Felszólalás adatai

Felszólalások:   51   51-57   57-63      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Soron következik ma kezdődő ülésünk napirendjének megállapítása. A napirendről, az ülés időtartamáról, a felszólalási időkeretekről az elnöki jogkörben előterjesztett javaslat alapján döntünk. Bánki Erik előterjesztő a szükséges számú támogató aláírás benyújtásával kezdeményezte, hogy az Országgyűlés kivételes eljárásban tárgyalja meg a lakás-takarékpénztárakról szóló (Moraj és közbeszólások az ellenzéki pártok padsoraiból.) 1996. évi CXIII. törvény módosításáról szóló, T/2600. számú előterjesztést. (Közbeszólás az ellenzéki pártok padsoraiból: Szégyelld magad!)

Az előterjesztő azt kezdeményezte, hogy a módosító javaslatok benyújtására a kivételes eljárást elrendelő döntés meghozatalát követő harmadik óráig legyen lehetőség; az összevont vitára kedden, a napirend előtti felszólalásokat követően 1. napirendi pontként, az összegző módosító javaslatról történő határozathozatalra és a zárószavazásra a keddi ülésnapon kerüljön sor. A házszabályi rendelkezések 62. § (1) bekezdése alapján a kivételes eljárásban történő tárgyalásról az Országgyűlés vita nélkül határoz. A kivételes eljárás elrendeléséhez a képviselők több mint fele, azaz száz képviselő igen szavazata szükséges.

Most a határozathozatal következik. Kérdezem önöket, elfogadják-e a T/2600. számú előterjesztés kivételes eljárásban történő tárgyalását az előterjesztő indítványa szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy a Ház 115 igen szavazattal, 36 nem ellenében, tartózkodás nélkül a javaslatot elfogadta. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Szégyelljétek magatokat!)

(14.30)

Tisztelt Országgyűlés! Az elfogadott döntésünknek megfelelőn a módosító javaslatok benyújtására 17 óra 30 percig van lehetőség.

Tisztelt Ház! Most a napirend módosítására tett indítványról döntünk. A Fidesz képviselőcsoportja azt javasolta, hogy az Országgyűlés ülésének napirendje egészüljön ki a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosításáról szóló T/2600. számú törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalásával és elfogadásával a kivételességi javaslatban foglaltak szerint azzal, hogy a keddi ülésnapon az üléskezdésre 8 órakor, a határozathozatalokra legkorábban 11 óra 30 perckor kerüljön sor. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés többsége a javaslatot elfogadta.

Most az elnöki jogkörben előterjesztett napirendi javaslatról döntünk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e a napirendi ajánlást az előbbiekben elfogadott módosításokkal. Kérem, szintén kézfelemeléssel jelezzék! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a napirendet elfogadta.

Házbizottsági egyetértés hiányában, az elnöki jogkörben előterjesztett indítvány alapján most előterjesztés bizottsági megtárgyalásáról és döntéshozataláról határozunk.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy felkéri-e a kijelölt Gazdasági bizottságot „Az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek 2016. évi működéséről, az állami vagyon állományának alakulásáról, az állami vagyonnal való gazdálkodás folyamatairól” című, B/1704. számú előterjesztés határozathozatalára. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

A Ház a Gazdasági bizottságot 116 igen szavazattal, 39 nem ellenében, tartózkodás nélkül kérte fel a határozathozatalra.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a bizottsági tisztségviselők és tagok megválasztása. Az elnöki jogkörben előterjesztett S/2610. számú személyi javaslat a függetlenné vált képviselők bizottsági helyeire vonatkozó javaslatot is tartalmaz. Az előterjesztés a honlapon megismerhető. Most a határozathozatal következik.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e az S/2610. számú személyi javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy a Ház 148 igen szavazattal, 7 tartózkodás mellett a személyi javaslatokat elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most, 14 óra 30 perckor áttérünk az interpellációk és azonnali kérdések tárgyalására.

