Felszólalás adatai

Felszólalások:   75-94   95-114   115-139      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatok benyújtására holnap 16 óráig, azaz csütörtökön 16 óráig van lehetőség.Most soron következik az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/3633. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.

Most megadom a szót a napirendi pont előterjesztőjének, Orbán Balázs államtitkár úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az előttünk fekvő törvényjavaslat az Állami Számvevőszékről szóló törvény módosítását tartalmazza. Ez ügyben onnan érdemes indulnunk, hogy 2012. január 1-jétől kezdve a hatályba lépő Alaptörvény alkotmányos szinten is megerősítette az Állami Számvevőszék szerepét, és megerősítette a közpénzekkel való gazdálkodás követelményét. A közpénzügyi fejezet azóta fő elvként rögzíti az átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás követelményét, amire a korábbi felszólalásomban is utaltam. A közpénzügyi szabályozás központjába az adósságszabály került, és a makrogazdasági egyensúly garantőreinek feladatait pedig a Költségvetési Tanács látja el nagyon komoly jogosítványokkal, és ennek a Költségvetési Tanácsnak a munkája az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank munkája által is támogatva van.

Kifejezetten az Állami Számvevőszékről beszélve azt el kell mondanunk, hogy az Alaptörvény hatálybalépése kapcsán elfogadott sarkalatos törvény az Állami Számvevőszék közpénzügyi ellenőrző és elemző tevékenységét is megerősítette. A közpénzügyek felértékelődésével ugyanis az Állami Számvevőszék súlya is megnövekedett. Ez az Országgyűlés legfőbb közpénzügyi ellenőrzési szerve, és ezért szükség volt az Állami Számvevőszék függetlenségét és a számvevőszéki jogosítványok megerősítését is ebben a sarkalatos törvényben garantálni.

Fontos hangsúlyozni, ez is új elem volt, hogy az új törvény, amikor hatályba lépett, minden számvevőszéki jelentés nyilvánosságra hozatalát is kötelezővé tette, ezáltal minden ellenőrzés minden megállapítása bárki számára megismerhető. Nyilván ez leginkább az országgyűlési képviselők munkáját segítette, hiszen az Állami Számvevőszék feladata az Országgyűlés munkájának közpénzügyi ellenőrzése szempontjából történő támogatása.

Azt lehet mondani, hogy az új törvény amellett, hogy teljes mértékben illeszkedett a nemzetközi elvárásokhoz, és megerősítette a Számvevőszék függetlenségét, növelte az ellenőrzések hatékonyságát és transzparenciáját. A kormány úgy gondolkodik, hogy minden szervezet felé elvárás az, hogy a rábízott közpénzekből a közfeladatokat ne csak teljesítse, hanem a teljesítményét folyamatosan felülvizsgálva hatékonysági és minőségi kritériumokat is rendeljen hozzá. A számvevőszéki munka hasznosulásának ezért fontos része a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően az is, hogy a közpénzek eredményes és hatékony felhasználását illetően mint példamutató szervezet járjon el, tájékozódási és viszonyítási pontként, követhető példaként szolgáljon a közszféra egésze számára. Mi úgy látjuk, hogy az Állami Számvevőszék ennek a követelménynek több eszköz révén eredményesen és jól tudott megfelelni az elmúlt években.

Mi indokolja az előttünk fekvő törvénymódosítást? Úgy gondoljuk, hogy ez a törvénymódosítás a korábbiakhoz képest mégis számos ponton előrelépést jelent. Egyrészt kezeli az ÁSZ-törvény és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény közötti összefüggéseket, továbbá biztosítékokat ad az ÁSZ szervezeti függetlenségéhez, hozzájárul a bürokráciacsökkentéshez, és tovább növeli a közpénzügyi ellenőrzés hatékonyságát és eredményességét.

Tulajdonképpen, ahogy említettem, az egyik fontos szerep az ÁSZ-törvény és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény közötti összefüggéseknek a rendezése vagy ha azt lehet így pontosabban mondani: az összefüggések feloldása. Ugyanis korábban az Állami Számvevőszék szervezetével kapcsolatos szabályok, illetőleg az Állami Számvevőszék és a számvevői állományra vonatkozó jogviszonyt tartalmazó szabályok egy része a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben volt elhelyezve. Ez, azt gondoljuk, hogy az Állami Számvevőszék és munkatársai függetlensége és munkájának hatékonysága szempontjából nem szerencsés dolog, ráadásul ezt a területet is, ahogy az előző napirendi pont mutatta, szeretnénk újrarendezni egy kormányzati igazgatásról szóló törvény elfogadásával. Ezért aztán azokat a rendelkezéseket, amelyek eddig ebben a törvényben voltak, indokolt egy magasabb védelmi szintet és ezáltal magasabb függetlenséget jelentő sarkalatos törvényi szintre emelni.

