Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Az a helyzet, hogy amikor az ellenzéki képviselőknek a klímavédelem érdekében ismételgetett szólamait hallgatjuk, valahogyan mindig csalódottak leszünk, ugyanis önök folyamatosan ostorozzák a kormányt, hogy tenni kellene a klímavédelem érdekében, miközben önök nem tesznek semmit, megmaradnak a hangzatos politikai ígéretek szintjén, és nem pedig a konkrétumokról beszélünk. (Derültség az LMP soraiban.) Kijelentéseikkel mindössze azt palástolják, hogy ebben a kiemelten fontos témában nincs érdemi javaslatuk (Schmuck Erzsébet: Dehogynem!), és csak kullognak a kormány ez irányban eddig megtett intézkedései nyomában. A Jobbik egy hete azt mondta itt a parlamentben, hogy új háttérintézményekre, további bürokráciára van szükség a klímaváltozás elleni küzdelemhez. Ez is egy egészen új típusú megközelítés. Azt javaslom, tisztelt képviselő asszony, hogy ha már ilyen jó barátok lettek, legalább vezessék be őket is a klímavédelem elleni harc értelmébe, vagy legalább egyeztessenek, hiszen számukra még különösen új ez a terület.

Tisztelt Képviselő Asszony! A teremtett világ, a környezeti örökségünk védelméről, a közös jövőnkről van szó. A kormány ennek az ismeretében cselekszik. Azon dolgozunk, hogy a megváltozott körülményeknek is hazánk a nyertesévé tudjon válni. Magyarországnak határozott klímavédelmi céljai vannak, határozott célokat, határozott akciótervet és intézkedéseket fogalmaztunk meg.

Szóba hozta az Európai Tanács ülését. Engedje meg, hogy erre is reagáljak! Senki sem vonja kétségbe, hogy fontos a klímaváltozás elleni küzdelem. De azt is látni kell, hogy ennek nagy és pénzben kifejezhető ára van. A 2050-re elérendő karbonsemlegesség Magyarország számára mintegy 50 000 milliárd forintba kerülne. Ez azt jelenti, hogy egy évre lebontva, 10 millió állampolgárral számolva mindenkinek, csecsemőktől a legidősebbekig, minden évben 170 ezer forintot kellene erre a célra fordítania. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.  Az elnök csenget. )

Tisztelt Képviselő Asszony! Az Európai Tanács ülésén sikert ért el Magyarország, ez vitathatatlan, és minden vitán felül áll. Sikerült megteremteni ugyanis annak az esélyét, hogy az elkövetkezendő klímavédelmi szabályokat ne a szegényebb országokkal, ne a szegényebb emberekkel fizettessék meg, amikor a klímaváltozás elleni cselekvés költségeiről van szó.

(13.10)

Tehát sikerült elérni, hogy a klímavédelem elleni harc jegyében ne vegyenek el pénzt a felzárkózásban érintett tagállamoktól. Továbbá olyan szabályok meghozatalára is lehetőség van  és ez is különösen fontos, említsük is ezt itt meg , amelyek bátorítják a nukleáris energia felhasználását, és esély van olyan szabályok meghozatalára is, hogy a klímavédelem ne eredményezze se az üzemanyag-, se az energiaárak, se az élelmiszerek árának a növekedését.

Tisztelt Képviselő Asszony! Bármennyire sem szereti ezt az ellenzék hallani, mert keresztülhúzza az egyébként sem túl acélos politikai számításaikat, de ki kell mondani, és el kell azt ismerni  azzal szemben, amit ön mondott , hogy Magyarország klímabajnok (Taps, derültség az ellenzék soraiban.), ugyanis azon országok közé tartozunk, és legyünk erre büszkék, amelyek a leginkább csökkentették szén-dioxid-kibocsátásukat 1990 óta. Mi is egyetértünk azzal a céllal tehát, hogy klímasemleges legyen az európai gazdaság, ennek érdekében születnek meg a kormány döntései és intézkedései.

Ezért is vállaltuk azt a már konkrét intézkedést, hogy 2030-ra a magyar energiatermelés 90 százaléka kibocsátásmentes lesz, s ezt be is fogjuk tartani. (Közbeszólások az LMP és a Párbeszéd soraiból.) De azt is látni kell, hogy ma a világ károsanyag-kibocsátásának csupán 9 százaléka kapcsolódik Európához. A nagy országok pedig lényegesen nagyobb szennyezők, és ki kell emelni azt is, hogy Magyarország az 1990-es referencia-időszakhoz képest 32 százalékkal csökkentett az üvegházhatású gázok kibocsátásán. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Tisztelt Képviselő Asszony! Nem a kibocsátás, hanem a GDP növekedett 5 százalék környékén a tavalyi évben, hiszen a GDP-növekedés 4,9 százalék volt, míg az ÜHG-kibocsátás 0,6 százalékkal csökkent 2018-ban. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)