Készült: 2024.05.14.02:03:56 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

218. ülésnap (2009.06.22.), 194-198. felszólalás
Felszólaló Dr. Katona Tamás
Beosztás pénzügyminisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 14:23


Felszólalások:  Előző  194 - 198  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány folytatja azt az intézkedéssorozatot, amelynek eredményeként jelentősen korszerűsíteni kívánja az adórendszert a versenyképesség javítása, a munkahelyek megőrzése és az egyszerűsítés, a fehérítés jegyében.

Az előző célt szolgáló javaslatok két lépcsőben kerültek a képviselők elé. Az első szakaszban a 2009. évi módosításokat fogadta el az Országgyűlés, jelenleg pedig ennek folytatásaként a jövő évi módosítások vannak a parlament előtt. A közteher-viselési rendszer 2009-ben megkezdett és 2010-től folytatódó átalakítása során elsődleges cél a foglalkoztatáshoz kapcsolódó terhek csökkentése, a munkavállalási kedv növelése. A nemzetközi gazdasági válság jelen időszakában kiemelten fontos feladat a munkahelyek megőrzése, amelynek érdekében jelentősen csökkennek az élőmunkához kapcsolódó adó- és járulékfizetési kötelezettségek. Az élőmunkára rakódó terhek csökkentésével nő hazánk versenyképessége is a régióban, ami a magyarországi befektetésekre is ösztönzőleg hat. A fenti célok eléréséhez szükséges források a gazdasági világválságra is tekintettel csak az adórendszeren belüli átrendezéssel teremthetők meg. Ennek eszközeként csökkennek az adómentes juttatások, adókedvezmények, nő a fogyasztáshoz kapcsolódó adók és a vagyonadóztatás szerepe is.

Tisztelt Országgyűlés! A közteherviselésről szóló törvényjavaslathoz 70, a vagyonadóról szóló törvényjavaslathoz pedig 19 módosító indítvány érkezett. A kormány a törvényjavaslat vitájában elhangzottak, továbbá a szociális partnerekkel folytatott egyeztetés alapján a benyújtott módosító indítványokkal kapcsolatban kialakította álláspontját.

Az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal folytatott tárgyalás megállapodása szerinti módosító indítványokról az alábbiakat szeretném elmondani.

A kormány a 2010. évet érintő módosítások közül az OÉT-ben folytatott tárgyalások eredményeként igen lényeges módosító javaslatokat támogat. Ennek keretében a kormány támogatja, hogy a kedvezményes adómérték a korábban meghirdetett 32 százalék helyett 25 százalék legyen, valamint hogy a kedvezményes kulccsal juttatott természetbeni juttatásoknak ne legyen éves korlátja, ez az a bizonyos 400 ezer forintos keret, ezzel párhuzamosan azonban az egyes juttatásokra vonatkozóan maradnak egyedi korlátok, és megmarad a korábbi személyi kör azzal, hogy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is jogosult lesz a juttatásokra. Az egyedi korlátok az alábbiak: üdülési csekk juttatása és üdültetés esetén a minimálbér; iskolakezdési támogatás esetén a minimálbér 30 százaléka; önkéntes pénztári és egyéb pénztári munkáltatói hozzájárulás esetén a minimálbér 50 százaléka; iskolarendszerű képzés esetében a minimálbér két és félszerese; 12 ezer forintról 18 ezer forintra nő a kedvezményes adóterhelés mellett adható melegétkeztetés összeghatára. Továbbra is adómentes marad a munkáltató által kedvezményesen vagy ingyenesen biztosított számítógép- és internethasználat.

A szerzett jogok védelme érdekében a villamosenergia-iparban dolgozók díjkedvezményére, a bányászatban és erdőgazdálkodásban dolgozók szén- és tűzifa-járandóságának kedvezményére vonatkozó adómentesség fennmarad a juttatásra való jogosultságot megalapozó jogviszony fennállásáig.

(18.20)

Az adómentesség persze csak a 2010. január 1-jét követően létrejött jogviszonyok tekintetében szűnik meg.

A kormány támogatja továbbá, hogy a személyesen közreműködő díjkiegészítésnél és kivétkiegészítésnél csak a fő tevékenység szerinti FEOR-szám alapján kelljen meghatározni a tevékenységére jellemző keresetet. Ennek révén több társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély ezt a rendelkezést annál a társas vállalkozásnál alkalmazza, ahol a tevékenységre jellemző kereset a legmagasabb.

Az üzemanyag címén kapott juttatás meghatározott mértékéig továbbra is adómentes maradjon. A nem önálló tevékenység bevételéből az ilyen jogcímen kapott összeg, legfeljebb havonta 100 ezer forint vonható le a jövedelem meghatározásakor.