Ezen túlmenően a Számvevőszék által az elmúlt években végrehajtott hatékonyságnövelés és humánerőforrás-fejlesztés eredményeként felszabaduló költségvetési források pedig lehetővé teszik azt, hogy az ÁSZ személyi állománya a korábbiakhoz képest is nagyobb anyagi megbecsülést is kapjon. A törvénymódosítás erre is tartalmaz rendelkezéseket, és azt gondoljuk, hogy önmagában ez a béremelés egyrészt segíti az Országgyűlés munkáját, hiszen az Állami Számvevőszék az Országgyűlés munkáját támogatja.

(14.50)

Másrészt segíti a felelős költségvetési gazdálkodás követelményeinek az érvényesülését, hiszen az Állami Számvevőszék elnöke a Költségvetési Tanács egyik legfontosabb szereplője, és az Állami Számvevőszék munkatársai a Költségvetési Tanácsban zajló makrogazdasági elemző munkának az egyik legfontosabb támaszai. Úgyhogy azt gondoljuk, hogy ilyen tekintetben a béremelések továbbfolytatása és sarkalatos törvényben történő rögzítése kifejezetten előremutató cél.

Ezen túlmenően a törvénymódosítás az elmúlt idők tapasztalatai alapján indokolttá vált technikai és pontosító rendelkezéseket is tartalmaz. Ha a vita későbbi szakaszában ezzel kapcsolatban kérdés, esetleg hozzászólás érkezik, akkor szívesen kitérnék rá. Engedelmükkel én többet nem beszélnék ebben a felszólalásban, és nagyon szépen köszönöm a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Witzmann Mihály képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alaptörvény értelmében az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve. Jogállását és hatáskörét az Alaptörvény és az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény határozza meg. Az Alaptörvény 43. cikkelyéhez kapcsolódó indoklás szerint az Országgyűlés a végrehajtó hatalom gazdálkodási tevékenysége felett ellenőrzési jogkört közvetlenül csak korlátozottan tud gyakorolni, az Alaptörvény ezért önálló intézményként statuálja az e feladat ellátására hivatott Állami Számvevőszéket. A hatalmi ágak rendszerében az Állami Számvevőszék ezért a törvényhozó hatalmi ág része. Ellenőrzési tapasztalatai közvetlenül az Országgyűlés munkájában hasznosulnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az imént már az államtitkár úr expozéjában hallhattuk, az előttünk fekvő törvényjavaslat hozzájárul az állami bürokrácia csökkentéséhez, kezeli az Állami Számvevőszékről szóló törvény és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény közötti koherenciazavarokat, tovább növeli a közpénzügyi ellenőrzés hatékonyságát és eredményességét, valamint erősíti az Állami Számvevőszék szervezeti és pénzügyi függetlenségét egyaránt.

A törvényjavaslat célja továbbá a közpénzügyi ellenőrzés megújítása is. A hazai közpénzügyek megújításához jogszabályi hátteret az Alaptörvény és az annak elfogadását követően hatályba lépett, úgynevezett sarkalatos törvények képezik. A sarkalatos törvények sorában elsőként került elfogadásra az új számvevőszéki törvény. Új ellenőrzési jogosítványai közül az intézkedési terv készítésének kötelezettsége, a közreműködési kötelezettség elmulasztásának szankcionálása, továbbá a hatósági jelzésekre vonatkozó általános felhatalmazás egyaránt nyomatékot adott az Állami Számvevőszék fellépésének, és átalakította az intézmény működését is.

Az Állami Számvevőszék függetlenségét tekintve kijelenthető, hogy a legfőbb ellenőrző intézményekre vonatkozó nemzetközi standardok szerint a számvevőszékek csak akkor tudják feladataikat igazán objektíven és eredményesen ellátni, ha függetlenek az ellenőrzött szervezettől és védettek a külső befolyástól egyaránt. A közpénzek és a nemzeti vagyon hatékony, eredményes és értékteremtő ellenőrzésének elengedhetetlen feltétele a számvevői függetlenség, ahogy ezt államtitkár úr is az expozéjában már említette.

Az Állami Számvevőszék függetlenségének egyik fontos biztosítéka az ÁSZ szervezeti függetlensége, ezért is indokolt az ÁSZ-törvény megfelelő módosítása annak érdekében, hogy a jogszabályba bekerüljenek az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szervének vezetőire és számvevőire vonatkozó rendelkezések is.

Az előttünk fekvő előterjesztés ezen túlmenően néhány, az Állami Számvevőszékről szóló törvény megalkotása óta eltelt időszak tapasztalatai alapján indokolttá vált technikai, pontosító, illetve fogalmazhatunk úgy, hogy célszerűségi rendelkezéseket is tartalmaz. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása az Állami Számvevőszék személyi állományára vonatkozó, önálló szabályozás megteremtéséhez szükséges, a jogrendszer koherenciáját szolgáló módosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket foglal magában.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Állami Számvevőszék a törvényi előírásokon túlmutatóan értelmezi feladatát, és most már évről évre elmondhatjuk, hogy az tapasztalható, hogy az ellenőrzési alaptevékenységen túl erősíteni kívánja tanácsadói szerepét, illetőleg terjeszti az integritáskultúrát, támogatja az állammenedzsment megújítását, és évek óta elkötelezett támogatója a pénzügyi tudatosság fejlesztésének és a pénzügyi kultúra kutatásának is hazánkban.

