Felszólalás adatai

Felszólalások:   83-86   87-90   91-94      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Felhívom a figyelmét, államtitkár úr, hogy közbe kellett csöngetnem, kongatnom, két perc a válaszolás időtartama. Tisztelt Országgyűlés! Korózs Lajos, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszter úrnak: "Mennyit ér egy munkás letépett ujja?" címmel. Korózs képviselő urat illeti a szó.

KORÓZS LAJOS (MSZP): Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Kérdésemben a korábbi munkavédelmi és munkabiztonsági főfelügyelőségek, amelyek önálló szervezetként működtek országos hatáskörrel, mára a kormányhivatalok főosztályai lettek. A Pénzügyminisztérium 2019. január 11-én közzétett jelentése alapján 2018. szeptember 30-ig a munkaügyi hatóságok 13 316 munkáltatót ellenőriztek, a foglalkoztatók 70 százalékánál tártak fel munkaügyi jogsértéseket. Továbbra is a feketefoglalkoztatás az egyik leggyakrabban előforduló jogsértés a hazai munkaerőpiacon. A Pénzügyminisztérium 2018. január 7-én kiadott jelentésében a munkavédelmi hatóság első háromnegyed évében ellenőrzött 10 701 munkáltatóra kiterjedt ellenőrzést végzett, ami ugyan 7 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos időszakánál, az ellenőrzött munkáltatók több mint 74 százalékánál tapasztaltak munkavédelmi szabálytalanságot. Ugyanebben a vizsgálatban 154 súlyos munkabaleseti eseményt jelentettek a területileg illetékes munkavédelmi hatóságnak, ezen bejelentések közül 67 halálos, 38 életveszélyes, 37 súlyos csonkolásos, valamint 12 egyéb súlyos baleseti cselekmény volt.

Éppen ezért kérdezem miniszter urat, illetve államtitkár urat, hogy mit kíván tenni a kormányzat, hogy a munkavállalók munkaügyi és munkavédelmi pozíciói javuljanak. Meddig lazítanak még a munkaügyi és a munkavédelmi szabályokon a dolgozók kárára? Megtisztelő válaszát várom, államtitkár úr. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, Korózs képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Bodó Sándor államtitkár úrnak.

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Jelezni szeretném, hogy a munkavédelmi hatóság tavalyi ellenőrzési adataiból ön téves következtetést von le. Amennyiben ugyanis a hatóság által tapasztalt szabálytalanságok aránya csökkent, akkor vélhetően a munkakörülmények javulásáról beszélhetünk; és ezt bizonyítja a konkrét tényadat is, a 2018. évre vonatkozó adatok szerint a szabálytalan munkáltatók aránya tovább csökkent 72,8 százalékra, ahogy egyébként ön is mondta ezt. A munkakörülmények javulását támasztják alá a legfrissebb munkabaleseti adatok is, hiszen a munkabalesetek számának növekedését tartósan megállítottuk. Ez a tény a foglalkoztatottság növekedését figyelembe véve szintén javulást jelent, hiszen soha ennyien még nem dolgoztak Magyarországon, mint az előző évben. A kormány tehát elkötelezett a munkakörülmények javulása érdekében, sem a munkavédelmi, sem a munkaügyi szabályok nem lazulnak, sőt, éppen ellenkezőleg. Az elmúlt években többek között kiterjesztettük a munkavédelmiképviselő-választásra kötelezettek körét, és minden munkabaleset kivizsgálásához kötelezővé tettük szakember igénybevételét, bővítettük a szankcionálási lehetőségeket is, a tavalyi évtől pedig a munkavállaló bejelentését elmulasztó munkáltatót már az első alkalommal történt jogsértés esetén is bírsággal sújtja a munkaügyi hatóság.

A munkavédelmi hatóság kiemelten ellenőrzi a fokozottan veszélyes ágazatokat, így például a mezőgazdaságot és az építőipart is, és éppen a csonkolásos munkabalesetek megelőzése érdekében vizsgálja a hatóság idén célzottan is például a sütő- és cukrászipari munkahelyeket. A munkaügyi hatóságnak szintén változatlanul kiemelt feladata a bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárása és visszaszorítása.

Mindezek alapján a kormányzat nagyon komolyan veszi a dolgozók védelmét, és mindent megtesz annak érdekében, hogy hasonló esetek ne fordulhassanak elő. Köszönöm szépen a figyelmüket.

Felszólalások:   83-86   87-90   91-94      Ülésnap adatai