Felszólalás adatai

Felszólalások:   1-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! „Mi lesz veled önkormányzatiság?” címmel az MSZP képviselőcsoportjából Szabó Sándor képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon!

SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tegnap az idősek világnapja volt, de 2000 óta szeptember 30-a a magyar önkormányzatok napja, amiről vajmi keveset hallottunk az utóbbi időben. Azt gondolom, itt, a Ház falai között időnként érdemes áttekinteni, hogy hogyan is állnak az önkormányzatok, hogyan is áll ma Magyarországon az önkormányzatiság. Drasztikus változtatáson mentek keresztül a települések, az önkormányzatok 2012-ben, amikor a Fidesz-kormány jelentősen belenyúlt az önkormányzati törvénybe, jelentősen belenyúlt az önkormányzatok életébe, csorbítva ezzel a települések önállóságát.Az Alaptörvény ugyanis szakított a helyi önkormányzáshoz való jog alapjogias megközelítésével, konkretizálta az önkormányzatok hatásköreit, megteremtve ezáltal azt a lehetőséget, hogy az önkormányzatok jogainak széles körű korlátozása megvalósuljon. 2013-tól, amikor a törvény hatályba lépett, ugyanis az önkormányzatok önrendelkezési és döntési joga jelentősen, nagymértékben csökkent. Ennek az átszervezésnek az volt a lényege, hogy az önkormányzati területen minél több olyan területen valósuljon meg a központosítás, a centralizáció, ahol csak lehet, hogy tulajdonképpen a kormány egy erős kontroll alatt tartsa a településeket. Ennek következtében történt meg az, hogy az állam feladatokat vállalt át az önkormányzatoktól.

Tudom államtitkár úr válaszát, el fogja mondani, hogy megmentették az önkormányzatokat, de én ezer éve elmondtam önöknek itt és máskor is, hogy viszont lényegesen több forrást vettek el a településektől, mint amekkora feladatot átvállaltak, legyen szó a személyi jövedelemadó helyben maradó részéről, illetékbevételekről és egyéb adókról. Míg 2010-ben az önkormányzati szektor költségvetési része 1200 milliárd körül mozgott, addig ez 2012-ben jelentősen, 670 milliárdra csökkent csak.

A finanszírozás tekintetében a múlt héten kérdést is intéztem államtitkár úrhoz. Pontosan látjuk, hogy az egyes feladatmutatók tekintetében a támogatások szinte évről évre változatlanok az önkormányzatoknál. Vannak olyan kötelező önkormányzati feladatok, amelyeket az állam költségvetési forrásból ma sem vagy nem teljes egészében finanszíroz, legyen szó a szociális ellátásokról, gyepmesteri feladatokról, kulturális tevékenységekről, és még lehetne sorolni. Azt pedig teljesen indokolatlannak tartjuk, hogy adott esetben az egyházak egyes intézmények működtetésére lényegesen magasabb normatívát kapnak, mint a helyi települési önkormányzatok, holott egyébként ők is legalább olyan szinten képesek lennének ezeket a feladatokat ellátni.

Néhány terület; nem lehet felsorolni, mi minden történt az önkormányzatoknál. Oktatás területe: 2013-ban elvették a fenntartási jogot az önkormányzatoktól, létrehozták a KLIK-et. Nem tudom, hogy gondolták, hogy egy ilyen gigaközpont tudja majd kezelni a helyi önkormányzatok, a helyi szülők, a helyi közösségek ügyét.

Nem is tudott működni, egy év után megbukott, de önök ebből nem tanultak, sok kis KLIK-et hoztak létre. Ma ott tartunk, hogy az oktatási rendszer romokban van, a tanárok, diákok túlterheltek, az esélyegyenlőtlenség nőtt.

(9.20)

De persze vannak olyan államtitkárok, akik 2 millió forintért képesek magániskolába járatni a gyerekeiket.

Talán a szociális ellátások területén csökkent 2010 óta a legnagyobb mértékben a támogatás. Ezt az önkormányzatok is megérezték, és míg mindenhol máshol egyfajta centralizációs törekvés indult meg, addig azt látjuk, hogy itt pont decentralizáció történt a települések tekintetében, ugyanis 2015-től azt mondták az önkormányzatoknak, hajrá, tessék, hozzanak létre települési támogatásokat, oldják meg önök a hátrányos helyzetűek mindennapi életét. Pedig önök is tudták, hogy a települések 90 százalékának tulajdonképpen csak arra van pénze, hogy a saját működését megvalósítsa, nyilvánvalóan nem tudják a feladatot megoldani.

A hulladékgazdálkodás állatorvosi ló. Önök ezt a feladatot is elvették az önkormányzatoktól. Pontosan látszik, hogy ez a cég teljesen bedőlt, teljesen kudarcba fulladt, olyannyira, hogy a saját könyvvizsgálója nem képes a cég jelentését aláírni, hiszen akkora mértékű a hiány. Arról nem is beszélve, hogy másfél évig ez a cég nem is működött, és óriási problémában vannak azok a valóban szolgáltatást ellátó cégek, amelyek az önkormányzati feladatot korábban ellátták.