Fogalmazhatunk úgy is, hogy az intézmény társadalmi felelősségvállalásában az elmúlt években kiemelt helyet foglalt el ez a terület. Az ÁSZ ez irányú tevékenysége hatékonyan szolgálja, hogy az egyének nem megfelelő pénzügyi tudatosságából, valamint a nem kellően megalapozott pénzügyi döntésekből fakadó nemzetgazdasági, makrogazdasági kockázatok mérséklődjenek, és ezáltal javulhasson, javuljon a magyar családok pénzügyi tudatossága.

Úgy vélem, hogy a törvényjavaslat hozzájárul az Állami Számvevőszék további hatékony működéséhez, amely mindenféleképpen hasznos Magyarország, a magyar állam számára. Ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a vita lefolytatását követően szavazataikkal támogassák az előterjesztésben szereplő javaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most abba kérem a beleegyezésüket, hogy 3 perc technikai szünetet rendelhessek el, mert értsék meg, államtitkár úrnak ez a harmadik törvénye, még a következő is az övé, és a szorító szükség nem tűr halasztást. (Rövid szünet.) Köszönöm szépen a megértésüket, és köszönöm államtitkár úrnak is a gyors visszatérését. Gyors ügy volt. Megadom a szót vezérszónoki felszólalásra Staudt Gábor képviselő úrnak, aki a Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Áttekintve az előttünk fekvő javaslatot, megpróbáltam felkészülni, hogy milyen olyan konkrétumokat lehetne ebből kiemelni, amelyek esetleg az előremutató vagy aggályos pontokat aláhúzzák vagy rávetítenek. De aztán az előttem szóló és különösen a Fidesz vezérszónokával kapcsolatosan mégiscsak félreteszem ezt az anyagot, amelyet magamnak írtam, mert ha azt halljuk, hogy az Állami Számvevőszék magyar és nemzetközi viszonyokban milyen kiváló, milyen kiválóan független, milyen kiválóan dolgozik, milyen kiválóan védi az emberek, a demokratikus intézmények, úgy en bloc a demokrácia egészét, akkor az ember az elmúlt időszak eseményeit akarva-akaratlanul is felidézi, amelyek nem azt bizonyítják, hogy az Állami Számvevőszék erre képes. Illetve lehet, hogy az egyes számvizsgálók, az egyes ott dolgozó emberek erre képesek lennének, de hogy ezeknek a számvevőknek, az ott dolgozó embereknek sokszor teljesen egyértelmű politikai akaratot kell végrehajtaniuk, ez teljesen egyértelművé vált az elmúlt időszak eseményeiből. És itt nemcsak a Jobbikot ért 660 milliós bírságról, de az egyéb ellenzéki pártokat sújtott, nem ily mértékű, de szintén javarészt, azt mondhatjuk, hogy jogszabályoknak nem megfelelő bírságok kiszabásából teljesen egyértelműen ezt meg lehetett állapítani. Arról nem is beszélve, hogy egyébként a Jobbikot ért sérelmek miatt a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz is fordultunk. Arról nincs információm, de gondolom, ezt a többi ellenzéki párt is megtette, úgyhogy arról, hogy az Állami Számvevőszék nemzetközi renoméja merre fog alakulni, azt az Emberi Jogi Bíróság is nyilvánvalóan meghatározó döntésével alakítani fogja.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

(15.00)

Egy olyan rendszerben élünk  és erre már több politológus és több politikai elemző is felhívta a figyelmet , amely formálisan demokratikusnak látszik, de a döntéseiben, a döntések végrehajtásában és a politikai kézi vezérlésnek az eljuttatásában tökéletesen jeleskedik. Ezt volt, aki hibrid rendszernek nevezte  ez most már annyira elterjedt, bár új keletű kifejezés, a politikai gondolkodók körében, hogy ezt a fogalommeghatározást meghagyhatjuk , amely látszólag a demokrácia követelményeinek megfelel, de ha úgy adja a lehetőség, illetve olyan politikai akarat van, akkor tökéletesen a Fidesz-kormánynak és Orbán Viktornak a politikai döntései mindenekfelett érvényesülnek. És természetesen a mérleg másik serpenyőjében, ha egy olyan visszaélés van, amivel viszont nem akarnak foglalkozni, azt a legfőbb ügyészen keresztül tudják ugyanúgy befolyásolni. Tehát egy ilyen rendszerben élünk.

Persze, ezt lehet magyarázni, hogy véletlen, hogy egy volt fideszes képviselő az Állami Számvevőszék elnöke, annak az Állami Számvevőszéknek, amit önök itt a függetlenségéért dicsértek, és ahogy elmondtam, bizonyították, hogy sok mindenre képesek, de a kormányzati nyomásnak ellenállni bizonyosan nem. Természetesen, ameddig a Fidesznél úgy nem találnak szabálytalanságot, hogy ők a megbüntetett Jobbikhoz képest negyedáron bérelnek plakáthelyeket, de ez természetesen elfogadható, nem is vizsgálják, vagy minden pártot a választási kampány előtt vizsgálnak, a Fideszt véletlenül utána, és természetesen semmi problémát nem találnak, ezek mind olyan, a furcsaságon túlmutató dolgok, amelyek egyébként megalapozzák, hogy nem a demokráciába vetett hit erősödik meg a magyar állampolgárok körében, és nemzetközileg sem ez alakul ki sajnos Magyarországról.

Arról nem is beszélve, hogy a törvények is rosszak, hiszen egyébként  továbbmegyek  alaptörvény-ellenes, és ez az Alkotmánybíróság előtt is van, hogy hogy lehet az, hogy van egy szerv, amelynek a döntéseit a bíróságok nem vizsgálhatják felül, és a megállapításaira se jogorvoslat, se bírósági felülvizsgálat nem létezik. Azt kellene bevezetni, hogy bármiféle fórum előtt megtámadhatók legyenek a Számvevőszék döntései, főleg úgy, hogy egy volt Fidesz-képviselő vezeti a szervezetet, aki nem fél végrehajtani a politikai akaratokat, amiket ő felülről megkap. Ez egyébként, ha az Alkotmánybíróság, a fideszesekkel telepakolt Alkotmánybíróság méltóztatna dönteni…  egyébként most az az új tendencia, hadd osszam meg önökkel, ha esetleg ebben nem jártasak, ha olyan döntés van kilátásban, ami esetleg pártunknak és kormányunknak kellemetlen lehet, akkor nem hozhat döntést. Mert az Alkotmánybíróságban is egy ilyen billegő 50-50 százalék van, tehát bizonyos döntésekben akár még a kormányzati állásponttal ellentétes döntés is születhetne; meg van ez oldva, akkor egészen egyszerűen nem kerül beterjesztésre.

Az egy más kérdés, hogy többet vártunk volna az Alkotmánybíróságtól ennél, de szerintem nekik ez súlyos felelősségük lesz, ha ezt az elkövetkezendő években így folytatják. Mert lehet olyat játszani, ha ők döntést hoznak, az jó döntés, de ha hosszú évekig nem hoznak egy döntést, vagy csak majd akkor hoznak egy döntést, amikor már a relevanciája teljes mértékben elveszik, akkor ez az Alkotmánybíróság is úgy fog bevonulni a magyar jogtörténelembe, hogy hagyta magát bedarálni az aktuális kormánypártnak, hagyta magát bedarálni a Fidesz-KDNP-nek. Ez valószínűleg nem lesz egy dicső jogtörténeti szerep, sőt én biztos vagyok benne, hogy úgy a jelenlegi Alkotmánybíróság, mint a Számvevőszék elnöke, mint a legfőbb ügyész vagy mint Handó Tünde OBH-elnök nem olyan jogászokként fognak bevonulni a magyar jogtörténetbe, mint ahogy, mondjuk, az önök által idézett Magyary Zoltán vagy akár Max Weber, bár nyilvánvalóan róla a német jogtörténet esetében lehet beszélni.

Úgyhogy a problémánk az, hogy bár a szép szavak megvannak, bár az előterjesztések szintjén is a célok nehezen vitathatók, de a gyakorlatban mindig más lesz belőle; mint a klasszikus viccben, amikor a Szovjetunióban elméletileg varrógépet gyártanak egy gyárban, és amikor próbálnak összerakni a kicsent alkatrészekből egy varrógépet, nem jön össze, mert mindig tank lesz belőle. Én ugyanezt érzem ma Magyarországon, hogy jönnek itt a szép javaslatok, a tökéletesen felvezetett módosítások, amiket olyan szépen meg lehet ideologizálni, csak a végén mindig tank lesz belőle, és ezzel a tankkal még lőnek is, és utána ráadásul még azt is letagadják. Akár, hogy megint a közelmúlt eseményeit idézzem, a Gruevszki-ügyben: hogyha van olyan ember, beleértve az önök szavazóbázisát, aki elhiszi, hogy a bevándorlási hivatalhoz senki nem szólt oda, és a döntést egyedül hozta meg a bevándorlási hivatal, az szerintem vagy hazudik, vagy nem ebben az országban él, úgy, hogy egyébként Gruevszkin kívül hárman kapták meg a menekültjogi státuszt. (Nacsa Lőrinc: Szorosan a napirendhez kapcsolódik!)

Igen, a napirendhez tartozik, mert szép dolgok vannak leírva, csak az Állami Számvevőszéknél is az a probléma, hogy ilyen javaslatokkal lehet emelni a pénzét az ott dolgozó embereknek, a java része a számvevőknek ezt meg is érdemli bizonyára, főleg, hogy a java része olyan projekteken dolgozik, amibe a politika nem kíván beleszólni, de pont a hibrid rendszereknek a sajátja, hogy nem kíván ő mindig beleszólni, de fenntartja a jogot, hogy beleszólhasson, és ha érdeke úgy kívánja, akkor bele is fog szólni.

Egyébként a probléma  gondolom, a jelenlévők ezt nem érzékelik, de majd egyszer fogják, hogyha egyszer mást gondolnak, mint a rendszer , amikor, mondjuk, megjelenik Andy Vajnáról egy cikk, és utána már jön az összesúgás, hogy akkor kiadták rá vagy nem adták ki a kilövési engedélyt. Tehát már önmagában a Fidesz-tábor sem feltételezi, hogy cikkek jelennek meg csak szakmai alapon, még a saját funkcionáriusaikról sem.

Úgyhogy egy ilyen rendszerben élni és egy ilyen rendszert fenntartani sem lehet öröm, sőt sokkal kevésbé öröm, mint harcolni ellene. Én ezt meg tudom érteni, és ha önök is a szívükre teszik a kezüket, akkor ezt érzékelniük kell. Mindenkinek nyilván el kell vele számolnia, hogy miért teszi. De nem szeretném sokáig húzni a felszólalást, mert mindannyian tisztában vagyunk az itt elmondottakkal vagy amiket elmondtam.

Úgyhogy ez a javaslat, persze lehet erről beszélni, de az Állami Számvevőszéknek nem adja vissza a függetlenségét, nem rak az élére egy olyan szakembert, aki nem egy Fidesz-pártember, aki az Országgyűlésből ült át az Állami Számvevőszék élére, és nem teremti meg azt sem, hogy az Állami Számvevőszék döntései  a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően egyébként, hozzáteszem  bármiféle jogorvoslattal megtámadhatók lennének. Úgyhogy ez a javaslat, azt kell mondjam, hogy egy szépségtapasz, vagy talán még annak se jó. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK : Köszönöm szépen. A Kereszténydemokrata Néppárt frakciójának vezérszónoka Nacsa Lőrinc képviselő úr. Őt hallgathatjuk, parancsoljon!

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Itt jobbikos kollégám a végén egy kicsit politikai mezőre kalandozott az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat kapcsán (Arató Gergely: Hát, a parlamentben lennénk, hihetetlen!  Közbeszólás a Jobbik soraiból: Ez az Országgyűlés!), hiszen kettővel korábban még ők kérték, hogy maradjunk szakmai mederben a vitával. Képviselő úr, mi nem szoktunk a frakcióülésen egyébként Andy Vajnáról szóló cikkeket megtársalogni, hogy most az miről szólhat és miről nem (Arató Gergely: Hát, hogy tanulságos, a hasznunkra válik!), és mi a lényege vagy a következménye. Ez az önök frakcióülése, ahol arról beszélnek, hogy a saját hazugságaikat az Alfahír, a Zsúrpubi vagy melyik médium hozza majd le, hogy hol tudják a taglétszám növelésével kapcsolatos híreiket megjelentetni. Erről ugye, hangfelvétel is kikerült a soraik közül. Tehát ezt nem mi szoktuk. (Dr. Staudt Gábor: Ez nem az, ugye?  Közbeszólás a Jobbik soraiból: Szégyen!) Mi a frakcióülésünkön Magyarország életét jobbító intézkedésekről szoktunk beszélni, illetve kemény vitákat is, őszintén mondom, lefolytatni (Dr. Staudt Gábor: El tudjuk képzelni.), illetve olyan intézkedésekről szoktunk beszélni, ami a gazdaság vagy a családok életét teszi jobbá. Visszatérve a javaslathoz: az államtitkár úr elmondta a javaslat lényegi részét, én annyit tennék hozzá, hogy az Alaptörvény értelmében az Állami Számvevőszék itt az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve és a bevándorlási és állampolgársági hivatalhoz mindössze annyi köze van, hogy kapcsolódjon a törvényjavaslathoz, hogy gazdasági és pénzügyi ellenőrzést ott is végez az Állami Számvevőszék, hiszen állami szervről van szó. (Dr. Staudt Gábor: Hibrid rendszerről beszéltem, Lőrinc!) Más kapcsolat nincsen, hogy ide tudta hozni a bevándorlási hivatalt a képviselő úr.

Mi azt látjuk, hogy a hatalmi ágak rendszerében az Állami Számvevőszék a törvényhozó hatalmi ág része, és az Országgyűlésnek méltó és igazságos rendezni azt a helyzetet, ami előállt.

(15.10)

Mi minden olyan törvényjavaslatot tudunk támogatni, amely tisztább helyzetet teremt, ami pénzügyi rendezést hoz, ami a hatékonyságot növeli és a bürokráciát csökkenti. Azt gondolom, a mostani javaslat is erről szól, az elmúlt években megvalósuló, az egész országban tapasztalható bérnövekedésről és a közszférák különböző területein megvalósult béremelésről, mondhatnám itt az egészségügyi szférát, a felsőoktatási szakterületet, a szociális szakterületet, a rendvédelmi egyenruhás szakterületet. Ezek után nagyon fontos, hogy ezen a területen is az a bérnövekedés megmutatkozzon és beálljon, hogy részesülhessenek ők is az egész ország gazdasági teljesítőképességéből is.

Még egyszer elmondom, az, hogy tisztább helyzetet teremt valami, az minden esetben üdvözlendő, és hogy letisztult bürokráciacsökkentéstől sem mentes, hiszen ilyen előremutató javaslatok is vannak ebben a törvényjavaslatban, ezt a tiszta helyzetet mi tudjuk támogatni, és arra kérjük az ellenzéki pártokat is, hogy ezt a benyújtott javaslatot támogassák. A KDNP így tesz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Külön köszönöm, hogy kölcsönösen tájékoztatták egymást frakcióülésük hangulatáról és tartalmáról. (Derültség.) Ez egy szép információcsere, úgyhogy a hangulatot megalapozva az MSZP vezérszónoka, Korózs Lajos képviselő úr következik. Parancsoljon!

KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tekintettel arra, hogy meglehetősen rég volt, amikor először ide a Parlamentbe betettem a lábamat, így ebből adódik, a helyzetemből adódik, hogy sok mindenre emlékszem. Szegény Hagelmayer István, azt hiszem, forog a sírjában. Szóval, nézzék, már az maga vicc volt annak idején, amikor az ÁSZ-elnököt kinevezték. Tudják, van egy ilyen szociológiai definíció, amely úgy szól, hogy státuszinkonzisztencia. Ha valahol, akkor itt, azt hiszem, rögtön tetten érthető. Ezt még tudnám Tállai úr esetében is előcitálni.De nem is ez az érdekes, hanem az előterjesztés, mert végül is csak erről van szó. Kérem szépen, én is úgy látom, ahogy itt az előttem megszólaló egyik képviselőtársunk mondta, hogy lehet, hogy most akarják kifizetni azokat az ellenőröket, akik derekasan helytálltak a pártok vegzálásában az elmúlt ciklusban. Ez az egyik dolog.

A másik: ne haragudjanak, előbb éppen államtitkár úr mondta azt, hogy a teljesítményt fogják az államigazgatásban dolgozók előmenetelénél elsősorban figyelembe venni, és szó nincs arról, hogy itt párthűség és egyebek is nyomnának a latban. Akkor tessék megmondani nekem, hogy szinte az ÁSZ-nál gyakornokként ott dolgozó kis csinibabáknak miért kell 900 ezer vagy 1 millió forintos fizetést adni így rögtön nekifutásból! (Moraj a kormánypárti sorokból.  Nacsa Lőrinc: Nem csak a csinibabáknak!  Dr. Orbán Balázs: Tessék elolvasni, hogy mi a feladatuk! A vezetőt támadd, a politikust támadd, ne a dolgozót!) Ja, persze! (Dr. Orbán Balázs: Ne támadd őket! Ők dolgoznak!) Azt a Fidesz-nyelvben én megtanultam, hogy ha valami lehetőség van valamiben, akkor az előbb-utóbb be fog következni. Ezeknek ez a természete, innentől kezdve azt is gondolom… (Nacsa Lőrinc: Ne bántsa a dolgozókat!)

Dehogy bántja senki, isten őrizz, hogy én bármelyik dolgozóra is negatív megjegyzést tegyek! Aki mondjuk, a szociális intézményeket ellenőrzi, azok derekasan helytállnak a munkában, azok, akik a különböző egészségügyi intézményekben dolgoznak, ahol az állam a fenntartó vagy esetleg a települési önkormányzatok a fenntartók, és ott el kell végezni egy ilyen ellenőrzési tevékenységet, azok derekasan helytállnak. Én az előbb azt mondtam, hogy valószínűleg annak teremtik meg a pénzügyi és jogi feltételeit, akik itt élen jártak a fideszes parancsok végrehajtásában. Úgyhogy csak erről van szó.

Képviselőtársaim, én sem húzom tovább az időt. Be is fejezhetném, mert alig két percet vagy két és fél percet vettem igénybe. Azt hiszem, mi nem fogjuk támogatni  és ezzel nem leptem meg képviselőtársaimat  ezt az előterjesztést. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A Demokratikus Koalíció vezérszónoka Arató Gergely képviselő úr. Parancsoljon!

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: A mai nap tapasztalata és az elnök úr felszólítása vagy biztatása alapján mindenképpen azzal kezdeném, hogy először is leszögezem, hogy mi szoktunk frakcióüléseken beszélni mind Andy Vajna munkásságáról, mind az Alfahírről és a kuruc.infóról, és nem láttunk túl nagy különbséget a kettő között. (Derültség és hangok a Jobbik soraiból: Jaj, jaj, jaj!)Másrészt pedig azt szeretném elmondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy… (Zaj.  Közbeszólások a Jobbik soraiból: Feriről is beszélj!)

ELNÖK: Köszönjük szépen a hangulatnak ilyen való megalapozását, a segítséget is az elnöknek, amit nyújt a képviselő úr, most aztán talán beszéljen a törvényről, sokat segít így nekünk.

