Felszólalás adatai

Felszólalások:   122-129   130-137   138-139      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Arató Gergely, a DK képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni az emberi erőforrások miniszterének: „Do you speak English? Parlez-vous francais? Snakker du norsk? Sprechen Sie Deutsch? Habla usted espanol?” címmel. (Dr. Rétvári Bence tapsol.) A miniszter úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt a válaszadásra Rétvári Bence államtitkár urat jelölte ki. Kérdezem képviselő urat, elfogadja-e a válaszadó személyét. (Arató Gergely: El.) Jelzi, hogy igen. Öné a szó, képviselő úr.

ARATÓ GERGELY (DK): Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A kérdés lényege kimaradt a cím felolvasásából: avagy tényleg kell-e nyelvvizsga az egyetemi felvételihez? Ez a lényege, államtitkár úr, hiszen önök bejelentették azt, hogy 2020-tól csak az jelentkezhet a felsőoktatásba, akinek van nyelvvizsgája. A szakma képviselői és mi is itt ebben a Házban elmondtuk azt, hogy ennek a követelménynek csak akkor van értelme, ha színvonalas nyelvoktatás van a középiskolákban. Elmondtuk, hogy ezt csak egy olyan kormány tudná bevezetni, amelyik nem riogatni tud, hanem kormányozni is, így aztán képes szembenézni az oktatás problémáival. Elmondtuk azt, hogy ebben a formában, ahogy önök ezt be akarják vezetni, semmire sem jó ez az intézkedés, csak arra, hogy a magyar diákok jelentős része előtt bezárja a felsőoktatás kapuit.

Önök nem hallgattak a szakmára, nem hallgattak az ellenzéki észrevételekre, viszont csináltak egy felmérést, amiből kiderült, hogy ez az intézkedés ma a középiskolába járó gyerekeknek közel felét kirekesztené a felsőoktatásból. Tudjuk, hogy önöknek célja az ország elbutítása, önöknek célja az, hogy minél kevesebb diplomás diák legyen és diplomás ember legyen Magyarországon, de ez még ennek is egy különösen pofátlan módja, hiszen nyilvánvaló, hogy a nyelvvizsga követelménye nem a fideszes elitet, nem a magániskolákból jövő oligarchagyerekeket rekeszti ki a felsőoktatásból, hanem azokat a nehezebb sorból jövő diákokat, ahol nincs a szülőnek pénze magánnyelvoktatásra, nincs lehetőség arra, hogy egyéb úton pótolják azt, amire a közoktatás ma nem képes.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ráadásul önök szórakoznak a felvételizőkkel, hiszen először, amikor a szakértőik belátták, hogy ostobaság, amit akarnak, akkor a kormánypárti sajtóba megíratták és kiszivárogtatták, hogy el fogják halasztani ezt az intézkedést, majd amikor már mindenki örült, akkor ezt visszavonták. Miért van erre szükség? Miért akarják kizárni a magyar diákokat a felsőoktatásból? (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr, jegyző úr. Válaszadásra megadom a szót államtitkár úrnak.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A diákokat nem az rekeszti ki, képviselő úr, a felsőoktatásból, hogy a nyelvtudást felvételi követelményként írjuk elő az egyetemeken és főiskolákon, hanem az, amivel önök próbálkoztak jó pár évvel ezelőtt, amikor kormányon voltak, amikor tandíjat akartak bevezetni. (Cseresnyés Péter: Így igaz!  Ungár Péter: Önök is bevezették a tandíjat! Most is van!) Ez minden magyar diák számára, főleg azok számára, akikre ön a leginkább hivatkozott, akik nehezebb anyagi helyzetben vannak, teremtett volna óriási nehézséget. És erre tizenegy évvel ezelőtt a Fidesz és a KDNP kellett, hogy az önök szándékával és elfogadott törvényével szemben eltöröljük Magyarországon a tandíjat, immáron másodszor, hiszen először a Horn-kormány vezette be, azt az első Orbán-kormány törölte el, utána pedig a Gyurcsány-Bajnai-kabinet akarta bevezetni, azt pedig a második Orbán-kormány törölte el. Ez a felsőoktatás terén a szereposztás: önök korlátozzák, míg a Fidesz-KDNP kiterjeszti a felsőoktatásba való bekerülést. Az elmúlt években ingyenessé tettük a nyelvvizsgát, pontosan azért, hogy mindenki számára az első sikeres próbálkozás költségmentes legyen. 27 967 nyelvvizsgázónak tudtunk már segíteni 823 millió forint értékben. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt időszakban, egy év alatt, 2017-ről 2018-ra pontosan a középiskolás korosztályban radikálisan emelkedett a nyelvvizsgázók száma, 46 411-ről 54 006-ra nőtt azoknak a száma, akik nyelvvizsgát tudtak letenni, tisztelt képviselő úr. Tehát érezhetően egyre többen szereznek nyelvi ismeretekről is vizsgabizonyítványt.