Nem keletkezik bevétel többek között a tevékenység ellátásának hatókörében a tevékenység ellátásának feltételeként a magánszemély részére a munkáltató költségére történő betanítás, nem iskolarendszerű képzés révén. Ehhez kapcsolódóan a társasági adóban az iskolarendszerű és azon kívüli képzés kifizető által vállalt költsége egyaránt a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség még akkor is, ha a képzés nem a munkakör betöltéséhez vagy a kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja.

Továbbra is fennmarad a fuvarozók esetében, hogy az igazolás nélkül levonható költség a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemélyek esetében az e tevékenységre tekintettel kapott napidíjból a vonatkozó kormányrendelet szerinti összeg.

A gazdasági világválság hatásainak enyhítése érdekében támogatott módosító javaslatok az alábbiak.

Adómentessé válik a hitelintézet által az adós és családja megélhetési ellehetetlenülésének megelőzése érdekében elengedett követelés, ha az elengedés az azonos helyzetben lévők egyenlő elbánásának elve alapján történik. Eddig szükséges volt az üzletszabályzatban való rögzítés. A pénzügyi vállalkozásokra a hitelintézetekkel azonos szabályok vonatkoznak, függetlenül attól, hogy a hitelintézetekkel azonos prudenciális szabályok szerint működnek-e.

A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás már ez év nyarán kedvezményes, 18 százalékos adómérték alá kerül.

A törvényjavaslat szerint a telekmentesség feltételéül szolgáló lakóházépítésre, illetve az ingatlanforgalmazók ingatlan-továbbértékesítésére nyitva álló négy-, illetve kétéves határidő a gazdasági válságra tekintettel kérelemre két évvel meghosszabbodik, ha a vagyonszerzés a korábbi 2008. október 1-je helyett 2009. május 31-éig kerül sorra.

Egyéb, a kormány által támogatott módosító indítványok az alábbiak.

Az áfakulcs emelése kapcsán átmeneti rendelkezés szükséges a lakóingatlan-értékesítéseket érintően, melyek szerint a 2009. június 30. napjáig a földhivatalhoz benyújtott szerződésekre még teljes egészében a 20 százalékos kulcsot kell alkalmazni.

Mentes a cégautó-fizetés alól az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő, ha személygépkocsi után kizárólag havi 500 kilométernek megfelelő átalányköltséget számol el.

A légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű tehergépjárműveket, ideértve a pótkocsikat, félpótkocsikat is és az autóbuszokat, a hatályos gépjármű-adómérték szerint kívánja adóztatni, a mértékemelés csak a nem légrugós tehergépjárművekre, autóbuszokra, valamint a lakókocsikra, lakópótkocsikra vonatkozhatna.

Az adómentességi szabályok megszűnésével összefüggésben a szövetkezeti törvény módosul, amely lehetővé teszi, hogy a közösségi alapból történő juttatások mellett ezek adó- és járulékterhei is a közösségi alap állományát csökkentsék. A szövetkezeti tagi kölcsön kamatnak minősülő része jelenleg a jegybanki alapkamatot legfeljebb annak 5 százalékával meghaladó része, ehelyett 5 százalékponttal való meghaladó része is még kamatnak számít.

A szakképzési hozzájáruláshoz kapcsolódóan a kormány támogatja a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére, bővítésére vagy bérlésére elszámolható költségelem visszaállítását, legfeljebb a költségek 50 százalékos karbantartására elszámolható költségek előírt 50 százalékos korlátjának 100 százalékra való visszaemelését. (Zaj. - Az elnök csenget.) Tanulói szerződés alapján a tanulók részére a hozzájárulásra kötelezett által adott pénzbeli juttatásnak és járulékainak a minimálbér 20 százalékos, hiányszakmák esetén 40 százalékos mértékű elszámolhatóságának 30 százalékra, illetve 50 százalékra történő emelését, így a hozzájárulásra kötelezett részére előírt legalább 10 százalékos mértékű önrész törlését. A gyakorlati képzés során a hozzájárulásra kötelezett által oktatóként, szakoktatóként alkalmazott személy bérének és járulékainak a minimálbér iskolai végzettségtől függően 3-4,5-szeres mértékéig történő elszámolhatóságának fenntartását, az elfogadott 2-3-szoros helyett. A gyakorlati képzés során felhasznált anyagköltségnek a minimálbér eddigi 20 százalékáig, hiányszakmák esetén 40 százalékáig történő elszámolhatóságának fennmaradását; az átalányelszámolás lehetőségének bizonyos mértékű visszaállítását; a gyakorlati képzést végzők esetében a hozzájárulásra kötelezett által választható lehetőségként a tanulószerződéses tanulók pénzbeli juttatásán felül tanulónként a minimálbér 200 százalékának megfelelő mértékű átalány módjára történő bevallás lehetőségének visszaállítását, amely a jelenlegi átalányelszámolás tételeivel kevesebb lehetőséget jelent. (Zaj. - Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

Az egyéb módosító indítványok közül a kormány támogatja a gazdasági világválság hatásának enyhítése érdekében azt a javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy a K+F tevékenységet végző vállalkozás csökkenthesse iparűzésiadó-alapját a K+F közvetlen költségeivel. (Zaj. - Az elnök csenget. - Szórványos taps a KDNP soraiból.)

Ezeken túlmenően a kormány jogtechnikai jellegű jogszabály-pontosítási egyszerűsítéseket tartalmazó módosító indítványokat is támogat.

A kormány ugyanakkor több indítványt nem támogat. Általánosságban elmondható, hogy a kormány nem tudja azokat az indítványokat támogatni, amelyek az élőmunka-terhelés tervezett csökkentésének fedezetét veszélyeztetik, azaz a közteher-átrendezést szolgáló javaslatok elhagyására irányulnak. Nem támogatja, nem ért egyet azzal a javaslattal sem, amelyek a jövedéki adómérték emelésének elhagyását indítványozzák. Ha ezeket elfogadnánk, nem lenne forrás a válságkezelésre, a munkáltatói járulékcsökkentésre, a személyi jövedelemadó-terhelés mérséklésére. (Zaj. - Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

Tisztelt Országgyűlés! A vagyonadóhoz érkezett indítványok közül néhány alapvetően átformálta volna a lakóingatlanok adóját azzal, hogy azt egy minden ingatlanra kiterjedő, érdemi mentesség nélküli, általános ingatlanadóvá tette volna. Az erre vonatkozó javaslatokat a kormány azért nem támogatta, mert azok tartalma nem illeszkedne a vagyonadó azon eredeti céljához, hogy csak azok a vagyontárgyak viseljék ezt az adót, amelyek tulajdonosai esetén feltételezhető az erőteljesebb teherviselő képesség.

Elfogadta ugyanakkor a kormány azt az indítványt (Zaj. - Szórványos taps a Fidesz soraiból.), amely az adó nevének megváltozására vonatkozott, tekintve, hogy az plasztikusabban fejezi ki az adó tényleges tartalmát. (Zaj. - Szórványos taps a Fidesz és a KDNP soraiból. - Az elnök csenget.)

A törvényjavaslat vitája során a kormány egyetértett azzal a nézettel, hogy nem egyeztethető össze az adó céljával a lakóingatlanok adójában az egy tulajdonosnál lévő több, de 30 millió forintot meg nem haladó...

ELNÖK: Még egy kis türelmet kérek, képviselőtársaim! (Derültség.)

DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Kérem?

ELNÖK: Tessék, folytassa, államtitkár úr! (Derültség. - Zaj. - Az elnök csenget.)

DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tehát hogy a lakóingatlan ne viseljen adót, ugyanakkor adókötelezettség terhelje annak a tulajdonosnak az egyetlen lakását vagy üdülőjét, amely alig haladja meg a törvényjavaslatban szereplő értékhatárt. Erre tekintettel az adónem tárgyi jellegének megőrzésével egyetértett a gazdasági bizottság azon indítványával, amely a 30 millió forint értéket meg nem haladó lakás után az adó alanyát terhelő adó alól csak akkor ad mentességet (Zaj. - Taps a Fidesz soraiból.), ha az adóalany lakóhelyéül szolgál.

Az indítvány szerint további egy lakóingatlan utáni adóra is vonatkozik a mentesség, ha annak forgalmi értéke (Zaj. - Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.) a 15 millió forintot nem éri el. A mentesség hatókörének szűkítésével összefüggésben a kormány egyetértett azzal az indítvánnyal, amely az adótáblát újabb sávval és egy alacsonyabb mértékkel egészíti ki, azaz 30 millió forint forgalmi értékig csak 2,5 ezrelék lenne az adó mértéke (Zaj. - Az elnök csenget.), majd 30 és 50 millió forint között érvényesülne a 0,35 százalék, míg 50 millió forintnál lépne be a 0,5 százalékos mérték.

(18.30)

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról és a vagyonadóról szóló törvényjavaslathoz tartozó, kormány által is támogatott módosító indítványokat fogadják el.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP, az SZDSZ, a Fidesz és a KDNP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  194 - 198  Következő    Ülésnap adatai