Emlékeztetem önöket, hogy Szabó Szabolcs, Csárdi Antal, Hohn Krisztina, Demeter Márta és Keresztes László Lóránt képviselőket a mai ülésnapról kizártam. Az Országgyűlésről szóló törvény 48. § (5) bekezdése értelmében az ülésnapról kizárt képviselő az ülésnapon nem szólalhat fel újra. Ennek értelmében sem interpellációt, sem azonnali kérdést nem mondhatnak el.

Farkas Gergely, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Megfelelő felkészítés nincs, követelmény van?  Elhalasztja-e a kormány a nyelvvizsgát 2020-tól felvételi követelményként előíró rendelet bevezetését?” címmel. A képviselő úré a szó.

FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány 2014-es rendelete alapján 2020-tól, vagyis alig szűk másfél év múlva minden felvételiző számára kötelező lesz a középfokú nyelvvizsga a felsőoktatási intézménybe való jelentkezéskor. Ezzel kapcsolatban a Jobbik, de több szakmai szervezet, sőt Székely László, az alapvető jogok biztosa is kifogással élt, hangoztatva ennek a kormányrendeletnek a visszáságát. A Jobbik alapvetően egyetért azzal, hogy a felsőoktatásba való bekerüléshez elvárható a nyelvvizsga megléte, azonban ehhez mindenütt szükségesnek tartjuk a kellő felkészítés biztosítását. Jelenleg ez a feltételrendszer nincs meg a magyar köznevelésben, ami nagyon komoly aggályokat vet fel. Erre mutatott rá az alapvető jogok biztosa is.

Tisztelt Államtitkár Úr! A helyzet úgy áll, hogy önök úgy teszik kötelezővé a középfokú nyelvvizsga meglétét, hogy közben nem biztosítják a diákok iskolai keretek között történő, kellő felkészítését a nyelvvizsga megszerzésére. Tapasztalat, hogy akiknek nincsen pénzük az iskolán kívüli plusz nyelvoktatásra, a különórákra, azok hátrányból indulnak, így 2020-tól akár eleshetnek a továbbtanulástól is.

Lehet, hogy majd nő valamelyest az elkövetkező években a nyelvvizsgák száma, köszönhetően például a Jobbik által öt éve javasolt ingyenes nyelvvizsgának, de e téren még csak nem is a számok a döntőek, hanem maga az elv. Ugyanis, ha csak egy olyan ember van, aki anyagi helyzete miatt nem tudja teljesíteni a feltételeket, mert nem tudja a nyelvkurzusok, különórák árát kifizetni, már az is elfogadhatatlan. Ráadásul itt nem egy, hanem több ezer emberről lenne szó, olyanok, akiknek egyébként megvan a szorgalma és tehetsége, de nem kapnak kellő felkészítést a nyelvvizsgához szükséges nyelvismeretre a köznevelési rendszeren belül.

Hiába mondják azt, hogy adtak hat év felkészülési időt, tény, hogy ma még nincsen meg a szükséges feltételrendszer, és ez az elkeserítő eredményekből és statisztikákból is kitűnik, ugyanis egy felmérés például azt mutatja, hogy az Európai Unió országai között idegennyelv-ismeret terén sereghajtók vagyunk.

Tisztelt Államtitkár Úr! Azzal, hogy 2020-tól kötelezővé teszik a felsőoktatási intézménybe való bejutáshoz a középfokú nyelvvizsgát, tovább korlátozzák a szegényebb családból érkező fiatalok továbbtanulási lehetőségeit és folytatják a felsőoktatás csendes leépítését. Ez utóbbira egy adat: míg 2010-ben 361 ezer hallgató volt a felsőoktatás rendszerében, a 2016-17-es tanévben ez a szám már csak 287 ezer hallgató. Hat év alatt 74 ezres csökkenés  ez sokkal, de sokkal nagyobb visszaesés, mint amit a demográfiacsökkenés indokolna.

Itt az ideje végre, hogy belássák: nincsen meg a megfelelő feltételrendszer ahhoz, hogy 2020-tól kötelezővé tegyék a felsőoktatásba való bejutáshoz a középfokú nyelvvizsga meglétét.