A „Nyelvtanulással a boldogulásért” programunkkal 2,5 milliárd forint értékben több ezer diáknak segítünk, hogy az iskolai tanórákon kívül is nyelvtudást, nyelvismeretet szerezhessen. Ez is közrejátszott abban, amit az Eurostat állapított meg, hogy az elmúlt tíz évben Magyarországon a nyelvismerettel rendelkezők aránya 25 százalékról 42-re nőtt. Ezt szeretnénk a miniszterelnök úr évértékelő beszédében elmondott nagyvonalú programmal még tovább emelni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Jegyző urat, képviselő urat egyperces viszonválasz illeti meg.

ARATÓ GERGELY (DK): Tisztelt Államtitkár Úr! Az mindenképpen jólesik, hogy ön elismeri a mi kormányzásunk idején született eredményeket, hiszen ez az aránynövekedés, amiről ön beszél, természetesen nem az önök kormányának, hanem a mi kormányunk idején hozott intézkedéseknek a következménye. De ez kevésbé fontos, ami fontos, hogy dobálóztak itt statisztikákkal, az önök felmérése mutatja, hogy tízből négy diák nem mehet jövőre a felsőoktatásba. Ami a tandíjat illeti: nem az volt a tandíj, az a néhány ezer forintos hozzájárulás (Dr. Rétvári Bence: Százezer!), hanem azok, amiről Palkovics államtitkár úr (sic!) is elismeri, hogy tandíj azok az önköltségek, amik több százezer vagy akár több mint egymillió forintos összeget jelentenek félévenként.

Végül, tisztelt államtitkár úr: az önök nagyszerű programja, amit most meghirdetnek, az nyaralási programnak jó, de egy nyelvet nem lehet két hét alatt megtanulni. Abból az összegből, amit erre szánnak és aminek jelentős részét el fogják lopni, egyébként minden magyar középiskolás egy évig tanulhatna nyelvet. Erre kellene fordítani az összegeket, és utána beszélni az egyetemi felvételiről. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A viszonválasz megilleti az államtitkár urat is.

(14.20)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Fontos egy perc volt ez, hiszen ön megerősítette, hogy jó döntésnek tartja a mai napig a tandíj bevezetését, ami nem pár ezer forint volt, tisztelt képviselő úr, hanem százezer forintos nagyságrend volt, amit minden magyar családnak kellett volna fizetni. Amikor még a Horn-kormány vezette be, az volt a 40 ezer forintos kategória, amit önök vezettek be, az volt a százezres nagyságrendű kategória, amit minden magyar családnak, aki egyetemre küldte volna a gyermekét tanulni, ki kellett volna fizetni. De a másik fele is fontos volt a hozzászólásának, tisztelt képviselő úr. Ön elvenné ezt az összeget, nem engedné, hogy a fiatalok anyanyelvi környezetben tanuljanak kétszer két hétig angolul, németül vagy más idegen nyelven. Önök támadják a kormánynak ezt a programját. Önök támadják azt, ami leginkább azokat segíti ismételten, akikre ön mindig hivatkozik, csak utána amikor szavaz, akkor ezzel ellentétesen szavaz, hiszen a nehéz helyzetben lévő családoknak a legnagyobb segítség az, hogy két hétre, mondjuk, Angliába tud elmenni a gyermekük három évvel és egy évvel az érettségi előtt, és anyanyelvi környezetben tud két hetet eltölteni. Önök, DK-sok a mai napon is elvennék ezt a lehetőséget minden családtól, és legfájóbban nyilván azoktól a családoktól, akiknek a legnehezebb helyzetben van a gyermeke. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   122-129   130-137   138-139      Ülésnap adatai