Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A köztársasági elnök úr visszaküldte megfontolásra a nevezett törvényjavaslatot, és ez a levél három pontot tartalmaz. Az első kettőben arra tér ki, hogy milyen pontatlan megfogalmazások, ellentmondásos rendelkezések vannak, és ebben a formájában nem illeszthető a hatályos jogrendszerbe, tehát jogosan küldte vissza. A 3. pont külön figyelmet igényel. Engedjék meg, hogy idézzem, hátha nem mindenki olvasta: „A törvény egyik kiemelt célja a közigazgatási eljárásokra vonatkozó egységes és az Alaptörvénnyel összhangban álló bírói joggyakorlat kialakítása, ami feltétlenül igényli az igazságszolgáltatásban dolgozók anyagi és egyéb megbecsülésének újragondolását, figyelemmel az Országgyűlés Törvényalkotási bizottságának összegző módosító javaslatára.”

Ha szikáran nézzük, hogy mi történt  mi történt? A parlament a szükséges többséget nem adta meg. 29 fideszes képviselő úgy döntött, hogy nemmel szavaz. Ennek tehát az lett a következménye, hogy ez a jogalkotási rész nem született meg. Így elég furcsának tűnhet, hogy a köztársasági elnök miért biztatja a parlamentet arra, hogy az általa meghozott törvényt módosítsa és másképp szavazzon. Természetesen nem akarok naivnak látszani, az élet más. Nyilvánvalóan az elnök tudomására jutott, hogy valójában itt egy hiba történt, és a nemmel szavazó fideszes képviselők is valójában támogatni akarták ezt a módosító részt.

Nos, a Jobbik azt a logikát próbálta fölhasználni, amit itt a köztársasági elnök úr alkalmazott. A törvény eredeti szövegétől, céljától eltérően úgy ítélte meg, hogy szükséges a bírák fizetésének emelése, hogy ezek a hivatalok megfelelő színvonalon járjanak el. Mi pedig úgy gondoljuk, hogy az is szükséges, hogy akik ezekben a hivatalokban dolgoznak a legkülönbözőbb területeken, igen magas minőségű képzést kapjanak. Tehát követve a házelnök úr által is elfogadottakat, mi javaslatot adtunk be például a felsőoktatásban dolgozók bérének, illetményének az emelésére, és emellett még más területekre is. Nos, a TAB ülésén ezzel kapcsolatban elhangzott mind elnök úr részéről, mind Bajkai István képviselő úr részéről, hogy ezt miért tekintik házszabályellenesnek. Ezek az indokok.

(14.20)

Ugyanakkor a megszokott rendtől eltérően mégis sor került ezzel kapcsolatban egy tartalmi szavazásra. E tartalmi szavazással a jelenlévők ezt az illetményrendezési lehetőséget elutasították, nemmel szavaztak. A 3. ponttal azonban van egy másik gond is.

Itt az elnök gyakorlatilag nem tudomásul vesz, hanem aktívan legitimál egy olyan jogalkotást, amely nem biztosítja a képviselőknek a megfelelő alkotmányos jogot, hogy egy adott kérdésről a maguk lelkiismerete szerint dönthessenek. Ugyanis, ha megnézzük az általános indoklást, ez igen bőséges, hét és fél oldal, üssék be a szövegkeresőbe azt a szót, hogy illetmény, az általános indoklásban egyetlenegy szó sincs az illetményről, hiszen ez az egyfokú járási hivatali eljárásokra vonatkozó törvénnyel semmiképp nem függ össze. Ez tehát azt jelenti, még egyszer mondom, hogy tudomásul vette a köztársasági elnök úr, hogy ilyen jogalkotásra fog sor kerülni.

Egyébként azt is hadd tegyem hozzá, hogy milyen problémát okoz minden ellenzéki képviselőnek az így beterjesztett javaslat. Döntenie kell, a Jobbik támogatja a bírák illetményrendezését, ezért meg is fogjuk szavazni az összegző módosító indítványt. Ugyanakkor nem támogatjuk, mert nagyon sok kifogásunk van az egyfokú járási hivatali eljárásokra vonatkozó törvényekkel szemben. Mit tud tenni ilyenkor egy képviselő? Hogy szavazzon? Ez az a helyzet, amikor lelkiismeretileg sem tudjuk megoldani.

És hadd tegyek hozzá még egy kérdést az önök gyakorlatát tekintve. Attól tartok, hogy ezentúl, amikor az igazságszolgáltatással kapcsolatban a Jobbik bármit fölvet, önök azt fogják mondani: maradjanak csendben, üljenek le, hát önök nem támogatták a bírák illetményrendezését, erre fognak hivatkozni. Ezért hadd kérjem meg itt a jelen lévő államtitkárokat, pont nem a szakállamtitkár úr az, aki a leggyakrabban folyamodik ehhez az eszközhöz, hogy ne állítsák azt a szavazatunkat majd látva, hogy a Jobbik nem támogatta ezt az illetményrendezést, mondják azt, hogy a Jobbik nem támogatta az egyfokú járási hivatali eljárásról szóló törvényt. Ezért fogunk a végszavazásnál tartózkodni. Egyébként lett volna javaslatunk arra, hogy hogyan kellett volna ezt a törvényalkotást jól megoldani. Az ide nem illő részt, a bírák illetményrendezését külön jogszabály-módosítással kellett volna beterjeszteni, és mivel ezzel mindenki egyetért, a négyötödös többség és a nagy támogatottság meg lett volna arra, hogy ezt megszavazzuk, külön az egyik törvényről, külön a másikról.

Annyit hadd mondjak, amilyen módon közös felelősséget viselünk itt a viták minőségéért, színvonaláért kölcsönösen, amilyen rossz képet fest az Országgyűlés magáról a lakosság számára, legalább így karácsony előtt fel lehetett volna mutatni azt, hogy íme, mégis van olyan kérdés, ahol ez a parlament képes együttműködni, képes közösen dönteni.

Ezért most csak annyit tudok mondani önöknek zárszóként, hogy áldott karácsonyt kívánok a szónak a valódi, igazi értelmében minden kedves képviselőtársamnak. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)