Kérdésemre egyértelmű választ szeretnék kapni: elhalasztják-e a 2020-as bevezetését annak, hogy csak nyelvvizsgával lehessen bejutni a felsőoktatásba? Várom egyértelmű válaszát. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr fog válaszolni. Parancsoljon!

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nem vagyok a konteóknak extrán híve, de ha nem tiltotta volna ki magát az LMP-s képviselőcsoport nagy része, akkor önök, mintha az interpellációik erejét is összehangolták volna, hiszen ugyanolyan oktatási kérdéseket nyújtottak be (Közbeszólások a Jobbik soraiban: Mindent!  Képzeld el, ugyanazt ebédeltük!  Egy helyen ebédeltünk az LMP-vel!) a napirend előttinél is, az interpellációk elején is; érdekes váltás ez a Jobbik kommunikációjában vagy parlamenti működésében. (Közbeszólás a Jobbik soraiban.) Ugyanakkor, tisztelt képviselő úr, ezen téma kapcsán is meg más téma kapcsán is azért figyelemre méltó, hogy amikor őszintén beszélnek egymás között a Jobbik vezetőségi ülésein, öntől hallottuk, hogy ha éppen egy pártban kilépési hullám van, akkor ön azt javasolja, hogy írassanak cikkeket arról, hogy belépési hullám van a Jobbikban, idézem öntől: „jön ez a kilépési hullám, tehát ezt meg ellensúlyozva, most ugye volt egy belső kommunikáció, hogy többen léptek be, mint ahányan kiléptek”. (Közbeszólás a Jobbik soraiban: Hogy jön ez a nyelvvizsgához?) A most bekiabáló képviselőtársai ott is be-be kiabáltak, hogy akkor milyen jó lenne a kommentelőknek, hogy copy-paste-tel be tudnák ezt mindenhova szúrni. (Z. Kárpát Dániel: Nagyon ügyes voltál, gratulálok!  Szilágyi György: Ennyire veszitek komolyan az oktatás problémáját!) Nos tehát, önök ennyire komolyan veszik a politizálást és a fontos nemzeti sorskérdéseket, hogy egy-egy copy-paste-tel megoldják, hogy a kommentelők mit tesznek be. (Közbeszólás a Jobbik soraiban.)

Ezzel szemben mi nyilvánosságra hoztunk egy stratégiát, „Fokozatváltás a felsőoktatásban” felsőoktatási stratégiát, és meghoztunk egy döntést jó pár esztendővel ezelőtt, amely a minőségi magyar felsőoktatást hivatott elősegíteni. A stratégiát egyébként általában üdvözölték az ellenzéki pártok is, akkortájt nem volt ilyen tiltakozás a nyelvvizsga-követelményekkel szemben sem.

Az a célunk, hogy minőségi magyar felsőoktatás legyen, és ebben nyilvánvalóan fontos elem, hogy minél jobb legyen a felsőoktatásba már belépők nyelvismerete, hiszen ha már a belépésnél megvan valakinek a nyelvismerete, akkor nyilván, ha szaknyelvet tanul vagy szaknyelvi képzésben is részt vesz, az bővíti a tudását, értékesebbé, versenyképesebbé teszi a diplomáját. Ugyanis, tisztelt képviselő úr, ha körbenéz Magyarországon, most már Budapesttől Debrecenig és Szombathelytől Nyíregyházáig vagy Szegedig és Pécsig újabb és újabb nemzetközi high-tech cégek is felbukkannak, amelyek a világ kutatás-fejlesztésnek az élvonalába is tartoznak, amelyeknél természetesen fontos szempont az ilyesfajta tudásnak az idegen nyelven történő elsajátítása.

És dönthetünk amellett, hogy lemondunk arról, hogy magyar fiatalok legyenek vezető pozícióban vagy kutatás-fejlesztésnél vezető pozícióban ezeknél a cégeknél, és majd jöjjenek ide más országokból, akár távoli országokból, Dél-Koreából vagy máshonnan fiatalok, akik ezeknél a Magyarországon lévő cégeknél majd fejlesztenek és kutatnak, jöjjenek ők és legyenek ők azok, akik idegen nyelven ezeknél a cégeknél szép karriert tudnak befutni és meglehetősen jól tudnak emellett keresni, és akkor dőljünk hátra, tegyük föl a kezünket; vagy kitűzhetjük azt a célt, hogy mi azt szeretnénk, hogy Magyarországon az itt lévő, világélvonalban lévő vállalatoknál igenis magyarok legyenek azok, akik vezető pozíciót is be tudnak tölteni, illetőleg a fejlesztésben is élen tudnak járni.

Ezért mondtuk azt, hogy fontos a nyelvtudás, meg azért is, mert ön is tudja, hogy hány ezer vagy tízezer hallgatónak beragad a diplomája azért, mert nincsen meg a nyelvvizsgája. Megvan az abszolutóriuma, letette adott esetben a záróvizsgákat is, de ettől függetlenül nem tudja megkapni a diplomáját, mert nincsen meg a nyelvtudása.

Ezért indítottunk nagyon sokféle programot, a diplomamentő programot és más programokat, amelyek keretében ezek a fiatalok meg tudták szerezni a nyelvvizsgájukat. Az ingyenesnyelvvizsga-programban  ezt örömmel tudom önnek elmondani  már 21 660-an igényelték a támogatást, 12 054 nyelvvizsgázó meg is kapja, és összességében 351 millió forinttal tudtuk támogatni a magyar fiatalok nyelvvizsgázását.

A „Nyelvtanulással a boldogulásért” programban 2,5 milliárd forintot szánunk a fiatalok nyelvtudásának a javítására, és az iskolai órakeretekben is 924 óra az, amit nyelvtanulásra tudnak fordítani. A célunk az, hogy ezt a 924 órát minél hatékonyabban és hasznosabban töltsék el a fiatalok, sokkal inkább erre kéne szerintem a Jobbik javaslatainak is koncentrálni, hogy valóban 18 évesen meg tudják szerezni a magyar fiatalok a kellő nyelvtudást.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(14.40)

ELNÖK: Viszonválaszra ismét képviselő úré a szó.

FARKAS GERGELY (Jobbik): Tisztelt Államtitkár Úr! Megértem, hogy kellemetlen önöknek a téma, ezért nyilvánvaló hazugságokkal kezdte, majd mellébeszéléssel folytatta (Moraj a kormánypártok soraiban.) a négyperces válaszát, amiben egy szó nem volt a 2020-as határidővel kapcsolatos kormányzati álláspontról. Egyetlenegy elfogadható válasz lett volna, hogy igen, elhalasztják ennek a bevezetését 2020-tól, és előbb megteremtik a feltételeket, mert mindannyian egyetértünk abban, hogy fontos a nyelvtudás, egyetértünk abban, hogy fel kell készíteni a magyar fiatalokat arra, hogy versenyképes munkaerőt jelentsenek az idejövő vagy a hazai cégek számára, de ehhez a köznevelési rendszeren belül kell megteremteni a lehetőséget, és amikor megvan ez a feltételrendszer, akkor lehet 2020-tól ezt bevezetni.Önök nem ezt teszik, hanem bevezetik 2020-tól az ön válasza alapján, mert ha nem válaszol, akkor valószínűleg ezt tervezik továbbra is. Ezzel pedig további, szegényebb sorsú családokból származó gyerekeket zárnak ki, diákokat zárnak ki a felsőoktatásból. Államtitkár úr, forduljanak vissza erről a helytelen útról, és ne menjenek el ilyen irányba, ne zárják ki ezt a több tízezer fiatalt a felsőoktatásból. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: A képviselő úr nem fogadta el a választ. Kérdezem a tisztelt Házat, elfogadják-e államtitkár úr válaszát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A Ház a választ 112 igen szavazattal, 36 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el.

Szabó Sándor, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be az igazságügyi miniszterhez: „Hány kilakoltatásra kerülhet sor a tél beállta előtt?” címmel. A képviselő úré a szó.

Felszólalások:   51   51-57   57-63      Ülésnap adatai