És még lehetne sorolni, hogy mi minden történt az önkormányzati területen, az önkormányzati szektorban. Önöknek is be kell látniuk, hogy ez a központosítás, az önkormányzatok csorbítása, a települések önrendelkezésének megnyirbálása kevés eredménnyel járt, és ez egyáltalán nem segítette az ország fejlődését. Azt gondolom, hogy vissza kell adni a helyi közösségeknek azt a lehetőséget és jogot, hogy maguk alakítsák a mindennapi életüket. Ahhoz pedig, hogy a települések előre látható módon gazdálkodhassanak  ezt korábban is elmondtam , a forrásmegosztás méltányos, igazságos és észszerű újragondolását kell megvalósítani.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az elhangzottakra a kormány nevében Pogácsás Tibor államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban nagyon sok minden történt az önkormányzati világban 2010-2012 óta, de nagyon sok minden történt 1990 óta is az önkormányzati rendszerben. 2010-re eljutott oda a magyar önkormányzati rendszer, hogy alapvetően a 2007-2008 utáni hathatós kormányzati intézkedések hatására gyakorlatilag működésképtelenné vált. Itt elég megemlíteni azt, hogy például a 2006-os önkormányzati választást követően a kialakult eredményekre válaszul a megyei önkormányzatoktól elvették az illetékbevételeket, és az intézményfenntartó megyéket, amelyek döntően azokat az egészségügyi intézményeket és középiskolákat tartották fenn, amelyek később aztán állami fenntartásba kerültek, tehát a megyéket egyetlen döntéssel, egyetlen tollvonással olyan helyzetbe hozták, hogy a bevételeik nem érték el a napi bérkiadásaikat. De ugyanez a folyamat zajlott le a települési önkormányzatoknál is. Mindenki ismerheti a 2008-ban megjelent állami számvevőszéki jelentést, amely számvevőszéki jelentés 1700-1800 milliárd forintra becsülte a 2002-től 2008-ig az önkormányzati rendszerből kivont forrást, illetve a többletfeladatok okozta többletterhelést az önkormányzati rendszerben. 2010-re gyakorlatilag a csőd szélére jutottak a települési önkormányzatok, lépni kellett, és valóban léptünk is. A kormány átvállalta az önkormányzatok teljes adósságállományát, azoknak az önkormányzatoknak pedig, amelyek nem vettek fel vagy nem tudtak felvenni hitelt az adottságaik miatt, egy olyan kompenzációs rendszert indítottunk, amivel pótolhatták azokat a fejlesztéseket, amelyeket mások adott esetben hitelből hoztak létre.

S valóban át kell gondolni, át kellett gondolni a feladatmegosztás rendszerét. Az önkormányzatoktól  öntől is valószínűleg mint akkori polgármestertől  számtalanszor elhangzott, hogy az állam a köznevelés, a közoktatás esetében az általános iskolák vagy a középiskolák működtetési, fenntartási forrásainak még a 60 százalékát sem biztosítja, az önkormányzatoknak saját büdzséből kellett ezt kiegészíteni. Amikor ön összehasonlítja a 2010 előtti és a mai költségvetést, akkor hozzá kell tenni, hogy az oktatásügyre fordított költségvetés a IX. fejezetből, az önkormányzati fejezetből valóban kikerült, mint ahogy kikerültek a kórházak fenntartására szolgáló költségvetési források is. S ha a kettő egyenlegét, a feladatmegosztásból eredő feladatátadás és a költségvetési finanszírozás egyenlegét meghúzza, akkor azt láthatja, hogy 2011-12-ben a kialakult új költségvetési szisztémában a feladatfinanszírozással mintegy 40-60 milliárddal maradt több az önkormányzati költségvetési fejezetben az adott feladatcsomagra, mint amennyi azt megelőzően volt.

A települési támogatásoknál, egyáltalán a feladatmegosztásnál, azt gondolom, azt mindenképpen érdemes tisztázni, hogy a feladatok jelentős része nem önkormányzati feladat, ami az önkormányzatok jegyzőitől elkerült, hanem jegyzői hivatáskör, jegyzői feladat, tehát ezekhez az önkormányzatoknak ilyen értelemben azelőtt sem volt közük. Az okmánykiadás nyilvánvalóan nem települési önkormányzati feladat volt azt megelőzően sem, és az okmányiroda fenntartásának az észszerűsége sem volt ott a települési önkormányzatoknál, ami egyébként az önkormányzatok költségeire kihatott.

Emlékeztetni szeretném képviselő urat, hogy egy személyi igazolvány esetében, ami 2009-2010-ben 116 forint körül volt, 36 forintot kellett az önkormányzatnak hozzátenni, hogy a személyi igazolvány elkészüljön. Mindezektől a többletterhektől az önkormányzatok mentesültek.

A települési támogatások és a szociális segélyezés átalakításában a sztenderdizált segélyek a járásokhoz kerültek, míg az egyedi elbírálást igénylő, a lakosságot teljes mértékben ismerni szükséges segélyek az önkormányzatoknál maradtak. Az nem igaz, hogy erre nincs forrásuk. A szociális segélyek biztosítására egy külön szociális támogatási önhikirendszert hoztunk létre, amelyben 5 milliárd forintnyi összeg volt, de ezt lehetett volna bővíteni. Az önkormányzatok 900 millió forintnyi igénnyel jelentkeznek évről évre erre a támogatási forrásra. Tehát nem igaz az, hogy nem tudják kezelni a szociális kérdéseket.

A hulladékgazdálkodással kapcsolatban: tisztelt képviselő úr, nyilvánvaló, hogy az önkormányzati törvény alapján az önkormányzatok feladata a hulladékgazdálkodás. Azt pedig ne feledjük el, hogy a centralizált nagy önkormányzati vállalatok üzleti alapon szállították a kistelepülésekről a hulladékot vagy szolgáltattak egyéb közműveket, és annak a profitját a nagytelepülésekhez irányították. Ez az igazságtalanság megszűnt. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   1-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai