő úr szavaihoz. Én alig egy hónapja még önkormányzati képviselő voltam, élénken él még bennem a listaállítás is és október 13-a is, tehát nagyjából tudom, hogy egy lista hogyan készül, és hogyan áll fel: sokszorosan túlbiztosított listákról beszélünk.

(19.20)

Tehát valójában érdekelne, hogy amikor Nacsa képviselő úr arról beszél, hogy a választói akarat sérül  ha ez a törvény nem így szól, ahogy önök gondolják , akkor mennyiben tud az sérülni, hiszen Debrecent véve példaként, és itt csatlakoznék Molnár képviselő úrhoz, ha elfogynak a listáról az emberek, az azt jelenti, hogy Debrecent atomtámadás érte.

Tehát én szeretném, ha mégiscsak egy példát mondana nekem mint önkormányzati képviselőnek, akiben még élénken élnek azok az emlékek, hogy ez a lista hogy működik. Szerintem, ha egy mikrofont kap a kezébe, képviselő úr, úgy sokkal egyszerűbb lesz ez az interakció, és el tudja mondani hangosabban is, mert most nem értem, hogy miről beszél, de ha felvilágosítana minket, akik itt ülünk, szerintem örömmel vennénk. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. Megadom a szót Keresztes László Lóránt képviselő úrnak.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Úgy látom, hogy Nacsa képviselő úr nem reagál. Akkor államtitkár urat szeretném kérni, nyugtasson meg, hogy nem egy inkoherens jogszabályt készülnek önök elfogadni a holnapi napon. Oldja fel azt az ellentmondást, amire az (1) és (2) bekezdés kapcsán a 28. §-ban felhívtam a figyelmet. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Mivel további felszólalásra senki nem jelentkezett, a vitát lezárom. Megkérdezem először a kormány képviseletében Pogácsás Tibor államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni. (Pogácsás Tibor: Nem.) Nem. Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, aki az előterjesztők képviseletében kíván válaszolni a vitában elhangzottakra. Parancsoljon!

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Válaszolva a frakcióvezető úr kérdéseire is: egy listán általában több ember van, mint ahány mandátumot szerez az a pártlista. Tehát van egy vonal. De nagyon sok ember van a listán, akinek nem jön létre a képviselői megbízatása, vagy nem is kérik fel, hogy átvegye a képviselői megbízását, mert nem szerzett annyi szavazatot annak a pártnak vagy pártszövetségnek a listája, ahány képviselői hely egyébként van, tehát nincs megválasztva. Ezért van egy olyan aktus, hogy nem veszi át a megbízólevelét. Ez az önök pártjában is előfordult már, országgyűlési választáson is, hogy nem vette át bizonyos jelöltjük a megbízólevelét. Tehát bár megválasztott képviselő, de mert nem veszi át a megbízólevelét és utána nem teszi le az esküt, nem jön létre a jogviszony, ezért rajta marad a listán ez a képviselő a mostani módosítás szerint a későbbiekben is.

Önnek abban teljesen igaza van, hogy a „megbízatása nem jön létre” kifejezés nem helyes, ezért ki is vettük ezt, de a megbízólevél átvevése egy olyan törvény által is szabályozott jogi aktus, amellyel így már rendezve van ez ön által is jelzett inkoherencia. Tehát teljesen helyénvaló így már a törvény. Köszönjük szépen a jelzését, mert teljesen igaza volt ebben a kérdésben. Mivel a megbízatása bár létrejön, de aztán nem veszi át a megbízólevelét, akkor ő visszakerül a lista végére, és onnantól kezdve később majd újra betöltheti ezt, ha elfogynak előtte a képviselők.

Varga képviselőtársamnak mondom, hogy az ilyen jellegű probléma természetesen nem egy Debrecen méretű városnál jelentkezik. Ön ne a saját önkormányzati tapasztalatából induljon ki, ahol egyébként körzetes és listás választás is van, hanem kistelepülési körzetekből, ahol  ön is ismeri az önkormányzati választási rendszert  kizárólag listás szavazások vannak, és ott a listán szereplő személyek száma fogyhat el. A kistelepüléseknél akadt már ilyen probléma. Még egyszer mondom, képviselő úr, nem arról van szó, hogy egy testület lemond, hanem számtalan különálló okról. Bekövetkezhet tragédia, halál, olyan jellegű másféle megbízatás, ami összeférhetetlen az önkormányzati képviselőséggel, tehát számtalan egymástól különálló ok is fennállhat. A leginkább veszélyeztetett térség ebből a szempontból a kistelepülési kislistás választásnál lehetséges. Nyilvánvalóan nem Debrecen méretű városra gondolunk, ahol egyéni körzetek is vannak, és úgy áll össze a testület összetétele; tehát ezt ne keverjük össze.

Még egyszer köszönöm szépen mindenkinek, aki a vitában elmondta a véleményét. Arra kérem önöket  bár most nem hangzott el, de még a Jobbiktól is jött olyan észrevétel az általános vitában, hogy ebben a törvényben is vannak előremutató elemek, például az önkormányzati képviselőknél lévő összeférhetetlenség szigorítása és több más kérdés , ne álljanak annak az útjába, hogy valaki életmentést végezhessen, és holnap szavazzák meg ezt a törvényt. Köszönöm szépen.

Felszólalások:   239-274   275-300   301-302      Ülésnap adatai