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Megkísérlem, rákanyarodok. Azt szeretném megjegyezni, tisztelt képviselőtársaim, különösen Nacsa képviselő úr kedvéért, hogy nem úgy általában az Állami Számvevőszék dolgozóival van a baj, hanem az Állami Számvevőszék főnökével, Domokos László úrral, akit szakembernek nevezni egyikünk sem merészelne valószínűleg, hiszen tudjuk, hogy ő közvetlenül a politikából nyergelt át erre a fontos feladatra a párt megbízásából. Odaállította a párt, ott kell megfelelnie, és meg is felel. Erről beszéltek jobbikos képviselőtársaim. Az is nagyon sajátos segítő közreműködés, amikor az Állami Számvevőszék az irodánk leégése után másfél nappal már közölte azt egy közleményben, hogy nem segíteni akar nekünk, nem tájékoztatott minket, nem válaszolt egyébként aznap délután nekik írt levelünkre, hogy mik a teendőink, hanem rögtön közölték, rögtön hoztak egy közleményt arról, hogy készüljünk arra, hogy majd jól megbüntetnek minket. Értettük természetesen, de mondjuk, mást várnánk el egy független állami hivataltól, mint hogy pártokat támadjon közleményekben, ez ugyanis nem a feladata.Ezek után nehéz ezt a törvényjavaslatot komolyan venni, drága képviselőtársaim, tisztelt államtitkár úr. Értjük természetesen, jutalmat kell osztogatni. Azok, akik megfelelnek az önök elvárásainak, bizonyára az Állami Számvevőszéknél is jól járnak majd. Ehhez önöknek jó mulatást kívánunk, de azt ne várják, hogy támogassuk ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki kör végére értünk. Nacsa Lőrinc képviselő úr két percben kért felszólalási lehetőséget. Parancsoljon!

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Úgy látszik, ez egy ilyen nap, hogy Arató képviselő úr különböző, a Házban jelen nem lévő állami szervek vezetőit sértegeti; korábban a Statisztikai Hivatal, most az Állami Számvevőszék elnökét, akiről tudjuk, hogy okleveles közgazdász, majd szakközgazdász diplomát szerzett, és különböző szinteken, az önkormányzattól a megyei önkormányzaton keresztül a Költségvetési Tanácsig mindig pénzügyi ellenőrző bizottságokban, költségvetési bizottságokban dolgozott. Kétségbe vonni a szakértelmét különösen vicces, hiszen azt gondolom, országszerte elismert közgazdász szakemberről van szó, aki minden egyes pozícióban, ami a szakmájához kapcsolódott, megállta a helyét közgazdász létére. Így volt ez a Költségvetési Tanácsban is.Egyet szeretnék mondani önöknek, és ez vonatkozik az összes ellenzéki pártra, hogy most döntsék el, hogy az Állami Számvevőszék jó, vagy nem jó, mikor jó, mikor nem jó. Egyszer azt mondják az egyik felszólalásukban, most próbáltam kikeresni, és találtam is egy-kettőt, hogy mennyire gonosz az Állami Számvevőszék és egyfajta politikai bunkósbotként  vagy nem tudom, milyen jelzőket használtak  működik. Máskor pedig, ha az elmúlt nyolcévi kormányzásunkkal kapcsolatban fogalmaz meg az Állami Számvevőszék kritikát, amely teljesen jogos kritika, nyilván mi is emberek vagyunk, és a kormányzati döntéshozók is emberek, tehát lehetnek hibák, amikor például az egészségügyi intézményekkel kapcsolatban tártak fel kórházakban gazdálkodási hiányosságokat, akkor pedig önök pajzsra emelték az Állami Számvevőszéket, és azt mondták, hogy na, hát erről beszéltünk mi eddig is, nyilvánvalóan az Állami Számvevőszék milyen megalapozott vizsgálata alapján itt kritikát lehet mondani a Fidesz-KDNP kormányzására és valamilyen intézményére. Most döntsék el, hogy szeretik, megalapozott, szakmai és jó, vagy politikai és nem jó, és csak üzengetnek. Azt gondolom, a kettő nem fér meg egymással.

Az Állami Számvevőszék szerintünk megalapozott, szakmai, profi munkát végez, és akkor is ezt mondtuk, amikor egy-egy pártot szabálytalan pártfinanszírozásért megbüntet, mert megalapozott volt, és akkor is, amikor mondjuk, az egészségügyi intézményekben gazdálkodási hiányosságokat talált.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Arató képviselő úr, két percben!

ARATÓ GERGELY (DK): Köszönöm szépen. Nagyon hálás vagyok Nacsa képviselő úrnak, mert most azzal, hogy visszaemelte ezt az MTI-s ügyet, módot ad arra, hogy azt az ügyet is tisztázzuk, és a kettőnk közötti szövegértésbeli eltéréseket világossá tegyük. Én ott is azt mondtam, hogy nem az MTI dolgozóival kapcsolatban… (Nacsa Lőrinc: KSH!)  nem a KSH kapcsán van egymás között vitánk, vagy nem a KSH dolgozóival van vitánk, nem bennük nincs bizalom, hanem abban a kormányban nincsen bizalom, amely a KSH-t irányítja, amely vezeti, és amely adott esetben átnyúl a feje fölött.Ami pedig az Állami Számvevőszéket illeti, ott, ne haragudjon már, képviselő úr, bizonyára Domokos egy nagyszerű közgazdász, ennek megítélésére én magamat nem lévén szakmabeli, nem tartom illetékesnek. Azt azonban meg tudom ítélni, hogy ő minden pozícióját politikusként kapta az elmúlt években. Ne haragudjon, de az nem úgy van, hogy valaki azért, mert a párt megbízza valamivel, attól hirtelen függetlenné válik. Ha egy párpolitikust kineveznek egy tisztségre, akkor az pártpolitikus marad, drága képviselő úr.

(15.20)

Ráadásul, hozzá kell tennem, Domokos úr nem cáfolt rá azóta végzett tevékenységével.

S anélkül, hogy belemennék egy egészségügyi vitába, az a számvevőszéki vizsgálat, amelyre ön hivatkozik, sok szempontból a kormány céljait szolgálta. De most ebbe az irányba nem megyek el. Nem volt véletlen, hogy akkor és az jött ki, ami abból kijött.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Minthogy további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom. Megkérdezem államtitkár urat mint előterjesztőt, hogy kíván-e reflektálni. (Dr. Orbán Balázs: Igen.) Orbán államtitkár úr, parancsoljon!

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Röviden reagálnék. Először is annyit szeretnék mondani, hogy próbáljunk meg itt is az objektív mutatószámokból kiindulni. Van egy 115 országra kiterjedő nemzetközi felmérés, Open Budget Survey-nek mondják, amely kifejezetten az egyes államok közpénzügyi ellenőrző szerveit vizsgálja, és azt mondja: „A magyar Állami Számvevőszék részletesen és időszerűen közzéteszi az ellenőrzési megállapításait, amelyekben vizsgálja a közpénzgazdálkodás szabályszerűségét és ellenőrzi annak hatékonyságát is, és ehhez megfelelő jogi környezettel, pénzügyi és szakmai eszközökkel rendelkezik.” Azt hiszem, ez alapvetően határozza meg, hogy az Állami Számvevőszék hogyan működik. Az, hogy az ellenzéknek, különösen a Jobbiknak és egyéb pártoknak fáj az, hogy az ÁSZ rámutatott arra, hogy a magyar költségvetésből az adófizetők pénzén adott párt- és kampánytámogatást nem voltak képesek a pártok a jogszabályoknak megfelelően elkölteni, nem hiszem, hogy az Állami Számvevőszék hibája lenne. Tehát a hiba nem az ÁSZ készülékében van.

Ha szabad még egy politikai megjegyzést tenni: mindig elhangzik, hogy ki az, aki fideszes kinevezett, ki az, aki nem fideszes kinevezett. Azért az is hangozzék el ebben a vitában, hogy az Állami Számvevőszék alelnöke pedig egy szocialista képviselő. Akkor most hogy is van ez? Akkor fideszes vagy szocialista-e az ÁSZ? Az pedig, hogy az MSZP meg a DK nem nevezi gazdasági szakértőnek egy alkotmányos szerv elnökét, vagy azt mondja rá, hogy nem szakértő, nos, emlékszünk még arra az időszakra, amikor az MSZP és a DK gazdasági szakértői majdnem csődbe vitték az országot. Tehát ebben az összefüggésrendszerben az, hogy valakit az MSZP meg a DK nem nevez gazdasági szakértőnek, szerintem kifejezetten pozitívum.

Annyit tennék még ehhez hozzá, mert ez egy fontos dolog, és az Alaptörvény elfogadásával összefügg, hogy létrehozta a Költségvetési Tanács intézményét, amely a rendszerváltozás óta először egy nagyon komoly hatáskörrel rendelkező szervezet. Éppen azért kell az Állami Számvevőszék, éppen azért kell az Állami Számvevőszék függetlensége és hatóképessége, hogy a Költségvetési Tanács el tudja látni az Alaptörvényben rögzített feladat- és hatáskörét, mert ez a garanciája, ez a Költségvetési Tanács a letéteményese a csökkenő államadóssági mutatónak és a felelős államháztartási gazdálkodás követelményei érvényesítésének.

Gondoltam még, hogy esetleg reagálok Staudt képviselő úr felvetésére, miszerint az Állami Számvevőszék döntéseivel kapcsolatban  de ezt csak a jegyzőkönyv kedvéért teszem meg  bírósági felülvizsgálatnak helye nincs. A hatályos alkotmánybírósági értelmezés, ha már az Alkotmánybíróságra hivatkozott, kifejezetten azt mondja  ez egy ’95-ös Ab-határozat , hogy ezek nem tekinthetők bírósági felülvizsgálattal megtámadható döntéseknek. Tehát az alkotmányos közeg jelen pillanatban olyan, amely nem engedi az ÁSZ-döntések bíróság előtti megtámadását. Az szerintem helyes, hogy ha valakinek ezzel problémája van, az az Alkotmánybírósághoz fordul. Az Alkotmánybíróság dönteni fog erről a kérdésről, és amennyiben eltérő alkotmányos értelmezést olvas ki az Alaptörvényből, akkor az ennek megfelelő jogszabály-módosítási javaslatok nyilván meg fognak születni.

De a mostani jogszabály-módosítási javaslat nem ezt a tárgykört érinti, mert egyelőre még függő dologról van szó, hanem próbálja az elmúlt évek tapasztalatai alapján, illetőleg a bérfejlesztésre vonatkozó általános igények alapján az ÁSZ függetlenségét és megbecsülését erősíteni. Ehhez kérném a továbbiakban is a Ház támogatását.

Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   75-94   95-114   115-139      Ülésnap adatai